Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-22 / 68. szám

1966. március 22, kedd 5. oldal Szavalóversenyek Kiskunfélegyházán A téli politikai kiinyvnapok mérleggé A járási pártbizottságok fokozottabb segítségére van szükség Március 20-án, vasárnap tar­tották Kiskunfélegyházán a Fegyveres Erők Klubjában az ipari tanulók és középiskolá­sok országos szavalóversenyé­nek megyei döntőjét. Az izgalmas, színvonalas ver­seny első nyolc helyezettje jut tovább az országos versenyre. Név szerint: Adorján Mihály, Czakó Klára, Juhász Ilona, Ká­posztás János, Letanóczky End­re, Papp István, Széli Jolán és Zadravetz István. Külön dicsé­retet kapott kiemelkedő jó ered­ményéért Dara Edit, Cserményi Vajk, Hajós Teréz és Némethy Klára. A megyei döntő nyolc leg­jobbja április 9-én és 10-én részt vesz az országos döntőn, amelyre Kecskeméten kerül sor. He Ugyanaz nap rendezték meg Félegyházán, a művelődési ház­ban a kisipari szövetkezetek és a földművesszövetkezetek orszá­gos szavalóversenyének területi döntőjét. A döntőn Szolnok, Bé­kés, Csongrád és Bács megye szavaiéi vettek részt, összesen 25-en. Bács megyét négyen kép­viselték csupán. Versenyzőink közül senkinek sem sikerült be­jutnia a hat legjobb közé. A Kossuth Könyvkiadó Bács-Kiskun megyei kirendelt­sége elkészítette az idei téli po­litikai könyvnapok mérlegét. Ennek alapján megállapítható, hogy megyénkben növekszik az érdeklődés a politikai kiadvá­nyok iránt. A járási pártbizottságok 54 községben 63 pártszervezetet je­löltek ki a politikai könyvna­pokra. A pártszervezetek 150 ezer fórint értékű könyvet ad­tak el. Különösen jó munkát vég­zet a kiskőrösi községi pártbi­zottság 15 ezer forint értékű politikai irodalom eladásával. Alig marad el mögötte a mély­kúti pártbizottság, ahol 11 ezer forint árú könyv talált gazdát a téli hónapok alatt. A jók között kell említeni a kiskunfélegyházi vágóhídi párt- szervezetet és a félegyházi Le­nin Tsz-t, valamint a félegyhá­zi járásban a esólyospálosi és pálmonostori pártszervezeteket. Kiskunhalason a Fémmunkás kommunistái végeztek jó mun­kát, a halasi járásban pedig a A jó hangulat teremtől |N1NCS| már messze a tavasz, itt az idő, amikor megélénkül a határ, és a falu népe szorgal­masan, jó kedvvel megkezdheti tennivalóit. A múlt év sok ta­pasztalattal járt. Bebizonyoso­dott, hogy a mostoha időjárá­son, a nem éppen kedvező kö­rülményeken is kifoghat a jó szervezés, a jó munka, az aka­rás, az emberek helytállása. S ez a tapasztalat egyaránt tanul­ságos a szövetkezetek vezetői és tagsága, nemkülönben a tsz- pártszervezetek számára. A múlt esztendő sok jó pél­dát szolgáltatott a gazdasági és a pártvezetés helyes együttmű­ködésére. Bebizonyosodott, hogy a kettő csak együtt képes jó eredményt biztosítani, ha mind­kettő megfelel sajátos felada­tának. Tavaly sok olyan tsz volt még, ahol nem sikerült tisztázni, mi is a szövetkezeti kommunisták igazi feladata. Mindenki a munka lázában égett, mindenkit a gazdasági eredmények, tennivalók foglal­koztattak, s közben másodla­gossá vált, hogy milyen gondok gyötrik az embereket, ki, ho­gyan vélekedik, kit mi foglal­koztat, mi izgat, mi veszi el a kedvét a munkától. A nagy munkában a kommunisták kö­zül is csak kevés olyan volt, aki az emberek világnézeti-szellemi épülésével is törődött volna. Kevés akadt, hiszen a párttit­kárt, s a kommunisták színe- javát is főként a sarabolás, az egyelés, a kapálás, a betakarí­tás ezer teendője kötötte le. Ök is csak ezzel foglalkoztak, nem­egyszer a gazdasági vezetők in­tézkedéseit segítve, de olykor keresztezve is. |NEM ARRÓL| van itt szó, hogy a pártszervezet, a falusi kommunisták serege ne törőd­jön a gazdasági teendőkkel, ne