Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-23 / 95. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek? Verseny a földeken A&YAR. SZOCIALISTA MVWKÄSPÄRX BACS* KiSKV/IM MEGYEI LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM Ara 60 fillér 1966. ÁPRILIS 23, SZOMBAT '■'7s A napokban vastag borítékot hozott a posta a szerkesztőség címére. A hartai Béke Termelőszövetkezet párttitkára. Hálák János elvtárs küldte. A mezőgazdaságban egyre jobban kibontakozó kongresszusi munkaverseny bizonyítékait találtuk a levélben. A termelőszövetkezet növény- és állattenyésztési szocialista brigádjainak versenyvállalását tartalmazta. A Szilágyi Erzsébet növény- termesztő asszonybrigád pél/p Módosították IfiníÜB'O g$f®§ífr' !’ a korábbi programot JUWUIG llltst' At földgázzal főzhetnek a len óvárosiak |ÉZüT \v?J Kecskemét vezetékes gázzal való ellátását célzó távlati terv eredetileg azt irányozta elő. hogy 1965-ben üzembe helyezik a leninvárosi propán-bután bontó állomást, amely vezetékes gázzal látja él az új városneved lakásainak egy részét. 1967—1968-ban. amikor a kardos- kút—dunaújvárosi földgázvezeték eléri a megyeszékhely határát, leszerelik és elszállítják a feleslegessé vált berendezést. E program azonban időközben alaposan megváltozott. Elsősorban azért, mert a gázbontó állomás importból származó berendezéseinek a megvásárlása számos nehézségbe ütközött, és emiatt az állomás csak idén kezdhette volna, meg a termelést. Ugyanakkor a föld- gázvezeték építése is gyorsabban haladt a vártnál. A megyei tanács illetékesei, az új helyzetet mérlegelve, abban állapodtak meg, hogy nem szerelik fel a propán-bután bontó állomást. a városrész ellátását a földgázzal kezdik. A kérdés most már az, hogy mikorra várhatjuk a földgáz érkezését. Csányi Sándortól, a Megyei Beruházási Iroda főmérnökétől. a következő tájékoztatást kaptuk: — Ez év végére elkészül a kardoskút—dunaújvárosi vezeték, illetve az a négy és fél kilométer hosszú csőszakasz is, amelyen — a várostól távolabb húzódó csövekből — a Rendőrfaluban építendő átvevő állomásig jut a gáz. Jövő év elejére, a Halasi út mentén, bevezetik a fűtőanyagot a Leninvárosba. Az itteni fogadó állomás üzembe helyezése az első negyedévben várható. A csővezetékkel ellátott lakásokban tehát jövőre már földgázzal süthetnek- fözhetnek a háziasszonyok. Kérdésünkre azt is elmondta a főmérnök, hogy az idei év végére elkészülő leninvárosi középületekben (iskola, napközi, óvoda stb.) néhány hónapig nem tudják majd működtetni a földgázra berendezett konyhákat, vízmelegítő berendezéseket. Már folynak az átmeneti megoldásra vonatkozó tárgyalások. A földgázprogram a Lenin- város bekapcsolása után tovább halad a teljes megvalósítás felé. A harmadik ötéves' terv befejezéséig 20 millió köbméterre növekszik a város évi gázfogyasztása. A földgáznak körülbelül a felét az ipari üzemek és intézmények használják fel, a további mennyiség pedig körülbelül 19 ezer lakás konyhai ellátásához, valamint 6 ezer lakás fűtéséhez elegendő. B. D. c>Négy év alatt nyolcezer felnőtt középiskolás Kevés a női szakmunkás Kecskeméten Tegnap délelőtti ülésén a felnőttoktatás helyzetéről tárgyalt — a propaganda és művelődési osztály előterjesztése alapján — a kecskeméti városi pártbizottság végrehajtó bizottsága. Bár a jelentés az utóbbi négy év fejlődését elemzi, érdekes összehasonlításra is módot adott. Kimutatja ugyanis, hogy míg a megyeszékhelyen 1945 és 1962 között 5600 felnőtt szerzett általános és középiskolai végzettséget, 1862-től napjainkig 3800- an végezték el az általános is- .kolát és több mint. nyolcezren iratkoztak be a középiskolákba. Ugyanezen idő alatt 1200 felnőtt szerzett szakmunkás bizonyítványt. A végrehajtó bizottság megállapította. hogy a középiskolák közül legnagyobb vonzása a közgazdasági technikumnak és gimnáziumnak van. e két iskolatípusba több mint 6400-an iratkoztak. Érdekességként megemlítjük, hogy a felnőtt diákok tanulmányi szabadsága összesen évi 56 ezer napra emelkedett. A mennyiségi fejlődéssel azonban esetenként nem tartanak lépést a minőségi eredmények. ami főleg a tanulás öncél óságára valló jelekben nyilvánul meg egyes üzemeknél, vállalatoknál. Például van olyan vasmunkás üzem. amelynek hat dolgozója a mezőgazdasági technikumon képzi tovább magát, viszont a Reszelőgyárban és a ZIM Kecskeméti Gyáregységében a reális követelményeknek megfelelően, tervszerűen történik a beiskolázás, s erre ösztönzi az üzemek, vállalatok gazdasági és pártvezetőit a vb határozata is. Amikor a vb megállapította, hogy mind az általános és középiskolai felnőttoktatásban, mind a szakmunkásképzésben komoly előrehaladás tapasztalható az utóbbi években, arra is felhívta a figyelmet, hogy főleg a szakmunkásképzéshez szükséges személyi feltételekét kell továbbfejleszteni. S mivel a szakmunkásképzésben részt vevő nők aránya mindössze 7 százalék, arra is határozat született, hogy főleg azokat a szakmákat kell a jövőben tovább fejleszteni, melyek a női szakmunkásokat igénylik. Ülést tartott al Országos Termelőszövetkezeti Tanács Losonczi Pál földművelésügyi miniszter elnökletével az Országos Termelőszövetkezeti Tanács pénteken ülést tartott, amelyen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes is. Dr. Klenczner András, földművelésügyi miniszterhelyettes beszámolója alapján a tanács megvitatta a termelőszövetkezetek 1965. évi gazdálkodásáról és a termelési verseny értékeléséről szóló jelentést. Felkérte a földművelésügyi minisztert, hogy a termelőszövetkezetek 1965. évi országos termelési versenyében legjobb eredményt elért gazdaságokat terjessze kitüntetésre a kormány elé. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács felhívja a termelő- szövetkezeteket, hogy az ipari üzemekhez hasonlóan vegyenek részt a IX. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenyben, s hogy íz MSZMP üdvözlete A Magyar Szocialista Munkásírt Központi Bizottsága nevében ;ádár János elvtárs táviratban dvözölté a Német Szocialista gységpárt Központi Bizotísá- ít és tagságát a két munkásárt, a Német Kommunista Párt s a Német Szociáldemokrata ’árt egyesülésének, a Német zocialista Egységpárt megala- ulásának 20. évfordulója alkalmából. (MTI) az 1966. évi országos termelőszövetkezeti versenyt, valamint a többi szocialista versenymozgalmakat mindenütt ennek szellemében bontakoztassák ki. 63.000 belga nő sztrájkja Egész Nyugat-Európában. de a kapitalista világ más részti- ^>en is — Japánban és Latin-Amerikában — hatalmas erejű tö- megsztrajkok söpörnek végig. Ezek a nagyszabású munkásmegmozdulások minden szónál beszédesebben szólnak a tőke és a munka nem szűnő ellentéteiről. A legtöbb sztrájk, természetesen, elsősorban bérkövetelések miatt robbant ki. Ezek a bérharcok azonban politikai követelésekkel is párosulnak. Mind szenvedélyesebben sürgetik a vietnami háború felszámolását, az általános leszerelés megkezdését és a világbéke intézményes biztosítását. E küzdelmek sorából kiemelkedik Belgium egyik legnagyobb vas- és fémipari üzemének esete Herstal- ban. Itt 63 000 munkásnő szüntette be a munkát. Képünk (MTI Külföldi Képszolgálat) hitelesen demonstrálja a felvonulást. Ezek a belga asszonyok és lányok azt követelik, hogy azonos munkáért ugyanakkora bért kapjanak, mint a férfiak, Ök a sztrájkot egybekötötték a női egyenjogúságért folyó harccal is. dául vállalta, hogy a vöröshagymából a tervezett 80 mázsa helyett 120 mázsát termeszt holdanként. Cukorrépából 100, iüszerpaprikából 20, kukoricából pedig 8 mázsával többet akarnak termeszteni holdanként a tervezettnél A módszert is leírják. Holdanként 350 ezer dughagymát ültettek el, legalább négyszer megkapálják a növényt és arra törekednek, hogy a szedésnél a sérült hagyma mennyisége ne haladja meg az egy százalékot. Hasonlóképpen a többi növénynél is alkalmazzák a legkorszerűbb agrotechnikai módszereket. A Béke tehenészbrigád szintén figyelemre méltó vállalást tett. Jelentősen csökkentik az önköltséget. Többek között vállalták, hogy egy liter tejre csupán 2,50 forint takarmánykölt- ség jut majd. Egy kilogramm súlygyarapodás költségeit a növendékjószágoknál tíz forint alá szorítják. T ovább lehetne sorolni mind a tíz brigád vállalását, amely együttesen több millió forint termelési értékkel növeli majd a termelőszövetkezet gazdálkodási eredményét. Hasonló kezdeményezésekről a megye más részéről is érkezett hír. A verseny el? jo ch ^ a földeken folyik. A kedvező időjárást igyekeznek kihasználni a mezők dolgozói, hogy minél előbb befejezzék a tavaszi munkákat. A napokban adtunk hírt az uszódi Egyetértés Termelőszövetkezet gazdáinak kezdeményezéséről, akik vállalták, hogy az idén is elsők között fejezik be a járásban a tavasa munkákat. Tavaly ősszel ez a szövetkezet szintén első volt. A bajai járás termelőszövetkezeteiből is kaptunk hasonló értesüléseket. Itt is már régi hagyománya van a versengésnek, hiszen a közvélemény előtt ismeretes a csávolyiak tavalyi versenyfelhívása. H a már a tavalyi eredményekről szólunk, érdemes megemlíteni, hogy felszabadulásunk 20. évfordulójára indított munkaverseny rendkívüli eredményes volt. Ennek tapasztalatait érdemes az idén is gyü- mölcsöztetni. Az elmúlt évben a Városföldi Állami Gazdaságban például a felszabadulási munkaverseny 1 millió 800 ezer forint nyereségnövekedést eredményezett. Ebben a gazdaságban az idén is segíti a pártszervezet és a szakszervezet a munkaverseny kibontakozását. Tavaly a termelőszövetkezetekben is sokat fejlődött a versenymozgalom. Elég ha annyit említünk meg, hogy míg 1964-ben 37 brigád küzdött a szocialista címért, addig tavaly már 59. Azt is meg lehet állapítani, hogy ezek zöme teljesítette vállalását. Versengésük sok millió forint termelési többletnövekedést jelentett a megye mezőgazdaságának. Tavaly az előző évekhez viszonyítva sokat javult a munkaversennyel kapcsolatos értékelő munka is. A járási versenybizottságok igyekeztek elősegíteni a kezdeményezések minél nagyobb arányú kibontakozását, segítették az eredmények nyilvánosságra hozatalát. Az elmúlt évi tapasztalatokat hasznosíthatjuk az idén is a földeken folyó verseny minél nagyobb mértékű kibontakoztatására. Nemcsak a termelőszövetkezetekben. hanem az állami gazdaságokban, és a gépjavító állomásokon is fejlődőben van a kongresszusi munkaverseny. A mezőgazdasági üzemekben kibontakozó termelésnövekedést célzó kezdeményezések segítése közérdek, hiszen ezek nemcsak a versenyben résztvevők egyéni jövedelmét növelik, hanem az adott mezőgazdasági üzemnek és a népgazdaságnak is hasznosak. K. S.
