Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-22 / 94. szám
196*5. április 22, péntek 5. oldal Uj szél támad l. Kezdet és folytatás Hatezer nyolcszáz holdon gazdálkodik a kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezet tagja. Sok a föld. de kevés a rajta rendszeresen dolgozó ember. Az átlagos életkor a Dózsában is jóval túl van a negyvenen. A 25 éven aluli fiatalok száma meg csak 37. De egyre többen lesznek. Hogy miért, azt mondjuk el az itt következőkrek a képernyő elé, szórakozhatnak, táncolhatnak, művelődhetnek. Bosszúálló takarékosság ben. I A fiatalok érdekében Ennek a szövetkezetnek az élete tulajdonképpen 1960-ban kezdődött. Azelőtt is létezett már, de számtalan ok miatt — nem tartoznak ezek most ide — a csőd szélére került. 1959-ben rövid idő alatt negyvenhat család hagyta itt a Dózsát. Az új vezetőség azonban kezdettől fogva törődött a fiatalsággal. A szövetkezet jövője: az ifjúság! — vallották, s szívós munkával elérték, hogy lassan fiatalodik már a Dózsa. Három éve van kultúrottho- nuk. Százhúsz személyes, szép, neonvilágxlásos terem. 260 ezer forintba került, ebből 47 ezret a KISZ Központi Bizottsága adott. Éppen azért, mert felfigyeltek arra. ami a Dózsában történik. Ma már — 14 kilométerre a várostól, a sík és kietlen tanya- világban odaülhetnek az embeLenin Magyarországon Négy iskola fekszik a termelőszövetkezet területén. A tsz vezetősége minden iskolának akart adni televíziót. Milyen jó lesz, amikor esténként összejöhetnek a központtól távolabb lakók is, megnézhetik a világ dolgait a képernyő előtt. — A Körösi úti iskolának meg is vette a Dózsa a készüléket. A városi művelődésügyi osztály pedig adott hozzá áram- fejlesztőt. És ekkor jött a bökkenő. Az áramfejlesztő benzinmotorral működik. Ki adja a benzint? A Dózsa álláspontja: adom a televíziót, a tanács gondoskodjék az áramfejlesztésröl. géppel, benzinnel együtt. És a tanács? — Költségvetésünkből nem tudunk a benzinre áldozni, mert a megye sem járulna hozzá. Filléres dolog, az áramfejlesztő árához képest elenyésző. És mégis: ezen múlik a többi három iskola televízióval való ellátása. A film Tavaly ősszel új párttitkár került a termelőszövetkezetbe: Ságvári Róbert. Harmincnyolc éves. sokat tapasztalt kommunista. ö vette kezébe a művelődés dolgaival való foglalkozást. így gondolkozott: A filmmel kellene kezdeni. A film ezerféleképpen tud szólani az emberhez. Hátha annak sikere lesz. De honnan vegyen vetítőgépet? Az Állami Biztosítónál felfedeztek egyet — és kölcsönkérték. Először csak egy alkalomra. Azután azóta is minden esetben innen kérik el. A mozigépész: a párttitkár. És a filmek? Elsőnek — tekintettel a vetítőgép tulajdonosára — az önsegélyező csoportok hasznosságáról, a biztosításról, az embernek önmaga és családja iránti kötelességéről szólt a film. Aztán szórakoztató filmeket vetítettek. Áhítat és taps kísérte ezeket. Csak egy példát: A csend világa című színes, francia filmet a békaemberekről — egymás után háromszor — egyvég- tében! — kellett levetíteni, mert nem teltek be a látnivalóval. Az utolsó hat hét alatt hatszor volt filmvetítés. Ez mindennél többet mond. Telt házakkal természetesen. Más is történt a fiatalság érdekében. A párttitkár elment a honvédséghez és megkérte a parancsnokot, segítsenek a tsz-fia- talságnak. Barátkozzanak vele. És azóta két műsoros rendezvényen találkoztak kint a tsz- központban a honvédek és a paraszt