Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-05 / 54. szám

1966. március 5. szombat

1 «Mal

Újabb sikerek záloga

Miről tanácskoztak a kiskunhalasi vasutasok?

R testvérországok életébél

Kőolaj és vegyipar a

mangisiaki félszigeten

A Kazah SZSZK-ban, a Man- gislak félszigeten fölfedezett sok milliárd tonna kitermelhető kőolaj új vegyipari vállalatok építését és a régiek helyreállítását hozta magával. A kőolaj hónapról hónapra növekvő áradata mind jobban sürgeti a tervező mérnököket. A gurjevi olajfinomító üzemet több mint a kétszeresére akarják kibővíteni. Az új lelőhely olaja nagy parafintartalmú. ami jelentős gondokat okoz a vállalatnak, de egyúttal remek lehetőségeket is nyújt, minthogy a parafin igen értékes vegyipari nyersanyag. A gurjevi kőolaj finomító mellett polietiléngyár épül. Ennek első részlegét 1967 márciusában helyezik üzembe, s akkor kezdik meg a második részleg építését. Kazahsztánban jelenleg több mint 15 000 iparvállalat működik. Számuk évente 130—140- nel nő. A köztársaság 50 európai, ázsiai és amerikai országba szállít ipari termékeket.

Képünkön: A gurjevi kőolajfinomító. A benzin tárolására szolgáló gömbtartályok.

A KISKUNHALASI vasútállomás dolgozói termelési tanácskozáson elemezték elmúlt évi munkájuk eredményeit és tárgyalták meg idei feladataikat. A tanácskozás új vonása volt — az előző évekéhez képest — az a kritikus hang, amellyel a vasutasok a hibákat feltárták.

Az állomás dolgozóinak fegyelmezettebb munkáját tanúsítja, hogy tavaly a káresetek száma több mint harminc, a baleseteké húsz százalékkal csökkent, az elmúlt évihez mérten. Javult a tehervonatok menetrendszerinti közlekedtetése és a szerelvények átlagos terheléséit 73 tonnával teljesítették túl. Jobb lett a vasút és a szállíttató vállalatok kapcsolata — gyorsabban rakják be és ki a rendelkezésükre bocsátott vagonokat —, amit igazol, hogy 114 ezer forinttal kevesebb kocsiálláspénz kifizetésére került sor, mint 1964-ben.

ÁM A BESZÁMOLÓ és több felszólaló rámutatott arra is, hogy az állomás dolgozóinak és vezetőinek kapcsolataiban van még javítani való. Szó esett arról, hogy a személyvonatokat sokszor indokolatlanul tartják fel a bejárati jelzőnél. Rend- szertelen a személyvonatok előfűtése, nem kielégítő az utazó- közönség tájékoztatása. A kocsirendezők és tolatásvezetők fordítsanak nagyobb gondot a tehervonatok rendezésére és összeállítására, mert az elmúlt évben futott ki néhány helytelenül rendezett szerelvény is az állomásról.

JAVULT a műszaki kocsitar- tózkodási norma, de még mindig nem kellő mértékben. Az idén többet kell törődni a kiürített kocsik kezelésével és a szállíttatok rendelkezésére bocsátásával. Különösen nagy gondot kell fordítani az idegen országok kocsiparkjához tartozó vagonok állásidejének csökkentésére, mert ezekért az álláspénzt valutában kell fizetni.

Az idén több utast és több árut kell szállítania a vasútnak, mint az elmúlt évben. A Szegedi MÁV Igazgatóság előzetes vizsgálata arra enged, következtetni, hogy a kiskunhalasi vasútállomás 1965-ben teljesítette az élüzemszintet. Csak helyeselni lehet azonban, hogy az állomás termelési tanácskozásán ilyen bátran tárták fel munkájuk még meglevő fogyatékosságait.

MEGFELELŐ szervezéssel a munkaverseny-mozgalom fellendítésével az utasítások pontos betartásával a halasiak az idén még jobb eredményeket érhetnék el.

Sz. S.

Az első hazai

Március 9. és 11. között rendezi meg az első hazai energiagépgyártási konferenciát a Technika Házában a Gépipari Tudományos Egyesület és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület. Körülbelül 280 magyar és előreláthatólag mintegy 50 külföldi szakember lesz jelen a három szekcióban tartandó tanácskozáson.

Az ország energiaigénye 1980- ra előreláthatólag a jelenleginek körülbelül háromszorosára nő.

— A magyar szakemberek számítása szerint a következő évtized közepe táján az atomerőművek már gazdaságossági szempontból is felvehetik a versenyt a hagyományos erőművekkel.

A tanácskozás várhatóan elősegíti majd az energiagép-gyár- tás különböző időszerű kérdéseinek tisztázását. (MTI)

A% ügyes város

Más helyen szóltunk már arról, hogy egy város tényleges városias jellegének, fejlettségének egyik fontos fokmérője', hogy milyen kereskedelmi hálózattal rendelkezik. Milyen szívóhatással van környezetére.

Hogy ez a fejlődési folyamat milyen intenzív, sokban függ attól, hogy milyen a helyi tanács és a kereskedelmi szervek, vállalatok összeműködése. Azért is írtunk összeműködést, hogy még árnyalatosabban fejezzük ki az együttműködés lényegét. Ha egy tanács vb felülről is nézi a kereskedelem problémáit, azaz nemcsak mint kívülálló figyeli az erőfeszítéseket, nemcsak bírál, hanem maga is közreműködik a vállalatok hibáinak kijavításában, ösztökél, a tanács rendelkezésére álló lehetőségeket következetesen felhasználja a hálózat fejlesztésre, olyan sikerek születnek, mint Kalocsán.

Kereskedelem-fejlesztés terén az elmúlt években Kalocsa város tanácsa tette a legtöbbet. Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom — a II. ötéves terv során — nemcsak a megye öt városa, de az ország 64 városa között is a leggyorsabb ütemben nőtt.

Igaz, ugyanez időben hoztak létre jelentős ipart, munkaellátottságot biztosítva ezzel nemcsak a városnak, hanem környékének is, — tehát a nagy iramú fejlesztést ez is szükségessé tette. Az összefüggés azonban kölcsönös. Mindkettőhöz jó város- politika kellett.

Hogyan élt Kalocsa város tanács vb-je a lehetőségeivel? Néhány példát, módszert említünk itt, melyek megvalósítására többi városunkban is van mód, sőt hasonló megoldásokkal azokban is találkoztunk. Ügy azonban, mint itt, nem.

Kérték a megyei tanács vb kereskedelmi osztályát, hogy építsen egy nyári szórakozóhelyet a platánkertben. A válasz az volt: csak egy év múlva lehet, mert sem terv, sem pénz, sem kapacitás nincs rá.

Egy hónap telt el mindössze, s a kalocsaiak már megmutatták a város által tervezett, épített és finanszírozott épületet, melyet csak be kellett rendezni a vállalatnak.

Más városokban is nyitott szemmel jártak a város vezetői. Meglátták Baján a legegyszerűbb, legolcsóbb perembolttí- pust, amelyben azonban semmi

komfort, semmi mellékhelyiség nincs. Kérték, járuljon hozzá a megye, s Kalocsán is építenek. Meg is építették, de mosdóval, öltözővel — és ugyanannyiért, amennyibe máshol ezek nélkül került.

A megyei kereskedelmi osztály nem tartotta elsőrendűen fontosnak, hogy Kalocsán bisztrót építsenek, — amikor még Kecskeméten sem volt. Helyiség hiányában még fel sem merült a gondolat. Mit tett azonban a kalocsai vb? Saját költségén, kiürített hat, egymás mellett levő parányi üzlethelyiséget — volt ezekben fodrásztól ügyvédi munkaközösségig minden —, aztán saját tervei alapján, saját kapacitásával megépíttette a bisztrót.

Ma a megyében ez a legjobb ilyen egység.

Itt is lakáshiány van, — de kiürítettek 2 nagy lakást. Az eredmény: az elavult, 30 vasággyal rendelkező fogadó helyett ma korszerű, 70 ágyas szálloda áll. Olyan modern, barátságos szobákkal — bennük új bútorokkal, szőnyegekkel, festményekkel, zöldnövényekkel, hogy mikor legutóbb egy megyei látogatócsoport itt körülnézett, valaki megjegyezte: „Voltam Za- kopane-ban, de ez szebb, otthonosabb annál a szállodánál, amiben ott laktunk.’’

Jól „startol64

a Iiecskeméíi Petőfi Tsz

Három és fél évvel ezelőtt — az előző esztendei gazdálkodásának eredményessége alapján — az 1200 kh-nál kisebb területtel rendelkező tsz- ek országos versenyében az első tíz közé került a kecskeméti Petőfi Termelőszövetkezet. Területe azóta 2200 kh-ra növekedett, de az ezzel együtt többrétűvé vált feladatait is sikerrel oldotta meg, amit a többi közt jól bizonyít, hogy például az elmúlt évben 40 forintot fizetett munkaegységenként.

Érthető kíváncsisággal tájékozódtunk hát: ennek az évnek milyen lendülettel vág neki a közös gazdaság: most. amikor már „kertek alatt a tavasz”, dolgoznák-e a Petőfi gazdái?

fajta vetését is elvégzik. A 300 holdas szántóföldi vegyes kertészet valamivel több mint egy- harmadám az üveg alatt nevelt paradicsompalántákat ültetik; e munkát a hónap közepéig szándékoznak befejezni.

Jól „startol“ tehát a kecskeméti Petőfi Tsz. s ha gazdái az eddigi évekhez hasonlóan fokozzák majd munkalendületü- ket, az eredmény sem marad el a korábbiak mögött.

T. I.

Az ötödik tavasz

Mar az első benyomás megnyugtató. Traktorok duru- zsolása tölti be a határt, élénk mozgás tapasztalható a hatalmas terület majd mindegyik részén.

Igaz, hogy az egyik fajta munka természeti csapóssal való küzdelmet jelent, de az is igaz, hogy ha ezt nem vívnák meg, súlyos károkat kellene majd el- könyvelniök. A belvíz levezetéséről van szó, amely mintegy félezer holdnyi területet öntött el. A közös rét és legelő csaknem telje« egészében víz alá került, s jelentős nagyságú ga- bonaföld, valamint öt hold gyümölcsös is „úszik”. A termelő- szövetkezetben azonban nem várják meg, amíg a tavaszi szelek és a napsütés eltüntetik a felszínre került vizet. A kiskunfélegyházi vízgazdálkodási társulattól egy nagy kapacitású szivattyút béreltek, amellyel — G—35-ös traktorral meghajtva — percenként kétezer liter vizet nyomatnak az elvezető ártkokba.

A magasabb fekvésű földekre fogatos kocsikon és erőgépekkel vontatott pótkocsikon trágyát hordanak, három traktorral pedig szántanak. Az előbbi munkát 150, a tavasziak magágyának elkészítését viszont 300 holdon kell idejében elvégezniük.

Egy traktorvontatásű vetőgéppel hozzáfogtak a 150 holdon termesztendő borsó földbe juttatásához is. A legkorábban érő expresszfajtát 30 holdon március 2-án már elvetették, s ügy tervezik, hogy 20-ig a többi

De a szép vendéglátóipari komplexumhoz elmaradhatatlan volt egy cukrászműhely építése is. Kiürítettek egy irodasort, s meglett a cukrászműhely is. Olyan, hogy 10 évig nem lesz erre gond.

Sorolhatnánk még a bizonyítékokat, a halbolttól kezdve, tejcsárdán át a rádió televízió üzletig és a többit is, de ez is érzékelteti, milyen felvirágzás jár azzal, ha a tanács vb mozgékony. találékony. S ha nem „re- szort”-munkává szűkül a kereskedelem-fejlesztés, hanem — mint itt — az igazgatási osztálynak éppúgy része van benne, mint a pénzügyinek vagy a műszakinak.

Még egy csattanót a végére: aligha van másik városi tanács az országban, ahol — mint Kalocsán — műszaki ember létére kapott Tamás György elvtárs — Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést;

S aki a vb munkáját ilyen jól összefogja: Kriston Ferenc, a vb elnöke. Illetve vele az egész apparátus. Hányszor kellett szembeszállniok azokkal, akik csak a m á r a figyeltek, zúgolódtak a „rontás-bontásért” (a sajtó is csipkelődött); de ma már együtt büszkék az eredményekre.

| AZ IDEI | már az ötödik olyan tavasz, amely a kerekegyházi gazdákat nagyobb kollektíva tagjaiként találja együtt. A párt helyes agrárpolitikáját követve, ma a községben a szövetkezeti gazdálkodás két típusa is megtalálható. A Béke Tszcs 440 tagjával és több mint 2600 holdjával a közepes nagyságú szövetkezeti gazdaságok közé tartozik.

A termelőszövetkezeti csoport tíz tagot számláló pártszervezete a pártomkívüliekkel hatékonyan együttműködve alakítja az egyéni gazdálkodáshoz szokott paraszt emberek tudatát. A kommunisták gazdaság- szervező és ellenőrző munkájuk mellett egyre nagyobb gondot fordítanak a politikai és ideológiai nevelésre. Nagy segítséget kapott ehhez Oberfrank János, a tszcs párttitkára, az öthónapos pártiskolán. Ez évben — amire eddig még nem, volt példa — harmincöt gazda politikai oktatását szervezték meg önállóan.

Ia GAZDÁKKAL lés a tszcs

vezetőivel beszélgetve, a látogatót jó érzés tölti el. A kedvező közhangulatnak, a „békés együttélés” megvalósulásának, az egyéni és a közösségi érdekek összhangjának köszönhetik egyebek között előrehaladásukat. • •

Pethes Balázs elnök szívén viseli a Béke Tszcs erősítését, fejlesztését. Ennek jegyében ültettek 84 hold nagyüzemi szőlőt, amelynek több mint az egynegyede már ez évben termőre fordul. A közösségi gondolkodás fejlődését dicséri 34 hold nagyüzemi gyümölcsösük, s a szerződött dolgozók szorgos munkája az ültetvények ápolásában.

Az állattenyésztés, illetve felvásárlás terveinek is évről évre eleget tesznek. A tavalyi hizla- lási előirányzatot 154 százalékra teljesítették, s a felvásárló vállalatnak átadott 401 hízott sertés fele a közösből került ki.

|EZ EVBEN | is 22 anyakocájuk, 115 süldőjük és 55 hízójuk van. A jphtenyésztés fejlődését igazolja a 300 anyajuh, amelyek szaporulatát minden évben értékesítik. Vállalták ezen kívül 70 mázsa baromfi, 150 ezer tojás, 400 mázsa gabona és 600 liter tej szerződéses értékesítését.

Ami a gépesítést illeti, a közös táblákon és a tagok földjein öt erőgép dolgozik.

A jó gazdálkodás további bizonyítéka, hogy minden hole földjükre átlagosan 14 ezer fo rint közös vagyon jut. Enne! összes értéke idén eléri a hatmillió forintot, amelynek a fele tehermentes vagyon.

Ia VEZETöSBG| egyébként most előfeldolgozási munkák elvégzésére köt szerződést a konzervgyárral, ami jó kereseti lehetőséget ad az asszonyoknak a nyári típnapqKban.

^ " " ff. I,