Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-23 / 95. szám
1966. április f3. szombat I. «Mal Erősödnek a szocialista nagyüzemi vonások a szakszövetkezetekben Beszélgetés a MÉSZÖV elnökével Nemrég folytatásos riportban számoltunk be a kiskőrösi járás szakszövetkezeteinek tevékenységéről, eredményeiről, terveiről. Ez alkalommal a megye összes szakszövetkezetei nek helyzetéről, főként arról érdeklődtünk Brachna János elvtárstól, a MÉSZÖV elnökétől, miképp akarják tovább erősíteni a szak- szövetkezetekben a szocialista vonásokat. Vagyis — figyelembe véve az eddigi eredményeket — felmerült a kérdés: hogyan tovább? — Bevezetőben szeretnénk né- nány mondatban, hajlani arról, milyen eredményeket értek él a megye szakszövetkezetei az elmúlt években. — A 1 szakszövetkezetek az ötéves tervidőszak alatt jöttek létre. Döntő többségük még 1961. elején alakult, Kecskeméten pedig 1962-ben. jelenleg húsz ilyen típusú közös gazdaság van a megyében, több mint 18 ezer taggal és kereken 62 ezer holc^ földterülettel. A tapasztalatok azt bizonyítják: helyes volt pártunknak az az álláspontja, hogy a szőlős vidékeken dolgozó parasztok összefogását, a fokozatosság elvének betartásával, szakszövetkezetek létrehozásával szorgalmazta. Megállapíthatjuk, hogy ezek a szövetkezeti gazdaságok az alapszabály szerint működnek és alapvető kötelezettségeiknek általában eleget tettek. A második ötéves tervben rájuk rótt feladatokat teljesítették. — tehetne ezt talán részletesebben ismertetni? — Néhány számadatot elmondok. Egyik főfeladat a közös táblák kialakítása. Ezek szerint minden évben a terület 4 százalékát kellett a közösbe bevinni. Jelenleg 8245 katasztrá- lís hold közös területük van a szakszövetkezeteknek, ebből 3311 hold a nagyüzemi szőlő és gyümölcsös. Másik fő tennivaló a közös értékesítés. Figyelemreméltó hogy a must- és a bortermés 85—90 százalékát az állami átvevőtelepre szállították. Évente átlag 200 ezer hektoliter bort adtak a népgazdaságnak. Fejlődik a közös állattenyésztés is. Erre a megyei párt-végrehajtóbizottság 1964. egyik januári ülése hívta fel a figyelmünket. Fontos feladatként jelölte meg ezt is. Nyolc szakszövetkezetnek van közös állattenyésztése. főként sertés, de foglalkoznak a juhtenyésztéssel is. Az elmúlt évben 1037 hízott sertés került ki a közös hizlaldákból. Négy szakszövetkezetnek 1300 anyajuha, másik négynek pedig 165 anyakocája van. Az eredményes gazdálkodást bizonyítja, hogy az elmúlt évben 3 millió 689 ezer forint nettó nyereségre tettek szert a szakszövetkezetek és a fel nem osztható szövetkezeti alap 15? millió forint volt. Értek el eredményeket a gépesítésben Is. Jelenleg 84 erőgépük van a megfelelő munkagépekkel. A keceli Béke Szakszövetkezetben gépjavítóműhelyt is létrehoztak. — Milyen főbb tennivalók állnak a szakszövetkezetek, előtt? .- Változatlan követeiméig az alapszabály szerinti működés, a nagyüzemi telepítések folytatámunkaképtelen szakszövetkezeti tagok szőlőjét és gyümölcsösét közös erővel kell megvédeni a kártevők ellen. Emellett a szolgáltatás minden irányú fejlesztésére törekedünk. Természetesen továbbra is szorgalmazzuk a közös állattenyésztés fejlesztését és ahol a feltételek megvannak, a szak- szövetkezetekben a zöldségtermesztést is növelni fogják. Ilyen terv van például a keceli Kinizsi Szakszövetkezetben, ahol kilencven hold zöldségfélét szándékoznak termeszteni. Végezetül, de nem utolsósorban segítjük a kongresszusi verseny kibontakozását — hangoztatta befejezésül a MÉSZÖV elnöke. Kereskedő Sándor sa. Mindent