Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-11 / 59. szám
1966. március 11, péntek 3. tidal A párt vb megtárgyalta ! Céltudatosabb parképítést a kecskeméti termelőszövetkezetekben Öt év alatt 132 millió forint beruházás Befejeződtek a szakszövetkezetek mérlegbeszámolói Nagyon tartalmas, alapos vita alakult ki a kecskeméti városi párt-végrehajtóbizottság ülésén, amely a tag- és tagjelöltfelvétel tapasztalatairól tanácskozott. Az erről szóló jelentés megállapította, hogy a város párt- alapszervezetei a célkitűzéseknek megfelelően egészségesen fejlődtek. A városi párt-végrehajtóbizottság önálló napirendként minden évben megtárgyalja a párttagság összetételének alakulását és megfelelő útmutatást ad a tag- és tagjelöltfelvételi munka javításához. Ezenkívül is rendszeresen figyelemmel kíséri a pártépítést. Jelenleg — a beszámoló szerint — 106 párt- alapszervezet van a városban. Valamennyi jelentősebb ipari és mezőgazdasági üzemben működik pártalapszervezet. A vita során különösen sok szó esett a termelőszövetkezetekben folyó pártépítésről. Itt is van előrelépés az elmúlt évekhez viszonyítva, még mindig rendkívül alacsony azonban a taglétszám egyes termelőszövetkezetekben. A város 12 közös gazdaságában — ezek közül kilencben van függetlenített párttitkár — csupán 86 párttag található. A jelentéshez csatolt kimutatás szerint hét termelőszövetkezetben tavaly nem vettek fel tagjelöltet. Ebből csak kettőben nincs függetlenített párttitkár. Ezekben — a Mathiász és a Rizling Termelőszövetkezetről van szó — már évek óta nincs tagjelöltfelvétel. Az Aranykalász A K.ISFÄI Mezőgazdasági Szakmunkástanuló Iskola üvegházából nézzük az égen tornyosuló vihar- és esőfelhőket. Felemelő látványban van részünk, az elemek játékának lehetünk tanúi. , * Aztán be kell húznunk a nyakunkat. Ahogy megnyílnak az ég csatornái, a tetőt fedő üvegtáblák szegélyén tátongó réseken át sűrűn hull ránk is az áldás. Tehát nemcsak az erdőben esik kétszer az eső, ahogy még az elemi iskolában tanultuk, hanem itt is. Először az üvegtáblák felett, aztán alattuk. Kiknek kellene azonban azért behúzniok a nyakukat, mert a házat rosszul üvegezték be? És egyáltalán azért, mert így építették meg?! Tudniillik — rést hagyva — nemcsak minden második ablaktábla kisebb a kereténél, de rossz a meleget szolgáltató kazán is. Folynak a csövei, s mert túl mélyre építették a kazánházat, a talajvíz eléggé elborította. Lássuk csak! Az üvegház építésére 1964. július 10-én kötöttek szerződést a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalattal. Ez azonban kiadta a munkát a Kiskunhalasi Vízmű Vállalatnak, amely az év október 26-án fogott az építéshez. Ennek végére a szerződés szerinti 1964. december 15. helyett tavaly április 30-án került pont, de inkább kérdő-, sőt felkiáltójel: Miért lett az üvegház olyan, amilyen?! MÁR LÁTVA a hibákat, ezek bejelentésével még március 10- én az 513 ezer forintba kerülő építkezés ügyletét lebonyolító megyei Beruházási Irodához fordult Körösi György, az iskola igazgatója, s ez is szerepet játszott abban, hogy 1965. május 5-én a Tervgző Iroda bevonásával ezzel a döntéssel történt az Termelőszövetkezetben sem vettek fel tavaly tagjelöltet, tavalyelőtt pedig csak egyet. Ez a néhány adat is bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetek nagyobb részében eléggé elhanyagolják a utánpótlást, az alapszervezetek felfrissítését. Annál is inkább helytelen ez, hiszen az elöregedés veszélye éppúgy jelentkezik a kommunisták körében, mint a szövetkezeti tagok soraiban. A vitában azt is hangsúlyozták, hőgy a tag- és tagjelöltfelvétel sok tényezővel függ össze. Elsősorban a pártalapszerveze- tekben folyó politikai nevelőmunkával, a párttagok aktivitásával, a tagság összetételével, korával, a munkakörülményekkel, a tanyavilág helyzetével és így tovább? A termelőszövetkezetek tagjainak zöme tanyán él, és bizony itt sokkal nehezebb a politikai nevelés. Az ipari üzemekben, ahol kulturáltabb körülmények között folyik a politikai munka, könnyebb a dolgozókkal való foglalkozás. A tanyavilágban nehezebb közelebb kerülni az emberekhez. Mindez még inkább aláhúzza, hogy felelősségteljesebb, céltudatosabb eszmei nevelőmunkára van szükség, amely kihat a gazdálkodás további javulására is. Az eddigiekben kissé elhanyagolták ezt az egyes termelőszövetkezetek kommunistái. Az igaz, hogy nem a mennyiség a döntő a pártszervezetek üvegház átadása: rendibe kell hozni az üvegezést! Am, a kivitelező vállalat csak több minit fél év múlva, decemberben akarta elrontott munkáját kijavítani, amikor viszont nem lehetett, mert — tető nélkül — megfagytak volna az üvegház virágai. Így ez év júniusában kerül sor a megfelelő nagyságú üvegtáblák felszerelésére. ÉS MI LESZ a kazánházzal? A vizsgálat megállapította, s jegyzőkönyvben is rögzítette: sem a tervezés, sem a kivitelező vállalat- nem követett el hibát, mert arra nem számíthattak, hogy olyan magas lesz a talajvíz, mint tavaly volt. (Hát még az idén milyen magas!) Holott a körülményeket nagyon jól ismerő iskolaigazgató még a munkák megkezdése előtt figyelmeztetett a veszélyre. Hiába: figyelmen kívül hagyták a megjegyzést. DE VAJON figyelmen kívül hagyható-e az, hogy a fél mik lió forintosra tervezett üvegház jóval többe kerül? Mert ha az építtető közvetlenül nem is fizet, az üvegezés kétszeri munkáját valahol mégiscsak megfizettetik (mint ahogy az eddigi hercehurca sem fillérekbe került már), s a kazánház és berendezése állandó reparálga- tása is jelentős költséget emészt majd fel. A népgazdaságot károsító eset. s a többi hasonló arra figyelmeztet, hogy ideje volna már rendet teremteni az építkezések körül. Többször is előfordult, j hogy az érdekelt vállalatok el- | járása nem felemelő, hanem le- \ sújtó „látványt” nyújt mindazoknak, akik a népgazdasr'’" érdekeit szívügyüknek tarty-' s akiknek végeredményben zsebére megy — a „játék”. T. 1. életében. Koránt sincs arról szó, í hogy a párt-végrehajtóbizottság | ülésén a vita során ez a nézet I érvényesült volna, sőt a jelentés | hangsúlyozza, hogy a mennyiségi szemlélet káros. A feladatok megoldásához azonban bizonyos taglétszámra szükség van és figyelembe kell venni, hogy a kecskeméti tanyavilágban több tízezer ember él, hiszen a megyeszékhely lakosságának majdnem fele mezőgazdasággal foglalkozik. Tarthatatlan az az állapot, hogy nagy kiterjedésű tanyaterületeken nem érvényesül a kommunisták politikai felvilágosító szava. A végrehajtó bizottság határozatot hozott, hogy elsősorban a termelőszövetkezetekben alaposan felül kell vizsgálni a tag- és tagjelöltfelvételi munkát. Segíteni szükséges a kommunistákat abban, hogy lét- : rejöjjön a párton kívüli aktívis- ! ták hálózata. Nagy szerepe lehet i a pártszervezetek megerősítésében az agrárértelmiségnek. Majdnem minden termelőszövetkezetben vannak közülük párttagok, akik szakmai tudásukkal, vezetési készségükkel tekintélyt szerezhetnek a pártszervezeteknek, segíthetik a fiatal kommunisták nevelését. K. S. Rászolgált a bizalomra A Bajai Finomposztó Vállalat újfajta kártolt szövetéből export-konfekcióárut készítenek a ruhagyárak. A kelmét az üzem legjobb szövőnői készítik, hiszen igen magasak a minőségi követelmények. Korsós Erzsébet korát tekintve fiatal munkásnak számít ugyan, de tudása, szorgalma a tapasztalt, régi szövőnőkével vetekszik. Indokoltan esett tehát fi rá is a vezetők választása, amikor kijelölték a nagy figyelmet igénylő munkára a szövődé legjobb dolgozóit. A termelőszövetkezetek zárszámadásai után a megye szak- szövetkezetei is megtartották mérlegbeszámolóikat. Jelenleg a megyében levő húsz szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezet mintegy 62 ezer holdon gazdálkodik. Ebből a szőlő és gyümölcs 17 876 holdat foglal el. Tiszta vagyonuk a második ötéves terv utolsó esztendejében 168 millió forintot tett ki. A szakszövetkezeteknél a közös gazdaságba vont terület 8200 hold, mégis egyre határozottabban alakulnak ki a közös gazdálkodás vonásai. A második ötéves terv szerinti telepítési előirányzatokat teljesítették. Folyamatban van a közös géppark kialakítása. Ez lehetővé teszi a szőlő- és gyümölcskultúrák talajmunkáinak és permetezésnek a teljes gépesítését. Tavaly a közös hizlaldákban több mint ezer sertés hízott. A közös állatállomány kialakításában jó eredményeket ért el a keceli Kinizsi és Béke, a kiskőrösi Kossuth, a soltvad- kerti Rákóczi és a soltszent- imrei Ezerjó Szakszövetkezet. Ezekben a gazdaságokban ser- tésfiaztatókat, süldőszállásokat és hizlaldákat építettek. Amíg 1961-ben borból 192 500 hektoliterre szerződtek, addig 1964-ben már 353 ezer hektolitert értékesítettek. Tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt ez a mennyiség valamivel kevesebb volt. A közös gazdálkodás erősödését jelzi a fel nem osztható közös alap 1965. év végéig 133 millió forintra való növekedése. A szakszövetkezetek öt év alatt 132 millió forintot ruháztak be. Ebből 90 millió forintot fordítottak a közös telepítésekre, 17 milliót állatférőhelyek és egyéb mezőgazdasági épületek létrehozására, ugyanennyit pedig gépek beszerzésére. A harmadik ötéves tervben az új telepítések termőre fordulása előtérbe helyezi a szőlőfeldolgozók és bortároló ‘pincék építését. Negyven-ötvenezer mázsa szőlő feldolgozására és 20 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas üzemek épülnek a keceli Kinizsi, kiskőrösi Petőfi, soltszentimrei Ezerjó Szak- szövetkezetekben. Ezek előreláthatólag 1967. év végén lépnek üzembe. A soltszentimrei Ezerjó Szakszövetkezetben már működik egy közös bortároló. Itt évenként 1500 hektoliter bort tárolnak. Ugyancsak a harmadik ötéves tervben szándékoznak a kiöregedett szőlőültetvények rekonstrukcióját is megoldani . K. J. Húszezer munkanap A MEGYE állami gazdaságaiban, gépjavító állomásain, erdőgazdaságaiban a múlt évben csökkent az üzemi balesetek száma. A MEDOSZ megyei bizottsága jelentése szerint három napon túl gyógyuló üzemi baleset 1964-ben 1101, 1965-ben 1013 történt. Halálos kimenetelű baleset 1964-ben 10, tavaly pedig 5 fordult elő. Az előző évek tapasztalatai alapján elkészítették az üzemek az idei intézkedési terveket. 1966-ban az oktatás színvonalának emelésére és a fel- világosító munka megjavítására törekszenek. Annak ellenére, hogy tavaly kevesebb baleset fordult elő, az egy munkásra jutó kiesett munkanapok száma a tavalyelőtti 19,1-ről 20,4-re növekedett, mert a szerencsétlenségek súlyosabbak voltak. Ezen a helyzeten a munkavédelem minél szélesebb körben való kiterjesztésével, társadalmasításával szándékoznak javítani. KÜLÖN kell szólni a megye termelőszövetkeze eir ek baleseti statisztikájáról. Amíg 1964-ben 1051 volt a nyolc napon túl gyógyuló sérülés, addig tavaly 1152. Ugvan s; k emelkedett a _ kiesett összes munkanapok száma: 16 és fél ezerről 19 ezerre. A halálos szerencsétlenség is több volt. Itt kell, megemlíteni, hogy amíg tavaly egész évben hat halálos kimenetelű szerencsétlenség történt, addig az idén már február elejéig kettő. Az alpári Búzakalász Tsz-ben az előző nap kiásott fát állva hagyták, s az másnap az alá telepedő ebédelő csoportra zuhant. Egy ember meghalt, de könnyen életüket veszthették volna többen is. A gondatlanság és a balesetvédelemben való járatlanság számlájára írható az az emberéletben keletkezett kár is, ami a zsanai Űj Világ Tsz-ben történt. A pótkocsi oldalát nem az előírásoknak megfelelően kapcsolták be, kinyílott és a lezúduló rakomány oltotta ki. egy ember életét. Mindkettő elkerülhető lett volna kellő gondossággal és balesetvédelmi felvilágosítással. A KIVIZSGÁLÁSOK is sai- nos, vontatottan haladnak, mert a baleseteket egyszerű v- nem jelentik az illetókesekn k. Ezért a termelőszövetkezetekben az idén a járási és városi mezőgazdasági osztályok tokozott ellenőrzést végeznek. ' ? összes szakelőadónak felada* lesz a tsz-ek balesetvédelmi helyzetének ellenőrzése. Ugyanakkor a tanfolyamokon teszik széles körben ismer ité a termelőszövetkezeti gazdák számára a gépek és más ve szélyt rejtő berendezések ba>- eset-megelőzési rendszabályait. K, J. (Pásztor Zoltán felvétele.) m?oi^arS4i'fyn:\m Ahol kétszer esik az eső, avagy „játék66 — az üregházzal