izgassák a termelés részletfel­adatai. Nagyon is kell, hogy tö­rődjenek vele. A növényter­mesztésben dolgozó kommunis­ta például legyen első a kapá­lásban, mutasson példát a leg­apróbb tennivalók elvégzésében is. Minden munkaterületen ha­sonlóan követelmény a kommu­nista példaadás, de mégsem csak ennyi a kommunisták dol­ga. Nem veszhetnek el csak ilyen tennivalókban. Nekik két- három lépéssel előbbre kell lát­niuk, mint a többieknek. A kommunistáktól nemcsak azt várja a közös élet, hogy vihar előtt, elsőnek fusson szénát gyűj­teni. Még inkább azt, hogy jó előre már társait is felkészítse az esetleges viharra, a nehézsé­gekre. Olyan közszellemet, han­gulatot teremtsen maga körül, amelyben természetes dolog az állandó tettrekészség, amelyben becstelenségnek hat a közöny, a közös érdekek semmibe véte­le. | A PÁRTSZERVE2ET7\a falu kommunistái a gazdasági célo­kat nein azzal szolgálják helye­sen, ha elnökkel, agronómussal vitatkoznak, hova és mikor ves­sék a burgonyát. Ennek eldön­tése elsősorban a gazdasági szakemberek dolga. A pártszer­vezet akkor áll hivatása ma­gaslatán, ha a kijelölt helyre, a megszabott időben, kedvvel dol­gozó, a közös célt megértő em­bereiket sorakoztat fel. Nem könnyű feladat ez. Nem egyszerű dolog a jó politikai közérzetet, a jó közhangulatot, a munkakedvet megteremteni, megértetni, hogy szorgalom, ál­dozatvállalások nélkül nincs boldogulás. Egyáltalán nem könnyű dolog. Néhány kom­munista talán ezért is válasz­totta a könnyebbet: maga fu­tott, maga végezte el mások helyett a tennivalókat. Eddig sem volt ez jó megol­dás, de ma már különösen ke­vés. A tsz pártszervezete nem tűzoltó munkára való, hanem arra, hogy szervesen benne él­jen a közvéleményben. Politi­záljon, élessze a vitaszellemet. Kutassa a bajok okát, az eset­leges rossz hangulat eredőit. Bátran lépjen fel a visszássá­gok, a rágalmak, a rosszindula­tú híresztelések ellen, minden­féle kishitűséggel szemben. A brigádokban, a munkacsapatok­ban is állandóan segítsen levon­ni az eredmények és a hibák politikai tanulságait. Gondja le­gyen rá, hogy minden tsz-tag a gazda önérzetével kezdhessen mindennap munkába. Legyen a gondolatok, az érzések, a né­zetek és a vélemények formá­lója. Szervezze és irányítsa az eseményeket, nehogy a hangu­latok sodorják a kommunistá­kat is. | EZ| a pártszervezetek, a falusi kommunisták igazi tennivalója. I Lótás-futás, a gazdasági veze­tők dolgaiba való belekapkodás helyett okos, megalapozott és | közvetlen politikai nevelő, agi- tációs munka. Ezt aztán szívó- I san és határozottan. K. Gy. 1 Virágcsokor a veteránoknak (Pásztor Zoltán felvételei.) Befejeződtek a Mathiász Kupa versenyei A kecskeméti termelőszövet­kezetek között kiírt Mathiász Kupa versenysorozatai vasárnap befejeződtek. Az Üj Tavasz Tsz belsőballószögi klubjában zsú­folt nézőtér előtt zajlott le a döntő a három legjobb együttes között. A résztvevőiket Varga Gyula, a városi tanács vb mezőgazda- sági osztályának helyettes veze­tője köszöntötte, s ezután a sportversenyekkel megkezdődött a döntő. Az asztaliteniszben és a sakkban is az Üj Tavasz já- I tékosai győztek a Béke és az , Aranykalász együttese előtt. A belsőballószögiek biztosan nyer­ték a szellemi fejtörőt is, s ez­zel ők lettek a Mathiász Kupa idei győztesei. A művészeti csoportok verse­nyében viszont a Béke és az Aranykalász együttese kapta a legtöbb tapsot. Külön ki kell emelni a városföldi Aranykalász kitűnő énekkarát és a katonate­lepi Béke citerazenakarát. A csárdásversenyben az Aranyka­lász párosai jutottak az első he­lyekre. A díjakat Csűri Ferencné, a Hazafias Népfront városi bizott­ságának titkára adta át. i H. N. Az orvos halála MAGYAR tlLM pirtói