megteszünk azért, hogy segítséget adjunk a kiskőrösi járásban három szőlőfeldolgozó és tároló mielőbbi megépítéséhez. Fontos feladat, hogy a közös területek növekedése és a tagsági szőlő- és gyümölcsterületek rekonstrukciója ütemének megfelelően a szakszövetkezetek beszerezzék az erő- és munkagépeket, A keceli műhely kapacitását ezért növelni kell. — Hallottam arról, hogy az úgynevezett szolgáltatásokat, amelyek a tagság munkáját segítik ki akarják bővíteni. — Igen. Arra törekszünk, hogy a szakszövetkezetekben minél szervezettebbé váljék például a növényvédelem. Elsősorban ezt akarjuk fejleszteni. Az öreg, Csökkeni a halálos üxemi sérülések száma Sokat fejlődött a balesetmegelfizés a második ötéves terv időszakában AZSZMT munkásvédelmi bizottságának a statisztikája szerint. a második ötéves tervidőszakában több mint 23 ezer üzemi baleset következett be a megye iparában és mezőigazdaságában. Ezek közül 133 a dolgozó halálát okozta. E két adat önmagában is bizonyítja, hogy a balesetmegelőzés társadalmi jelentőségű Anélkül, hogy cikkünk keretében megkísérelnénk összefoglal ni mindazt, ami a második ötéves terv ideje alatt a dolgozók egészségvédelmének javítására történt, felvázoljuk a fejlődés főbb jellemzőit és szólunk azokról a tényezőkről is, amelyek miatt nem mutathat biztatóbb képet a statisztika. BALESETEK évenkénti Horn professzor tehenei Egy 13 ezer holdas mezőgazdasági nagyüzem megismeréséhez több napira van szükség még akkor is, ha csak a leglényegesebb dolgokat akarja az újságíró a közvélemény elé tárni. Ezért a napokban, amikor a Városföldi Állami Gazdaság vezetőivel beszélgettem, úgy döntöttünk, hogy ez alkalommai az állattenyésztésben alkalmazott módszereket, elért eredményeket mutatjuk meg az olvasóknak. Bevezetőül annyit, hogy a Városföldi Állami Gazdaság évről évre nagyobb nyereséggel zárja a gazdálkodást. Tavaly például 9 764 000 forint volt a nyereség. Érdemes azt is megemlíteni, hogy míg 1963-ban 9.8 nap fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak a gazdaság dolgozói, a tavalyi eredmények után már 10 napi fizetés illette meg őket. Az eredményekhez hozzájárul a stabil vezetés. Az igazgató, Csík Antal, 13 éve irányítja ezt a nagyüzemet. Misá- nyi Gyula agronómus, aki egyben párttitkár itt, ugyanennyi idő óta van e funkcióban. Egri Andor főagronómus több évtizedes gyakorlattal rendelkezik, ő az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságától jött át méR évekkel ezelőtt a gazdaságba. — Hát akkor nézzük meg Horn professzor teheneit — invitál Molnár Mihály főállattenyésztő. aki szintén több mint egy évtizede van a gazdaságban. Közelebbről megmagyarázva, Horn Antal professzor kezdeményezéséről van szó, aki jelenleg az Állatorvosi Főiskola állattenyésztési tanszékének vezetője, ö szorgalmazta ugyanis a dán jersey és a magyar tarka, valamint a borzderes tehenek keresztezését. Az utódok kedvezően öröklik elődeik jó tulajdonságait. Korszerűen Körüljárjuk a tehenészetet, ahol a legkorszerűbb módszerekkel folyik a tenyésztés. A fejést kizárólag géppel végzik, a borjakat itatásos módszerrel nevelik. A tehenek átlagos hozama Egymillió pecsenyekacsa A Baromfifeldolgozó Országos Vállalat gyáregységei közül a kecskemétit bízták meg a legtöbb pecsenyekacsa feldolgozásával. Az idén több mint egymillió darab pecsenyekacsát szállít a kecskeméti gyáregység a kül- és belföldi fogyasztóknak. Az üzemmel Bács-Kiskun, Fejér és Pest megye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai szerződtek a fiatal baromfiak