Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-01 / 50. szám

1966. március 1. kedd

5. oldal

4 teljesítőképesség határán

— A tiszakécskei nyolctantermes gimnázium épületét legjobb esetben 1570-ben kezdik építeni. Az építkezés többlépcsős megoldással készül el, így befejezésére még megközelítő terminust sem tudunk mondani!

Tövis Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője adta ezt a felvilágosítást, amikor a tiszakécskei igen nehéz iskolai állapotok felöl érdeklődtünk.

Ebben a nagyközségben ugyanis rendkívül nehéz helyzetben van az iskolai oktatás. Főként a gimnáziumról és az

I. számú általános iskoláról van szó.

A község 13 és fél ezer lakosának fele tanyán, fele pedig a faluban lakik. A gimnáziumot 1963. szeptemberében nyitották meg, ma már három osztály működik, mégpedig két első, egy második és egy harmadik. Az I. számú általános iskolával közös épületben alakítottak ki négy tantermet a gimnázium részére. Ez az elgondolás helyes lett volna, ha tavaly nem indítanak két első osztályt. Idén ugyanis az első osztály számára már nincs hely az épületben.

De máshol sincs. Az iskolaépület többi része ugyanis annyira zsúfolt, hogy most már nem tudják az iskola és a község vezetői, mitévők legyenek.

Az I. .számú általános iskola tanulóinak létszáma 693. Tizennyolc osztályban tanulnak a gyerekek, mégpedig az alsósok tízben, a felsősök nyolcban. A két V. osztályban hihetetlen a zsúfoltság: az egyikben 56, a másikban 57 gyerek szorong. Hasonló a helyzet a VII. osztályban is.

A tíz alsó osztály délelőtt és délután megosztva két iskolát vesz igénybe: a Parti-iskolában

3—3 osztály, a Schwarcz-isko- lában 2—2 osztály tanul.

Az I. számú épületben a tanulók fél 2-kor — egyes napokon fél 3-kor — végeznek, utánuk mindjárt következnek az ipari tanulók. Ezek száznyolcvanán vannak, 4—5 tantermet vesznek igénybe. Ha ők is végeztek, akkor jönnek a dolgozók iskolájának általános iskolai és gimnáziumi tanulói. Este fél tíz tájban aztán hozzá lehet kezdeni a takarításhoz.

Mit lehetne itt tenni?

— Gondoltunk arra — mondja Sántha Károlyné vb-titkár —, hogy az iskola masszív épületére emeletet húzatunk. Az utcai front elbírná az emeletet. De ez is csak szükségmegoldás lenne és nem is vihető keresztül máról holnapra.

Hát akkor hogyan?

A regi művelődési ház épületében szeptemberben megnyílik egy 40 személyes kollégium a tanyai iskolások számára. Arra is gondoltak, hogy ezt a kollégiumi épületet használják fel az iskola bővítésére. Ez megoldás lenne vajon?

A gyógypedagógiás gyermekek — 50-en három nevelővel — ráadásul visszamennek szeptemberben az I. számú iskola- épületbe, mert jelenlegi helyüket a kollégium veszi igénybe. De hová mennek? Hiszen az

épületben már egy gombostűt nem lehet leejteni!

A Rákóczi utcában kimérve a 6 holdas telek, már készen a tervek: gimnázium, általános iskola, szertárak, sportpályák. Csakhogy 1970-ig nehéz lesz várni a jelenlegi szorongató helyzetben.

Meg kell tehát oldani. Az iskolareform során ugyanis a mostani gimnázium nyilván mezőgazdasági szakközépiskolává alakul át. Négy erős termelőszövetkezet van a* községben, bizonnyal nagy szükség lesz szakképzett mezőgazdasági munkásokra.

A megoldáshoz — ha

csak átmeneti lenne is — bőven adnának társadalmi erőt szülők és közös gazdaságok egyaránt.

