Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-12 / 60. szám

196»!. március 18, szombat 3. oldal Családi verseny Mélykúton is szó esik, mekkora költséget használhatnak fel az év folya­mán. Ez ugyanis épp úgy meg­határozza a tagok premizálását, mint a terméshozam, A na­gyobb részesedés alapvető fel­tétele a takarmányalap megter- mesztése is. Éspedig miért éppen ez? — Éves bevételünk negyven százalékát az állattenyésztés ad­ja — veszi át a szót dr. Pavisa Ernő fömezőgazdász. — Ez 20— 22 millió forint. A kockázat te­hát nem kicsi. Ebben az évben 340 vagon abrakra van szükség. És ezt itt kell megtermeszteni. Az ösztönzés az idén már nemcsak a premizálásban je­lentkezik. Az állattenyésztők, s a növénytermesztésben is az ál­talános munkát végzők — szál­lítók, rakodók — évi tizenkét nap fizetett szabadságban ré­szesülnék. Így nem csoda, ha az emberi j munkaerőnek nincs híjával ai szövetkezet. A nagy munkák j idején több a földeken található í családtag, mint a tsz-gazda.! Nyilvánvaló, hogy a 130 hold! fűszerpaprika és a 150 hold pa- j radicsom termesztésével csak j így lehet jól megbirkózni. Mert például a paradicsomból az idén 200 mázsás átlagot akarnak el­érni. A gazdaságban külön ifjúsági munkacsapatok is versenyeznek: traktorosok és növénytermesz­tők. Az előbbiek tavaly a ter­vezettnél hétezer normálholddal végeztek több munkát. Ezt szükségessé tette a vártnál na­gyobb termés elszállítása. A fő hangsúlyt az idén a kar­bantartásra, a gépek állagának megóvására helyezik. Itt is nagy lehetőség nyílik a költségek csökkentésére, annál is inkább mivel a gépek összes értéke megközelíti a nyolcmillió forin­tot. Ennek érdekében A tél folyamán tizennégy új traktorost képeznek ki. A cél az, hogy a traktorosok száma legalább a másfélszerese legyen az erőgépek számának. Ez lehetővé teszi, hogy kam­pány idején 18—20 traktort fog­lalkoztasson kettős műszakban a szövetkezet. Hatvani Dániel cikkünkre Oktalan huzavona egy tanya körül címmel cikk jelent meg lapunk február 19-i számában, amelyre dr. Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács vb elnöke válaszolt, A választ az alábbiakban közöljük. \ A legjobbak nevében Meg van néhány perc a ta­nácskozás kezdetéig. Akik korán érkeztek, csoportokba verődve latolgatják a hét végi labdarúgó­mérkőzés esélyeit, vagy az ajtó előtt rágyújtanak még egy Kos­suthra, „ha megkezdődik úgy sem lehet bagózni” — jelszóval. Jobb híján nézelődöm én is, és mi tagadás, büszkén nyugtázom, hogy milyen sok dolgozót isme­rek már a „Fémmunkás” kecs­keméti gyárának a legjobbjai közül. Indokolt a felsőfokú jel­ző használata, hiszen a szocialis­ta brigádokat, az üzem élenjáró dolgozóit köszönti a bejárat fö­lött levő Uanszperens.is, * Néha gondolkodnom kell egy kicsit, mire eszembe jut, hogy milyen alkalomból és miről is beszélgettünk azzal, akivel az imént egymásra mosolyogtunk, Tiringer Lajos neve azonban azonnal az agyamba villan. Ar­ra is emlékszem, hogy 1964-ben ő volt az egyik szocialista bri­gád műszaki segítője. Sok jót mondtak akkor a szerény modo rú, őszülő hajú szerszámkészí­tőről a „fiai”. Nem sajnálva a drága szabad időt, műszaki rajz­ra és matematikára oktatta