Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-12 / 60. szám
196»!. március 18, szombat 3. oldal Családi verseny Mélykúton is szó esik, mekkora költséget használhatnak fel az év folyamán. Ez ugyanis épp úgy meghatározza a tagok premizálását, mint a terméshozam, A nagyobb részesedés alapvető feltétele a takarmányalap megter- mesztése is. Éspedig miért éppen ez? — Éves bevételünk negyven százalékát az állattenyésztés adja — veszi át a szót dr. Pavisa Ernő fömezőgazdász. — Ez 20— 22 millió forint. A kockázat tehát nem kicsi. Ebben az évben 340 vagon abrakra van szükség. És ezt itt kell megtermeszteni. Az ösztönzés az idén már nemcsak a premizálásban jelentkezik. Az állattenyésztők, s a növénytermesztésben is az általános munkát végzők — szállítók, rakodók — évi tizenkét nap fizetett szabadságban részesülnék. Így nem csoda, ha az emberi j munkaerőnek nincs híjával ai szövetkezet. A nagy munkák j idején több a földeken található í családtag, mint a tsz-gazda.! Nyilvánvaló, hogy a 130 hold! fűszerpaprika és a 150 hold pa- j radicsom termesztésével csak j így lehet jól megbirkózni. Mert például a paradicsomból az idén 200 mázsás átlagot akarnak elérni. A gazdaságban külön ifjúsági munkacsapatok is versenyeznek: traktorosok és növénytermesztők. Az előbbiek tavaly a tervezettnél hétezer normálholddal végeztek több munkát. Ezt szükségessé tette a vártnál nagyobb termés elszállítása. A fő hangsúlyt az idén a karbantartásra, a gépek állagának megóvására helyezik. Itt is nagy lehetőség nyílik a költségek csökkentésére, annál is inkább mivel a gépek összes értéke megközelíti a nyolcmillió forintot. Ennek érdekében A tél folyamán tizennégy új traktorost képeznek ki. A cél az, hogy a traktorosok száma legalább a másfélszerese legyen az erőgépek számának. Ez lehetővé teszi, hogy kampány idején 18—20 traktort foglalkoztasson kettős műszakban a szövetkezet. Hatvani Dániel cikkünkre Oktalan huzavona egy tanya körül címmel cikk jelent meg lapunk február 19-i számában, amelyre dr. Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács vb elnöke válaszolt, A választ az alábbiakban közöljük. \ A legjobbak nevében Meg van néhány perc a tanácskozás kezdetéig. Akik korán érkeztek, csoportokba verődve latolgatják a hét végi labdarúgómérkőzés esélyeit, vagy az ajtó előtt rágyújtanak még egy Kossuthra, „ha megkezdődik úgy sem lehet bagózni” — jelszóval. Jobb híján nézelődöm én is, és mi tagadás, büszkén nyugtázom, hogy milyen sok dolgozót ismerek már a „Fémmunkás” kecskeméti gyárának a legjobbjai közül. Indokolt a felsőfokú jelző használata, hiszen a szocialista brigádokat, az üzem élenjáró dolgozóit köszönti a bejárat fölött levő Uanszperens.is, * Néha gondolkodnom kell egy kicsit, mire eszembe jut, hogy milyen alkalomból és miről is beszélgettünk azzal, akivel az imént egymásra mosolyogtunk, Tiringer Lajos neve azonban azonnal az agyamba villan. Arra is emlékszem, hogy 1964-ben ő volt az egyik szocialista brigád műszaki segítője. Sok jót mondtak akkor a szerény modo rú, őszülő hajú szerszámkészítőről a „fiai”. Nem sajnálva a drága szabad időt, műszaki rajzra és matematikára oktatta a munkacsapat tagjait, délutánonként. — Ma már egy jó szakmunkásnak, különösen, ha szocialista brigádban dolgozik, ehhez is értenie kell — valahogy így fogalmazta meg a véleményét beszélgetésünk alkalmával. És, hogy máig sem fáradt bele ebbe a ném éppen könnyű munkába, azt bizonyítja, hogy most is itt van a fiatalok köaött. * Mintha csak a gondolataimat folytatná, Arató Sándor, az üzemi szakszervezeti bizottság termelési felelőse is arról beszél vitaindítóul, hogy igen hasznosnak Ígérkezett évekkel ezelőtt a műszakiak bevonása a brigádok munkájába. — Sajnos, tavaly egyesek elhanyagolták ezt a feladatot és ez bizony kedvezőtlenül éreztette hatását — fordítja bírálatra a szót az előadó. Az már a hozzászólásokból derül ki, mit is kell értenem a „kedvezőtlen hatás”-on. Szappanos Mihály — az üzem egyik legjobb szocialista brigádjának a vezetője —, több társához hasonlóan, azt fejtegeti, hogy a technológiai osztály egyik-másik utasítása arra mutat, hogy a műszakiak nem mindig számolnak a reális lehetőségekkel. Néha elszakadnak a gyakorlattól. Bakos Péter, az üzem párttitkára is bekapcsolódik az eszmecserébe. Szerinte is indokoltan merült fel panasz a termelési tanácskozáson és itt a brigádértekezleten is egyes műszakiak, például a szerkesztők munkájával kapcsolatban. E panaszokat megelőzhették volna, ha sűrűbben felkeresik a termelő brigádokat és a helyszínen győződnek meg arról, hogy megvalósítható-e az elképzelésük. Ezért is kívánatos, hogy az idén ismét olyan szorosra fonják a kapcsolatukat a munkacsapatokkal, ■nint amilyen az a korábbi években volt. De nemcsak a műszakiak, hanem a szakmunkások érdeke is ezt diktálja, hiszen a rajztudás 5s általában a szakmai továbbképzés terén, még van mit tenni a legtöbb brigádban — köti csokorba végül gondolatait Bakos Péter. * A 6-os műhely dolgozói nevében szplók más vágányra terelik a vitát. Rózsa József, a lakatoscsoport vezetője, először arról beszél, hogy munkatársaival együtt azért kapcsolódott be a versenymozgalomba, mert. úgy érzik, meg kell hálálniuk a műhely korszerűsítése nyomán születet jó munkakörülményeket. — Szeretnénk teljesíteni, amit vállaltunk. Ehhez azonban az is kell, hogy ne akadozzon az anyagellátás és ne kelljen hosz- szú hetekig várni a fontos szerszámok kijavítására. Látszik, hogy érzékeny kérdést pendített meg a csoport vezető, mert még *e sem fejezi a mondókájőt máris újabb hozzászólók jelentkeznek. Mindany- nyian a szerszámellátás hiányosságaival foglalkoznak, de a panaszok mellett elhangzik néhány okos javaslat is a javítási idő csökkentésére. A mindennapi termelési problémák után, a balesetmegelőzés kerül napirendre. Beke Ferenc, a 6-os műhely fiatalja, korát meghazudtoló higgadtsággal latolgatja a plénum előtt, hogyan lehetne csökkenteni a sérüléseket. Egyhangú tetszést arat a javaslata: a veszedelmes köszörűgépekre szereljenek — a csiszolókő fölé — védőablakot. * Vidámabb téma következik, Az egyik dolgozó elmondja, hogy a brigádtagok családjai is barátságot kötöttek. — Rendszeresen meglátogatják egymást és ennek az asszonyok örülnek a legjobban, mert így szórakozás közben is szemmel tarthatják a férjeket — fűzi hozzá cimboráira kacsintva. A téma alkalmat ad néhány tréfás megjegyzésre és percek alatt végigömlik a vidámság az egész termen. Ezt a jó hangulatot hozom el magammal a tanácskozásról és néhány új arcot emlékezetemben. Azok'H, akik szót kértek az üzem 250 dolgozóját tömörítő szocialista brigádok nevében. Békés Dezső Vita Dunavecsén Előadó: Erdei Fere: A Hazafias Népfront járási b . zottsága a mezőgazdasági szak emberek dunavecsei járási klub jában csütörtökön vitát rendezett a gazdaságirányítás rendszeréről. Az összegyűlt, minie« kétszáz mezőgazdasági sza’ era bér előtt Erdei Ferenc, a ,Haz i- Eias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartott vitaindító ilőadásL // Sepregető" juhnyájak — VAN KßT-HÄROM falkán k, amelyet télen sem tartottunk nappal karámban — közli Molnár Albert, a solti Szikra Tsz elnöke, amikor a juhászat felől érdeklődöm tőle. A juh tartás ebben a közös gazdaságban nem a legfontosabb üzemág. Tulajdonképpen nincs is juhlegelőjük. Mégis — sok év óta foglalkoznak vele. Éves átlagban több mint másfél ezer juhot lehet számítani. Ez négy nyájnak felel meg. De hogyan lehet, juhot tartani — legelő nélkül? Nos, a Szikra Tsz-ben bebizonyították, hogy lehet. Tudvalevő, hogy a takarmánynövények és a gabonafélék letakarítása után — a maradék „felsepregetésével” és a kisarjadt fűfélék leesipegeté- sével — hasznosítják a juhok a területet. S ez a Szikra Tsz- ben éppenséggel nem csekély, mivel 400 holdon őszi takarmánykeveréket, ugyanekkora területen silókukoricát és 1800 holdon gabonát termesztenek. A juhoknak egész nyáron át van hol „sepregetniük”. És télen? Sokfelé a kukorica- szárat „lábon” lehetett hasznosítani. A közös gazdaság falkái ezért nem szorultak be a ho- dályokba. MILYEN VOLT a juhászat tavalyi eredménye? — Nincs okunk panaszra — feleli az elnök, s máris fellapozza a zárszámadási beszámolót. — ötszáz anyajuhot akartunk nevelni, s a jelenlegi létszám ennek majdnem a kétszerese. A bárányszaporulat több mint háromszorosa volt az előirányzottnak. összesen 66 mázsa gyajút értékesítettünk. Az átlagos gyapjúhozam, egy kifejlett juhra számítva, öt és fél kiló volt. Azt hiszem, ez sem rossz. Anyánként évente 30 liter tejet fejtünk. Valamit ez is hozott a kasszába SZÁMOLJUNK egy kicsit! Egv birka éves hozama — bevétel a bárányból, gyapjúból, tejből — 685 forint. A ráfordítás viszont — beleszámítva a takarmányt, a juhászok bérét, a férőhely rongálódását (amortizációt! — nem haladja meg a 250 forintot. Az évi tiszta haszon tehát 435 forint, nagyobb! mint a juh saját értéke. i Kifizetődő hát a „sepregető” juh tartás? AZ BIZONY! Persze ehhez figyelembe kell venni, hogy a Szikra Tsz-ben 7—8 éve alkalmazzák a mesterséges megtermékenyítést. s ezzel együtt a tervszerű fajta.iavítást. Annak idején az átlagos gyapjúhozam nálunk sem haladta meg a 3,5 kilót. De a mostani eredmény sem a végleges, annyira nem, hogy már ebben az évben célul tűzték ki a hatkilós hozam elérését. Természetesen ehhez szükséges, hogy tovább javítsák a téli takarmányozást, több pillangós szénát kapjanak a birkák. És ennek haszna nemcsak a gyapjú-, de a tejhozamban, illetve a bárány fejlődésében is megmutatkozik majd. H. D. így működik az igazi is Nemrégiben beszámoltunk a Villamosszigetelő és Műanyaggyár Kiskunfélegyházi Gyáregységében folyó munkalélektani kísérletekről. Most képen is bemutatjuk azt a házilag készült modellt, amelynek a segítségével ellenőrizni lehet, hogy melyik műveletnél követ el hibát a förccsöntőgép kezelője. Ezenkívül arra is jó az ügyes berendezés, hogy az üzem tanulói — szinte játszva — elsajátítsák a szakmai fogásokat. Látogatásunk idején Nagy Zoli, elsőéves ipari tanuló gyakorolta a fröccsöntő kezelését a modell segítségével. (Pásztor Zoltán felvétele.) Lehet-e versenymozgalmat szervezni olyan közös gazdaságban, ahol a földek családi művelésben vannak? — Lehet, méghozzá eredményesen — így hangzik Kancsár Sándor, a mélykúti Üj Élet Tsz párttitkárának válasza. — Nálunk tavaly is három üzemegység és tíz brigád, hét növény- termesztó és három állattenyésztő, versenyzett egymással. A termelési eredmények önmagukban is a verseny sikerét bizonyítják. A cukorrépából 165 mázsa volt a terv. s ennél mindegyik család nagyobb átlaghozamot ért el. Legalább 15 család 300 mázsán felül teljesített. Volt olyan is. aki holdanként 400 mázsát takarított be. Kukoricából 25 mázsás átlagJt értek el, négy mázsával többet a tervezettnél. Természetes, hogy a hét és fél ezer holdas mezőgazdasági nagyüzemben az idén még inkább kiaknázzák a mozgalomban rejlő lehetőségeket. Ennek érdekében a pártszervezet irányításával megtartották a brigádgyűléseket. ahol megbeszélték az idei terveket, s mindegyik gazdával szerződést kötöttek, arra vonatkozóan, lei mit vállal. Év közben majd többször is értékelik, hogyan halad a tervek teljesítése, ki hogyan végzi munkáját. A vállalások figyelembevételével mindegyik üzemegység ön- j álló tervet készít. Itt már arról ■ galattal kapcsolatos tanulságokat vonja le és úgy a járási tanács vb mezőgazdasági osztályát, valamint a községi tanácsok vb elnökeinek figyelmét hívja fel a helyes gyakorlat, illetve a célszerű eljárások biztosítására. Tájékoztatásul közlöm, hogy a Kecskeméti Járási Tanács V. B. elnöke — a mielőbbi végleges elintézés érdekében — a 20 291—4/1966. számú határozatával özvegy B. Szabó Istvánná kecskeméti lakos kérelmét elutasította, s egyben az Izsáki Községi Tanács V. B. e tárgyra vonatkozó határozatait megsemmisítette. Az ügy tehát 1966. február 25-én jogerősen lezárult.” „A Petőfi Nepe cikke alapján a vizsgálatot az összes előzményekre, valamint a vita tárgyára vonatkozóan helyszíni szemlével együtt lefolytattuk. Megállapítást nyert, hogy az ügy végleges elintézése körül valóban huzavona alakult ki teljesen céltalanul. Kétségtelen tény, hogy az Izsáki Községi Tanács V. B. tévedésből bonyolódott az ügy aprólékos és hosz- szadalmas intézésébe, de ez elsősorban az egyes földbirtokpolitikai szabályok bizonytalan értelmezésével állt összefüggésben. Jelen átiratommal egyidejűleg utasítottam a járási tanács vb elnökét, hogy a cikkel és az ennek alapján lefolytatott vizs-