Balogh József

A Szerencse tárgy sors játék nyereményjegyzéke

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége által 1966. február 27-én megrendezett Szerencse tárgysorsjátélk nyereményeit az alább felsorolt számú sorsjegyek nyerték.

I. FŐNYEREMÉNYEK

Sor. Szám;

I. 054762 Trabant Limousine

személygépkocsi

m. 004467 10 000 Ft összegű vásárlási utalvány

IV. 015644 Moszkvics 408-as személygépkocsi

IV. 037204 Wartburg Limousine személygépkocsi

V. 010857 10 000 Ft összegű vásárlási utalvány

V. 013141 15 000 Ft összegű vásárlási utalvány

IX. 067409 Kétszobás családi ház, berendezve, Trabant Limousine személygépkocsival.

XI. 060964 10 000 Ft Összegű vásárlási utalvány

Veres Péterrel

Találkoztunk Veres Péterrel. Az átlagértelemben vett siker jellemzésére csak annyit: zsúfolt ház volt. A siker valódi tartalmát pedig fejezze ki ez a pár szó: meleg, közvetlen, őszinte. Tehát olyan, amilyenné csak igaz ember teheti.

Most elgondolkodom azon: honnan van az, hogy ezen a péntek esti író—olvasó találkozón ugyanúgy „varázslatba ejtette’’ a kecskeméti művelődési ház nagyobbrészt diákokból álló hallgatóságát, mint bennünket, itt-ott háromszor annyi időseket, akik közel harminc esztendeje hasonlóképpen örültünk élő szavainak is. Ezúttal felőlünk is eltűntek az évtizedek, fiatalok voltunk, mint régen. Abban a nagykun városban, ahol az ipartestületi székház tánctermében szólt hozzánk.

Nem kell itt semmit bonyolítani, Őszintesége, derűs, bizakodó embersége, az élet

egyetemein kristályosodott bölcsessége fog meg mindannyiszor bennünket. Gondolatisága is azért friss mindig, mert intellektuális „tapasztalatszerzésében” is az élet, a valóság, a gyakorlat a legfőbb kontroll. Nem dől be a csak szalonokban kiagyalt, belterjes filozófiáknak, a divatosaknak. De azoknak a „nagy” filozófiáknak sem, amelyek — mint például az egzisztencializmus — az élet egy fajta részigazságait, mondjuk a tragikusakat, csüggesztö- ket halomba gyűjtve, abból általános rendszert kreálnak. Nem tekinti „hülyéknek" a más elven levőket, hiszen tisztelni kell a részigazságokat is. A bíráló értelem azonban sosem aludhat. Erkölcsi alapelve: csak

nyíltsággal lehet előbbre jutni az emberségben. Milyen kedves mozzanatok szóltak emellett a belső tartás mellett — a péntek esti találkozón is. A barátsága, lassan már

kecskemétivé fogadott Czine Mihály irodalomtörténész éppen Veres Péter emberségéről beszélt. A többi közt a tizenkilences Tanácsköztársaság idejéből vett életepizódo- kát villantotta fel. Veres Péternek, a fiatal direktóriumi tagnak valamilyen gyűlésre Debrecenbe kellett mennie. Megtehette volna, hogy akár Balmazújvároson, akár Debrecenből szekeret igényel magának. De ' arra gondolt: tavasz van, kell az iga a vetéshez. Gyalog ment hát Debrecenbe.

Aztán meg a lakodalma, ami szintén ekkorra esett. Furcsa lakodalom volt: ital nélkül zajlott. Szesztilalom volt, s a direktóriumi tag tartotta magát a mindenkire kötelező rendelkezéshez.

— Könnyű volt — súgott hangosan az előadói beszédbe Veres Péter, és nagy ba- zsalygással folytatta —, nem szeretem az italt.

Meg amikor művei részleteinek tolmácsolása után ö kezdett írásának felolvasásához: Ki ismer engem? Előtte és közben is

csinált jóízű kitérőket. Széles jókedvvel idézte fel, hogy amikor a miniszterségtől „megszabadult”, Révay ■ József megjegyezte:

„Most már levetheted a csizmát..

— Értik? — hajolt előre, s hosszan feltartotta mutatóujját.

— A kommunista párt legokosabb emberé sem hitte el, hogy én őszintén, pózolás nélkül hordom a paraszt öltözéket. Még őbenne is az élt, hogy amolyan r e klá m-paraszt vagyok.

Aztán — utalva az életművét méltató előadásra, s a köztudatban róla kialakult képre — jókedvűen sorolta, mi minden is volt már. Szegényparaszt, krampácsoló, író, politikus, szociográfus, gondolkodó — meg mi minden. S akkor emlékeztetett a régi népi szólások, amely szerint aki ennyi mindenbe belefog, semmire se jó. Van ebben a bölcsességben sok igazság

— ismerte el, de ked- ves-hucutul ezzel zárta: — Az biztos, hogy parasztnak és írónak jó voltam.

Tóth István

1XVL 002288 12 napos egyiptomi utazás 2 személy réXVI. 063316 12 00fl' Ft összegű vásárlási utalvány, n. NYEREMÉNYEK

000170 Tásacairádió: OOC939 Perzsasz. 001242 rádió 006770 200,— 002841 200,— 003576 200.— 004290 200,— 004411 200 004431 Lyehel hűtőszekr. 004630 2oo,— 005132 200, 005641 200, 005966 Fényk. 006080 Karóra 006884 200,— 007546 2oo, 000054 200, 009747 200, 009825 Fényk. 009989 200—, 010032 200—, 0101)08 200,— 010594 2oo, 011283 Madison zsebrádió 011885 2oo, 013022 2oo, 013646 Karéra 014972 200—, 015048 200—, 01S238 2oo,— 016898 200,— 01^814 200,— 017983 200,— 018912 200,— 019880 200,— 020084 290,— 020299 200, 000351 Fényk. 021599 200, 021891 200—, 021927 200.— 022369 290,— 022623 209,— 022669 290,— 023260 200,— 023554 200,— 0290i3 290,— 024668 200,— 025887 200,— 026683 290,— 026170 Öra 026903 200,— 028070 290,— 028145 200,— 028331 200,— 029004 200,— 030194 2o0,— 030315 200,— 080323 290,— 030332 200,— 031253 200,— 031781 Fényk. 032101 200, 033191 Zsebrádió 033587 200, 033817 200, 035193 Zsebrádió 065510 200, 036227 200, 038486 200,— 068594 200 — 038996 200,— 037036 200,— 087771 200,— 038044 290,— 039186 Fényképezőgép 039343 Perzsa. 039631 290,— 040287 200,— 041676 200,— 041723 200,— 043685 200,— 044380 200,— 045058 200,— 046179 200,— 0465C8 200,— 046703 Rádió 047410 200, 047835 200, 048938 Rádió 049022 200—, 049937 200,— 050246 Horizont televízió 050931 200, 051397 Penzsaszőnyeg 052963 200,— 052176 200,— 0524)11 200,— 053071 200,— 054151 200.— 054260 200,— 054272 200,— 054280 200,— 054603 200 — 095656 Perzs. 055796 200,— 056552 200,— 056859 200,— 057638 200,— 057689 200,— 0578 IS 200,— 058805 200,— 059287 200,— 059406 290,— 060616 200,— 063390 Óra 063424 200,— 063641 Zsebrádió 054565 200, 084692 200, 066002 200 — 066732 200,— 067965 200,— 068394 200,— 068791 200, — 070698 200,— 070779 209,— 070976 200,— 071211 200.— 071828 200,— 071845 Favorit televízió 071928 200,— 072352 200,— 072449 200,— 072748 200,— 073C66 Ora 073460 200,— 073491 200,— 073549 200,— 074408 Perzs. 074475 200,— 074882 200,— 075053 200,— 076783 200,— 076966 200,— 077860 200,— 077973 20®,— 079390 200,— 079827 200,— 080029 200,— 080289 200,— 081814 200,— 082188 200,— 082536 200,— 083898 200,— 084507 200,— 084811 200,— 085804 3000, Ft-os vásárlási utalvány 086234 200,— 086335 200,— 067199 200,— 087724 Rádió 090316 200 — 09141S 200,— 091546 200,— 091562 200,— 092366 Rádió 092628 200,— 093256 200.— 094000 200,— 094343 200,— 094446 200,— 095017 200,— 095590 200,— 096770 200.— 097565 200,— 097630 200.— 097870 200,— 098257 200,— 098541 20©,— 098579 200,— C89634 200,—

1960-ban a parasztság egy főre jutó reálfogyasztásának értéke 84,2 százaléka, addig 1964-ben már csak 83,2 százaléka volt a munkás és alkalmazotti összfo- gyasztásnak.

| A JÖVEDELMI] színvonalban meglevő aránytalanságokra utal az egy főre jutó havi átlagkeresetek összevetése is. Az egy főre jutó havi átlagkereset

1964-ben az állami szektorban 1757,— Ft, a kisipari termelő- szövetkezetekben 1677.— Ft, a mezőgazdaság állami szektorában 1500,— Ft, a szövetkezeti gazdaságokban pedig — a mintegy 130 000 családtag keresetét is számításba véve — 953,— Ft volt. Ehhez jön még a háztájiból származó Jövedelem, családonként 11 430,— Ft, amely — figyelembevéve, hogy a tsz-csa- ládokban a tagok száma három fő — egy hónapra és egy főre számítva 300—350 forint. Ebből következik, hogy a tsz-tagok jövedelmi színvonala — a háztájit is beszámítva — alatta marad a termelés más területein dolgozókénak. Itt kell megemlíteni, hogy a tsz-ek egyharmadát kitevő ún. gyenge tsz-ekben az egy főre jutó havi jövedelem, a háztájit nem számítva, 600,— Ft körül jár. Számításba kell venni még azt is, hogy a tsz- parasztság jövedelme nem garantált. nem rendszeresen folyósítják és a paraszti munkakörülmények* munkafeltételek

mostohábbak, mint az anyagi termelés legtöbb területén.

Igaz, néhány évtizede még sok minden elérhetetlen vágy volt a tsz-parasztok számára, ma már megszokott, megbecsült valóság. A' mezőgazdaság szocialista átszervezésével egy időben milliónyi falusi dolgozó kapcsolódott be a társadalmi és szociális ellátásba. Olyan új fogalmak honosodtak meg, mint például a nyugdíjas paraszt. Nyugdíj, öregségi járadék, betegbiztosítás és családi pótlék formájában évenként százmilliókat folyósít az állam termelőszövetkezeti családoknak. A múlthoz hasonlítva ez nagy és felemelő változás önmagában, de a célhoz mérten csak biztató kezdetnek tekinthető. Hiszen például

1964-ben havonta átlagosan egy munkásra 649 forint, egy alkalmazottra 844 forint, egy tsz- tagra pedig 331 forint értékű ellátás jutott a társadalmi alapokból

______

|EBB

ÖL IS | következik, hogy a népgazdaság más területein és a mezőgazdaságban végzett munka anyagi és társadalmi megbecsülésében meglevő lényeges különbségek felszámolásának jelentős feladata még hátra van. A szövetkezeti parasztság munkájának reális mértékű anyagi elismerése nemcsak azért fontos feladat, mert az elvek ezt követelik, hanem mert ebhez jelentős társadalmi érdekek iá kapcsolódnak. A mezőgazdasági termelés növelése

a népgazdaság fejlődésének, az életszínvonal emelésének egyik alapvető feltétele. A mezőgazdaság fejlesztéséhez a termelés anyagi-technikai megalapozottsága mellett az is nélkülözhetetlen, hogy legyen elegendő számú, megfelelő képzettségű, és munkáját kiválóan ellátó munkaerő. Érthető okokból ezt csak akkor lehet biztosítani, ba a mezőgazdásógi termelésben is érvényesül a dolgozók anyagi érdekeltsége.

| JELENLEG) a termelőszövetkezetekben a jövedelemelosztás sokféle, a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodó változatát alkalmazzák, amelyek adott jövedelmi színvonalon megfelelően ösztönöznek a jobb munkára. A szövetkezeti gazdaságok egy jelentős részében azonban — többségében a kedvezőtlen természeti viszonyok, illetve az alacsony mezőgazdasági árszínvonal miatt — alacsony a szövetkezeti összjövedelem, és ennek következtében a leghatásosabb ösztönzési formák sem lehetnek eléggé eredményesek. Ahhoz, hogy a szövetkezetek tekintélyes hányadát kitevő tsz- ekben az eddigi kedvezőtlen, a jövőben a mezőgazdasági termelés biztonságát veszélyeztető tendenciákon — mint pl. a nagyfokú elöregedés, a munkaerőhiány, elvándorlás — változtatni lehessen, olyan jövedelmi színvonalat kell biztosítani, ami valóban ösztönző és

az embereket a mezőgazdaságban tartja.

A parasztság életkörülményeinek javulása, közelítése a társadalom többi rétegeihez, elsősorban a mezőgazdasági termelés alakulásának függvénye. Ezért a parasztság életszínvonalának emelését alapvetően a j termelésen keresztül lehet és ‘ szabad befolyásolni. Ez a mód felel meg leginkább a népgazdasági érdekeknek, az anyagi érdekeltség követelményeinek. A mezőgazdasági felvásárlási árak emelése, 2,4 milliárd forinttal növeli a tsz-e.k bevételeit, azonban ennek a többletbevételnek megközelítően csak egyharma- da válik az idén szerrlélyi jövedelemmé, kétharmada a szövetkezetek amortizációs alapjába kerül. Ahhoz, hogy a szövetkezeti gazdaságok lényegesen gyorsabb ütemben növelhessék kiosztható jövedelmüket, a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának emelésén túl, elsősorban a mezőgazdasági termelés emelkedésével nyílik lehetőség.

lEZ TESZI I majd nyilvánvalóvá különböző dolgozó rétegek előtt is, hogy a szövetkezeti parasztság életkörülményeinek megjavítása, életszínvonalának nivellálódása nemcsak szorosan vett paraszti érdek, hanem az egész társadalom további előrehaladásának is fontos tényezője.

Dr. Danknvita László

A kecskeméti Béke Tsz győzött

a Mathiész Kupa vetélkedőjén

Márciusban less a döntő

Pár héttel ezelőtt a Kecskeméti Városi Tanács művelődés- ügyi osztálya Mathiász Kupa néven vándorserleget alapított a kecskeméti termelőszövetkezetek számára. A serleget kulturális és sportvetélkedőkkel nyerhetik ei a termelőszövetkezetek.

A vetélkedő első fordulóját vasárnap tartották meg a Béke Termelőszövetkezet katonatelepi központjában. Ezúttal a Béke és Üj Tavasz Tsz-ek mérték össze erejüket kulturális műsorral, asztalitenisszel, sakkal és szellemi fejtörővel. A vetélkedőből a Béke Tsz csapata került ki győztesen. Így ez a csapat jut a március 20-án megrendezésre kerülő városi döntőbe.

Érdekessége volt a vasárnapi vetélkedőnek, hogy a Béke Termelőszövetkezet erre az alkalomra citerazenekart alakított, amelyben maga az elnök, Bu- csi Vince is muzsikált. A ze- : nekamak olyan sikere volt, hogy j elhatározták állandó jelleggel