a munkacsapat tagjait, délutánon­ként. — Ma már egy jó szakmun­kásnak, különösen, ha szocialista brigádban dolgozik, ehhez is ér­tenie kell — valahogy így fogal­mazta meg a véleményét be­szélgetésünk alkalmával. És, hogy máig sem fáradt bele ebbe a ném éppen könnyű munkába, azt bizonyítja, hogy most is itt van a fiatalok köaött. * Mintha csak a gondolatai­mat folytatná, Arató Sándor, az üzemi szakszervezeti bizottság termelési felelőse is arról beszél vitaindítóul, hogy igen hasznos­nak Ígérkezett évekkel ezelőtt a műszakiak bevonása a brigá­dok munkájába. — Sajnos, ta­valy egyesek elhanyagolták ezt a feladatot és ez bizony kedve­zőtlenül éreztette hatását — for­dítja bírálatra a szót az előadó. Az már a hozzászólásokból derül ki, mit is kell értenem a „kedvezőtlen hatás”-on. Szappa­nos Mihály — az üzem egyik legjobb szocialista brigádjának a vezetője —, több társához ha­sonlóan, azt fejtegeti, hogy a technológiai osztály egyik-má­sik utasítása arra mutat, hogy a műszakiak nem mindig számol­nak a reális lehetőségekkel. Né­ha elszakadnak a gyakorlattól. Bakos Péter, az üzem párttit­kára is bekapcsolódik az eszme­cserébe. Szerinte is indokoltan merült fel panasz a termelési tanácskozáson és itt a brigád­értekezleten is egyes műszakiak, például a szerkesztők munkájá­val kapcsolatban. E panaszokat megelőzhették volna, ha sűrűb­ben felkeresik a termelő brigá­dokat és a helyszínen győződnek meg arról, hogy megvalósítha­tó-e az elképzelésük. Ezért is kívánatos, hogy az idén ismét olyan szorosra fonják a kapcso­latukat a munkacsapatokkal, ■nint amilyen az a korábbi évek­ben volt. De nemcsak a műszakiak, ha­nem a szakmunkások érdeke is ezt diktálja, hiszen a rajztudás 5s általában a szakmai tovább­képzés terén, még van mit ten­ni a legtöbb brigádban — köti csokorba végül gondolatait Ba­kos Péter. * A 6-os műhely dolgozói ne­vében szplók más vágányra te­relik a vitát. Rózsa József, a la­katoscsoport vezetője, először arról beszél, hogy munkatársai­val együtt azért kapcsolódott be a versenymozgalomba, mert. úgy érzik, meg kell hálálniuk a mű­hely korszerűsítése nyomán szü­letet jó munkakörülményeket. — Szeretnénk teljesíteni, amit vállaltunk. Ehhez azonban az is kell, hogy ne akadozzon az anyagellátás és ne kelljen hosz- szú hetekig várni a fontos szer­számok kijavítására. Látszik, hogy érzékeny kér­dést pendített meg a csoport ve­zető, mert még *e sem fejezi a mondókájőt máris újabb hozzá­szólók jelentkeznek. Mindany- nyian a szerszámellátás hiányos­ságaival foglalkoznak, de a pa­naszok mellett elhangzik néhány okos javaslat is a javítási idő csökkentésére. A mindennapi termelési prob­lémák után, a balesetmegelőzés kerül napirendre. Beke Ferenc, a 6-os műhely fiatalja, korát meghazudtoló higgadtsággal la­tolgatja a plénum előtt, hogyan lehetne csökkenteni a sérülése­ket. Egyhangú tetszést arat a ja­vaslata: a veszedelmes köszörű­gépekre szereljenek — a csiszo­lókő fölé — védőablakot. * Vidámabb téma következik, Az egyik dolgozó elmondja, hogy a brigádtagok családjai is barátságot kötöttek. — Rend­szeresen meglátogatják egymást és ennek az asszonyok örülnek a legjobban, mert így szórako­zás közben is szemmel tarthat­ják a férjeket — fűzi hozzá cim­boráira kacsintva. A téma alkalmat ad néhány tréfás megjegyzésre és percek alatt végigömlik a vidámság az egész termen. Ezt a jó hangu­latot hozom el magammal a ta­nácskozásról és néhány új ar­cot emlékezetemben. Azok'H, akik szót kértek az üzem 250 dolgozóját tömörítő szocialista brigádok nevében. Békés Dezső Vita Dunavecsén Előadó: Erdei Fere: A Hazafias Népfront járási b . zottsága a mezőgazdasági szak emberek dunavecsei járási klub jában csütörtökön vitát rende­zett a gazdaságirányítás rend­szeréről. Az összegyűlt, minie« kétszáz mezőgazdasági sza’ era bér előtt Erdei Ferenc, a ,Haz i- Eias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára tartott vitaindító ilőadásL // Sepregető" juhnyájak — VAN KßT-HÄROM fal­kán k, amelyet télen sem tar­tottunk nappal karámban — köz­li Molnár Albert, a solti Szik­ra Tsz elnöke, amikor a juhá­szat felől érdeklődöm tőle. A juh tartás ebben a közös gazdaságban nem a legfonto­sabb üzemág. Tulajdonképpen nincs is juhlegelőjük. Mégis — sok év óta foglalkoznak vele. Éves átlagban több mint más­fél ezer juhot lehet számítani. Ez négy nyájnak felel meg. De hogyan lehet, juhot tar­tani — legelő nélkül? Nos, a Szikra Tsz-ben bebizonyították, hogy lehet. Tudvalevő, hogy a takarmánynövények és a gabo­nafélék letakarítása után — a maradék „felsepregetésével” és a kisarjadt fűfélék leesipegeté- sével — hasznosítják a juhok a területet. S ez a Szikra Tsz- ben éppenséggel nem csekély, mivel 400 holdon őszi takar­mánykeveréket, ugyanekkora te­rületen silókukoricát és 1800 holdon gabonát termesztenek. A juhoknak egész nyáron át van hol „sepregetniük”. És télen? Sokfelé a kukorica- szárat „lábon” lehetett haszno­sítani. A közös gazdaság falkái ezért nem szorultak be a ho- dályokba. MILYEN VOLT a juhászat tavalyi eredménye? — Nincs okunk panaszra — feleli az elnök, s máris fella­pozza a zárszámadási beszámo­lót. — ötszáz anyajuhot akar­tunk nevelni, s a jelenlegi lét­szám ennek majdnem a kétsze­rese. A bárányszaporulat több mint háromszorosa volt az elő­irányzottnak. összesen 66 má­zsa gyajút értékesítettünk. Az átlagos gyapjúhozam, egy ki­fejlett juhra számítva, öt és fél kiló volt. Azt hiszem, ez sem rossz. Anyánként évente 30 li­ter tejet fejtünk. Valamit ez is hozott a kasszába SZÁMOLJUNK egy kicsit! Egv birka éves hozama — be­vétel a bárányból, gyapjúból, tejből — 685 forint. A ráfordí­tás viszont — beleszámítva a takarmányt, a juhászok bérét, a férőhely rongálódását (amor­tizációt! — nem haladja meg a 250 forintot. Az évi tiszta ha­szon tehát 435 forint, nagyobb! mint a juh saját értéke. i Kifizetődő hát a „sepregető” juh tartás? AZ BIZONY! Persze ehhez figyelembe kell venni, hogy a Szikra Tsz-ben 7—8 éve alkal­mazzák a mesterséges megter­mékenyítést. s ezzel együtt a tervszerű fajta.iavítást. Annak idején az átlagos gyapjúhozam nálunk sem haladta meg a 3,5 kilót. De a mostani eredmény sem a végleges, annyira nem, hogy már ebben az évben célul tűzték ki a hatkilós hozam el­érését. Természetesen ehhez szükséges, hogy tovább javítsák a téli takarmányozást, több pil­langós szénát kapjanak a birkák. És ennek haszna nem­csak a gyapjú-, de a tejhozam­ban, illetve a bárány fejlődésé­ben is megmutatkozik majd. H. D. így működik az igazi is Nemrégiben beszámoltunk a Villamosszigetelő és Műanyag­gyár Kiskunfélegyházi Gyár­egységében folyó munkalélekta­ni kísérletekről. Most képen is bemutatjuk azt a házilag ké­szült modellt, amelynek a se­gítségével ellenőrizni lehet, hogy melyik műveletnél követ el hibát a förccsöntőgép kezelő­je. Ezenkívül arra is jó az ügyes berendezés, hogy az üzem tanulói — szinte játszva — el­sajátítsák a szakmai fogásokat. Látogatásunk idején Nagy Zoli, elsőéves ipari tanuló gyakorolta a fröccsöntő kezelését a modell segítségével. (Pásztor Zoltán felvétele.) Lehet-e versenymozgalmat szervezni olyan közös gazdaság­ban, ahol a földek családi mű­velésben vannak? — Lehet, méghozzá eredmé­nyesen — így hangzik Kancsár Sándor, a mélykúti Üj Élet Tsz párttitkárának válasza. — Ná­lunk tavaly is három üzemegy­ség és tíz brigád, hét növény- termesztó és három állatte­nyésztő, versenyzett egymással. A termelési eredmények ön­magukban is a verseny sikerét bizonyítják. A cukorrépából 165 mázsa volt a terv. s ennél mind­egyik család nagyobb átlagho­zamot ért el. Legalább 15 csa­lád 300 mázsán felül teljesített. Volt olyan is. aki holdan­ként 400 mázsát takarí­tott be. Kukoricából 25 mázsás átlagJt értek el, négy mázsával többet a tervezettnél. Természetes, hogy a hét és fél ezer holdas mezőgazdasági nagyüzemben az idén még in­kább kiaknázzák a mozgalom­ban rejlő lehetőségeket. Ennek érdekében a pártszervezet irá­nyításával megtartották a bri­gádgyűléseket. ahol megbeszél­ték az idei terveket, s mind­egyik gazdával szerződést kö­töttek, arra vonatkozóan, lei mit vállal. Év közben majd több­ször is értékelik, hogyan halad a tervek teljesítése, ki hogyan végzi munkáját. A vállalások figyelembevéte­lével mindegyik üzemegység ön- j álló tervet készít. Itt már arról ■ galattal kapcsolatos tanulságo­kat vonja le és úgy a járási ta­nács vb mezőgazdasági osztá­lyát, valamint a községi taná­csok vb elnökeinek figyelmét hívja fel a helyes gyakorlat, il­letve a célszerű eljárások biz­tosítására. Tájékoztatásul köz­löm, hogy a Kecskeméti Járási Tanács V. B. elnöke — a mi­előbbi végleges elintézés érde­kében — a 20 291—4/1966. szá­mú határozatával özvegy B. Szabó Istvánná kecskeméti la­kos kérelmét elutasította, s egy­ben az Izsáki Községi Tanács V. B. e tárgyra vonatkozó hatá­rozatait megsemmisítette. Az ügy tehát 1966. február 25-én jog­erősen lezárult.” „A Petőfi Nepe cikke alap­ján a vizsgálatot az összes előz­ményekre, valamint a vita tár­gyára vonatkozóan helyszíni szemlével együtt lefolytattuk. Megállapítást nyert, hogy az ügy végleges elintézése körül valóban huzavona alakult ki tel­jesen céltalanul. Kétségtelen tény, hogy az Izsáki Községi Tanács V. B. tévedésből bonyo­lódott az ügy aprólékos és hosz- szadalmas intézésébe, de ez el­sősorban az egyes földbirtokpo­litikai szabályok bizonytalan ér­telmezésével állt összefüggés­ben. Jelen átiratommal egyide­jűleg utasítottam a járási tanács vb elnökét, hogy a cikkel és az ennek alapján lefolytatott vizs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom