Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-24 / 96. szám

T. oldal 1966, április 24, vasárnap Gromiko Olaszországban Amerika mozgósítja Bonni — hiába Az osztrák koalíció bukása Brezsnyev és Zuajert találkozása A HÉT második felé­ben Gromiko római lá­togatásáról szóló tudó­sítások és kommentárok kerültek a világlapok vezető helyére. Az érdek­lődés a Szovjetunió külpolitikai lépésének szól. EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN kivonuláshoz.. Ennek a kikötésnek az a lényege, hogy Eonn megpróbálja — úgy beállítani a dol­got, mintha francia csapatok nyugat-németor­szági tartózkodása a NATO alapján jött volna Zuajen szíriai miniszterelnök szombaton, Leningrádba tör­tént elutazása előtt, az SZKP Központi Bizottságában találko­zott Brezsnyewel. az SZKP Központi Bizottságának főtitká­rává!. A barati megbeszélésről ki­adott hivatalos közlemény sze­rint Zuajen: kifejtette: pártja feladatául tűzte ki azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyeknek alapján Szíria a szocializmus útján fejlődhet. Couve de Murville Bukarestbe és Szófiába utazik letre. tsz nem lejei meg az ígazsaguas.. n. ncui- cia csapatok nyugat-németországi tartózkodása a hitleri háború elvesztésének a következménye, és csak később illesztették be a NATO keretei közé. Ezen a taktikán természetesen a franciák is átláttak és Couve de Murville úgy távozott Bonnból, hogy még csak előzetes döntést sem hozták. ÉLÉNK figyelmet keltett e héten a világsaj­tóban az osztrák koalíció bukása, amely több mint húsz évig tartó kormányzati rendszer vé­gére tett pontot. Ismeretes, hogy a választáso­kon a Néppárt megszerezte az abszolút több­séget; ami lehetővé tette számára, hogy fel­számolja a koalíciót. Nem lehet azt állítani, hogy a Néppárt egész vezetősége egybehangzóan követelte volna a koalíció felszámolását, így például maga Klaus kancellár több ízben úgy nyilatkozott, hogy szeretné fenntartani az együtt­működést a szocialistákkal. Ehhez azonban a Néppárt nem biztosított megfelelő feltételeket. Kétségtelen, hogy a Szocialista Párt vezetői kö­zött is voltak egynéhányan, akik szerették vol­na biztosítani a koalíciós együttműködést, még a legmesszebb menő engedékenység árán is. Az egy hónapig tartó tárgyalásokat tulajdonképpen ebben a szellemben vezették. Kiderült azonban, hogy a szocialista párttagság nem akarja elfo­gadni ezt a lealázó és politikailag mindenkép­pen kockázatos helyzetet. A múlt hét végén összeült szocialista párti kongresszus végül is az ellenzékbe vonulás mellett döntött. Az ellen­zékbe vonulás mindenesetre biztosítja a Szo­cialista Párt számára az osztrák közvélemény bizalmának visszaszerzéséhez a lehetőséget, persze ezt a lehetőséget harcos módon kell ■majd kihasználni. Megszokta a világ közvéleményé, nogy a szovjet diplomácia lépései mindenképpen nagy jelentő­ségűek. Egyelőre még nem lehet ismerni a szovjet külügyminiszter római tárgyalásának részleteit, bizonyosra veszik azonban, hogy fel­tétlenül szóba kerül a vietnami probléma és olasz részről néhány olyan európai kérdést is felvetnek, amelyek körül a különböző nyugati fővárosokban élénk vita folyik. Annyi bizonyos, hogy a szovjet külügyminiszter igyekszik olyan irányban érvényesíteni a befolyását, amely meg­felel a béke általános érdekeinek, s a különböző társadalmi és gazdasági berendezésű országok köpötti kapcsolatok fejlesztésének. A NYtJGAT-EURÖPAI politikai központok­ban változatlanul a legtöbbet vitatott probléma a NATO és Franciaország kapcsolata, pontosab­ban ennek a kapcsolatnak a felszámolása. Is­meretes, hogy de Gaulle elhatározása igen heves reakciót keltett nemcsak az Egyesült Államok­ban, hanem az Atlanti Szövetséghez tartozó már országokban is, elsősorban Nyugat-Német- országban. Az