átadására, ezenkívül a BOV viziszámyas telepeiről biztosítják az árut. amelyeken ugyancsak nagyarányú kacsatenyésztés folyik, A kecskeméti gyáregység már felkészült az idei nagy feladatokra, új kacsafeldolgozó vonala az utóbbi hetekben készült el, s a legmodernebb gépi berendezésekkel lett felszerelve. napi háromszori fejés mellett 3100 liter. Naponta 55 hektoliter tejet szállítanak a csarnokba. Most van kialakulóban a tbc- mentes állomány. Az istállók rendkívül tiszták, annak ellenére, hogy egyifcnél- másiknál a korszerűséget hiányolni lehet. Most épül egy teljesen modern borjúnevelő. A főállattenyésztő lelkesen magyarázza: — A jersey keresztezések mintegy 150 kilóval könnyebbek, mint látja, sokkal mozgékonyabbak, több és zsírosabb tejet adnak, mint a magyar tarka tehenek. Majdnem fél évvel előbb tenyésztésbe foghatók, kiváló legelőtulajdonsággal rendelkeznek, így a zöldtakarmányozás időszakában a még vi: zonylag kevesebb tejet adó és az ellésre előkészítendő teheneket főleg legelőn tartottuk. Számos 30 literen felüli tehenünk van és átlagosan a tejzsír a keresztezett állománynál 1 százalékkal magasabb. Nem véletlen, hogy Horn professzor kezdeményezése iránt már külföld is rendkívül érdeklődik. Többek között az NDK szakemberei is, ahol közismerten fejlett a szarvasmarha-tenyésztés. Az egyik istállónál csatlakozik hozzánk Bátyai Sándor állat- tenyésztési brigádvezető. Róla érdemes megjegyezni, hogy tízen vannak testvérek, kilenc közülük a gazdaságban dolgozik. Régi állattenyésztő dinasztia tagja. Apja számadó gulyás volt Bugacon. Bátyai Sándor a gazdaság megalakulása óta itt dolgozik. Harc a fillérekért Szépen ápoltak az újszülött borjúk. Tetszenek a keresztezett típusok. Meg is jegyzem, hogy úgy néznek, mint az őzek. A főállattenyésztő és a brigádvezető mosolyog rajtam. El is mondják mindjárt: — A magyar tarka tehén az csak bámul, a jersey pedig néz. mégpedig nagyon okosan néz. Ez látszik ezeknél az utódoknál. Juhász Zoltán borjúnevelő újságolja, hogy az elmúlt hónapban 28.90 kiló súlygyarapodást értek el a borjúknál. Egyébként azt is megtudom a főállattenyésztőtől, hogy az önköltség csökkentéséért fillérekig menő harc folyik. 1963-ban például még 3,14 forintba került egy liter tej, tavaly már csak 3,01 forintba. Ha ennyi jó tulajdonsága van a jersey-keresztezéseknek, érthető, hogy a gazdaságot ostrom alatt tartják a környező tsz-ek. Egyelőre zárt tenyésztés folyik, tehát nincs rá mód, hogy máshova is juttassanak ezekből a tehenekből. Egyébként az országban több nünt tíz állami gazdaság foglalkozik jersey-ke- resztezések tenyésztésével. Végezetül Csík Antallal értékeljük az állattenyésztés üzemi eredményeit az elmúlt évi mérleg alapján. A költségeket majdnem 2 millióval csökkentették. A tényleges hozam a tervezetthez viszonyítva csaknem 1 millió forinttal magasabb volt tavaly. Az állattenyésztés valamennyi ágazata a szarvasmarba- liizlalás kivételével jelentős eredményjavulást mutatott az elmúlt évben. Érdemes tanulni Ebben az írásban nincs mód részletesen ismertetni a gazdaság állattenyésztési eredményeit, hiszen még sok figyelemre méltó dolog van. Érdemes tanulni a termelőszövetkezeteknek a gazdaságtól. Jó a kapcsolat és igyekeznek is hasznosítani a tapasztalatokat. Misányi Gyula párttitkór azzal búcsúzik, hogy az idén még jobb eredményeket szeretnének elérni. Tavaly a felszabadulási verseny nyomán 1800 000 forint eredményjavulást értek el. Az idén is már kibontakozóban van a kongresszusi verseny. Ülést tartott az SZMT elnöksége mennyiségi