pártszervezet dolgozott átlagon felül. A kalocsai já­rásból Géderlakot és öregcser­tőt kell az esők között említe­ni, a bajai járásból pedig Ne­mesnádudvart és a garai köz­ségi pártvezetőséget. Jó mun­kájával kiválik a fülöpszállási pártszervezet is. A% idei könyvnapok meg­rendezésekor a Kossuth Kiadó megyei kirendeltsége lehetővé tette a pártszervezeteknek, hogy maguk válogassák ki a terjesz­teni kívánt könyveket. Az idei jó eredmény nagyrészt ennek a módszernek is tudható be. A legközelebbi politikai könyvhe­tek előtt már a könyvek tar­talmát is ismertetik a terjesz­tőkkel, így a kiválasztás még alaposabb lehet. Ezenkívül a szervezést az idén már augusz­tusban megkezdik október he­lyett. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy azokban a járások­ban, ahol a pártbizottság nem­csak az előkészítés és szervezés időszakában fordít gondot a po­litikai könyvek terjesztésére, hanem a végrehajtás időszaká­ban is, ott sokkal jobban megy a munka. Példaként lehet erre felhozni a kiskunhalasi, bajai és kiskőrösi járási pártbizottsá­gokat. B. J. 1965-ben jelent meg Fekete Gyula nagy sikerű regénye, amelynek azonos című filmvál­tozatát készítette el Mamcserov Frigyes. A film egy munkában megfá­radt idős, falusi orvos életéről szól. Dr. Weisz egyszerű hétköz­napi ember, akit tiszta ember­sége, magatartása tesz hőssé. Évtizedekig volt ugyanannak a falunak az orvosa. Generációkat gyógyított. A fasizmus évei alatt azonban mégis akadtak olyanok, Kisdobosayatás Kecskeméten Vasárnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között került sor a megyeszékhelyen a Szalvay Mi­hály Üttörőházban a Kecske­méti I. sz. Általános Iskola Vö­rös Selyem Zászlóval kitüntetett 1025. sz. Zrínyi Ilona Úttörő­csapata kisdobosainak felavatá­sára. Üttörők. szülők, pedagógusok sokasága volt tanúja a százti­zenhat kisdobos fegyelmezett be­vonulásának, köztük tizenegy kecskeméti veterán kommunista, akiket virágcsokorral köszöntöt­tek az úttörők. Megszólaltak a harsonák, amikor magasba len­dült a csapatzászló, elhangzott a Himnusz. Szavalat után az is­kolai énekkar hangjai mellett került sor a kisdobosok ígéret­tételére. az ünnepélyes nyakken­dő átadásra. A kecskeméti vete­ránok tizenegy kisdobos nyak­kendőjét kötötték fel, akiknek neve bekerül az úttörőcsapat dicsőség könyvébe is. Kocsis La­jos, a munkásőrség megyei pa­rancsnokhelyettese üdvözölte ezt követően a kisdobosokat, akik részére ezután hat őrsi zászlót a negyedikes pajtások adták át. akik — származása miatt — gyűlölettel fizettek ezért. Köz­ben megöregedett, megbetege­dett. Mégsem hagyta ott hiva­tását, pedig tudta, hogy ez vég­zetes lehet számára. Nem akart hős lenni, de úgy érezte: az élet értelme a mun­ka és ezt vállalni kell — élete kockáztatásának árán is. Abban a pillanatban hal meg, amikor egy új életet segít a világra. A film főszereplője Páger An­tal salangmentesen, nagy lélek­tani megalapozottsággal elevení­ti meg az idős vidéki orvos alak­ját. Azét az emberét, aki annyi­ra tiszteletben tartja hivatását, hogy még halálveszélyben is gyógyít. Járásában, magatartásá­ban. arcának minden kis rezdü­lésében ott él a tépelődő öreg ember. Az orvos figurájának megelevenítése jelentős alakítá­sai közé sorolható. Feleségét Bulla Elma formálja meg — ki­tűnően. Mamcserov Frigyes, a rende­ző nemcsak híven adta vissza a regény alapgondolatát, de élt a film teremtette vizuális lehető­ségekkel is, és ezek felhaszná­lásával még erőteljesebbé, ki­fejezőbbé tette azt. Az operatőr Tóth János az «Merős fehér—fekete kontrasztok kihangsúlyozásával támasztotta alá a film drámaiságát. Zené­jét Petrovics Emil szerezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom