Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-22 / 94. szám

Í9W. április K, péntek

Kiapadhatatlan tartalék

Üzemszervezés a Kecskeméti Konzervgyárban

Úidonság a házinyúl és galamb

Gondok a bab és baromjl felvásárlásnál

Befejezésül a szívéhez talár legközelebb álló tervéről beszél az üzemszervező:

— Az operatív intézkedésekhez állandó és naprakész elemző munkára van szükség. Ezért határozta el az üzem vezetősége, hogy minden önelszámoló egységben üzemgazdászt foglalkoztat. Magunk képezzük ki a fiatal szakembereket a házi tanfolyamunkon. E tanfolyamra természetesen csak azokat vesszük fel, akik megfelelő előképzettséggel rendelkeznek.

Békés Dezső

Tavaszi kép

A kiskunfélegyházi Kiskunság Isz-ben Varga István brigádvezető feleségével, a táphengerben neveit paradicsompalánták tüntetéséhez készülődik. Kürtösi ] László pedig a háttérben a hol- andi ágyakat levegőzteti.

I A MÉSZÖV felvásárlási osz- ' tályán érdeklődtünk a mező- gazdasági termékek idei felhozataláról, illetve a szerződés- kötések alakulásáról. Ferencz Ernő főosztályvezető elmondta, hogy a földművesszövetkezetek mór tavaly ősszel megkezdték a szerződéskötést, a legtöbb megállapodásra azonban január és március között került sor.

Jól halad a tojás felvásárlása. Az első negyedévben 21 millió 122 ezer darabot sikerült átvenni. Ez 50 ezerrel haladja meg a múlt év hasonló időszakában felhozott mennyiséget.

ŰJDONSÁG a galamb- és há- zinyúl-felvásárlás. A megyében két nyúltenyészlő törzstelep működik. Az egyik Hetényegy- házán, ahol Dániából importált új-zélandi fehér és vörös, kifejezetten hús jellegű nyulak tenyésztésével foglalkoznak. Ez a fajta gyorsan növekszik, vágási vesztesége kevés. Amíg

például az óriás fajtáknál a vágási veszteség 50—55 százalék, ennél mindössze 30—35 százalék. A másik telep Petőfi- szálláson van. Itt német fajtákkal; hús jellegű óriás csincsilla és ezüst fajtákkal foglalkoznak, elsősorban vérfrissítés céljából. Ezek -a telepek főleg a megye, de az ország ellátására is szállítanak tenyészanya- got. A harmadik ötéves terv végéig ezek segítségével az 1965. évi árufelvásárlásnak háromszorosát produkálják a földművesszövetkezetek. Nyálból az idén már 45—50 ezret szeretnénk felvásárolni a megyében.

KÜLFÖLDÖN keresett cikk a házinyúl mellett a galamb. Bács-Kiskun a között a négy megye között szerepel, ahol két évvel ezelőtt kísérletképpen megkezdték a galamb felvásárlását. Az idén már bevezették a szerződéses nevelést.

Baromfiból az első negyedévben a tervezett mennyiségnek csak 45.8 százalékát tudták a földművesszövetkezetek felvásárolni. Tavaly az első negyedévben 7129 mázsa baromfit vettek át, az idén ugyanebben az időszakban 5133 mázsát. A földművesszövetkezetek i felvásárlási tervének teljesítése nagymértékben ettől az árucikktől függ, ezert a termelőkkel való szerződéskötések meggyorsításának módját kutatják az illetékesek. Év végéig ugyanis csaknem 27 ezer mázsa a felvásárlási terv.

