Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-30 / 75. szám

( Szocialista brigádok tanácskoztak Világ proletárjai, egyesüljétek! / As építők legjobbjai A fizikai dolgozók 27,5 százaléka vesz részt a mozgalomban XXI. ÉVFOLYAM. 75. SZÁM Ara 60 fillér 1966. MÁRCIUS 30, SZERDA * Megnyílt az SZKP XXIII. kongresszusa 5 MOSZKVA Márkus Gyula, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A Kreml kongresszusi palotájában kedden dél­előtt megnyílt a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXIII. kongresszusa. A kongresszuson mintegy 12 millió párttag és tagjelölt képvisele­tében ötezer küldött vesz részt, vagyis több mint eddig bármelyik kongresszuson, ami a taglétszám növekedésének az eredménye. Jelen van a világ csaknem összes kommunista és munkáspártjának küldöttsége, csupán néhány — köztük a Kínai Kommunista Párt — nem tartotta elfogadható­nak a meghívást. A Magyar Szocialista Munkáspártot Kádár Já­nosnak, a Központi Bizottság első titkárának ve­zetésével küldöttség képviseli, amelynek tagjai: Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bi­zottság titkárai, valamint Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete. Több országból, különösen a harmadik világ országaiból demokratikus pártküldöttségek — köztük az Arab Szocialista Unió és az Algériai Felszabadítási Front — megfigyelő delegációt küldtek a kongresszusra. A küldöttek hosszan tartó tapssal köszöntötték az elnöki emelvényen a párt vezetőit, élükön Leonyid Brezsnyevvel, Alekszej Kosziginnal és Nyikolaj Podgornijjal. Lelkes ünneplés fogadta a kongresszuson részt vevő külföldi pártküldöttsé­geknek az elnöki emelvényen helyet foglaló ve­zetőit. Leonyid Brezsnyev, a Központi Bizottság első titkára lépett a mikrofon elé és a Központi Bi­zottság megbízásából megnyitotta a tanácskozást. A küldöttek nevében üdvözölte a külföldi testvér­pártoknak a teremben helyet foglaló küldötteit. Bejelentette, hogy a kongresszuson nyolcvanhat országból vannak jelen a kommunista és mun­káspártok, s a haladó baloldali pártok és moz­galmak képviselői, akiket a jelenlevők forró tapssal köszöntöttek. A kongresszus Brezsnyev javaslatára egyperces néma felállással adózott a szovjet és a nemzet­közi kommunista mpzgalom XXII. kongresszusa óta elhunyt kiemelkedő személyiségei emlékének. A küldöttek ezután egyhangúlag elfogadták a ta­nácskozás napirendjét, amely a következő: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszámo­lója a XXII. kongresszus óta végzett munkáról. Előadó: Leonyid Brezsnyev, a Központi Bizott­ság első titkára. 2. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése. Előadó: N. Muravjova, a bizottság elnöke. 3. Az SZKP XXIII. kongresszusának irányéi vei a Szovjetunió 1966—1970-re szóló népgazda­ságfejlesztési ötéves tervéről. Előadó: Alekszej Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke. 4. A párt új központi szerveinek megválasztása. Ezt követően az első ülésen elnöklő Mihail Szuszlov felkérte Leonyid Brezsnyevet a Köz­ponti Bizottság beszámolójának előterjesztésére. Brezsnyev a küldöttek viharos tapsától kísérve lépett a szónoki emelvényre. A Központi Bizottság beszámoló jelentése A X XIII. pártkongresszus be­számoló jelentésében Leonyid Brezsnyev mindenekelőtt a leg­utóbbi pártkongresszus (1961.) óta eltelt időszakot jellemezte. Kijelentette: az SZKP ezek­lenségért és a haladásért küz­dő országok és népek újabb győzelmeket értek el; aktivi­zálódott a munkásosztály har­ca a tőkés országokban; to­vább fejlődött a nemzetközi Az SZ KP Központi Bizottsága a párt és az állam a külpoliti­kájának kidolgozásakor figye­lembe vette a rendkívül bo­nyolult nemzetközi helyzetet. A külpolitika kidolgozásában és L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára beszámolóját tartja ben az években a XX. és a XXII. pártkongresszuson meg­határozott irányvonalhoz iga­zodva megtorpanás nélkül ve­zette a szovjet népet a kommu­nista építés útján. Az előadó alá­húzta: a párt minden tevé­kenységét a program végrehaj­tására irányította. A pártban megszilárdultak a pártélet le­nini elvei. A XXII. pártkong­resszus óta eltelt időszakot az jellemzi, hogy szakadatlanul növekedett a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer nemzetközi befolyása; a gyar­mati elnyomás ellen, a függet­kommunista- és munkásmoz­galom. Másrészről folytatódott a kapitalizmus általános vál­sága elmélyülésének, a tőkés országok közötti ellentmondá­sok fokozódásának folyamata. Az imperializmusnak, de min­denekelőtt az Egyesült Álla­mok imperialista köreinek ag­resszivitása folytán a nemzet­közi helyzet éleződött. Ennek ellenére az imperializmus, bár­milyen eszközhöz, vagy mód­szerhez nyúljon is, képtelen feltartóztatni a történelmi fej­lődés menetét — szögezte le Brezsnyev, vitelében a Központi Bizottság a pártnak abból az internacio­nalista és forradalmi köteles­ségből indult ki, amellyel mind a testvéri szocialista országok­nak, mind pedig a világ dol­gozóinak tartozik — mondotta Brezsnyev, majd így folytatta: A beszámolási időszak során minden kétséget kizáróan gaz­dagodtak, szorosabbak és szí­vélyesebbek lettek kapcsolata­ink a szocialista nemzetközös- ság kommunista- és munkás­pártjaival, a szocialista álla­mokkal, Kapcsolataink jók és (Folytatás a 2. oldalon.) A kecskeméti munkásotthon nagytermében gyűltek össze az ÉM Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat szocialista bri­gádjai, hogy értékeljék a ver­senymozgalom múlt évi ered­ményeit és megvitassák az idei feladatokat. Dömer Henrik, a vállalat fő­mérnöke beszámolójában hang­súlyozta; a szocialista brigá­doknak oroszlánrészük volt abban, hogy a vállalat szép eredménnyel zárta a múlt évet. A tervezett 270 millió fo­rinttal szemben 277 mil­lió forint értékű munkát végeztek el, túlteljesítették termelékenysé­gi előirányzatukat és megfe­lelően alakultak a termelés költségmutatói is. Ennek kö­szönhető, hogy átlagosan 10,4 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést oszthatnak ki a közeli napokban. Külön szólt a főmérnök a kiemelt beruházásokon dolgo­zó szocialista brigádok ered­ményeiről. Mint mondta első­sorban nekik köszönhető, hogy a ZIM rekonstrukciója jó ütemben haladt és előrelátha­tólag az eredetileg kitűzött ha­táridő előtt nyolc hónappal be tudják fejezni a munkát. Je­lentős eredmény a megye me­zőgazdasága számára igen fon­tos bortároló építési program végrehajtása, valamint az, hogy határidőre befejezték a Kecskeméti Barnevál rekonst­rukciójának az első szakaszát és a tervezett 535 lakás he­lyett 592-t adtak át. A gazdasági eredmények mellett a brigádmozgalom erő­södését jelzi, hogy az idén már a fizikai dolgozók 27,5 száza­léka — mintegy 700 munkás — vesz részt a munkaversenyben. A 61 munkacsapat közül jó néhány már hatszor nyerte el a kitüntető cí­met. Két évvel ezelőtt megszervez­ték a vállalatnál a munkaver- seny fejlettebb formáját is és idén már 7 főépítésvezetőség dolgozói tettek felajánlást a szocialista üzemrész cím el­nyerésére. A beszámolóban, illetve az ezt követő több órás vita so­rán, szó esett arról is, hogy a szocialista brigádok nem csu­pán a termelésben, a munka- fegyelem megszilárdításában járnak az élen. A szakmunkás- képző tanfolyamok, politikai iskolák hallgatóságának a zö­me is közülük verbuválódik. Dicséretes munkát végeztek a fiatalok szakmai és erkölcsi nevelésében is. Hibaként em­lítették a felszólalók, hogy a vállalat műszaki dolgo­zói közül még viszonylag kevesen kapcsolódtak be a brigádok munkájába. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy az idén az eddiginél hatéko­nyabbá teszik a brigádok kö­zötti tapasztalatcserét és fel­lendítik az évek óta stagnáló újító mozgalmat. B. D. Gazdag program az idei kulturális szemlén Országos vers- és prózamondó verseny Kecskeméten As idei kulturális szemle bő- elkedik színvonalas rendezvé­nyekben. A megyei vers- és prózamondó versenyek már vé­get értek; a szellemi vetélkedők jelenleg városokban és járások­ban folynak és március végéig mindenütt befejeződnek. Jelentőségében kimagaslik az események közül az országos vers- és prózamondó verseny, amelyet a KISZ Központi Bi­zottságának kezdeményezésére a KISZ megyei bizottsága rendez Kecskeméten április 9—10-én. Az egész országból összesereg- lett 150 versenyző 9-én reggel 9 órakor kezdi a vetélkedést, amely az arany, ezüst és bronz érmekért egyszerre négy helyen folyik; a megyei tanács, az Or­szágos Nevelőintézet, a SZÖ- VOSZ-kollégium és a Szalvai Mihály Üttörőház dísztermében. A költészet napjának idei megyei megnyitóját 9-én délután órakor tartják a kecskeméti városi művelődési ház nagyter­mében. Ünnepi beszédet mond Pozsgay Imre, a megyei párt- bizottság propaganda- és műve­lődési osztályának vezetője. Részt vesz az ünnepi esten Ba- ranyi Ferenc, Benjámin László, Csanádi János. Váci Mihály és Buda Ferenc költő, valamint Koczkás Sándor irodalomtörté­nész. Közreműködik Bodor Ti­bor színművész és a Kelemen László irodalmi színpad együt­tese. Április 10-én este a Kecske­méti Katona József Színházban a vers- és prózamondó verseny aranyérmesei, valamint Kohut Magda, Fodor Zsóka és Bodor Tibor színművész adnak ünnepi műsort. A bábegyüttesek megyei be­mutatójára május 29-énj vasárnap a kecskeméti gyer­mekszínházban kerül sor. A ta­valy alapított vándordíját — amely jelenleg a kecskeméti óvónők bábegyüttesének birto­kában van — ekkor adják át a győztes együttesnek. . Július 2-án nyitják meg a mű­velődési otthonokban működő honismereti, díszítőművész, mo­dellező, ki mit gyűjt, szabás­varrás és képzőművészeti szak­körök kiállítását a bajai szak­maközi bizottság nagytermében. A kiállítás két hétig lesz nyitva. Ez idő alatt népművész-találko­zót tártanak és megrendezik a szakkörvezetők továbbképzését. A megyei rendezvények egyik legjelentősebbje leszj a „Bajai Napok” keretében július 3-án, vasárnap este megrendezésre ke­rülő megyei néptáncfesztivál. A Sugovicán erre az alkalomra vízi színpadot építenek: a néző­téren mintegy ötezer néző fog­lalhat majd helyet. Az ünnep­ségen számos, a megyében élő népművész is fellép. Ugyancsak Baján, július 3-án délelőtt rendezik meg a megyé­ben működő énekkarok minő­sítő versenyét. A Bajai JA apók alkalmával a bajai festők kiállítását lát­hatja a közönség. A kiállítás megnyitásakor adják át első íz­ben a Nagy István-díjat a kiállí­táson legnagyobb sikerrel sze­replő festőművésznek. A szakkörök készítményeiből a járási művelődési házak is rendeznek kiállításokat, ezekből válogatják ki a megyei kiállítás anyagát. A néptáncosok ugyan­csak tartanak helyi bemutató­kat a megyei fesztivál előtt. B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom