Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-21 / 93. szám
Idős néni igyekszik a tűzoltó 6 tár felé, háicm pár hasz- • t c.pit visz. N.msokára o „un Kecskemétről a „föd í zuuto”. Már többen varnak l'c.'. iVk-g is érkezik hamarosan. A to.i ..sz.jk elrendezik szerszámaikat. gépeiket a szertár iroda j. ban és. kezeié.be veszik a szépítésre jelentkezetteket. A gépkocsivezető pedig összeszedi a javításra behozott cipőket. így megy ez minden pénteken: a kecskeméti Födi ász Ktsz mozgóműhelye kijön ide, Ja- kabszállásra férfi-női fcdiá szókkal, a sofőr ped'g begyűj í a javításra szoruló lábbeliket és átadja a Cipész Ktsz-nek. Aztán a következő pénteken — kijavítva visszahozza. Zsugorodik a tunyavilág Bármely oldalról közelítjük meg a falut, mindenfelé öreg tanyák. Szép számmal olyanok is, amelyeket elhagytak lakóik: eltűnt már róluk a tető, csak a vályogfalak omladoznak. A községben viszont szaporodnak a csinos házak. Mindenfelé betonkoszorúk emelkednek a földből, aztán rájuk húzzák a falakat, a piros tetőket. Virág nyílik nemsokára a kertben, hangos szó és kacagás veri fel a szaporodó portákat. — Jelenleg húsz eladó telek van a községben — mondja Peregi Pál tanácstitkár, — de már készülnek az újabb parcellázás tervei 70 — egyenkint 400 négyszögöles — telek kerül kisajátításra. Kapós a telek, növekszik a község. Zsugorodik össze a tanyavilág. Pillanatnyilag a 3018 lakosból csak 318 lakik a községben. A belterületen 145 ház áll. A tizenkét és félezer holdas határban 2700 ember él elszóródva, távol egymástól. De a mozgás állandó, sok család már útra készen: irány a falu. A község főutcáján, az orvosi lakás előtt javítják a kutat. — Mi most szombaton alakítottuk meg a tszcs K1SZ- szervezetét — mondja Wolford Éva, a Népfront Tszcs főkertésze — tizennyolcán vagyunk. Akadnak köztünk, akik Kecskeméten túl még nem jártak. Utazásokat, színházlátogatásokat tervezünk. Arra is gondoltunk, hogy megszervezzük külön a fiúk és láhyok szocialista brigádját és versenyre lépünk egymással, i Sajnos, a tanyai és községi [fiatalok között bizonyos elkülönülés tapasztalható. Jó volna, ha a község vezetősége gondoskodna egy szolid cukrászdájról, ahol ösz- szejöhetnénk, községi és tanyasi fiatalok, i Addig is, amíg ez meglesz, a művelődési otthont kellene megnyitni a fiatalság előtt. Természetesen nem olyan kezdeményezésre gcjndölunk, mint amit nemrégiben javasoltak jószándékkal, de kevés hozzáértéssel, hogy a községi kocsma rexasztalát : vigyék be a művelődési otthon nagytermébe, a fiatalság szórakoztatására. A növekvő falu szaporodó fiatalsága kulturált szórakozási lehetőséget kér. Ezt mielőbb meg kell nekik adni. Irta: Balogh József < Fényképezte: Pásztor Zoltán „A tanyai fiatalok számára is megteremtjük a lehetőséget, hogy utazhassanak, színházba mehessenek” — mondja Wolford Éva főkertész, az új KISZ- szervezet titkára. Vadvíz pusztít még sokfelé, de a tengerré vált határon lassan úrrá lesz az ember. A Népfront Tszcs fiataljai ássák az árkot és a Duna völgyi Főcsatornába küldik a hívatlan vizeketA kultúrotthon jelenlegi vezetője 20 éves, mezőgazdasági technikumot végzett leány, akinek a népművelésben semmi gyakorlata nincsen. Mint mondja, ő nem is akarta elvál Lalni ezt a megbízatást, úgy beszélték rá. Természetesen, ilyen körülmények között a művelődési ház munkája alig-alig ér valamit. Egyetlen számba jöhető rendezvény a heti mozivetítés. Havonta rendeznek ugyan ma- gyarnóta-estet, de ezt is inkább az italozás kedvéért. Ismeret- terjesztés nincs is a községben. A mezőgazdasági szakmunkás- képzés helyett traktoros tanfolyamot indítottak. A színjátszó csoport, a tánc- csoport, az MHS rádiós szakkör, valamint a kézimunka szakkör létezik ugyan, de működése — mint azt a járási tanács művelődésügyi osztályának legutóbbi vizsgálata megállapította — nem kielégítő. Sokkal jobb munkát végezhetne a helyi művelődési otthon, ha megfelelő kezekbe kerülne a vezetése. Eebben az ügyben a járási tanács már tett is kezdeményező lépéseket, de végül is a döntés a községi tanács fel-adata. Közelebb kerülni a városhoz A faluban sok a fiatal, de a művelődési otthon nem nyújt számukra kellő művelődési és szórakozási alkalmat. Egyetlen kocsma van a községben. Mi jut akkor a fiataloknak? 