AZ ÉTKEZÉSI szárazbab alkalmas arra, hogy kukorica között termeljék. Tavaly nem tudták a tervezett mennyiséget leszállítani. A megye idei terve 20 vagon, eddig három vagonnal sikerült felvásárolni. A családi művelésre kiadott területeken, valamint a háztáji gazdaságokban jövedelmező a termesztése, érdemes tehát szorgalmazni. Továbbra is gondot okoz a mák. Hétszaz mázsás szerződéskötési terv helyett 500 mázsára kötöttek megállapodást a termelőkkel. Kedvezőbb a helyzet a gyógynövénynek számító mákgubónál. Ezer mázsa volt betervezve, 1500 mázsára kötöttek szerződést. A ' gyógynövényszerződési tervet a majoránna kivételével sikerült teljesíteni.

MÉG EGY új felvásárlási ágról tettek említést a MÉSZÖV illetékesei. A dunaújvárosi szalmacellulóz gyár részére a megyéből nagy mennyiségű szalmát szállítanak. Az idei tervük 500 vagon.

K. J.

Tanácskoztak a munkaügyi döntöb zoitságok vezetői

— Hirtelen nehezen tudnám elsorolni — válaszpl. — A szántó 2800 hold. De a táblák között legelők is vannak. Nos. ezt a területet naponta legalább kétszer végigjárom. Általában hajnali öttől este hatig tartózkodom kint. Aztán minden délután kettőkor eligazításon veszek részt. Már akkor tudni kell. hogy másnap milyen munkák lesznek, hol mennyi emberre és gépre, lesz szükség.

Mert tudja az én munkámban a munkaszervezés és íz ellenőrzés a legfontosabb. És j legjobb előkészítés után is akadhatnak váratlan problémák, azonkívül, hogy az időjárás is gyakran beleszól a feladat elvégzésébe. Előfordul, hogy a jrigádvezetók tévesen mérik lel

Január 1-e óta új szervezeti formában és kibővített jogkörrel tevékenykednek a munkaügyi vitákat eldöntő bizottságok. Működésük irányelveit a múlt év végén .lezajlott országos tanácskozáson határozták meg. Szerdán és csütörtökön azzal a céllal ültek össze a megyében működő munkaügyi döntőbizottságok vezetői Baján, illetve Kecskeméten, hogy megvitassák: hogyan érvényesültek a gyakorlati munkában az országos tanácskozás irányelvei.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bizottságokban működ * társadalmi munkások zöme megfelelően látta el fontos megbízatását. A határozatok általában az érvényben levő munkaügyi jogszabályok szellemében születtek. A vállalati szinten hozott határozatoknak a 70 százaléka ellen sem a dolgozók, sem a gazdasági vezetők nem felleb- 1 beziek.

i-------- ..-O-.. »w&J

minél kevesebb legyen a munkaerő kiesése. Most is van egy olyan terület, ahol a helyszínen győződtünk meg. hogy nem mehetünk rá a traktorral, csak lókapával tudjuk fellazítani az olajlen alá.

De llút az üzemegységvezető eleget is tesz bokros feladatainak? A dolog úgy adódott, hogy utam épp Szalkszentmártonból vezetett Szabadszállásra, s így jó néhány kilométeren ót alkalmam volt gyönyörködni a Lenin Tsz egyöntetűen harsány- zöld, szépen elmunkált földjein, íme. a kitüntetés szemmel tapasztalható indoka! S mikor a benyomásomról említést teszek, csak annyit mond. ő maga is szívesen összeíráson! ítgat ja a területet a szomszédos tsz-ek földjeivel.

Ifj. G. Nagy Sándor megemlíti. hogy igen sokat tanult a főagronómustól, Papp Kálmántól, aki hajdan szintén egyéni gazdálkodó volt Szabadszálláson. ök ketten régről ismerik a gazdákat, mindenkiről tudják, ki milyen feladat elvégzésére képes leginkább. Eredményes tevékenységük ezzel is magyarázható.

Arra is jut ideje az üzem- egységvezetőnek, hogy a szak- könyveket, meg a Magyar Mezőgazdaság című szaklapot rendszeresen kézbe vegye. Hogy mikor? Többnyire késő este. meg ebéd közben. Amikor jut idő ebédelni.

Mert a kitüntetés — amelynek | végeredményben örül —, úgy érzi. kötelezi is. Arra, hogy legalább olyan viruló legyein a Le- 1 nin Tsz határa, mint most.

H. D. I

A termelés minőségi követelményeinek és a vállalatok önállóságának a növekedésével párhuzamosan, az üzemekben előtérbe kerültek a munkaszervezési feladatok. Országosan ma már 800—1000 közgazdász dolgozik ebben a munkakörben és számos nagyüzemben szociológiával, munkalélektannal is foglalkozik az üzemszervezési osztály.

A megyében — nyilván azért is, mert a vállalatok zöme a kisebbek közé tartozik — még kevés helyen dolgozik önálló ! munkakörben üzemszervező. A nagy vállalatok közé tartozó Kecskeméti Konzervgyárban is csak 1964. derekán töltötték be ezt a státust.

Csökken

a szállítási költség

Koncz Géza, a konzervgyár fiatal üzemszervezője így körvonalazza teendőit:

— Mindenekelőtt alaposan ismernem kell a vállalat távlati fejlesztési tervét, közelebbről a jövő évben induló rekonstrukció | programját. Idei munkámat a ; vállalat intézkedési terve, illetve j az ezzel összhangban kidolgo- í zott üzemszervezési program , határozza meg. De ezeken kívül j a mindennapi termelési problémák is bőven szülnek tenni- ! valót.

Koncz Géza kedvenc témája a szállítás. E terület ugyanis — i vendéglátóm szavaival élve — ! még mindig kiapadhatatlan forrása a költségmegtakarításnak a legtöbb vállalatnál. Állítását j igazolja, hogy amióta módsze- ; résén foglalkoznak a szállítás 1 szervezésével, évről évre csők- j ken az anyagmozgatás költsége. |

Termelékenység és bérezés

Arról már szóltunk, hogy a szállítás vonalán a korábbinál jobb bérezési rendszert vezet* nek be az idén a konzervgyárban. Ennél is jelentősebbnek tartjuk azt az intézkedést, amely a termelékenységi prémiumok helyes elosztását célozza.

Koncz Géza így.beszél erről: — El akartuk kerülni, hogy a rendelkezésre álló összeget „egyenlősdi” alapon osszák szét a műszakok. A részesedés arányát a végzett munka határozza meg. A műszakvezetők a párt és szakszervezeti bizalmiak, ilTavaly es azelőtt a szarnia: gépesítését és a ra kod óla po: anyagmozgatás bevezetését oldották meg. Idén a szállítási osztály átszervezése és a bclsc anyagmozgatók bérezésének a tökéletesítése került napirendre. Az utóbbihoz csak ennyit: korábban visszásságokat szült és elégedetlenségre adott okot, hogy azokat a munkákat is teljesítménybérben számolták el. amelyeknél nem lehetett megnyugtató módon meghatározni a tényleges teljesítményt. Ezután csak azokat a munkákat díjazzák teljesítménybérben, amelyeknél pillanatig sem lehet vitás a megmozgatott anyag mennyisége.

Egy testvérvállalatnál már sikerrel alkalmazták tavaly, és remélhetőleg idén Kecskeméten is hasznosítják Koncz Géza javaslatát, amely egyszerűbbé, áttekinthetőbbé teszi a járművek irányítását. i

Az üzemszervező által kidől- • gozott irányítási rendszer egy i olyan táblázaton alapul, amely | a nap bármelyik időszakában ■ pontosan megmutatja, hogy mi- j kor indultak, mikor érkeznek és hol járnak az üzem gépkocsijai. Ennek a jelentőségét akkor mérhetjük fel igazán, ha tudjuk, hogy a szezonban 80— 100 gépkocsi „fut” állandóan az üzem és a telephely között. Egy ekkora jármüsereg irányítása pedig a hagyományos módszer- j

rét nlieha lphptcpcfps

1 letve a szocialista brigád vezetők ; bevonásával döntik majd el, hogy ki mennyit érdemel. Három jutalmazási kategória van,

I de előfordulhat, hogy egyesek ! semmit sem kapnak majd. í A bérezési kérdések kapcsán az üzemszervező elmondta, hogy a minap az egyik — teljesít- ; ménybéres — ládaszegező bri- gád felajánlotta: a mellettük foglalkoztatott kisegítő munkás j bérének egy részéért hajlandók elvégezni az ő feladatát is. Ily módon munkaerő szabadulna j fel és műszakonként megtaka- ! rítanának körülbelül öt órára eső munkabért.

