Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-31 / 76. szám

í 0f&4 v ­Helvéciái dallamok Amit Garai Zoltán, a helvéciai feketeerdei ta­nyai iskola tanára há­rom év alatt elért, arra nyugodtan mondhatjuk: szép teljesítmény. Ebben a szőlőkkel- gyümölcsösökkel övezett iskolá­ban olyan vonós zenekart ho­zott létre, amilyennel a szeles környékein kevés iskola dicse­kedhet. Hogy kezdődött? Garai Zoltán világhetében muzsikus ember volt. Paraszt­emberekből énekkart szerve­zett majd zenekarokat vezé­nyelt Ahogy ebbe a szép kis iskolába került, gondolkodni kezdett: mi lenne, ha megpró­Bóta Klári V. osztályos a xilofon mestere. bálná? Es megpróbálta. Három évvel ezelőtt adott hegedűt— vonót az apró kezekbe és ma már huszonhat tagú zenekar hallgat az intésére. Honnét a lelkesedés? A gye­rekek páratlan szorgalma? — Nem minden gyerekemnek Garai Zoltán minden próbán felhangolja a hangszereket, mert ez még meghaladja akis zenészek tMdaPjjfla&. kifogástalan a zenei hallása. De a szorgalom pótolja a hallást. 9—14 évesek és már kottából játszanak. De ha kell, kotta nélkül is. Mikor szerepelnek? Nincs köz­ségi rendezvény, ahol ezeket a bájos kis zenészeket ne akarnák hallani. Mennek a járásba is szí­vesen, ha hívják őket. És hív­ják: legutóbb a Kecskemét és Vidéke Földművesszövetkezet ünnepi közgyűlésén adtak kon­certet A Ms zenekar sikere nagy­részt Garai Zoltán tanár fára­dozásának eredménye. Az ő la­kásuk minden délután hangos a próbáktól: itt gyakorolnak a gyerekek. A lakás minden sar­kában hangszerek. A tanyára nem viszik haza magukkal Itt hagyják Garaiéknál. De a szülök áldozatkészsége is megható. A hangszereket ma­Roplapokat és csinos kis füzeteket osztogat a kecskeméti mozi pénztárosa. Ezeken adja tudtul a vállalat vezetősége, hogy április 1-én, pénteken megnyitja kapuit a kecskeméti Művészmozi. Nehogy csalfa reményeket éb­resszünk a megyeszékhely mo­zirajongóiban, sietve leszögez­zük: Nem épült fel titokban, boszorkányos gyorsasággal va­lahol egy félreeső utcában egy vadonatúj, pompás, modern, kényelmes mozi. Nem, akár­mennyire is kellene, a városnak továbbra is csak egy mozija van. A vállalat vezetősége azonban még a jelenlegi nyomorúságos körülmények között is igyekszik valamiképpen többet nyújtani a közönségnek, s a lehetőségek­hez képest jobban megfelelni az igényeknek. így született meg a Művészmozi ötlete. Nem kecskeméti kezdeménye­zés. Már jó néhány nagyobb vi­déki városban működik ilyen. A tapasztalatok azt mutatják, szük­ség van rájuk... A közönség ugyanis nem egyivású. nem azo­nos a nézők érdeklődési köre és művészi igényessége. A Pú­pos zsúfolt ház előtt fut, a Húsz órát viszont például sokkal ke­vesebben nézik meg. Miért kell e művészmo­zi? Hiszen a könyvkiadás is I számol a differenciált igények- ! kel, amikor Váci Mihály ver- I seit tizedannyi példányban je- I lenteti meg, mint a könnyebb i fajsúlyú „krimiket"’. Nem is üt- | kozák meg rajta senki. Ezt csak i azért mondom, mert a művész­mozi gondolata kezdetben ép- I p>en nem keltett osztatlan tet­szést Némelyek attól féltek, hogy valamiféle arisztokratiz­must szolgál majd, hogy affé­le „vájtfülűek” tábora alakul körülötte, s ez igazán nem kí­vánatos ma, amikor az idegen eszmeáramlatok elleni harc ese­ten kint amúgyis meglehetősen erőtlenül folyik. Erről persze szó sincs a mű- g^anozi esetében. Arra viszont íTuk vásárolták meg. Nagy Évának 1800 fo­rintért vett édesanyja harmonikát. Vezsenyiék- nél hálom kislány tanul. A szü­lők egyszerű munkásemberek. Szeretik a szépet és áldozatot hoznak érte. A többi szülő is, mind vala­mennyi. A zenekar tulajdonképpen az iskola zenei szakköre. Kívül esik a tantervi zeneoktatáson Az eredmény mégis meglepő: három év alatt ezek a lelkes kis tanyai gyerekek megtanul­ták a kottaolvasás és hangszer- kezelés tudományát, a zenekar zárt fegyelmében való játékot. Gyakran nyitják a kaput ide­genek, messziről érkezettek a helvéciai iskolában. Jönnek ta­nulni. hogyan lehet a jóra fö­löttébb hajlamos gyermeklélek- ből kicsalni a szép iránt való lelkesedést. igenis lehetőséget ad. hogy az igényesebb közönség is megta­lálja benne a magáét, s hogy a mozik se legyenek kénytelenek üres ház előtt, ráfizetéssel ve­títeni. Sőt, alkalmas helyen vi­tákkal, esztétikai előadásokkal még „meg is lehet toldani” a filmet, mondhatnám „aktív mo­zinézésre” bírni a közönséget Ebben pedig a nevelés nagy le­hetősége rejlik. S még egy na­gyon rokonszenves sajátossága a művészmozinak: Megnézheti az ember mégegyszer a rég lá­tott, már lefutott, de újra vé- gigélvezná érdemes filmeket. Valahogyan úgy, ahogyan a ked­ves könyveket is időnkint le­emelem otthon a könyvespolc­ról. .. Alkalmas helyen — mond­tam — vitákat is lehetne ren­dezni. De Kecskeméten sajnos ettől egyelőre elesünk. Könnyű Debrecenben tucatnyi mozi közül kiválasztani egyet művészmozi­nak. Kecskeméten azonban csu- pán egyetlen filmszínház van — sajnos. Így aztán a Moziüzemi Vál­lalat arra kényszerült, hogy eb­ben az egyetlenben szorítson helyet a művészmozinak. Minden pénteken este — ki­véve a színházi bemutatók napi­ját — tart előadást a művész­mozi a Városi moziban. Egye­lőre kísérleti jelleggel hirdet­ték meg az első sorozatot, öt filmet vetítenek áprilisban és májusban. Az előadásokra bér­let váltható, a szokásos hely­áraknál kedvezményesebb áron. A program szerint április 1- én este fél 7-kor az Édes élet­tel nyit a kecskeméti művész­mozi. Ezután az első bérlet ke­retében a Dühöngő ifjúság, az Elketra, a Kisvárosi lady Mac­beth és Az éjszaka című fil­meket vetítik. A program valóban illik a művészmozi célkitűzéseihez, s aligha kell attól tartanunk, hogy ez a kísérlet Kecskeméten netalán elakad. Mester László Balogh József Művészmozi nyílik Kecskeméten 1966. marcrns 3t, fssmrUSÉ T %apxak j 1966. március 31. csütörtök 1 Névnap: Árpád Napkelte: 1 5 óra 16 perc. Napnyugta: I 16 óra 12 perc. I — Négymillió fo­rint jövedelmet ho­zott a libatenyész­tés és tömés a kis­kunfélegyházi Le­nin Tsz-ben. Ta­valy 9 ezer libát neveltek és 15 ezret tömtek. Libánként csak a toll- és to­jáshozam 420 fo­rint tiszta hasznot adott. — Befejeződött a haltelepítés. Me­gyénk tógazdaságai­ban mintegy 15 va- gonnyi ivadékot en­gedtek szét. A Du­na mellék és holt­ágain még tart a vizek „vetése”. — ÍRÓ—OLVASÓ találkozót tartottak Csávolyon a TIT rendezésében. Ez alkalommal Kolozs­vári Grandpierre Emil volt a csávo- lyiak vendége. Az író novelláiból ol­vastak fel részlete­ket középiskolai ta­nulók. A találkozón szép számmal je­lentek meg az ér­deklődök. Az ün­nepség után az író dedikálta könyveit. — Kedden nagy­sikerű Ki mit tud vetélkedőt rendez­tek a vaskúti úttö­rők. A rendezvé­nyen 150 iskolás gyerek vett részt nékkel. szavalat­tal, egyéni számok­kal, színdarabokkal. A kétórás műsor a művelődési otthon­ban zajlott le telt ház előtt. A nagy. sikerre való tekin­tettel az iskolák ve­zetői elhatározták, hogy hasonló elő­adásokat máskor is szerveznek. — Pipacsot vet­nek. Megyénk tsz- gazdaságaiban a ta­valyinál több dísz­növény magját sza­porítjuk angol és holland megrende­lésre. Szántóföldön termesztik például a petúniát, a szal- viát, a nefelejcset és sárga violát. Nagyüzemi táblán termesztik a dísz­pipacsot, sőt, a sü- kösdl Aranykalász Tsz-ben a papagáj­virág magját szapo­rítják. CSÜTÖRTÖK 10.00: Iskola-tv. — 11.00: Angol nyelvok­tatás. — 17.05: Hírek. 17.10: Szemafor. — 17.40: Kíváncsiak egye­sülete. — 18.25: Mű­sorismertetés. — 18.30: A tv jeleníti. — 18.45: Riportműsor. — 19.10: Zenei műsor. — 19.40: Reklámok. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: TV Híradó. — 20.20: Aktuális beszél­getés. — 21.10: Népi muzsika. — 21.20: Film a képernyőn. — 22.20: Lírai percek. — 22.30: Hírek. — A KECSKE­MÉTI FOTOKLUB rendezésében kerül sor április 1-én este 6 órai kezdettel a Foto főszerkesztője, Bencze Pál „Foto- élmények Skandi­náviában” című szí­nes diavetítéssel il­lusztrált előadására. — Kikelt a mák a fajszi Kék Duna Tsz 130 holdas táb­láján. A gazdaság tábláin kelésnek in­dult a zab és a ta­vaszi árpa is. Leg­utóbb pedig a korai burgonya gumóit ültették el. 50 hol­don. 75 év>e, 1891. március 81-én született Asbóth Oszkár mérnöik, a ma­gyar és az egyetemes repülés úttörője, a he­likopter magyar felta­lálója. Aradi gyógy­szerész fia volt. Diák­kora óta gyakorlatilag szenvedélyesen foglal­kozott a repüléssel. Elsőéves műegyetemi ftallgatóíkén-t, 1909-ben épített vitorlázó gépe, motorkerékpár-meg- húzatással már a ma­gasba emelkedett Arad határában. Az első vi­lágháború idején, ' Stz" Dsztrák—magyar had­sereg repülőkísérleti állomásóinak: beosztott­jaként értékes tapasz­talatokra tett szert. Hosszú évek kísérle­tez ésével és munkájá­val egy teljesen új rendszerű, merőben eredeti műszaki meg- Dldósú repülőgépet szerkesztett, olyat, — amelynek addig ér­demleges repüléstech­nikai előfutárja nem volt. A hivatalos in­tézmények nem támo­gatták, csupán ígére­teket kapott. A költ­ségeket baráti segít­ségből teremtette elő. Repülőgép, egyhelyből függőlegesen, az As- bóth-féle emelőlégcsa­varos gép, a világ el­ső helikoptere, 1928. szeptember 9-én Kis­pest mellett szállt fel első ízben. Több kilo­métert repült. Körö­ket, nyolcasokat írt- le a levegőben és egyhelyben is huza­mosan lebegett. — A MEGYEI KÖNYVTÁR ismét megjelentette a me­zőgazdasági szakfo­lyóiratok népszerű­sítésére a Mezőgaz­dasági Folyóiratok Figyelője című ki­adványt. A népsze­rűsített cikkek közt1 láthatjuk Gonda Irén, dr. Nemesén László, dr. Szép1 István és Orbán Antalné tanulmá­nyait. — Több mint 20 hónapi gyermek- tartási kötelezettsé­gét mulasztotta el Balics József ma-j darasi alkalmi műn-, kás. aki 10 400 fo­rint helyett mind-j össze 5936 forint gyermektartást tél rített meg. A bajai járásbíróság 3 hó­napi szab^dságvesz-i tésre ítélte. Kecskeméti kulturális program ELŐADÁS Este 6 órakor a Vá­rosi Művelődési Ház­ban a Kelemen ^ászló Irodalmi Színpad tart bérmutatót Romantika cftrumel. A nagy len­gyel költő, Mickiewicz életművéből készült összeállítás illusztrálá­sára fellép a Kecske­méti Ének—Zenei Ál­talános Iskola ének­kara is Szélt Zsuzsa vezényletével. ISMERET­TERJESZTŐ ELŐADÁS Állami Zeneiskola: délelőtt 10 órákon: A zéne személyiség for­máié ereje. Kisfái Iskola: Este 8 arakor A béke és a sport, majd A tíz aranyérem című film Vetítése. Élelmiszeripari Vál­lalat: Este fél 7-kor: kávé. kiállítás Művészklub: Feledy Gyula miskolci gra- f|lkuisiművész képeinek bemutatója. — TEGNAP Kun- baracson a csara- dai iskolában Kopa Dénes, a megyei kpnyvtár tudomá­nyos munkatársa tartott szaktanács- adást A nagyüzemi zöldségtermesztés időszerű problémái címmel. — Mézelő cser­jét telepítenek a méhészek. Erdősze­gélyeken. parkok­ban több mint 20 ezer kínai evodia- cserjét ültetnek el társadalmi- munká­val ezen a tava­szon: 'hogy a méhle- gelőket ezzel is nö­veljék. — Versenyre hív­ta ki a kecskeméti járás kertészeti munkacsapatait az izsáki Sárfehér Tsz Zsoldos István né vezetésével dolgozó női munkacsapata. A IX. pártkong­resszus tiszteletére rendezett verseny felhívását a megyei nőtanács ülésén je­lentette be Zsoldos Istvánná. . — A KÖZELJÖ­VŐBEN. Szakmar község és a Kecske­méti Művelődési Ház népkutató szak­köre egy hat tanul­mányból álló köte­tet ad ki a község történetéről. A ki­adási költségeket a községi tanács fe­dezi. g] Várható időjárás csütörtök estig: fel­hőátvonulások, szór­ványosan hózápo­rokkal, kisebb esők­kel. Élénk, időn­ként erős északnyu­gati szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 6 —11 fok között. A Kecskeméti Agro­meteorológiai Obszer­vatórium jelenti: Már­cius 29-én a középhő mérséklet 6,8 (az 50 éves átlag 8,5). a leg­magasabb hőmérséklet 10,0 Celsius-fok volt. A napsütéses órák száma 2. Március 30-án a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 0,9, a dél­után 1 órakor mért hőmérséklet 8,1, a leg­alacsonyabb hőmér­séklet —0,2 Celsius- fok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom