Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-23 / 95. szám

1966. április f3. szombat I. «Mal Erősödnek a szocialista nagyüzemi vonások a szakszövetkezetekben Beszélgetés a MÉSZÖV elnökével Nemrég folytatásos riportban számoltunk be a kiskőrösi já­rás szakszövetkezeteinek tevé­kenységéről, eredményeiről, ter­veiről. Ez alkalommal a megye összes szakszövetkezetei nek hely­zetéről, főként arról érdeklőd­tünk Brachna János elvtárstól, a MÉSZÖV elnökétől, miképp akarják tovább erősíteni a szak- szövetkezetekben a szocialista vonásokat. Vagyis — figyelem­be véve az eddigi eredménye­ket — felmerült a kérdés: ho­gyan tovább? — Bevezetőben szeretnénk né- nány mondatban, hajlani arról, milyen eredményeket értek él a megye szakszövetkezetei az elmúlt években. — A 1 szakszövetkezetek az ötéves tervidőszak alatt jöttek létre. Döntő többségük még 1961. elején alakult, Kecskemé­ten pedig 1962-ben. jelenleg húsz ilyen típusú közös gazda­ság van a megyében, több mint 18 ezer taggal és kereken 62 ezer holc^ földterülettel. A ta­pasztalatok azt bizonyítják: he­lyes volt pártunknak az az ál­láspontja, hogy a szőlős vidé­keken dolgozó parasztok össze­fogását, a fokozatosság elvének betartásával, szakszövetkezetek létrehozásával szorgalmazta. Megállapíthatjuk, hogy ezek a szövetkezeti gazdaságok az alap­szabály szerint működnek és alapvető kötelezettségeiknek ál­talában eleget tettek. A második ötéves tervben rájuk rótt fel­adatokat teljesítették. — tehetne ezt talán részlete­sebben ismertetni? — Néhány számadatot elmon­dok. Egyik főfeladat a közös táblák kialakítása. Ezek szerint minden évben a terület 4 szá­zalékát kellett a közösbe be­vinni. Jelenleg 8245 katasztrá- lís hold közös területük van a szakszövetkezeteknek, ebből 3311 hold a nagyüzemi szőlő és gyü­mölcsös. Másik fő tennivaló a közös értékesítés. Figyelemre­méltó hogy a must- és a bor­termés 85—90 százalékát az ál­lami átvevőtelepre szállították. Évente átlag 200 ezer hektoliter bort adtak a népgazdaságnak. Fejlődik a közös állattenyész­tés is. Erre a megyei párt-vég­rehajtóbizottság 1964. egyik ja­nuári ülése hívta fel a figyel­münket. Fontos feladatként je­lölte meg ezt is. Nyolc szakszö­vetkezetnek van közös állatte­nyésztése. főként sertés, de fog­lalkoznak a juhtenyésztéssel is. Az elmúlt évben 1037 hízott sertés került ki a közös hizlal­dákból. Négy szakszövetkezet­nek 1300 anyajuha, másik négy­nek pedig 165 anyakocája van. Az eredményes gazdálkodást bizonyítja, hogy az elmúlt év­ben 3 millió 689 ezer forint nettó nyereségre tettek szert a szakszövetkezetek és a fel nem osztható szövetkezeti alap 15? millió forint volt. Értek el ered­ményeket a gépesítésben Is. Je­lenleg 84 erőgépük van a meg­felelő munkagépekkel. A keceli Béke Szakszövetkezetben gép­javítóműhelyt is létrehoztak. — Milyen főbb tennivalók áll­nak a szakszövetkezetek, előtt? .- Változatlan követeiméig az alapszabály szerinti működés, a nagyüzemi telepítések folytatá­munkaképtelen szakszövetkezeti tagok szőlőjét és gyümölcsösét közös erővel kell megvédeni a kártevők ellen. Emellett a szol­gáltatás minden irányú fejlesz­tésére törekedünk. Természetesen továbbra is szorgalmazzuk a közös állatte­nyésztés fejlesztését és ahol a feltételek megvannak, a szak- szövetkezetekben a zöldségter­mesztést is növelni fogják. Ilyen terv van például a keceli Kini­zsi Szakszövetkezetben, ahol ki­lencven hold zöldségfélét szán­dékoznak termeszteni. Végezetül, de nem utolsósor­ban segítjük a kongresszusi ver­seny kibontakozását — hangoz­tatta befejezésül a MÉSZÖV el­nöke. Kereskedő Sándor sa. Mindent megteszünk azért, hogy segítséget adjunk a kis­kőrösi járásban három szőlőfel­dolgozó és tároló mielőbbi meg­építéséhez. Fontos feladat, hogy a közös területek növekedése és a tagsági szőlő- és gyümölcste­rületek rekonstrukciója ütemé­nek megfelelően a szakszövetke­zetek beszerezzék az erő- és munkagépeket, A keceli műhely kapacitását ezért növelni kell. — Hallottam arról, hogy az úgynevezett szolgáltatásokat, amelyek a tagság munkáját segítik ki akarják bővíteni. — Igen. Arra törekszünk, hogy a szakszövetkezetekben minél szervezettebbé váljék például a növényvédelem. Elsősorban ezt akarjuk fejleszteni. Az öreg, Csökkeni a halálos üxemi sérülések száma Sokat fejlődött a balesetmegelfizés a második ötéves terv időszakában AZSZMT munkásvédelmi bi­zottságának a statisztikája sze­rint. a második ötéves tervidő­szakában több mint 23 ezer üze­mi baleset következett be a me­gye iparában és mezőigazdaságá­ban. Ezek közül 133 a dolgozó halálát okozta. E két adat önmagában is bi­zonyítja, hogy a balesetmegelő­zés társadalmi jelentőségű Anélkül, hogy cikkünk kereté­ben megkísérelnénk összefoglal ni mindazt, ami a második öt­éves terv ideje alatt a dolgozók egészségvédelmének javítására történt, felvázoljuk a fejlődés főbb jellemzőit és szólunk azok­ról a tényezőkről is, amelyek miatt nem mutathat biztatóbb képet a statisztika. BALESETEK évenkénti Horn professzor tehenei Egy 13 ezer holdas mezőgaz­dasági nagyüzem megismerésé­hez több napira van szükség még akkor is, ha csak a leglényege­sebb dolgokat akarja az újság­író a közvélemény elé tárni. Ezért a napokban, amikor a Vá­rosföldi Állami Gazdaság veze­tőivel beszélgettem, úgy dön­töttünk, hogy ez alkalommai az állattenyésztésben alkalmazott módszereket, elért eredményeket mutatjuk meg az olvasóknak. Bevezetőül annyit, hogy a Városföldi Állami Gazdaság év­ről évre nagyobb nyereséggel zárja a gazdálkodást. Tavaly például 9 764 000 forint volt a nyereség. Érdemes azt is meg­említeni, hogy míg 1963-ban 9.8 nap fizetésnek megfelelő nyere­ségrészesedést kaptak a gazda­ság dolgozói, a tavalyi eredmé­nyek után már 10 napi fizetés illette meg őket. Az eredményekhez hozzájá­rul a stabil vezetés. Az igaz­gató, Csík Antal, 13 éve irá­nyítja ezt a nagyüzemet. Misá- nyi Gyula agronómus, aki egy­ben párttitkár itt, ugyanennyi idő óta van e funkcióban. Egri Andor főagronómus több évti­zedes gyakorlattal rendelkezik, ő az Állami Gazdaságok Me­gyei Igazgatóságától jött át méR évekkel ezelőtt a gazdaságba. — Hát akkor nézzük meg Horn professzor teheneit — in­vitál Molnár Mihály főállatte­nyésztő. aki szintén több mint egy évtizede van a gazdaság­ban. Közelebbről megmagyarázva, Horn Antal professzor kezdemé­nyezéséről van szó, aki jelenleg az Állatorvosi Főiskola állatte­nyésztési tanszékének vezetője, ö szorgalmazta ugyanis a dán jersey és a magyar tarka, vala­mint a borzderes tehenek ke­resztezését. Az utódok kedve­zően öröklik elődeik jó tulajdon­ságait. Korszerűen Körüljárjuk a tehenészetet, ahol a legkorszerűbb módszerek­kel folyik a tenyésztés. A fejést kizárólag géppel végzik, a bor­jakat itatásos módszerrel neve­lik. A tehenek átlagos hozama Egymillió pecsenyekacsa A Baromfifeldolgozó Országos Vállalat gyáregységei közül a kecskemétit bízták meg a leg­több pecsenyekacsa feldolgozá­sával. Az idén több mint egy­millió darab pecsenyekacsát szál­lít a kecskeméti gyáregység a kül- és belföldi fogyasztóknak. Az üzemmel Bács-Kiskun, Fe­jér és Pest megye termelőszö­vetkezetei és állami gazdaságai szerződtek a fiatal baromfiak átadására, ezenkívül a BOV viziszámyas telepeiről