A javaslatot alaposan meg j kell még fontolni, de abban ; mindenképpen egyetértünk az I üzemszervezővel, hogy számos területen a munka intenzitású- - nak a fokozásával is növelni lehet még a termelékenységet.

r I

Az ú'ságpapír olcsóbb

i Jelentős részt foglalnak el az i üzemszervezesi programban a > I raktározás és a csomagolás prob- 1 ; lémái is.

■ A raktárgazdálkodás tervsze- • rübbé tételével el akarjak érni, i j hogy a rendelkezésre álló tá- ! rolótér az egész évben maximálisan ki legyen használva és mindig azok az aruk kerüljenek tető alá. amelyek a leginkább károsodhatnak a szabad ég alatt.

; így elmondva talán egyszerü- | nek tűnik a dolog, pedig nagy ; körültekintést, ügyes szervezést igényel ez a munka. De megéri I a fáradságot, hiszen a korábbi években tetemes mennyiségű ! drága csomagolóanyagot tett i tönkre az eső és a fagy.

I Évente körülbelül 700 ezer fo- : rint megtakarítást jelent, hogy nem drága hullámpapírba, ha i nem a MÉH-telepen vásárolt j újságpapírba burkolják a vagonokban szállított befőttes üve- ! geket.

uvi.) c* oc.uk/uvijc.aixaoj. j^ciltn l C54üzemgazdásza. Pár héttel ezelőtt, felszabadulásunk évfordulóján a Munkaérdemrend bronzfokozatával tüntették ki. Ez egyedül csak számára okozott meglepetést. Néhány nap múlva a bátyja zsörtölődő szavak kíséretében gratulált neki, amiért a kitüntetésről nem tőle, hanem Báli Ferenc tsz-elnöktől értesült.

Hogyan jutott el az elismerésig?

Hat évvel ezelőtt, amikor a szövetkezet gazdáinak a soraba lépett, még csak 27 éves volt.

— Egyéni koromban 15 hold szántón gazdálkodtam — sorolja. — De volt még bérelt területem is. Feleségemmel együtt igen sokat kellett gürcölni, hogy minden munkának eleget tegyünk. Aztán jött az átszervezés. Megvallom, kicsit féltem a belépéstől, hiszen akkoriban igen gyenge volt a Lenin Tsz. Mégis, jgy gondoltam, aki nem rest a munkára, megél. Ma már csak mosolyogva tudok visszagondolná erre az időre.

Mint szorgalmas, jól gazdál- codó parasztembert — aki rá- idásul még fiatal is —. mindjárt a belépéskor brigádvezetőnek választották. Nem vállalta, szántóföldi munkásként dolgozott, de aztán úgy jött a sorja, íogy az akkori brigádvezetőt íosszabb időn át helyettesítenie tellett. Ekkor már nem húzó- lozott. S végül is — ő maradt i beosztásban, majdnem akarata űlenére. De a gazdák, s a tsz 'ezetői is, így tartották jónak. \zt is, hogy két év múlva ő egyen a szántóföldi üzemegy- égyezető.

Érdeklődöm, miből áll a mun- iak ike.

ISapbarnított

arcú, s végtelenül szerény' fiatalember ifj. G. Nagy Sány-j pv I« — ,, F. i-v

I

a tennivalót és az igényeket. Ilyenkor ; a gyors átcsoporto- j

Az üzemegységvezető