Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-16 / 89. szám

1966. április 16. szombat

5. oldal

Megjelent a Valóság legújabb száma

I népek jobb megértésének eszköze

A Valóság áprilisi számában három tanulmány foglalkozik Lenin életművével, s annak napjainkra is érvényes tanulságaival. Gyurkó László A második forradalom című írása azt a történelmi pillanatot eleveníti fel, amikor Lenin. Oroszországba visszatérve, meghirdette a szocialista forradalom közvetlen programját. Huszár Tibor A gyakorlat filozófusa című tanulmánya a történelemhez szüntelenül cselekvőként közeledő, a változó helyzetekhez mindig új megoldásokat kereső Leninről szól. Tolnai György A szovjet gazdaság helyreállítása a lenini új gazdaságpolitika alapján című írásában a NÉP problémájával foglalkozik. E tanulmányokhoz kapcsolódva, a könyvrovat recenziói az elmúlt években Leninről megjelent szovjet és nyugati műveket ismertetik és bírálják.

A Múlt és jelen című rovatban Andics Erzsébet, tanulmányát olvashatjuk: Revízió alá kell-e vennünk Marx és Engels nézeteit az 1848—49-es magyar forradalomról? A szerző ahhoz a nemzetközi vitához kapcsolódik, amely a 48-as magyar forradalom és a nemzeti mozgalmak megítéléséről bontakozott ki.

Márkus István A nyírkátai szövevény című szociográfiájának első részében egy nyírségi község gazdaságtörténetét és jelenét elemzi, keresve a helyi termelőszövetkezet . kedvezőtlen eredményeinek okát. A Kulturális figyelőben a nemrég zárult képzőművészeti és iparművészeti kiállítás néhány tanulságáról és a filmmontázs kérdéséről olvashatunk. A lapot gazdag külföldi folyóiratszemle egészíti ki.

A Magyar Eszperantó Szövetség főtitkárának nyilatkozata az 51. Világkongresszus előkészületeiről

Aranyérmes

versmondó

A népek barátságának, a béke ügyének elősegítését szolgáló nemzetközi nyelvként ismerik el az eszperantót és tanulják szerte a világon az emberek milliói. Az évtizedek alatt világmozgalommá növekedett, az ENSZ nevelésügyi szervezete, az UNESCO által is támogatott nyelv híveinek nagy tábora hazánkban rendezi meg az idén 51. világkongresszusát. Ebből az alkalomból beszélgettünk Berczeli Bélával, a Magyar Eszperantó Szövetség főtitkárával, a népszerű nyelv születéséről, elterjedéséről:

— Jövőre lesz nyolcvan esztendeje — mondotta —, hogy dr. Ludvig Zamenhof, a nyelvész családból származó lengyel szemorvos négy nyelven megjelentette hosszú évek munkájának eredményeként Eszperantó nyelvkönyvét, azzal a humanista szándékkal, hogy hazájának ötnyelvű népe, és a világ 3000 nemzeti, törzsi nyelvet beszélő- valamennyi nemzete egy- rúást megértve, békében élhessen, barátkozzon. A sokat támadott eszperantó, ez a tudományos zsenialitással és irodalmi érzékkel szerkesztett, dallamos nyelv kiállta a próbát. Élő nyelvek élő hajtásaként: a latin, a germán és a szláv nyelvcsaládok legismertebb szavaiból és nyelvtanából született.

— Hogy mennyire életképes, azt igazolta az idő, és terjedése öt világrészen. Nem véletlen, hogy az alkotó szándéka elsőként a szervezet munkások és haladó értelmiségiek között talált megértésre; ők karolták fel és terjesztették az egész viláeon, hazánkban is az eszperantót.

A madártan szakértője

A fiatalok vidám zsibon- gása a folyosóról csak megszűrve jut el ide, a Bácsalmási Hunyadi János Általános Gimnázium biológiai szertárába. Külön kis világ ez: a jókora könyvtár, a szemléltető eszközök, műszerek. De legfőként az üvegtárlókban, konzerváló oldatban őrzött madárrészek keltik fel a látogató érdeklődését. Ez utóbbiak Rékási Józsefnek, az iskola biológia-kémia szakos tanárának tudományos munkásságáról ..árulkodnak”. A fiatal pedagógus élete kétharmad részét szentelte eddig az ornitológiái kutatásoknak, pedig mindössze 31 éves.

— Az ornitológia egyik szakterülete a bromatológia a táplálkozás élettani vizsgálata képezi kutatásom tárgyát. Már gyerekkorban eljegyeztem magam ezzel a végtelenül érdekes, izgalmas tudományággal. Baján, a középiskolában egyik tanárom még inkább kedvet csinált a stúdiumhoz. A tanárképző főiskolán készített szakdolgozatom már bromatológial témát tárgyalt.

Néhány éve került kapcsolatba az Országos Madártani Intézettel, amelynek napjainkban külső tudományos munkatársa. Azóta fokozott szakszerűséggel folytatja vizsgálódásait, amelyekhez több nyelv ismerete, a növény- és rovartani szakirodalom szüntelen tanulmányozása elengedhetetlen kellék.

— Munkám jelenlegi szakaszában elsősorban a házi és mezei veréb hasznos, vagy káros voltát igyekszem felderíteni. Egyértelműen még korai lenne e felől kategorikusan nyilatkozni, de a közeljövő meghozza a döntést.

Rékási otthonában nem ritkán éj félen túl is ott ül a mikroszkóp

mellett. Kétségkívül határtalan lelkesedés, hivatástudat kell ehhez a hasznos hobbynál jóval többet jelentő tevékenységhez.

Eddigi vizsgálatának eredménye egyebek közt. hogy a gyümölcsexportot nagymérték- I ben veszélyeztető amerikai szövőlepkét rendszeresen pusztítja a mezei veréb. Először a szárnyát tépi ki, majd bekebelezd.

A házi veréb is hasznos rovarirtó tevékenységet folytat. Ennek során olyan rovarokat is gyérít. amelyektől a madarak túlnyomó része idegenkedik (például a bodobács). Haszonmagot sohasem az érés idején fogyaszt! Télen dézsmálja ugyan a magtárakat, ezt a kártételt azonban bőségesen ellensúlyozza a gyommagvak egész éven át való fel- szedegetésével.

— Mi volt munkássága során az eddigi legnagyobb elismerés? — kérdezzük. Hiszen önzetlenül; társadalmi munkában végzik búvárkodásukat, megfigyeléseiket ő és országszerte soksók társa.

— Jól eső kitüntetést jelentett számomra, hogy nemcsak a madártani intézet, hanem az országos parazitológiai társaság is beválasztott tagjai sorába. Arra is büszke vagyok, hogy három közép-európai állam tudományos intézetei közös kutatási témájának a kidolgozásában részt vehetek. Számos hazai tudóson kívül állandó kapcsolatban állok a lengyel Pinowski professzorral is.

Mindezekkel az eredményekkel vetekedik az az öröm, hogy növendékeim közül a biológiával foglalkozó egyetemi szakokra jelentkezők egyikét sem utasították vissza. Valamennyit felvették, s egytől egyig jól megállják a helyüket.

Jóba Tibor

Számos tudós, író, művész foglalt állást világszerte az eszperantó mellett, s noha a két világháború és a fasizmus idején sokfelé üldözték az eszperantó mozgalmat, azóta ismét fellendült.

— Irodalmi tekintetben milyen eredményeket ért el a népszerű nemzetközi nyelv?

— Mint kultúrmozgalom, az

irodalommal alkotott legtöbbet az eszperantó. Irodalma nagyobb, mint sok kis népé. E ténynek sajátos érdekessége,

hogy bármely író, vagy költő, aki a nyelvet ismeri, anyanyelvén kívül eszperantóul is alkothat eredeti művet. Egyik ilyen jelentős kiadványa a mozgalomnak az Eszperantó antológia, 70 év alatt megjelent, eredeti eszperantó versek gyűjteménye: 35 ország 90 költőjének több mint 380 költeményét tartalmazz,'!. A világirodalom megszámlálhatatlan remekét — köztük magyar írók, költők műveit — fordították eszperantóra az antik irodalomtól egészen a modernig, különböző nemzetiségű műfordítók.

— És, hogy egy irodalmi alkotás szelleme, gondolatvilága tökéletesen visszaadható e nyelven is, azt több ezer megjelent mű bizonyítja, köztük is — tárgyilagos vélemények szerint — elsőként Madách: Az ember tragédiája című drámája dr. Ka- locsay Kálmán másodszori fordításában. Az eszperantó nagy műfordítás-irodalma, nemzetközi sajtója, számtalan szakmai és idegenforgalmi kiadványa és térhódítása az élet minden területén nagy szókincsét és kifejező erejét bizonyítja.

— Könnyen tanulható az eszperantó. Mi ennek a magyarázata?

— A világ legkönnyebben és leggyorsabban megtanulható nyelvévé egyszerű nyelvtana teszi. 8000 alapszavából több mint 80 000 új szó képezhető, és nyolc-tíz hónap alatt megtanulható. Emberek milliói leveleznek már egymással eszperantó nyelven a Föld minden részén, gyakran meg is hívják egymást hazájukba. Az eszperantisták minden országban találnak barátokat, így könnyebben tájékozódnak, egyszerűbben, olcsóbban láthatnak világot. A magyar eszperantisták 85 ország munkásaival, értelmiségeivel, diákjaival leveleznek.

— Hogyan készülődik a Szövetség, és a magyar eszperantó-mozgalom a nagy nyári eseményre?

— Az 51. Eszperantó Világ- kongresszus augusztus első hetében lesz Budapesten a MÉ- MOSZ-székházban, tolmácskészülékek és fordítók nélkül. Ez az egyetlen világkongresszus, ahol egyiket sem igénylik. Gazdag program, színes események várják a vendégeket. Már július 25—30-a között sor kerül a XXII, Nemzetközi Ifjúsági Eszperantó Kongresszusra, amelyre még Japánból is jelentkeztek. Lesz több tudományos tanácskozás: jogászok, mérnökök, orvosok, vasútasok, geográfusok, újságírók, pedagógusok, sakkozók, filmesek, fotósok, építészek tárgyalják meg közös problémáikat, összeül a Diákok Nemzetközi Ligája, tanácskoznak a kiadók, békemozgalmi aktivisták, ornitológusok, a világtalan eszperantisták, a nők, sőt külön gyermekkongresszusra gyűlnek ösz- sze néhány százan a legifjabb eszperantisták, magyar és külföldi pedagógusok eszperantó nyelvű előadásainak meghallgatására, társalgásra, és kirándulásokra.

— Meggyőződésünk, hogy a kongresszus hatására Magyar- országon az eddiginél jobban fellendül majd az eszperantó mozgalom, növekszik a tanulási kedv, a levelezés, még szélesebb nemzetközi kapcsolat alakul ki hazánk és más országok népei között a testvéri barátság, a békés egymás mellett élés jegyében — mondotta befejezésül Berceli Béla főtitkár.

V. A.

Megjelent a „Fáklyavivők" harmadik lemeze

A Qualiton hanglemezgyár dicséretes vállalkozása

Hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára értékes hanglemezsorozat gyártását kezdte meg a Qualiton Hanglemezgyártó Vállalat. A szabadságharc idejétől kezdődően a magyar munkásság és parasztság életének történelmi pillanatait eleveníti fel a kor verseivel, dalaival, visszaemlékezéseivel.

A Fáklyavivők című sorozat első két lemeze már régebben megjelent, a harmadik most került a könyvesboltokba és hanglemezüzletekbe. Ez a harmadik lemez a dicsőséges Tanácsköztársaság küzdelmét, énekeit katona- és forradalmi dalait tartalmazza dramatizált formában, kiváló kórusok és színművészek tolmácsolásában.

A zenei és dalszövegek mellett a prózai visszaemlékezések ezen a lemezen is folytatódnak: Münnich Ferenc és Kun Bélá- né viszik tovább az előző lemezeken megkezdett visszaemlékezések sorát. A 46 perces zenei-, dal- és szövegműsorban a Tanácsköztársaság legszebb forradalmi és katonadalai kaptak helyet.

A nyolc lemezre tervezett sorozatban a magyar munkásmozgalomnak olyan kiemelkedő nagyságairól kapunk hiteles források alapján képet, mint Táncsics Mihály, Frankel Leó, Szántó Kovács János, Achim L. András,. Bokányi Dezső, Nyisz- tor Gvörgv és még számos neves forradalmár. Bírósági tárgyalások kelnek élet’’1’ régi munkáskórusműveket hallhatunk új, a mai kornak megfelelő feldolgozásban.

A magyar munkásmozgalom évszázados múltjának ez a korszerű feldolgozása nemcsak idehaza lett népszerű igen rövid idő alatt, hanem külföldön is nagy érdeklődést keltett, különösen ott, ahol régebben emigrált magyarok élnek. Az Amerikai Magyar Szó például meleg hangú cikkben méltatja a hanglemezsorozat célkitűzéseit és felhívja olvasóit, hogy minél többen igyekezzenek a lemezekhez hozzájutni.

Száz kép

Vietnamról

Száz kép Vietnamról címmel nagyhatású dokumentumgyűjtemény látott napvilágot 10 000 oéldányban az Országos Béketanács gondozásában. A magyar ís külföldi fotóriporterek felvételei a francia gyarmatosítók felett, aratott Dien Bien Phu-i győzelemtől napjainkig kísérik végig a vietnami nép útját. Be- ■zámolnak arról, hogyan szegték meg az amerikaiak a genfi egyezményeket, s tiporták lábbal a vietnami néo szabadságát, függetlenségét. Megörökítették a hazafiak szabadságharcának egy-egy mozzanatát, a Vietna- ni Demokratikus Köztársaság ’leni terrorbombázások pusztításait.

Áprily Lajos: Halálmadár...

Mindenki feszülten figyelt. Az emberek visszafojtott lélegzettel hallgatták a 15 éves Papp Istvánt.

A szavalat után beállt csendet egyszerre hatalmas tapsvihar törte meg.

Papp Istvánt, a Kecskeméti Katona József Gimnázium elsőéves tanulója aranyérmet kapott a múlt héten megyeszékhelyünkön megrendezett országos vers- és prózamondó versenyen.

A megye egyetlen aranyérmese nem először ért el ilyen kitűnő eredményt. Két alkalommal is első helyezett lett az Úttörő Kulturális Seregszemle országos döntőjén. Ebből az alkalomból a televízióban is fellépett. A középiskolások és ipari tanulók országos vers- és prózamondó versenyének egyik aranyérme volt a következő állomás. '

— Nagyon szeretek szavalni — mondja meggyőződései. — Legkedvesebb költőm Ady End. re. Rengeteg verseskötetem van, sokat olvasok.

A felkészülésről érdeklődtünk.

— Nem mondhatnám, hogy készülni szoktam. A kedves, pekem tetsző verseket sokszor elolvasom, és észre sem veszem, mikor már tudom. Aztán csak közvetlenül a verseny előtt veszem elő újra. Akkor elmondom a szüleimnek — ők az én legnagyobb kritikusaim. Es másnap fellépek a dobogóra, elmondom a verset úgy, ahogy érzem. Szavalni — a. szó szoros értelmében — soha nem tanultam.

— Milyen más elfoglaltsága, vagy kedvtelése van ezen kívül?

— Természetesen solcat kell

tanulni, mert a gimnázium jóval nehezebb, mint az általános iskola volt. Ugyanannyi tanulással a régi kitűnőmből most már csak 4.6 maradt. Ezért hagytam abba körülbelül egy hónapja a sportolást is; vívtam és kosaraztam.. Tagja vagyok a városi. Irodalmi Színpadnak, ifi vezető a hármas számú Általános Iskolában, és járok a gimnázium önképzőkörébe.

Mint versmondó elég sokat szerepelek. Nemrég például Aiszkhü- losz Leláncolt Prométheuszában a kulturális szemle alkalmából. Prométheusz szerepe nagyon szép és nagyon nehéz is volt.

— Mik a további tervei a gimnázium után?

— Természetesen szeretném ha felvennének a Színművészeti Főiskolára. Ha ez nem sikerül, akkor magyar—történelem szakos tanár leszek. Különösebb vágyaim, nincsenek. Szeretnék olyan ember lenni. akit mindenhol megbecsülnek. Es ehhez mindegy, hogy színész, vagy tanár lesz-e belőlem.

K. Zs.

*