biztosít­ják az árut. amelyeken ugyan­csak nagyarányú kacsatenyész­tés folyik, A kecskeméti gyáregy­ség már felkészült az idei nagy feladatokra, új kacsafeldolgozó vonala az utóbbi hetekben ké­szült el, s a legmodernebb gépi berendezésekkel lett felszerelve. napi háromszori fejés mellett 3100 liter. Naponta 55 hektoliter tejet szállítanak a csarnokba. Most van kialakulóban a tbc- mentes állomány. Az istállók rendkívül tiszták, annak ellenére, hogy egyifcnél- másiknál a korszerűséget hiá­nyolni lehet. Most épül egy tel­jesen modern borjúnevelő. A főállattenyésztő lelkesen magyarázza: — A jersey keresztezések mintegy 150 kilóval könnyebbek, mint látja, sokkal mozgékonyab­bak, több és zsírosabb tejet ad­nak, mint a magyar tarka tehe­nek. Majdnem fél évvel előbb tenyésztésbe foghatók, kiváló le­gelőtulajdonsággal rendelkez­nek, így a zöldtakarmányozás időszakában a még vi: zonylag kevesebb tejet adó és az ellésre előkészítendő teheneket főleg legelőn tartottuk. Számos 30 literen felüli tehenünk van és átlagosan a tejzsír a kereszte­zett állománynál 1 százalékkal magasabb. Nem véletlen, hogy Horn pro­fesszor kezdeményezése iránt már külföld is rendkívül érdek­lődik. Többek között az NDK szakemberei is, ahol közismer­ten fejlett a szarvasmarha-te­nyésztés. Az egyik istállónál csatlako­zik hozzánk Bátyai Sándor állat- tenyésztési brigádvezető. Róla érdemes megjegyezni, hogy tí­zen vannak testvérek, kilenc kö­zülük a gazdaságban dolgozik. Régi állattenyésztő dinasztia tagja. Apja számadó gulyás volt Bugacon. Bátyai Sándor a gaz­daság megalakulása óta itt dol­gozik. Harc a fillérekért Szépen ápoltak az újszülött borjúk. Tetszenek a keresztezett típusok. Meg is jegyzem, hogy úgy néznek, mint az őzek. A főállattenyésztő és a bri­gádvezető mosolyog rajtam. El is mondják mindjárt: — A ma­gyar tarka tehén az csak bá­mul, a jersey pedig néz. még­pedig nagyon okosan néz. Ez látszik ezeknél az utódoknál. Juhász Zoltán borjúnevelő új­ságolja, hogy az elmúlt hónap­ban 28.90 kiló súlygyarapodást értek el a borjúknál. Egyébként azt is megtudom a főállatte­nyésztőtől, hogy az önköltség csökkentéséért fillérekig menő harc folyik. 1963-ban például még 3,14 forintba került egy li­ter tej, tavaly már csak 3,01 fo­rintba. Ha ennyi jó tulajdonsága van a jersey-keresztezéseknek, ért­hető, hogy a gazdaságot ostrom alatt tartják a környező tsz-ek. Egyelőre zárt tenyésztés folyik, tehát nincs rá mód, hogy más­hova is juttassanak ezekből a tehenekből. Egyébként az or­szágban több nünt tíz állami gazdaság foglalkozik jersey-ke- resztezések tenyésztésével. Végezetül Csík Antallal érté­keljük az állattenyésztés üzemi eredményeit az elmúlt évi mér­leg alapján. A költségeket majd­nem 2 millióval csökkentették. A tényleges hozam a tervezett­hez viszonyítva csaknem 1 mil­lió forinttal magasabb volt ta­valy. Az állattenyésztés vala­mennyi ágazata a szarvasmarba- liizlalás kivételével jelentős eredményjavulást mutatott az elmúlt évben. Érdemes tanulni Ebben az írásban nincs mód részletesen ismertetni a gazda­ság állattenyésztési eredmé­nyeit, hiszen még sok figyelem­re méltó dolog van. Érdemes tanulni a termelőszövetkezetek­nek a gazdaságtól. Jó a kapcso­lat és igyekeznek is hasznosíta­ni a tapasztalatokat. Misányi Gyula párttitkór az­zal búcsúzik, hogy az idén még jobb eredményeket szeretnének elérni. Tavaly a felszabadulási verseny nyomán 1800 000 fo­rint eredményjavulást értek el. Az idén is már kibontakozóban van a kongresszusi verseny. Ülést tartott az SZMT elnöksége mennyiségi alakulásából nem sok következtetést tudunk le­vonni. hiszen időközben jelen­tősen megnövekedett a foglal­koztatottak száma is. Világo­sabb képet kapunk, ha ezer dolgozóra vetítve vizsgáljuk a balesetek számát. Az első meg­állapítás: a legveszélyesebbnek a minisztériumi vasipar mutat­kozott ebben az időszakban. Itt ugyanis átlagosan 89 baleset ju­tott ezer dolgozóra. A további sorrend: tanácsi ipar 71,8. épí­tőipar 62,5, közlekedés 60,9 sé­rülés. ÖRVENDETES, hogy a taná­csi ipar. a termelőszövetkezetek a kereskedelem és a vasút ki­vételével. minden területen ke­vesebb baleset fordult elő ta­valy, mint 1961-ben — ezer munkásra vetítve az adatokat. Az építőiparban például a terv időszak első évében még 70, 1965-ben pedig már csak 62,2 baleset következett be. A mező- gazdaság állami szektorában is csökkenést tapasztalunk, a ter­mel ős zövetkezetek vonalán ész­lelt minimális emelkedést pe­dig — részben — magyarázza a tervidőszakban végrehajtott nagyarányú gépesítés. Figyel­meztető viszont az a tény. hogy tavaly a halálos baleseteknek több mint a negyedrésze, szám szerint 7, a közös gazdaságok­ban fordult elő. Az összkép tehát, bár elége­dettségre semmiképpen sem ad­hat okot. kétségtelenül fejlődést mutat. Minek köszönhetők az előnyös változások? NÉHÁNY év óta törvényere­jű rendelet írja elő a vállala­tok számára a komplex mun­kásvédelmi tervek elkészítését. Ma már az üzemek zömében, az intézkedési terv szerves ré­szét képezi a balesetmegelőzést szolgáló program. Végrehajtását a gazdasági és a szakszervezeti vezetők közösen ellenőrzik. A tervek következetes meg­valósítására ösztönzi a vezető­ket a balesetet szenvedett mun­kások kártérítésére vonatkozó rendelet is. hiszen néhány sú­lyosabb baleset komoly anyagi kötelezettséget róhat a vétkes vállalatra. Sajnos, e téren még nincs minden rendben. Egyes gazdasági vezetők — rosszul ér­telmezett „vállalati érdekből” — igyekeznek a dolgozó nyakába varrni a felelősséget, hogy ily módon megelőzzék a kártérí­tést. Hiba továbbá az is, hogy a szakszervezeti bizottságok sem mindig lépnek fel kellő eré’lyel a törvény védelmében. Tegnap Kecskeméten a Szak­szervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának elnöksége ülést tartott, amelyen először az Ál­lami Gazdaságok Megyei Igaz­gatóságának és a MEDOSZ me­gyebizottságának munkavédelmi és egészségügyi komplex ter­vek végrehajtásával és megva­lósításával foglalkozó együttes jelentését tárgyalta meg. Ezután az SZMT szervezési és káder munkabizottsága számolt be a járiak tapasztalatairól, valamint az alapszervi oktatás helyzeté­ről. Ezt követően az elnökség a második félévre szóló üdülő­jegyek szétosztásáról tárgyalt, majd meghallgatta a megye társadalombiztosítási szervei­nek ötéves káderfejlesztési ter­véről, valamint a főkönyvelő­ség márciusi ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszün- letéeérőt szóló tájékoztatót. szegedi központi iskola munkát AZ ELMÜI-T ÉVEK egyik legjelentősebb munkásvédelmi vívmányaként, könyvelhetjük el a balesetmegelőzés társadalma­sítását. A megyében hatezer — többségükben jól képzett — ak­tivista segíti a munkásvédelmi szervek tevékenységét. Az oktató-nevelő munka szín­vonalának az emelkedését első­sorban a szakosított balesetmeg­előző oktatás bevezetése jelzi. De nem sokkal kisebb jelentő­ségű az sem. hogy a vezető be­osztású dolgozók túlnyomó több sége letette a biztonságtechni­kai vizsgát az utóbbi időben. Az SZMT munkásvédelmi bizottsá­ga ma már hetven oktató film­mel rendelkezik, amelyeket ta­valy 186 ezer dolgozónak vetí­tettek le, 814 eiőadás keretében. B. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom