Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-01 / 50. szám

Í966. március 1. kedd 3. oldal Hasznos munkaértekezlet A Baj» * Gépjavító Állomá­son gyakran szó esett arról, hogy tovább kellene javítaná a kapcsolatokat a termelőszövet­kezetekkel. Ezért született meg az az ötlet, hogy meghívják még a nagyobb tavaszi munkák megkezdése előtt a város és a járás közös gazdaságainak el­nökeit, főagronómusait, gépé­szeit egy munkaértekezletre. El is jöttek a termelőszövet­kezetek vezetői és végigjárták a gépjavító állomás üzemegy­ségeit, amelyek az egész já­rásra szóló hatókörrel dolgoz­nak. A munkaértekezlet össze­gezése a bácsalmási üzemegy­ségben történt. A résztvevők megelégedésüket fejezték ki a látottak alapján. Erre minden okuk megvolt, hi­szen az utóbbi időben nagyon sokat javult a gépjavító állo­más munkája. Nemcsak javítás­sal foglalkoznak, hanem a fész­kes, soros kukoricavetéshez szükséges átalakított gépek gyár­tásával, újabban a Hosszúhegyi Állami Gazdaság újítása nyo­mán létrejött Axiel permetező- gépek készítésével is. Tizenhét termelőszövetke­zettel kötöttek szerződést tel­jes műszaki kiszolgálásra, a kö­zös gazdaságokban 34 kihelye­zett szerelő dolgozik. Már ta­valy 52 gazdaság üzemanyag-el­látását oldották meg, vagyis a gépjavító 15 millió forint értékű üzemanyagot szállított a tsz- ekbe. A szalagrendszerű javítás meggyorsította a munkát. Bayer István, a gépjavító ál­lomás igazgatója elmondta, hogy bizony sok gondot okoz az alkatrészellátás. A helyzeten so­kat javít, hogy az AGROKE Ét­nek egy lerakata létesül a gép­javító állomás, valamint a kör­zetéhez tartozó termelőszövetke­zetek közreműködésével. A já­rás valamennyi termelőszövet­kezete megszavazta a hozzájá­rulást egy 100 ezer forintos költséggel épülő raktárhoz. Ez az összeg egy év alatt megté­rül. Ez a közös összefogás is a gépjavító állomás és a termelő- szövetkezetek jó együttműködé­sét bizonyítja. A munkaértekez­let tovább javított a kapcsola­tokon. Ágoston István, a katy- mári Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet elnöke valamennyi résztvevő véleményét fejezte ki akkor, amikor kijelentette: — Sokat tanultunk ezen a munka- értekezleten, jobban látjuk a gépjavító állomás gondjait és más szemmel nézzük a munká­jukat. K. S. MEPCAIPAJAG ^eűpopopai 4 hollandi ágyakban csak vita termett Jól vizsgázott szín- és mintaváltozatokat dol­goznak ki. Remélik, hogy a cikk rövidesen szövet formájában is meghódítja a külföldi piacot. B. D. Az alsé képen: Gondos ellenőrzés után hagy­ja el a szövődét az új kelme. Udvari Eszter technológus és Kovács Sándomó nyersáruátve- vők centiméterről centiméterre haladva vizsgálja, hogy megfe­lel-e a minőségi előírásoknak a szövet sűrűsége, mintázata stb. Jobb oldali képünkön: A gyártmány beindításakor új üzemrészt szerveztek a vál­lalatnál: a kivarrót. Törkenczy Lajosné (csíkos köpenyben) a budapesti gyáregységből érke­zett, hogy néhány hét alatt meg­tanítsa a bajai fiatalokat a ki­varrás tudományára. Nem kevesebb, mint nyolc hónapig vitatkozott az AG RO- TRÖSZT és a „Fémmunkás” kiskunhalasi gyára. Ez alatt a nyolc hónap alatt lezajlott négy döntőbizottsági tárgyalás, ösz- szegyűlt több kiló akta, meg­számlálhatatlan mennyiségű munkaórát és energiát veszte­gettek el az ügyben érdekelt gazdasági vezetők, jogászok, szakértők. És mindennek a gyümölcse csupán e fanyar tanulság: jó­akarattal, gondos ügyintézéssel meg lehetett volna előzni a kí­nos huzavonát. Minium vagy bauxá! ? A vita 1965. derekán kezdő- . dött, de előzményei a korábbi | évre nyúlnak vissza. A kiskunhalasi üzem évek í óta gyárt hollandi ágyat az AG ROTRÖSZT megrendelésére. Az 1965. évre szóló megrende­lést április elején kapták kéz­hez az üzem vezetői, de az év elejétől eddig már gyártottak több mint 300 palántanevelőt — a korábbi évihez hasonló kivitelben. A rendelés kézhezvétele után lankadatlan buzgalommal foly­tatták a hollandi ágyak készí­tését, egészen júniusig, amikor is megjelent az AGROTRÖSZT képviselője és közölte, hogy nem veszik át az eddig elké­szült mennyiséget, mivel a ki­vitelezés nem az általuk kívánt módon történt: A megrendelőben az állt, hogy a palántanevelők vasszer- kőzetét míniumos alapmázo­A partner is elégedett Mérlegzáró közgyűlés a Kecskeméti Építőipari Szövetkezetben Mérlegzáró közgyűlést tartott a Kecskeméti Építőipari Szövet­kezet a Bányai Júlia Gimná­zium dísztermében. A szövet­kezet mintegy 200 tagja meg­elégedéssel hallgatta Fekete Jó­zsef elnök beszámolóját az 1965. évi termelési és gazdasági ered­ményekről. — A vártnál jobban zártuk az elmúlt évet — mondta be­vezetőjében az elnök. — A mun­kát folyamatosabban végeztük, kevesebb volt az üresjárat. Ter­vünket 2,3 millió forint termelé­si értékkel teljesítettük túl. Va­lamennyi részlegünknek — a kőműves, festő, asztalos, vízve- zetéfcszerelő, villanyszerelő, la­katos — része van az eredmény­ben. Az egy munkásra eső tér­Félezer traktor a szántóföldeken Serény munka a szőlőkben és a gyümölcsösökben A kellemes, tavaszias időt kihasználva minde­nütt serényen dolgoznak a megye szántóföldjein, szőlőiben és gyümölcsöseiben. Eddig több mint ezer- holdon került földbe a koraiak magja. Az elmúlt hét csapadékos időjárása sokfelé hátrál­tatta a gépek munkáját, de a magasabb fekvésű felszikkadt földeken, ahol nem akadályozza a munkát a belvíz, hétfőn mintegy 500 traktor készítette a magágyat. A szokatlanul enyhe időjárás gyorsítja a nö­vények fejlődését. Ha az idő nem változik, a szokottnál jóval korábban várható a rügyfaka- dás. Ez sürgeti a gyümölcsösökben a télvégi permetezést, a szőlőskertekben pedig a nyitást. Ezért vasárnap is. különösen a kecskeméti és a kiskőrösi járásban, élénk volt a határ. Nyitották ■ szőlőket és permetezték a gyümölcsfákat. Nem­csak a nagyüzemi ültetvényekben, hanem a há- xlkertekben is dolgoztak. Vetették a korai zöld­ségek magját. Új lucernaíajták telepítését tervezik A lucematermesztés fejlesztéséről tanácskoz­nak ma, kedden Kiskunhalason a felsőfokú tech­nikumban. A megbeszélésen részt vesz a Tesse- dik nevű tudományos brigád — amelynek veze­tője dr. Jánossy Andor, a Magyar Tudományos Akadémia Agrobotanikai Intézet igazgatója —, valamint a megyei tanács vb mezőgazdasági osz­tályának termelésszervezési csoportja, dr. Maár András mezőgazdasági osztályvezetővel az élen. Meghívták a megbeszélésre a kiskunhalasi já­rási tanács vezetőit, valamint a lucernamag-sza- porító termelőszövetkezetek vezető szakembereit. A lucernatermesztéssel kapcsolatos összes ten­nivalókat megbeszélik, különösen a magtermesz­tés vonatkozásait emelik ki. Szó lesz arról is, hogy milyen módon lehetne számottevően fej­leszteni a lucerna hozamait. Ennek érdekében a már említett Agrobotanikai Intézet által kikísér- lezett új lucernafajták telepítését is tervezik, amelyek jobban termékenyülnek meg. mint a jelenlegiek. i melési érték az 1964. évihez mérten 3490 forinttal növeke­dett. A szövetkezet vagyona egy tehergépkocsival, egy fúrógéppel és több kis géppel gyarapodott. Önköltségcsökkentés által nyere­ségünk 3,5 százalékkal — közel félmillió forinttal — nagyobb mint a korábbi évben volt. Ezután az elnök arról számolt be, hogy tavaly lakossági meg­rendeléssel 29 lakást építettek. Tatarozással foglalkozó brigád­jaik jó munkát végeztek. A me­gyei ügyészség például levélben dicsérte meg a náluk végzett munka minőségét. Az idei fel­adatokról szólva Fekete elvtárs elmondta, hogy a lakosság ré­szére négy millió forint értékű építési munkát végeznek. A szö­vetkezet valamennyi részlegének egész évi munkája biztosítva van. Az elnöki beszámoló feletti vi­tában felszólalt Demeter Ferenc, a Heves megyei Bútoripari Vál­lalat anyag- és áruforgalmi osz­tályának vezetője, aki Egerből utazott Kecskemétre, hogy részt vehessen a közgyűlésen. El­mondta. hogy vállalata igen meg van elégedve a szövetkezettel — mint a bútorgyártásban együtt­működő partnerével. — A kecs­keméti ktsz-szel amely az általuk készített bútorokat festi, négy éves a kapcsolatuk. Ez idő alatt minőségi kifogás nem merült fel a szövetkezet munkája ellen. Tavaly 1200 hálószobabútor fes­tését végezték kifogástalanul, s a vállalat az idén is megújította szerződését a minőségi munká­jára híres ktsz-szel. A közgyűlés jó hangulatú, baráti összejövetel­lel ért véget. N. O. lássál kell ellátni, ezzel szem­ben a vállalat bauxál-vörös fes­téket használt. Furcsa magyarázat Vajon miért? Az üzem veze­tői — utólag — így magyaráz­ták az első hallásra szinte hi­hetetlennek tűnő gondatlansá­got: — Az tévesztett meg ben­nünket, hogy a megrendelés szövege így zárult: „Az előző évihez hasonló minőségben.” Mi pedig 1964-ben is bauxállal alapoztunk. Természetesen elis­merjük, hogy amennyiben illő gondossággal olvasták volna át a megrendelőt az illetékes osz­tály dolgozói, rábukkanhattak volna arra, hogy az AGRO­TRÖSZT míniumos alapozást kér. De ügyfelünk gondossága is kívánni valót hagy maga után, hiszen — mint most kiderült — az 1964. évi merendelésbcn js míniumos festést kért A leszál­lított hollandi ágyak minőségét viszont senki sem kifogásolta. Mit mondhat erre az ember? Talán ezt: vajon elfelejtették-e már egyszer is megszámlálni a fizetésüket a gyár illetékes dol­gozói és az AGROTRÖSZT mi­nőségi átvevői? A vita a döntőbizottság elé került és variálódott hónapokon keresztül. Az AGROTRÖSZT minőségi kötbért követelt a rendeléstől eltérő minőségben gyártott mintegy félezer hollan­di ágy miatt és késedelmi köt­bért is, mivel a vállalat csak több hónapi késéssel tudott mí- niummal festett palántanevelő házakat produkálni. Az üzem vezetői viszont az­zal érveltek, hogy a szakértő véleménye szerint „a bauxál vörössel alapozott és fedőfes­tékkel bevont acélszerkezet, a tervezettel szemben nem csök­kent értékű és forgalomba hozható”. Nem tisztázódott minden A végső határozat szerint a „Fémmunkás” halasi gyárának 37 ezer forint késedelmi- és 385 ezer forint minőségi köt­bért kell fizetnie. Számláját terheli továbbá az a 325 ezer forint, amennyivel olcsóbban kellett eladnia a tsz-eknek a bauxállal mázolt, több mint félezer hollandi ágyat. Az üzem vezetői ezenkívül még azt is veszteségnek könyvelik el, hogy a míniumos festés — lévén egy drága importanyagról szó — körülbelül félmillió forinttal növelte a termelési költséget tavaly. Szép summa, az biztos. Hát­ha még azt is hozzászámítjuk, hogy a termelőszövetkezetek a vita miatt sok hónapi késéssel kapták meg a hollandi ágyakat és egy szezonban elestek a pri­mőr termelés jövedelmétől. Írásunk elején azt állítottuk, hogy el lehetett volna kerülni a keserves huzavonát. Ügy hisszük, hogy az elmondottak igazolják véleményünket, hi­szen, ha a gyár illetékesei nem mulasztották volna el a meg­rendelés — kötelező — ellenőr­zését, akkor idejekorán tisztáz­ni lehetett volna, hogy szükség van-e a míniumra, vágj’ jó a korábbi módszer. Végül nem hallgathatjuk el a következő kérdést sem: Ha — mint a szakértő állítja — jó a bauxálos alapmázolás, akkor miért ragaszkodik az AG ROTRÖSZT a költségesebb és importanyagot igénylő meg­oldáshoz? Szerintünk ezt a problémát mielőbb tisztázni kell, annál is inkább, mert az 1966-os meg­rendelésben is míniumos festés szerepei. i . Békés Dezső . Múlt év végén új szövetfajta gyártását kezdte meg a Bajai Finomposztó Vállalat. — A műszál és gyapjú keverékéből készült, kártolt szövet minősége vetekszik a fésűs anyagokéval, és ezért finomabb konfekció­áruk készítésére igen alkalmas. A szép jövőjű „fonalcsalád- ból” számos szövetváltozat ké­szül. A vékonyabb szövésűek férfi és női ruhák anyagául szolgálnak, a vastagabb fajtából női kabátokat gyártanak, a For­tuna nevet viselő változatot pe­dig habszivacsra dolgozzák a ru­hagyárak. Az első negyedévre 150 ezer négyzetmétert rendeltek a kész- ruhaüzemek a tetszetős, kiváló minőségű kártolt szövetből. Zö­méből exportárut készítenek. A Bajai Finomposztó Vállalat szakemberei idén tovább töké­letesítik a gyártmányt: újabb

Next

/
Oldalképek
Tartalom