fiatalok. Álarcosbálat is rendeztek. Ilyen még nem volt a szétszórt tanyavilágban. Bajnokság—lila-fehérben Ha már a termelőszövetkezet neve: Dózsa, akkor a választott szín is ennek megfelelő: lila-fehér. Mert a tsz-nek van már saját futballcsapata is. amely hamarosan indul a járási bajnokságon — lila-fehérben, ahogy a „dózsásoknak” illik. A futballcsapatnak tartalékcsapata is van. ami annak a jele, hogy nem állnak rosszul fiatalokkal. Aki azonban a fut- ballból kimarad, annak más sport kell. Ott van a kézilabda, vagy az asztalitenisz. A TST most ígért nekik egy pingpongasztalt felszereléssel. Már négyszer volt vetélkedő is. A párttitkár a játékmester. A negyedik alkalommal elégedetlenkedni kezdtek a fiatalok. — Miért nem hívjuk meg a Lenin és a Vörös Csillag fiatalságát is? Nem mernek velünk kiállni? Április 4-én indult az ifjúsági klub. Ennek dús programja külön cikket érdemelne, de — hely hiányában csak ennyit: a városi fiatalok is tanulhatnának belőle lelkesedést és szorgalmat. (Folytatjuk.) Balogh József ■s^ • ]ÁPRILIS 23-AN: Az együttérti KISZ Közzés őrtüzei címmel ________ po nti Művészegyüttese irodalmi ösz- szeállítását sugározza a tv a vietnami nép harcáról. „Az éjszaka szépei" címmel Gérard Philip és Gina Lollobrigida főszereplésével, 18 éven felülieknek, René Clair rendező világhírű vígjátékét láthatjuk egy fiatal művész múltba vágyó álmairól. ÁPRILIS 24-EN: A Századunk hatodik részének közvetítésére kerül sor. A sorozat alcíme: „Jelentés a frontokról — 1915—1916.” ÁPRILIS 26-AN Mi lett a sorsuk az cgy-két évvel ezelőtt elfogadott, általánosan alkalmazható mezőgazdasági újításoknak? — teszi fel a kérdést a Falu járó Kamera riportfilmje. ÁPRILIS 27-EN: Az alkoholizmus világviszonylatban, a statisztikák szerint, emelkedő tendenciát mutat. Vámos Judit ,,Alkohol” című riportfilmje e probléma hazai vonatkozásait jeleníti meg. Kamerájával bepillant a főváros legnagyobb kocsmáiba, helyszíni szemlét tart, majd elvezet bennünket a kijózanító állomásokra és az ideggyógyintézet elvonó osztályára is. A filiVi leplezetlenül mutatja a valóságot, de nem célja — hiszen módjában sem áll — az alkoholizmus problémáját megoldani. Stanley Kramer „Megbilincseltek” című filmjét közvetíti a tv egy fehér és egy néger fogolyról, akik összebilincselve, egymást gyűlölve szöknek, de végül őszinte barátokká válnak. Gyűlnek a forintok Ha az ember zongorát akar vásárolni, akkor bizony ki kell nyitni a pénztárcát. A zenekar, amelyik zongorára gyűjti a forintokat: a Helvéciái Feketeerdei Általános Iskola barminctagú együttese. Ebben a kis tanyai iskolában Garai Zoltán tanár három esztendeje alakította meg a zenekart, A szülők páratlan ál- duzalkcszscggel szerezték be gyermekeik számára a hangszereket, de az áldozat meghozta a gyümölcsét. Van azonban a harminc kis zenésznek egy fájdalma: nagyon hiányzik nekik a hangverseny- zongora. összeültek hát Garai Zoltánnal és „társulati ülésen” elhatározták, hogy — vásárolnak egy zongorát. De miből? összemuzsikálják az árát. Már van nekik vagy ötezer forintjuk. De ez még kevés. Nemrégiben Lajosmizsén adtak koncertet — zuhogó esőben kocsikáztak oda-vissza — hamarosan Lászlófal- vára mennek muzsikálni és tervbevettek egy lakiteleki koncertet is. A kis kollektíva szorgalma és kitartása például szolgálhat. Megérdemlik. hogy mielőbb legyen nekik zongorájuk. B J. Megkezdték a kunssentmiklósi germán sírok feltárását i i amely szintén ebben a korban volt használatos. Az ősszel már nem volt módjában a múzeumnak a lelet- mentő ásatásokat megindítani, de most tavasszal, ahogy az idő javult, megkezdték a feltárást. Mindjárt az első napokban gyermeksírt találtak, amelyben torzított koponya részei, — benne néhány tejfog-marad- vány — voltak. A sírban üveggyöngyöket is elhelyeztek a temetkezéskor. Mint azt Horváth Attiláttól, a Bács-Kiskun megyei Múzeum igazgatójától megtudtuk, az ásatást tovább folytatják, mert a jelek arra mutatnak, hogy a környéken gazdag germán temető vár feltárásra. köszöntse a győztes Nagy Októbert és követelje a békét. A szónoki emelvényen ott állt egy régi, megbecsült munkásvezér. Bokányi Dezső. ,.Kezünket nyújtjuk az orosz elvtársak felé és melegen megrázzuk az ö kezüket, mert visszaadták az emberiségnek a szocializmusba vetett hi""1 árt-e Lenin, ha csak fél- J napra, átutazóban is, Budapesten? Volt már efféle vita történészek között, sajtóban, s lehet, hogy előkerül egyszer egy megbízható emlékezés, hiteles dokumentum, amely az igent felelőket igazolja. De nem is ez a fontos. Ha testi valóságában soAz ősz folyamán a Dunaújváros—Kardoskút között épülő gázvezeték munkálatai közben az árokásó gép emberi csontokat vetett felszínre. Sajnos, az esetet csak később jelentették a Kecskeméti Katona József Múzeumnak. Ugyanakkor beszolgáltatták azt az arany fülbevalópárt is, amelyet az egyik kerekegyházi munkás talált a földből kivetett csontok között. A múzeum régészei megvizsgálták a beszolgáltatott aranyleleteket és megállapították, hogy V. század körüli germán sírból valók. Megerősíti ezt a tényt, hogy ugyanott előkerült az arany lelettel együtt egy i agyagoraó gombnehezéke is, tét, bizodalmát és reményt!" kiáltotta Bokányi. A felelet, a zúgó „Úgy van!" belevegyült a tapsba, s akkor hangzott fel Lenin neve, meg a feledhetetlen jelszó, hogy az urakkal, a burzsoáziával „beszéljünk oroszul”. T izenkilenc fényes százharminchárom napja is úgy kezdődött, hogy a csepeli szikra- távírón Lenin nevét és Lenin szavát vitte-hozta az éter. És az 1919-es május végén, amikor Le. nin megírta és elküldte üdvözletét a magyar munkásoknak, örök érvényű szavakat mondott ki a proletárdiktatúra lényegéről és céljáról. „Célja, hogy megteremtse a szocializmust, megsemmisítse a társadalom osztályokra tagozódását, dolgozókká tegye a társadalom összes tagjait, s megfossza talajától az embernek ember által való bármiféle kizsákmánylását. Ezt a célt semmi módon nem lehet egy csapásra megvalósítani, ehhez a kapitalizmustól a szocializmushoz vivő, meglehetősen hosszú időszak kell...” Szólt a magyar forradalmárokhoz Lenin az elnyomás sötét negyedszázadában, Horthy idején is. Valamikor a harmincasnegyvenes évek fordulóján egy debreceni kommunista ifjúmunkás, Tóthfalusi Sándor lakásán a csendőrnyomozók egy Budapesten megjelent kis könyvecskét leltek. Marx Károlyról és munkásságáról szóltak a kis szürke füzet lapjai, szerzőiéként Szűts Gergelyt tüntette fel a kiadó. A nyomozótiszt elolvasta a könyvecskét és szaporán elfogatóparancsot adott ki az „ismeretlen helyen tartózkodó Szűts Gergely ellen", mert a füzetet igen veszedelmes forradalmi fegyvernek látta Az is volt. Ab- bóí a kis szürke füzetből Lenin tanítását olvasták a magyar munkások — egy Lenin-cíkket adtak ki Szűts Gergely nevével jelezve a magyar kommunisták. A jelenben ugyancsak minden nap szól hozzánk. Ha a Luna— 10, a Hold első mesterséges holdja az Internacionale első ütemeit küldi a Földre, ha a Szovjetunió kommunista: jövőt meghatározó döntéseket hoznak, ha a szovjet állam az emberiség jövőjéért száll síkra: Lenin szól a világhoz, hozzánk is. S zületése napján április, a tavasz szép magyar virágait tesszük le pesti szobra talapzatára — nincs az messzi attól a ligeti térségtől, ahol először kiáltották nevét negyvenkilenc esztendeje a gyűlésezö magyar munkások. G. M járt itt, a magyar forradalmi harcokban szelleme és tanítása mindig jelen volt, attól az időtől fogva, hogy a nemzetközi mimkásmozgalom legharcosabb és először győztes csapatának élére állt. 1905 február,13-án Ady írta a Budapesti Naplóban: „Kong, kong Moszkva csodálatos harangja. Ilyen vészkondulás talán még sohasem zúgott a világon. Az apró-cseprő lármák nem hallatszanak most meg. A moszkvai vészharang az egész világnak szól.” így látta meg a magyar költő, a forradalom viharmadara az orosz dolgozók és Lenin első forradalmának nemzetközi jelentőségét. 1 917 november 27-én a szokásos havi összefoglaló jelentést írták a cs. és kir, budapesti hadifogoly-levelezést cenzúrázó bizottságban. Fekete Béla főhadnagy nem írta le jelentésében Lenin nevét. Mégis ott van a sorok között. A tiszt összefoglalja, mit írnak a vágy- va-vágyott békéről a katonafeleségek. A legfontosabb mondat ez: „Békének kell lennie és az orosz forradalom meghozza”. Amikor írták a leveleket, még el sem hangzott a szovjet hatalom, Lenin országának első szava, a békedekrétum. A nép, itt magyar földön is tudta már, merre visz a forradalom útja. De a cenzúrajelentés születése előtt két nappal a Városliget őszi lombjai alatt kimondták Lenin nevét is. Százezernél több budapesti meg környéki munkás gyűlt össze az Iparcsarnok környékén, hogy nagygyűlésen ÁPRILIS JS-AN: Hunyady Sándor: Nadrág és szerelem. A tv-já- ték műfajilag: derűs történet egy fiatal hózitanítóról — és három szerelmes leányzóról. A rendező Horváth Tibor a következőket mondja a darabról: — Miért lett a novella Berenice- eből és Karolájából Margitka es Katica? A sáromberki kastélyból meleg, otthonos kúria? A változtatást nem a dramaturg vagy a rendező önkénye, és nem Is a demokratikus hangulatú utókor eszközölte, hanem maga a szerző, amikor színpadi művé írta át novelláját. Talán a nevek köznapivá válása is kifejezi a változást, amit a szereplők könnyed, a papírról is szinte el-elszökkenő megformálásától, a földön álló hús-vér alakok meg- ! születéséig tapasztalhatunk. Hiszen j az élmény is köznapi, valameny- | nyiünik életének sajátja: az el6Ő j szerelem ébredése és a vágy. hogy | a valakihez tartozást, ha sete-aután i is, a fiatalság tiszta önzetlenségével kifejezzük. Szereplők: Bodrogi Gyula, Torna- ; nek Nándor, Komlös Juci, Magda Gabi és mások. „Ez nálunk lehetetlen" a Film- mozaik című összeállítás első filmje, mely szatirikus képet rajzol egy állami építkezés mellett készülő maszek ház felhúzásáról. Ezt követi a „Száguldás két keréken" című riportíilm egy autós gurócso- portról. Balettfilmet látunk francia művészek közreműködésével „Partner kerestetik" címmel. A „Kék expressz” harmadik epizódja egy közösen vett lóversenyjegy körül bonyolódik. A magyar származású Jean Image készítette a soron következő rajzilmet, amely a Párizsi Rádió és TV épületében játszódik, i Egy fiataloknak szóló könnyűzenei összeállítás zárja a Filmmozaikot.
