Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-04 / 53. szám
Félévenként 30 ezer vendég Ahol bővítésre van szükség A Bács-Kiskun megyei szállodák helyzetéről Megjegyzés A leninvárosi szülők figyelmébe Azt panaszolják a kecskeméti Leninváros építői, hogy az új lakásokba költözött családok gyermekei, a munkaszüneti napokon, játékszernek használják az építkezés gépeit és „enyém a vár, tied a lekvár”-t játszanak a félig kész épületek tetején. Nem csupán az anyagi kár — a minap tekintélyes meny- nyiségű szigetelő parafa vált használhatatlanná a hancúrozó lurkók talpa alatt — aggasztja az építőipari vállalat embereit. Joggal féltik a gyerekek egészségét, testi épségét is, hiszen a csúzdának használt szállítószalag könnyen felborulhat, vagy elmozdulhatnak a helyükről a súlyos panelek. Két idős dolgozó őrzi az építkezés értékeit a munkaszüneti napokon. Ök azonban képtelenek kordában tartani a fürge lábú gyerekhadat. A szülőktől pedig eddig csak ingerült megjegyzéseket kaptak — segítség helyett. Az építkezés vezetősége azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy mi is hívjuk fel a szülők figyelmét a gyerekek garázdálkodására. Ha az intelem továbbra sem használ, kénytelenek lesznek a hatóságok segítségét kérni. Reméljük, hogy erre nem kerül sor. B. D. A megye szállodáinak helyzetéről készített a közelmúltban alapos felmérés és sokoldalú elemzés után érdekes jelentést a Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága. A vizsgálódást és az ebből származó következtetések hasznosítását indokolja, hogy az utóbbi években megnőtt az idegenforgalom. És nem közömbös, milyen elhelyezést biztosít megyénk hat állandóan és egy időszakosan működő szállodája. Szállodáink 210 szobájukban egyszerre 467 vendéget tudnak fogadta. Sok ez, vagy kevés? Hogy túlságosan nfem lehetünk elégedettek, az nem ebből az adatból derül iki, hanem egy másik összehasonlításból. A folyamatosan működő szállodák adatait figyelembe véve, megyénkben ezer lakosonként 8,3 szállodai hely jut, míg országosan 12,7, és szállodáink befogadóképessége az országosnak mindössze 3,6 százalékát képezi. Nem meglepő hát ezek után a megállapítás, hogy helyenként meglehetősen zsúfolt körülmények között fogadhatjuk csak vendégeinket. Különösen a kiskőrösi és a kiskunfélegyházi szállodákban magas a három és több személyes szobák, a pótágyak aránya. Ezen túl a statisztikai jelentés megállapítja azt is, hogy megyénk szállodái sem az egészségügyi, sem a kényelmi követelményeknek nem felelnek meg teljes mértékben. Bár minden szállodában van vízvezeték, hideg-meleg vízellá- látással, központi fűtéssel csak a bajai és a kecskeméti rendelkezik. Igen alacsony — mindössze 16 százalék — a fürdőszobával kiadható szobák aránya, s ezek zöme is a kecskeméti Aranyhomokban van. A vizsgálat időszakában csak három szállodában állt a vendégek rendelkezésére társalgóhelyiség, A szállodai szolgáltatás — londinerszolgálat, szobai étel- felszolgálás, mosatási, vasalta- tási lehetőség — csak Kecskeméten volt megoldott. A növekvő idegenforgalom mellett as alkalmazottaknak csak kis hányada — 17 százaléka — beszél valamilyen idegen nyelvet. Érdemes felfigyelni a végső konklúzióra, mely szerint Baján és Kiskunfélegyházán feltétlenül szükségesnek látszik a kiadható szállodai ágyak számának növelése. A másik három szálló néhány magas vendégforgalmú nap kivételével általában ki tudja elégíteni a vendégek alapvető igényeit, de a teljes kényelem és nyugalom megteremtése, a kulturáltabb elhelyezés és ellátás — Kecskemét kivételével — még ezeken a helyeken is feltámasztja a korszerűsítés iránti igényeket. Hiszen nem mindegy, hogy a hat szállodában félévenként megforduló mintegy 30 ezer vendég milyen tapasztalatokat szerez az álföldi vendéglátásról. .Pásztor Z. felv. A Kiskun-depresszió TITKA Mélyről jövő robbanások — iztiiledék dombok kincse — Megjelennek a fúrótornyok Több mint egy év óta a Homokhátság pusztáinak csendjét időnként tompa, mélyről jövő robbanás hangja veri fel. Közelben — mintha apró földrengés kezdődne. De nem... Az ott tartózkodó emberek tekintete feszült figyelemmel tapad a földre helyezett műszerek mutatóira. Vajon miről tudósít a fold mélysége? Erről beszélgettünk Kiskőrösön Fischer József geofizikussal, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szeizmikus kutatócsoportjának vezetőjével. Jelenleg ugyanis itt van a kutatócsoport tevékenységének központja. A csoport hetven-nyolcvan alkalmazottja által készített felméréseket itt összesítik. — Az Alföldön, így a Duna— Tisza közén is. évek óta folynak a kőolaj és földgáz iránti kutatások — tájékoztat Fischer József. — Mint köztudott, nem kis eredménnyel. Elég csak Kis- kundorozsmára. Üllésre és Szánkra utalni, ahol gáz- és kőolajmezőket tártak fel a föld mélyében, s amely anyagok kitermelése meg is kezdődött. Ám ahhoz, hogy a siker reményében megkezdődhessék a fúrás, előzőleg igen alapos műszeres felmérésre van szükség. Ez a mi feladatunk. Valójában arról kell képet kapnunk, milyenek a föld ezer, kétezerméteres, vagy annál is nagyobb mélységeiben a geológiai szerkezetek. Ezt vizsgáljuk a robbantások által keltett mesterséges rengés- hullámok segítségével. A robbanóanyagot, a talaj felső rétegeinek szerkezetétől függően, 5—20 méter mélységben helyezzük el. „ — Melyek azok a ..föld alatti tájak”, amelyek a kincset, vagyis a gázt és a kőolajat ígérik? — Az egykori tengeri üledékekben, mint amilyen az Alföld is, általában előfordulnak az említett anyagok. De nekünk, mint említettem, pontosan fel kell térképeznünk a lehetséges Bizalom a javából A középkorú férfiú, aki kérésével a helyi tanács vb elnökéhez fordult, teljes diszkréciót kért. Csúnya lenne hát tőlem, ha most a kis történet színhelyét és az elnök elvtárs nevét elárulnám. Bár hangsúlyozom: csakugyan diszkrét maradt, nevek nélkül mesélte el a következőket: Megesik, hogy a férfi nehezen adja nősülésre a fejét. Aztán egy napon „valami” mégiscsak megbizsergeti a szívét és kész az elhatározás. Az említett tsz-gazdával is így törtést. Nagy elhatározásával — kissé szégyenlősen — a tanácselnök ajtaján kopogtatott. „Ugye. tetszik őt ismerni? Igaz-e, milyen derék teremtés?! Ugye, megteszi nekem, beszél vele? Nagyon kérem, mondja el a becsületes, tiszta szándékomat.” Ennyi a történet, mely akkoi közeledett a befejeződéshez, amikor az elnök elvtárs elmesélte nekem. Mert éppen útban volt teljesíteni ígéretét, szokatlan küldetését. —y —o Nagyon szeretem a kutyálcat, s ha csak egy mód van rá, barátságot kötök velük. Eddigi pályafutásom alatt azonban ez nem mindig sikerült. Találkoztam olyan házőrzővel is, amelyik morgás és ugatás nélkül nekirohant a. bokámnak, s mivel csak csontot talált, szükölve menekült el. A másik ilyen emlékezetes ka- lan V/W alig Mt hónapja esett. Barátomat látogattam meg, de mivel bejelentés nélkül érkeztem, a házigazdának sürgős ügyben fél órára el kellett szaladnia valahová s addig egyedül hagyott a lakásban, rám bízva gazdag könyvtárát. be amikor fel akartam állni, nekem rohant az addig szendergő farkaskutya és a székre parancsolt. Sápadtan ereszkedtem vissza és a jószág velem szemben hasra feküdt szőnyegen és le sem vette rólam a szemét. Még a cigarettáért sem nyúlhattam az asztalra, mert rögtön morogni kezdett. Legkínosabb az volt, amiA rendhagyó kutya kor viszketett az orrom. Nem vakarhattam meg, mert minden mozdulatomra ellenségesen reagált a Cézár, vagy Néró — rrte rt csak ilyen vérengző nevet tudtam neki elképzelni. Szóval egy fél óráig sakkban tartott. A cím azonban nem rá vonatkozik. A hűséges kutya nem rendhagyó, sőt természetes jelenség. Hetek óta figyelek azonban egy másik ebet, aki fity- tyet hány az emberekre, függetlenítette magát minden megalázó viszonytól és önálló életet kezdett. Nincs „gazdája”, nem vigyáz senkire, viszont vele sem törődik senki. Ügy járkál a városban, mint egyenrangú polgár, akinek éppen sürgős dolga van. — Ez egy rendhagyó kutya — ráagyaráztam távoli rokonomnak, amikor felkeresett és sétánk közben ismét összeakadtunk az ebbel. — Nem adja el a függetlenségét holmi morzsákért, nem engedi magát megkötni egész napra, csak azért, hogy este vacsorát kapjon, nem nyalogatja a gazdi kezét két perccel azután, hogy az megverte. Emberrel mindössze egy alkalommal láttam. Meggyőződésem, hogy akkor sem a szolgai alázat késztette erre, hanem a segítő szándék, a sajnálat. Egy vakot vezetett át az úton, sőt tovább, egészen a lakásáig. Hogy mégis miből él? Egy ilyen nagy városban nem jelent nehézséget a, megélhetés. Reggel korán útra kél. De csak a belvárost szereti. Végigjárja a kirakott szemetes vödröket és guberál. Egyszer a Szabadság téren az útkereszteződés közepén levő lámpaoszlop tövében aludt. Más alkalommal az Aranyhotnok előtti almafák alatt heverészett. Láttam később, hogy két kutyát — amelyek egy harmadikon vesztek össze — szétválasztott, s egyiket erre, a másikat arra zavarta, s mint győztes hadvezér elkocogott a terepről. Tegnap aztán mélységesen csalódtam benne. Először a lányt vettem észre, illetve annak is csak a lábát. Hagyományos ringatózással billegett előttem, egy kutyát vezetett. Jobban megnézem — mármint a kutyát —, hát látom a rendhagyót. Tarka bundája feszült rajta, fényesen csillogott a szőre, szeme, fejét diadallal magasra szegte. Így vonultak végig a Rákóczi úton. A lány többször elismerően, szeretettel megveregette az eb fejét, s az ilyenkor a lábához simult. Hiába — állapítottam meg letargiával — o nő mindig uralkodni vágyik, ha más nem akad, hát egy házőrzőn. Viszont az a közmondás is igaz, hogy kutyából nem lesz szalonna. G. S. előfordulási helyeket. Általános képünk már van a helyzetről. Tudjuk azt, hogy létezik az úgynevezett Kiskun-depresszió, vagyis ahol legvastagabb a tengeri üledék. Ez nagyjából Kecskemét és Kiskunfélegyháza körzetében helyezkedik el, de itt olyan mélyen található | a földtörténeti ősfelszín, hogy távolságát nem Is ismerjük. Kiskunfélegyháza mellett 2700 méter mélységbe fúrtak le. de kőzetbe nem ütköztek. Nos. kutatásunk szempontjából ennek az irdatlan lapálynak a peremtartománya izgalmas. Ez meglehetősen kiterjedt és csak nagyjából körülhatárolható terület, magába foglalja az egész Homokhátságot, Lajosmizsétől Kiskőrösön át Jánoshalmáig. Számunkra itt az ezer-kétezer méteres mélységben meghúzódó üledékdombok, szel vény törések az érdekesek. A kőolaj és a gáz feltehetően ezekben rejtőzik, de hogy ott valóban megtalál- hatók-e, arról csak a fúrások alkalmával lehet teljességgel megbizonyosodni. — Mi várható a további kutatásoktól? — Felméréseink nyomán eddig Szánkon, Üllésen, Soltvad- kerten, Kiskunhalason, Harka- kötönyben és Pirtón jelentek meg a fúrótornyok. Jelenleg a kutatással észak felé haladunk. Izsák irányába, de folytatjuk a vizsgálódást Félegyháza felé is. Munkánkat kiterjesztjük majd Kecskemét környékére, úgyszintén a Tisza menti vidékekre. — mondotta végül a geofizikus csoportvezető. H. D. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megye) tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi Telefonközpont 26-19, 23-16. Szerkesztő bizottság 10-39 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: ll-as indes: 23 063