alakulásából nem sok következtetést tudunk levonni. hiszen időközben jelentősen megnövekedett a foglalkoztatottak száma is. Világosabb képet kapunk, ha ezer dolgozóra vetítve vizsgáljuk a balesetek számát. Az első megállapítás: a legveszélyesebbnek a minisztériumi vasipar mutatkozott ebben az időszakban. Itt ugyanis átlagosan 89 baleset jutott ezer dolgozóra. A további sorrend: tanácsi ipar 71,8. építőipar 62,5, közlekedés 60,9 sérülés. ÖRVENDETES, hogy a tanácsi ipar. a termelőszövetkezetek a kereskedelem és a vasút kivételével. minden területen kevesebb baleset fordult elő tavaly, mint 1961-ben — ezer munkásra vetítve az adatokat. Az építőiparban például a terv időszak első évében még 70, 1965-ben pedig már csak 62,2 baleset következett be. A mező- gazdaság állami szektorában is csökkenést tapasztalunk, a termel ős zövetkezetek vonalán észlelt minimális emelkedést pedig — részben — magyarázza a tervidőszakban végrehajtott nagyarányú gépesítés. Figyelmeztető viszont az a tény. hogy tavaly a halálos baleseteknek több mint a negyedrésze, szám szerint 7, a közös gazdaságokban fordult elő. Az összkép tehát, bár elégedettségre semmiképpen sem adhat okot. kétségtelenül fejlődést mutat. Minek köszönhetők az előnyös változások? NÉHÁNY év óta törvényerejű rendelet írja elő a vállalatok számára a komplex munkásvédelmi tervek elkészítését. Ma már az üzemek zömében, az intézkedési terv szerves részét képezi a balesetmegelőzést szolgáló program. Végrehajtását a gazdasági és a szakszervezeti vezetők közösen ellenőrzik. A tervek következetes megvalósítására ösztönzi a vezetőket a balesetet szenvedett munkások kártérítésére vonatkozó rendelet is. hiszen néhány súlyosabb baleset komoly anyagi kötelezettséget róhat a vétkes vállalatra. Sajnos, e téren még nincs minden rendben. Egyes gazdasági vezetők — rosszul értelmezett „vállalati érdekből” — igyekeznek a dolgozó nyakába varrni a felelősséget, hogy ily módon megelőzzék a kártérítést. Hiba továbbá az is, hogy a szakszervezeti bizottságok sem mindig lépnek fel kellő eré’lyel a törvény védelmében. Tegnap Kecskeméten a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának elnöksége ülést tartott, amelyen először az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának és a MEDOSZ megyebizottságának munkavédelmi és egészségügyi komplex tervek végrehajtásával és megvalósításával foglalkozó együttes jelentését tárgyalta meg. Ezután az SZMT szervezési és káder munkabizottsága számolt be a járiak tapasztalatairól, valamint az alapszervi oktatás helyzetéről. Ezt követően az elnökség a második félévre szóló üdülőjegyek szétosztásáról tárgyalt, majd meghallgatta a megye társadalombiztosítási szerveinek ötéves káderfejlesztési tervéről, valamint a főkönyvelőség márciusi ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszün- letéeérőt szóló tájékoztatót. szegedi központi iskola munkát AZ ELMÜI-T ÉVEK egyik legjelentősebb munkásvédelmi vívmányaként, könyvelhetjük el a balesetmegelőzés társadalmasítását. A megyében hatezer — többségükben jól képzett — aktivista segíti a munkásvédelmi szervek tevékenységét. Az oktató-nevelő munka színvonalának az emelkedését elsősorban a szakosított balesetmegelőző oktatás bevezetése jelzi. De nem sokkal kisebb jelentőségű az sem. hogy a vezető beosztású dolgozók túlnyomó több sége letette a biztonságtechnikai vizsgát az utóbbi időben. Az SZMT munkásvédelmi bizottsága ma már hetven oktató filmmel rendelkezik, amelyeket tavaly 186 ezer dolgozónak vetítettek le, 814 eiőadás keretében. B. D.