352 mázsát vásároltak fel itt a faluban, tavaly pedig 3400-at. A grafikon meredeken szökik felfelé. Nemcsak a háztájikban szaporodik: a Népfront Tszcs is telepített legutóbb 30 holdon szamócát. A földművesszövetkezet gyümölcsfelvásárlási kontingensének zömét ez teszi ki. A többi: szólő, barack. Az fmsz a község életében nagy szerepet játszik. Hét kiskereskedelmi egységet tart fenn, továbbá egy italboltot, egy ipari szeszfőzdét és egy felvásárló üzemet. A kölcsönző boltban mindenféle háztartási gépet és felszerelést megkaphat a lakosság a fényképezőgéptől a lakodalmas edényekig. És mi a helyzet a szolgáltatásokkal? A fodrászt és cipészetet már említettük. Lakatos, kovács, autó- és motorszerelő a Népfront Tszcs-ben dolgozik. Szobafestő, asztalos, villanyszerelő és fodrász kisiparosa is van egy-egy a községnek. Nagyon hiányzik viszont egy bognár, sajnos ez még a tszcs- ben sincs. Az iskolások érdekében A tanyai iskolák lassan-las- san elnéptelenednek. A belterületi iskola viszont egyre zsúfoltabb lesz. A központban 220 gyerek tanul. Három épületben nyolc tantermük van, de ezek közül csak egy elfogadható, a többi szükségtanterem. Kicsi, egészségtelen, zsúfolt. Palánkai István igazgató szerint önként kínálkozik a megoldás: a falu szélén levő öreg iskolát le kell bontani, annak anyagából két korszerű tantermet lehet a központi épülethez ragasztani. Társadalmi munkára számíthatnak, némi pénz kellene hozzá a KÖFA- ból. A tanács még bizonytalan- kedik. pedig a dolog sürgős. Évről-évre több a tanuló a központi iskolában. Üj iskola kellene viszont a Sándor-telepre. Ez a telep a Bugaci ÁG szomszédságában van, állandóan fejlődik, már valóságos kis község-magot képez. Negyven gyerek a hat kilométerre levő Hajtó-úti iskolába gyalogol el naponta. Sürgősen létre kellene hozni itt egy alsó tagozatos iskolát, mert ez a település nem hogy sorvadna. hanem az AG szívó hatása következtében egyre nagyobb lesz. Üres a művelődési otthon A község művelődési házá nak naplójában az utolsó be- jegyyzés 1962. végéről való. En- ; nek a naplónak — ha működik- a művelődési otthon — napra- , kész állapotban kell lennie. Az i üres lapok tehát azt mutatják.- hogy bajok vannak a község i művelődést haza körül. . let nyertek, az őszi vetési versenyben elért eredményeikért pedig televíziókészüléket. Erősödik, izmosodik a „Népfront”, Jómódot hozott a szamóea Ez a vidék szamócájáról is híres, nem ok nélkül. Tavaly — mint azt Kurucz István fmsz-ügyvezetö elmondta — 5 millió forintot fizetett ki a felvásárló részleg szamócáért. Ehhez jön még a magánértékesítés. Érdemes vele foglalkozni Jakabszálláson már 40 év< termesztenek szamócát, de ré gén batyuzni kellett az árúval nem volt felvásárlás. Az áilan csak 1955-ben kezdett a begyűj tűsével foglalkozni. 1937-bei Ráfér, mert ez az egyetlen egészséges ivóvizet adó forrás. Ha rendbehozzák, 400 liter vizet ont percenkint. Ide járnak a közelben lakók. És a távo- labbiak? Egyelőre marad nekik az ásott kút. Nem olyan sokáig kell már várni. A törpevízmű 1970-re készül el teljesen. Második Szafyitiaz Jakabszállás lakosságának legnagyobb része a mezőgazdaságban dolgozik. Két állami gazdaság és az erdőgazdaság mellett a földterület háromnegyed része a Népfront Tszcs gondozásában van. Csaknem 8 ezer hold földet művel a 800 gazda, ebből közös tulajdon 2400 hold. Néhány esztendővel ezelőtt- - Kt-«>agSTiiaana~:- —rcx—; Kerekes Katalin tanárnő a VI. osztályban fizika órát tart é: mikroszkóppal végeztet gyakorlatokat. még öt tszcs volt a községben. Aztán kettőbe olvadtak össze, majd tavaly a Haladás és a Népfront egyesült, így alakult ki a jelenlegi Népfront Tszcs. És hogy az egyesülés gondolata helyes volt, bizonyítják az eredmények. A „Népfront” megállt a lábán és az elmúlt egy esztendő alatt — Nagy Béla elnök vezetésével — olyan eredményeket ért el. amelyek mindenben igazolják elgondolásukat. Csak pár számadat: a közös vagyon értéke egy évvel ezelőtt négy és fél millió forint. Most eléri a tízmilliót. Őszibarackot 100 holdon telepítettek, kajszit 80, szőlőt 75 holdon. Húsz hold kajszi már az idén terem, jövőre 45 hold őszibarack fordul termőre és 20 hold szőlő is megmutatja első fürtjeit. „Második Szatymaz” — így emlegetik nemsokára Jakabszállást őszibarackjáról. Tavaly 600 ezer forintért istállókat és ólakat építettek. A hatszáz holdes közös legelőn 300 birka legel. A tavalyi őszi állattenyésztési szemlén okleveJAKABSZÁLLÁ S
