Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-24 / 70. szám
Figyelmeztető eredménnyel záruló ellenőrző vizsgálat zajlott le hétfőn Kecskeméten, a Szabadság téri 1301. sz. húsboit- ban. Egy sertéscomb, tarja, fejrész és egy dagadó nélküli félsertés oldalas került a bíráló bizottság elé. Nem véletlenül, hiszen a vásárlóközönség sok száz tagú „zsűrije" többször szóvá tette az utóbbi időben: Kecskeméten nincs minden rendben a tőkehúsok körül. Az a bizonyos zsírréteg... Buzsik Ferenc, boltvezető-helyettes panaszkodott: — Kérem, mi kénytelenek vagyunk akkor is átvenni a húst, ha baj van a minőséggel. Ha néni tesszük, üresen maradnak az üzletek, s mit adunk a vásárlóknak? — Mégis, milyen módon véd;k a vevők érdekeit? — tettük fel a kérdést Széli Istvánnak, a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat áruforgalmi osztálya vezetőjének. — Erre nem egy lehetőség van. Például a szakállatorvosi ellenőrzés, s a különféle szabványleírások. Erről, mint a szállító, mind az átvevő partner tudja: Be kell tartani! Miközben jegyzem Széli István szavait. dr. Kellermann Sándor, vezető szakállatorvos már az ellenőrző vizsgálat jegyzőkönyvét fogalmazza: A vizsgált húsok negyed részét a szabványban megengedett áttetsző zsírréteggel szemben 0,2—0,5 centiméter vastagságú zsír borítja. Az ellenőrzött húsok egy részénél a technológiai előkészítés, feldolgozás is kifogásolható. Borsos György, a megyei minőségvizsgáló intézet képviselője is megerősítette ezt a véleményt. Bartucz Sándor, a Kiskunfélegyházi Húsipari Vállalat főmérnöke pedig a jegyzőkönyv aláírásával elismerte; A március 19-én, a kecskeméti élelmiszerboltokba szállított többi húsra is vonatkoznak a fenti kifogások. Hizlaljanak több hússertést A kifogásolt húsáruért a félegyházi vállalatot terheli a felelősség, amivel Bartucz Sándor- főmérnök is egyetértett, de egy másik észrevételét, úgy gondoljuk, érdemes lenne megszívlelni mindazoknak, akiket illet: — A vásárlóknak tudniok kell azt is. hogy a szabvány — igen helytelenül! — nem tesz különbséget hús- és zsírsertés között A mangalica hízók viszont lényegesen több zsírral, vastagabb zsírréteggel rendelkeznek, mint a hússertések. Éppen ezért arra kérjük a megye állami, szövetkezeti gazdaságait, a háztáji gazdaságokat: tenyésszenek, hizlaljanak az eddiginél több hússertést a közellátás számára. Szocialista szerződés — a vásáriók érdekében Az ellenőrző vizsgálat végén a húsipari és az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat képviselői A tartási és életjáradéki szerződésekről megegyeztek: A jövőben több gondot kell fordítani a szabványban előírt zsírréteg betartására és a tőkehús-feldolgozás technológiájának javítására. Jelentős ez a célkitűzés, hiszen a megye lakosságának ellátásáról a félegyházi húsüzem gondoskodik. A hetenként „termelt” félezer ftázsa tőkehús 40—50 százalékát, a 150—200 mázsa töltelékáru 60—65 százalékát éppen az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat veszi át, a többit a vendéglátó vállalat és az fmsz-ek kapják. Ez is mutatja: miyen felelősségteljes szerepet tölt be a félegyházi húsipari vállalat a megye lakosságának ellátásában. így tehát nem volt véletlen az öröm, az egyetértés, amivel Bartucz Sándor fogadta Széli István ötletes javaslatát: — Kössön szocialista szerződést a két vállalat a szabványoknak megfelelő húsellátás érdekében. Mi — ha igénylik —. szívesen segítünk, amiben csak tudunk, az elvtársaknak. — Köszönjük a kezdeményezést — válaszolta a főmérnök —, azt hiszem rövidesen élünk a felajánlott segítséggel. Egyébként sem árt, ha közelebbről megismerik egymást a két vállalat dolgozói, elvégre közösek a céljaink: A lakosság húsfogyasztási igényeinek hiánytalan, panaszmentes kielégítése. B. Gy. AZ ELMÚLT ÉV első felében az Igazságügyminisztérium, a Legfőbb Ügyészség és a Minisztertanács tanácsszervek osztálya az ország tíz megyéjében megvizsgálta a tartási és élet- járadéki szerződésekből származó viták okait, valamint az államigazgatási szerveknek, az ügyészségeknek, bíróságoknak a viták rendezése érdekében kifejtett tevékenységét. A vizsgálat Bács-Kiskun megyére nem terjedt ki. Éppen ezért a megyei tanács állam- igazgatási és jogi állandó bizottsága az 1966. évi munkatervének első felébe felvette a kérdésnek az egész megyére kiterjedő, széles körű ellenőrzését. A cél annak felderítése, miként érvényesülnek a gyakorlatban a Polgári Törvénykönyvben meghatározott, illetve szabályozott tartási és életjáradéki szerződésekkel kapcsolatos rendelkezések. Ezen túl meg kell győződni a szerződések társadalmi hátteréről, a viták mögött meghúzódó tényleges érdekeltről, fel kell mérni a jelentkező jog- politikai problémákat. A SZÓBAN FORGÓ szerződések valóságos érvényesülése igen fontos társadalmi érdek, mert ezek révén olyan elaggott személyek tartása, gondozása oldódik meg. akik esetleg létfen- tartásukat biztosító jövedelemmel nem rendelkeznek. A tartási és életjáradéki szerAhol minden gyermek az óvodából kerül iskolába Gyakorlat külföldön Több mint 400 agrárszakos egyetemista és főiskolás végzi az idén nyári termelési gyakorlatát külföldön. A néhány éve már bevált módszer szerint a külföldi tanulmányutakat az idén is „kölcsönösségi alapon” szervezik meg: hazai agrár-felsőoktatási intézmények ugyanany- nyi diákot fogadnak a baráti országokból, mint ahányan saját hallgatóik közül oda utaznak. Ebben az évben bővül a cserepartnerek száma: a Szovjetunióban az eddiginél több főiskola fogad magyar diákokat, s most először utaznak leendő agrármérnökök nyári gyakorlatra Jugoszláviába. Ezen a két országon kívül az NDK-ban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Lengyelországban 'szervezik meg a magyar agrárszakosok termelési gyakorlatát. Külföldi tartózkodásuk 3—4 hetének nagy részében a diákok tényleges gyakorlati munkát végeznek egy szakmájuknak megfelelő tangazdaságban vagy más mezőgazdasági üzemben, s ezenkívül ismerkednek a vendéglátó ország mezőgazdaságával és idegenforgalmi nevezetességeivel is. (MTI) Assúr, piké, muszlin, batiszt, domborhatásű kelme műszálból A selyemipar tavaszi-nyári újdonságai Az idén a selyemipar a műszálak felhasználásának kiszélesítésével gyarapítja gyártmány- választékát. Az olyan régi, ismert textilanyagok, mint például a piké, a panama, a batiszt a muszlin, a zsorzset, amelyek ismét divatba jönnek, új alapanyagokból, műselyemből, szintetikus fonalból, illetve ezek keverékeiből készülnek. Már megkezdődött a poliesz- ter-pilké próbagyártása. Egyelőre csak fehér lesz kapható, míg a műszál-piké színes és csíkos mintázatú. A szintétikus batiszt — amelyek gyártása már folyik — Lucia néven kerül forgalomba. Tavaszi újdonságnak szánják a szintetikus fonallal átszőtt Negrát és Liverpoolt, mindkettő plasztikus mintájú, domborhatású kelme, az egyik könnyebb, fonala vékonyabb. Készülnek a tiszta selyem san- tungot helyettesítő textiliák, műszelyem és műszál, valamint burettfonal keverékéből, gyártanak poroz jerseyhez hasonló blúz és ruhaanyagokat és a selyemipar gyártmányai között található a durva zsákszövésú kosztümkelme is. A gyártmányok egy másik csoportját kizárólag köpenyre a most divatos komplékabátokra szánták. A selyemipar gépparkjának gyarapítása lehetővé teszi, több jac- quurd-szövésű textil exportálását és több jut majd hazai fel- használásra is. Az új jacquárd- selymek egy része különleges díszítőfonallal, például celofán- fonal beszövései készük. ződések érvényesülésének biztosítása elsősorban a tanácsi szervek feladata. A cél pedig az, hogy azok az elaggott emberek, akikről az állaim intézményesen gondoskodni még nem tud, vagyonuk átruházása, jövedelmük átengedése fejében megfelelő ellátásban részesüljenek. Az említett országos vizsgálat megállapította, hogy a szerződések egy részének betartása körül súlyos nehézségek vannak, mert azokat jórészt nem a tartalmuknak megfelelően teljesítik. A SZERZŐDÉSSZEGÉS megelőzését és megakadályozását eredményesen Szolgálja az államigazgatási ellenőrzés, a békítési tevékenység. Az államigazgatási szerveikre háruló ilyen feladatok végzésének eredményességét azonban gátolja többek között, hogy a helyi tanácsok nem tudnak minden létrejött tartási és életjáradéki szerződésről. Ezek bejelentése ugyanis nem kőtelező. Gyakran előfordul az is, hogy a vita rendezésének érdekében megidézett felek nem jelennek meg és ezekkel szemben nem tudnak fellépni kejUő eréllyel, mert nincs meg a félek elővezetésének, illetve bírságolásának a lehetősége. A békéltetésnek egyébként az volna a célja, hogy helyreállítsa a felek közötti egyetértést, mivel az eltartottnak ez elsőrendű érdeke. A vitát legtöbbször az eltartók anyagiassága szüli, az a törekvésük, hogy minél nagyobb előnyre tegyenek« szert és minél kevesebbe kerüljön a gondozás, hogy a lehető legrövidebb ideig tartson az eltartás. Kétségtelen azonban, hogy a szerződéses viszony megromlásában szerepük van a rendszerint idős. beteges és ezért összeférhetetlen eltartottaknak is. akik a csekély jelentőségű hiányosságra rendkívül hevesen, ingerülten reagálnak. Gyakran oljranok befolyására teszik, azt, akik maguk „pályáznak” az eltartásra. ÜGY VÉLJÜK, jelentős eredménnyel járna, ha a tanácsok, a végrehajtó bizottságok és az illetékes állandó bizottságok rendszeresen beszámoltatnák az igazgatási osztályok ügyintézőit, illetve a Végrehajtó bizottsági titkárokat ilyen irányú munkájukról. Tovább kell folytatni ezen túl az érvényes szerződések felkutiatását és rendszeresebbé tenni az ellenőrzéseket. Ezek a legfőbb feladatok addig, amíg az Igazságügymi- nisztérium áltgl készítendő jogszabály — arqely a tartási és életjáradéki szerződéseknek az államigazgatási szervek által történő nyilvántartásáról és az ellenőrzések hatékonyságának fokozásáról intézkedik majd — további lehetőséget nem nyújt a munka megjavítására. DR. BODÓCZKY LÁSZLÓ, a megyei tanájcs államigazgatási és jogi állandó bizottságának az elnöke i Jövőre lesz hetven éve, hogy a kiskunhalasi Felsővárosban megnyílt az óvoda. A hét évtizedes jubileumot az öreg épület mellett, amely két óvodás csoportnak ad helyet, a kiskun- halasiak múlt évi összefogása és áldozatvállalása révén egy új épületszárny is köszönti. Az ebbe befektetett százezer forint értékű társadalmi munka is lehetővé tette, hogy a korábbinál fél százzal több, azaz százhúsz óvodáskorú kisgyermek jutott második otthonhoz. Közülük nyolcvanan részesülnek napközis ellátásban. És az sem mellékes, hogy ez évtől kezdve a Felsővárosban már minden kisgyermeket az óvodából indíthatnak az iskola első osztályába. Képünkön: Munkában a kis fodrászok... (Pásztor Zoltán felvétele.) PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottság» és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. . Szerkesztőségi telefonközpont: 26-39, 23-16. Szerkesztő bizottság: 19-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09i Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és' kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. index: 35 065. Tavasz Csikérián Az idén húsz holdon kertészkedik a csikériai Új Barázda Termelőszövetkezet. Az előkészített melegágyak jelentős részében már szépen fejlődnek a palánták. S hogy ez így van, azt annak a huszonöt szövetkezeti asszonynak köszönhetik, akik az összös kertészeti munkák elvégzését vállalták. A tavaszi munkákba való felkészülés a közös gazdaság többi üzemágában is jóriak értékelhető. A gyümölcsösökben a fatisztoaa- tást és az első permetezést már két héttel ezelőtt befejezték, időben kijavítiották a gépeket és öt kukoricavétő gép teszi lehetővé majd, f^ogy a 200 holdas területen a kukoricavetést a sortrágyázással együtt másfél hét alatt le tudják majd bonyolítani. (Tudósítónktól.) Ha a hús eltér a szabványtól,..