amerikaiak megpróbálják a nyu­gat-németeket mozgósítani Franciaország ellen, de eddig még nem értek el komolyabb ered­ményt. Couve de Murville, francia külügymi­niszter a ' közelmúlt napokban Bonnban folyta­tott tárgyalásokat, de azt ma már a nyugat­német lapok is beismerik, hogy nem sikerült semmiféle változást elérni a francia álláspont­ban. A nyugat-németek Franciaország kivonu­lását a NATO-ból arra akarják felhasználni, hogy megtorpedózzák a második világháború­ból származó francia jogokat. Felvetették, hogy a francia csapatok állomásozása nyugat-német területeken, új megállapodást tesz szükségessé, ha de Gaulle ragaszkodik a NATO-ból való Párizsi dolgozók nagygyűlése PÁRIZS. (TASZSZ) A párizsi MutuaJité-teremben a párizsi kerület dolgozói nagy­gyűlést rendezitek,, amelyet a Szovjetunió Kommunista Párt­ja KX1XI. kongresszusának szenteltek. Waldéck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára be­szédében rámutatott, hogy a francia kommunisták azért ren­dezték meg ezt a nagygyűlést, mert a XXIII. pártkongresszus határozatai nemcsak a szovjet emberek, hanem az egész világ dolgozóinak érdekeit érintik. A nagygyűlés résztvevői határo­zatot fogadtak el, amelyben szolidaritásukról biztosítják a szovjet népet és a Szovjetunió Kommunista Pártját és testvéri üdvözletüket küldik a szovjet embereknek. (MTI) Román-Jugoszláv közleményt írtak alá Tito hazautazott BUKAREST. (MTI) . Szombaton reggel Bukarest­ben, az Államtanács palotájá­ban román—jugoszláv közös közleményt írtak alá Tito elnök ötnapos romániai hivatalos lá­togatásának befejeztével. A köz­leményt Nicolae Ceauseszu, az RKP Központi Bizottságának fő­titkára és Chivu Stoica, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke, valamint Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársa­ság elnöke, a JKSZ főtitkára írta alá. Szombaton délelőtt — magyar idő szerint — 9.30 órakor Tito elnök és felesége, valamint a kíséretükben levő hivatalos ju­goszláv személyiségek különre- pülőgépen hazautaztak Belgrád­ija. Szovjet - olasz egyezmény RÓMA. (TASZSZ) Gromiko szovjet és Fanfani olasz külügyminiszter szomba­ton aláírta a „Szovjetunió kor­mánya és az Olasz Köztársa­ság kormánya közötti gazdasá­gi, tudományos és műszaki együttműködési egyezményt”. PÁRIZS (MTI) Couve de Murville francia külügyminiszter hétfőn hivata­los látogatásra Bukarestbe uta­zik, kétnapos romá- 'ai tartóz­kodása után pedig Szófiába folytatja útját. Francia politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek utazása elé, mert a háború óta ez az első leset, hogy francia külügyminiszter népi demokra­tikus országba látogat. Couve de Murville-nek megbeszélései lesz­nek Manescu és Basev külügyi­miniszterekkel és Maurer, illetve Zsivkov kormányelnökök is fo­gadják. Skót szakszervezet a vietnami agresszió ellen A skóciai szakszervezeti kong­resszus G lasgowban megrende­zett évi értekezletének küldöt­tei 442 szavazattal 8 ellenében határozatilag megbélyegezték az Egyesült Államok vietnami ag­resszióját. A határozat követeli a terrorbomibázás azonnali be­szüntetését. a külföldi katonai erők kivonását A skóciai szakszervezetek ál­lásfoglalásának jelentőségét alá­húzza, hogy a határozat meg­szavazására közvetlenül Wilson miniszterelnök felszólalása előtt került sor. Wilson nem is tett kísérletet arra, hogy igazolni próbálja az , amerikai agresszió­hoz nyújtott^ brit kormánytámo­gatást. csüpán a szigetország súlyos gazdasági problémáival összefüggésben utalt a brit kor­mány külpolitikai „kötöttsé­geire”. Szabadságharcos rajtaütések Cqinnnhqn Johnson sajtóértekezlete OdlyUnUdlI 18 OOO bomba a szövetségesektől Szombaton reggel összeült Sai, gonban az az előkészítő bizott­ság, amelynek feladata tanulmá­nyozni annak a másik bizottság­nak az összetételét, amelynek feladata lesz majd kidolgozni a dél-vietnami választási törvényt. Az ülésen megjelentek a budd­histák, a katolikusok, a Hao Hao és a Caodista szekta képviselői is. A bizottság munkáját Tran Minh Tiet belügyminiszter irá­nyítja. Indiában meghosszabbították a rendkívüli állapotot Az indiai államok főminiszte­reinek tanácskozásán döntést hoztak arról, hogy rövid időre meghosszabbították az ország­ban a rendkívüli állapotot — jelenti a Press Trust of India hírügynökség. A rendkívüli tör­vényhozás fenntartása mellett szól az az érv, hogy több határ­menti körzetben súlyos helyzet uralkodik. A tanácskozás rész­vevői — közöttük Indira Gandhi miniszterelnök, Nanda belügy­miniszter és Csáván hadügymi­niszter egyetértettek azzal a ja­vaslattal. hogy gyorsítsák meg az „indiai védelmi törvény” al­kalmazása alapján letartóztatott személyek szabadlábra helyezé­sét. Vahn, Vaseo és Pedro A Gyarmati Ifjúság Napján . . . Vasco és Pedro jajkiáltá&ok nélkül tűrték a portugál katonák ütéseit, de igyekeztek úgy helyez­kedni a nyitott terepjáró kocsiban, hogy tájékozódjanak, merre viszik őket, hátha alkalmuk nyílik majd a szökésre. Man dingo nyelven né­hány szót váltottak egymás közt, amit a két portugál katona nem ér­tett és ezért ütések, rúgások jár­tak. . . Vasco és Pedro. „Portugál*’ Guinea felszabadító hadseregének tagjai Bissau tói hetven kilométer­nyire estek egy portugál őrjárat fog­ságába. Mindketten tudták, ha be­viszik őket a legközelebbi támasz­pontra, vagy Bissauba, ott halálra kínozzák a szabadiságbar cos ókat. Anyanyelvükön szökési tervet pró­báltak megbeszélni, de minden szóért fájó ütéseket kaptak. Kezük gúzsba kötve, fegyvertelenül feküd­tek a terepjáróban, ellenségeik pe­dig lövésre kész géppisztolyokkal fenyegették őket. Szökésre alig volt reményük. Csak a gyorsan leereszkedő esti sötétség­ben bízhattak, amelynek leple alatt az utak mentén őrködő társaik Já­szába dí thatnák őket. „Portug^’ Guineában Salazar martalócai csak Bissau és néhány megerősített falu környékén merészkednek az utakra — különben a 36 ezer négyzetkilo­méter területű gyarmat a felszaba­dító hadsereg ellenőrzése alatt áll. És ez mentette meg a két bátor fiú, Vasco és Pedro életét! A Bissauba vezető úton a szabadságharcosok megtámadták a portugál járőrkocsit és kiszabadították a két mandingo- törzsbeli fiút.., Pedro és Vasco, akiket a portugál misszionárius keresztelt erre a név­re, életét kockáztatta a küzdelem­ben. Mint a földgolyó túlsó félte­kén Vo Vah Vahn tizenhét eszten­dős dél-vietnami ifjú, aki saját ma­ga szerzett fegyvert, hogy felvegyék őt a felszabadító hadseregbe. Ami­kor Vahn jelentkezett a komisszár­nál, túl fiatalnak találta őt, s azt mondta neki. „ha lenne fegyvered, akkor talán beszélhetnénk róla. . Vahn a szomszéd faluba lopódzott, ahol zsoldos katonák tartózkodtak. Egy pálmafáról kémlelte a kuny­hókban pihenő dél-vietnami kato­nákat, azután az egyik házikó be­járatához kúszott. Odabent két ka­tona beszélgetett, géppisztolyaikat a falhoz támasztották, s amikor Vahn megragadva az egyik fegyvert, cl­kiáltotta magát —« Kezeket fel! — annyira megijedtek, hogy csak ak­kor ocsúdtak fel a meglepetésükből, amikor a fiú a géppisztollyal már túl volt a falu határán. . . Vahn így lett a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front katonája. Sorolhatnánk tovább azoknak a példáját, akik mellett április 24-én, a Gyarmati Ifjúság Napján, a ko- lonializmus és az újgyarmatosítás ellen küzdő fiatalok harci napján tüntetnek világszerte. Több, mint egy évtizeden keresztül február 21-én rendezték a .szolidaritásnak ezt a nagy akciónapját, a Bombay-ben horgonyt vetett Talvar angol hadi­hajó indiai matrózainak lázadására emlékezve. Az indiai matrózok ak­kor megtagadták az angol tisztek parancsát és nem lőttek indiai test­véreikre. Egy esztendővel később az egyiptomi diákok úgyszólván egész Kairót hatalmukba kerítették, ami­kor a brit gyarmati megszállás el­len tiltakoztak. A következő eszten­dő február ?l-ének előestjén Álla Djaniáni iráni lány, a felvonulók élén szállt szembe a teheráni rend­őrök sortüzével. Másfél milliárd af­rikai és ázsiai elnyomott döngette a kolonializmus uralmát, s az erő­södő szocialista világrendszer támo­gatását. élvezve felszabadult Kína, India, Burma. Egyiptom, majd Ázsia legtöbb országa. A hatvanas évek­ben pedig Afrika lépett a függet­lenség útjára. A kolonial izmusnak csak roncsai maradtak meg. Az új helyzetnek mégfelelően a Demokratikus Ifjúsá­gi Világszövetség felkarolta azt a kezdeményezést, hogy a Gyarmati Ifjúság Napját a független ázsiai és afrikai országok első bandungi ér­tekezletére emlékezve, minden esz­tendőben április 24-én kösizöntsük az egész világot átfogó szolidaritási de- mostrációval. Az idei április 24-1 megmozdulások fő jelszavai a hő­siesen küzdő vietnami nép harcát támogatják, az amerikai agresszorok távozását, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombázások azon­nali beszüntetését követelve. Még csaknem ötven millió ember sínylő­dik a legsötétebb gyarmati igában, Moeambique-ban, Angolában és „Portugál” Guineában fegyveres fel­szabadító küzdelem döngeti a ko­lónia listák hadállásait, de a harc sokféle formát ölt. Napjaink anti- kolonlalis-ta frontjának első lövész- árkaiban a vietnami nép küzd a szocialista országok segítségével, út­ját állva a leghatalmasabb imperia­lista gyarmatosító hatalom, az Egye­sült Államok neokolonialista törek­véseinek Ázsiában. Vo Vah Vahn, Vasco, Pedro és milliónyi névtelen társuk — nem vagytok egyedül! Az április 24-e al­kalmából Moszkvától Tokióig, Lon­dontól Kairóig, Budapesttől Dar-es- Saalamig egymást követő tiltakozó gyűlések a Gyarmati Ifjúság Nap­ján felilobbanó fáklyák és .»vietna­mi őrtüzek” mutatják, veletek a földkerekség haladó és békeszerető ifjúsága. Sebe® Tibor ' Póntekeji- e&le ós szombaton a j dél-vietnami szabadságharcosok két rajtaütést hajtottak végre Saigonban! Éombat dobtak egy rendőrállomásra, megölve egy rendőrt és megsebesítve négyet, továbbá behatoltak egy kollabo- ráns házába és kivégezték. WASHINGTON Johnson amerikai elnök pén­teken sajtóértekezletet tartott. A dél-vietnami politikai válságról azt mondotta, hogy kétségkívül nehéz időszakot jelent, de véle­ménye szerint a dolgok jó irány­ba haladnak, és megfelelő idő­ben tényleg alkotmányos és de­mokratikus kormány jön létre Saigonban. Johnson nem volt hajlandó nyilatkozni a katonai helyzetről, azt mondta, semmit nem tud mondani, ami túlmen­ne az újsághirdetéseken. Az amerikai hadügyminiszté­rium szóvivőjének pénteken el­hangzott nyilatkozata szerint az Egyesült Államok szövetségesei­től 18 000 bombát kapott vissza különböző szerződések jegyében, vagy pénzért. A szóvivő nem mondotta, hogy ezeket a bom- j bákat Vietnamban használják I fel, de bejelentése közvetett vá­lasz azokrfa a köztársasá^párti vádakra, hogy az amerikai légi- I erő Vietnamban bombahiánnyal küzködik. A szovjet választások A Szovjetunióban szombaton megkezdődött a június 12-én megválasztandó új parlamentbe küldendő képviselők jelölése. A Szovjetunió területén 1517 választási körzetet alakítottak. Ez hetvennéggyel több. mint az 1962. márciusában megtartott választásokon. A most sorrakerülő választás nyomán megnövekszik a nép képviselete a Nemzetiségi Ta­nácsban. Minden szövetséges köztársaságj a területén ólő vá­lasztók számától függetlenül az eddigi 25—25 helyett 32—32 képviselőt küld a Legfelső Ta­nács Házába. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom