Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-04 / 53. szám
Í966. március 4. péntek S. oldal A fáradhatatlan brigád A teli gép javítási munkáik fináléjára érkeztünk a dunave- csei Virágsió Termelőszövetkezet gépműhelyébe. December eleje óta készülnek már itt a tavaszra, teszik rendibe a közös gazdaság gépparkját, hogy a legelső kedvező alkalommal nyomban teljes lendülettel indulhasson meg a földeken a „kikeleti műszak”* összesen 27 erőgépen végezték el a tsz szerelői a kisebb- nagyobb tennivalókat. Gyakorlatilag el is készültek a feladattal, s most a terepjáró, illetve a tehergépkocsik, majd pedig a munkagépek kerülnek a szalagra. Az egyik vetogép mellett találjuk Fister Sándor szereiét. Ö ugyan pillanatnyilag nem hibát javít, hanem — konstrukciót. A negyvenhárom éves szövetkezeti gazda a szocialista címért küzdő, hattagú Bognár-brigádban dolgozik* Ez az együttes azzal tette nevét ismertté, hogy évről évre jó néhány ésszerűsítést, újítást tesz az asztalra, amelyek a munka könnyebbé, gyorsabbá tételét célozzák, s amelyek rendre jól be is válnak. — Most a vetőgéphez készítünk nyomtakarót — szól, felegyenesedve a gép mellől. — Ennek segítségével asztalsima- ságúvá válik a vetésterület, s a betakarítást, kombájnolást zökkenők, bukkanok, hepehupák nem hátráltatják. Végeredményben a nyomtakaró a később esedékes munkafolyamat biztonságát teszi lehetővé. Fister és társai — Bognár j! József brdgádvezető, Balogh József, Csőke György, Kolter Mihály — nevéhez (a hatodik brigádtag, Talmácsi Pál még csak rövid ideje dolgozik itt) számos hasznosítható, ügyes ötlet valóra váltása fűződik. Közülük az egyik a nyirkos, sáros talajon dolgozó gyűrűsihenger hatásfokát növelő, s egyszersmind az állásidőt is csökkentő sártisztító kés. Hasonlóan praktikus a hatalmas, kétszárnyú vasajtóra emlékeztető szalmalehúzó, mely az eddig használtakénál lényegesen kisebb erőkifejtéssel — tízszeres teljesítményt eredményez. — A közismert, általában használatos lehúzok kezelése meglehetősen körülményes. A miankével viszont mondhatni automatikusan, játszi könnyedséggel az elmúlt nyáron napjában száz holdakon végeztük el a munkát Az egy új társat leszámítva, a brigád a szövetkezeti gazdaság megalakulása óta együtt van- Fistert a gépállomástól „örökölte” a Virágzó, s hogy munkájával elégedettek, ezt ékesen bizonyítja a 40 ezer forintot megközelítő évi jövedelme, s a rendszeresen visszatérő — legutóbb a zárszámadáskor másfél ezer Fister Sándor a nyomtakarót készíti a vetőgéphez. (Pásztor Zoltán felvétele.) forintot kitevő — prémium. — Már „gépállomási” koromban is töprengő ember voltam — mondja. — Voltaképpen ez minden ésszerűsítés, minden, bár apró, de a teljesítményt növelő szerkezeti változtatás alapja: a spekulálás, a fejtörés. Aki szívvel bánik a gépekkel, az meg sem állhatja, hogy ne törekedjék a még jobbra, az egyszerűbbre, s ugyanakkor korszerűbbre. Már pedig a jó munka a földeken — jó munkát jelent a műhelyben is- Ha az erő- és munkagépeknél kevesebb az üzemzavar, a szerelők is gyorsabban, egyenletesebben dolgozhatnak. Látná az összefüggéseket, megbecsülni egymás munkáját: ez az alkotó szocialista embertípus egyik jellemvonása. A brigád például — mivel az erőgépekhez szükséges vezetőfülke csaknem éveken át basze.rezhetetlen volt — házilag, s a gyári ár egyharmadából „hozott ki” fur- nérlemezből, bontási anyagból a célnak tökéletesen megfelelő védőkafoinokat. A ina még kisszámú termelőszövetkezeti újítógárda legjobbjai közt vannak ők, hatan. És bizonyára eredményes lesz legfőbb célkitűzésükért, a szocialista brigád cím elnyeréséért folytatott — tényekkel mindeddig hathatósan alátámasztott — vetélkedésük is* Jóba Tibor Huszonnégy nap helyett 6 és fél óra — AZT a munkabérlistát, amit a tataházi Petőfi Termelőszövetkezetben 12 nap alatt készített két adminiszrátor, — vagyis egyetlen ember 24 nap alatt —, azt nálunk az adatfeldolgozó gépkönyvelő állomáson 6 és fél óra alatt készítették el — magyarázza Csányi Imre, az állomás vezetője. — Az érték- könyvelés —• amit egy dolgozó 23 nap alatt végez el — nálunk 4 nap, főkönyvi kivonattal együtt. Az állomás tsz-közi alapon működik és ebben a formájában egyedülálló az országban. Jelenleg 19 termelőszövetkezet értékkönyvelését végzi. Ezenkívül kilenc közös gazdaság anyag-könyvelését és négy tsz munkabérlistáját is itt készítik. Még hat gép kellene, és az egész járás valamennyi termelőszövetkezetének mindenféle adat- feldolgozását elvégeznék az állomáson. CSANYI Imre. az egymásra halmozott piros ládákra mutat. — Ezek egy-egy termelőszövetkezet feldolgozatlan könyvelési anyagát tartalmazzák. Az arra járó AKÖV-autóbusz vezetőjével küldik be mindig. Mi- elvégezzük; a munkát, aztán visszaküldjük a kész anyagot. A gazdaságnak tehát nem oko2 sok gondot a könyvelés. A bajai járás vezetőinek az a véleménye, hogy az adatfelAllarni és társulati kezelésbe került A kalocsai öntözőfürt 7400 hold terület öntözésére alkalmas. Négy község — Fájsz, Bátya, Dusnok. Miske — határán át húzódik. A fürt által érintett termelőszövetkezetek 17 189 katasztrális hold szántóterülettel rendelkeznek. Az öntözéshez szükséges víz a soroksári Dunaágból érkezik különböző összekötő csatornákon a Vajasba. Innen tápcsatornákon át jut gravitációs úton. tehát gépi beavatkozás nélkül a nyomásközpontokba. Ezek továbbítják föld alatti beépített csatorna- vezetéken a termelőszövetkezetek tábláira az életető vizet. A vízkivétel hordozható, úgynevezett repülővezetékek segítségével történik. Az öntözőfürt teljesen automatikus rendszerű és irányítású. A fentiek bizonyítják, hogy a kalocsai öníözőfiirt ez a létesítmény, amely 83 millió forintos beruházással épült, milyen fontos szerepet játszhat a kalocsai járás, egyúttal a megye mezőgazdaságának fejlesztésében. Ezt hangsúlyozták a csütörtöki kecskeméti tanácskozáson, amelyen az öntözőfürt 1966. évi üzemelési feltételeiről határoztak. A megyei pártbizottság kezdeményezésére összehívott értekezleten részt vett dr. Glied Károly elvtárs. az MSZMP megyei bizottságának titkára. Ott voltak a Földművelésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság. a megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes osztályainak, az öntözőfürt vezetőségének, az érintett terme-| lőszövetkezeteknek képviselői. Megállapították, hogy az ön-1 tözőfürt további üzemeltetését I csak úgy lehet megoldani, ha a Kalocsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat kezeléséből a nyomásközpontok és a föld alatti beépített csővezetékek állami kezelésbe kerülnek, tekintettel arra, hogy a további üzemelés költségeit a társulat és az érintett termelőszövetkezetek anyagilag egyelőre még nem bírják fedezni. A vízkivételi helyektől történő üzemeltetést, vagyis magát az öntözést a termelőszövetkezetekkel kötött szerződés alapján továbbra is a vízgazdálkodási társulat végzi. A következő évben viszont ez már termelőszövetkezetközi vállalkozás lesz. Az állandó és változó költségek meghatározása, valamint az üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb pénzügyi feltételek részletes kidolgozása a következő hetekben történik. dolgozó gépállomás máris sok segítséget adott a termelőszövetkezeteknek. Elsősorban az önkölíségszámításban van nagy jelentősége. A korszerű gazdálkodást ugyanis állandó önköltségszámítás nélkül nem lehet elképzelni. Csak ha ez megvan, akkor képes a termelőszövetkezet vezetősége felmérni a helyzetet. ÍME NÉHÁNY érdekes adat. A járás termelőszövetkezetéiben általában 15 forintba kerül egy kiló sertéshús. Ezen belül azonban különbségek vannak, mert a bácsalmási Haladás 12, a csát- aljai Üj Tavasz. 14 forintért, a bátmonostori Kossuth viszont 19, a mátételkí Győzelem pedig 17 forintból állít elő egy kilogramm sertéshúst. Magas a tej előállítási költsége. Az elmúlt évben 4,12 forint volt. A szarvasmarha-hizlalásnál is -nagy a „szóródás”. A bátmonostori Kossuthban 43. a tataházi Petőfiben viszont 22 forintba kerül egv kilogramm marhahús. Igaz, a tsz-ekben nem azonosak az adottságok, de a termelési költségeket sok helyen még jelentősen csökkenteni lehetne. Találkozunk is helyes törekvésekkel, melynek az a célja, az olcsóbb termelés. — A GYORS adatfeldolgozás hozzájárult ahhoz, hogy a bajai járás termelőszövetkezetei, elsősorban azok, amelyeknek könyvelését az állomáson végzik céltudatosabban gazdálkodnak. Éppen ezért indokolt az állomás fejlesztése. Reméljük, hogy a Földművelésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium, amelyek támogatásával létrejött ez a fontos intézmény Baján, további segítséget ad újabb gépek beszerzéséhez. K. S. Tehertaxi-iigyben... — Halló, AKÖV? — Igen, itt Pusztai Zoltán szakosztályvezető. — Többen fordultak a szerkesztőséghez azt panaszolva, hogy megszüntették, illetve megdrágították a tehertaxival való fuvarozást. Mi ennek az oka? Egy eredményes „futballcsapat66 Előző este egy idős és kívülálló nénike — a szállásadóm — ezt mondta a dávodi Augusztus 20. Tsz tagjairól: „Azelőtt ők voltak a szegénység. Eleinte nem ment nekik jól, de most mindnek van bútora, soknak tévéje is. Nem szűkölködnek az enni-innivalóban. Jól élnek most már.” Másnap reggel kiegészült a tájékoztatás: A 4200 holdas közös gazdaság könyvelőiről megtudtam, hogy egész éjjel, hajnali 5-ig, 3 millió 200 ezer forintot borítékoztak. Ekkora summa maradt kiosztásra az évközben előlegként felvett ősz- szegen felül. Később a zsúfolásig megtelt művelődési házban megtartott zárszámadó közgyűlésen a mintegy 800 asszony és férfi mosolygós arca, vidám tekintete elárulta: „Egyenesbe jutottak” a szövetkezet gazdái. Hogy miért? E kérdésre Körmendi Károly elnöki beszámolójából percről percre kibontakozott a válasz. A 22 gépelt oldalon sorakozó eredmények megmagyarázták, hogy miért élnek jól, s mosolyogtak úgyszólván szüntelen a háromórás összejövetelen a tsz-gazdák, illetve a szintén megjelent családtagok is. Az utóbbiakat egyébként nemcsak a kíváncsiság hozta ide. Az ő munkájuk is érlelte a közös erőfeszítések szép gyümölcsét. Azt, hogy a késői kitavaszodás, a belvizek és a jégverés ellenére is a tsz a tervezettnél csaknem másfél millió forinttal nagyobb — több mint 13 és negyed millió forint — bevételre tehetett szert. A tagság összrészesedése pedig az öt évvel korábbi 2 millió 600 ezerrel szemben 7 millió 384 ezer forintra növekedett, amelyből egy főre 19 380 — munkaegységenként 47,18 — forint jutott, Külön részletezést érdemelne valameny- nyi termelési eredmény, de helyszűke miatt tekintsünk el ettől. A beszámoló dícséretét azonban nem hallgathatjuk el. Kitűnően és kritikusan elemezte a tavalyi közös gazdálkodást. Hasonló őszinteséggel hangzott el az ellenőrző bizottság elnökének beszámolója is. A bizottság például nem tartja helyesnek az órabéres munka növekedését a munkaegységessel szemben, s azt is kifogásolja, hogy egy-két brigádban a munkaegységek jóváírása nem volt pontos. A bizottság elnöke végül kijelentette, hogy az asszonyok nélkül nem sokra ment volna a termelőszövetkezet, — amit zúgó tapssal ismertek él a férfiak és a nők egyaránt. Komolyság és vidámság ölelkezve uralta a hangulatot, amely a hozzászólások nyomán egyre emelkedett. Amikor Böröc Sándor, a fogatosok brigádvezetője költői hasonlatokat használva ismertette véleményét, egyetlen mosolyban úszott az egyész terem. — Néhány éve búbánatos beszámoló is elhangzott itt — mondotta. — Akkor bizony nem volt kedvünk mosolyogni Csak elképzeléseink voltak arról, hogy milyen az igazi beszámoló. Nos, ilyen, amilyet hallottunk. Amely jelentős előrelépést tartalmaz. Ilyen zárszámadó közgyűlésen jó lenni elnöknek, párttitkárnak, megyei, járási kiküldöttnek és simagalléros tsz-tagnak. De evés közben jön meg az étvágy. Eredményeinket fokoznunk kell, és ehhez van is erőnk. Ez az erő, a tagság és a vezetőség összefogása húzta ki az Augusztus 20. Tsz-t a sárból, amelyben korábban néhány éven át fetrengtünk... Tekintve, hogy a labdarúgó világbajnokság évében vagyunk, hadd hasonlítsam a mi közösségünket is válogatott futballcsapathoz. Kapitányunk az elnök, aki mérgelődött is, ha nem jól játszottunk. — de igaza volt. A középcsatár a főkönyvelőnk. A jobbösszekötő posztján Bagó Anti főállattenyésztő, a balösszekötőén az örökmozgó csatár Sirok Jóska bácsi főagro- nómus serénykedett. A középhátvéd szerepében Róka István párttitkár játszott. A kapus? Takács Pál kertészeti agronó- mus; aki jól védekezett a növényi kártevőkkel szemben. Nekünk, brigádvezetőknek, mindig jól adták a labdát, jól láttak el bennünket utasításokkal. No, és a tagság ráment a labdára. Igaz, kaptunk gólokat is, de azért többet rúgtunk. Ilyen metaforával valóban csak ott lehet beszélni, ahol a megelégedés és a még jobbért való törekvés szándéka az úr. A „futballcsapat” még megkacagta Gyarmati Pál fiatal növénytermesztési brigádvezetőt, aki megjegyezte, hogy az öt-hat évvel ezelőtti zárszámadó közgyűlések hangulata az ökölvívó mérkőzésekhez hasonlított. Hogy most nem így történt, ezt elsősorban önmaguknak köszönhetik. Annak, hogy derekasan helytálltak a termelő- munkában, s ezzel egyszersmind megteremtették a vidámságuk alapját is. Vidáman pedig még jobban lehet dolgozni. Ez a záloga ez évi „mérkőzéseik” sikerének. Tarján István — Vállalatunk, sajnos, nem rendelkezik taxamérőkkel. Éveken át mégis olcsó díjszabással nyújtottuk a tehertaxi szolgáltatást a lakosságnak. Taxamé- rők nélkül azonban nem lehet pontosan kiszámítani a dijakat. Ezért az Autóközlekedési Vezérigazgatóság többször figyelmeztette vállalatunkat. hogy hagyjuk abba a mérő nélküli fuvarozást, az ország különböző részein ugyanis több visszaélés történt. Amikor azután Baja környékén az Autófelügyelet egy vállalatunkhoz tartozó iár- műnél leplezett le szabálytalanságot, mi sem vállalhattuk tovább a kockázatot. Beláttuk, hogy a tehertaxi-fuvarozást egyelőre nem folytathatjuk. — Milyen intézkedést, tettek taxamérők beszerzésére, hoav a lakosság újra hozzájuthasson az olcsó tehertaxi szolgáltatáshoz? — Ezt a kérdést állandóan napirenden tartjuk. Felügyelet: hatóságunk ígéretet .tett. hog.v a külföldről rendelt taxamérők kel elsősorban vállalatunké látja el. Ily módon minden rémé nyünk megvan arra. hogy t- harmadik negyedévben megkap juk a mérőket és ezután mé végleges jelleggel visszaállít hatjuk a tehertaxi-szolgáltatásl Természetesen most is rendel hető 0,5 tonnás tehergépkocsi amelynek fuvardíját a ..tehergépjármű-díjszabás” alapján számoljuk el
