Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-16 / 63. szám

I Ökölvívás SZÉKESFEHÉRVÁRI MÁV—KISKUNFÉLEGYHÁZI HONVÉD 12:8 Tekehíradó FTC—KECSKEMÉTI MÁV 8:0 (2508—2242» NB I/B, B-csoport, Székesfe- ] hérvar, 500 néző, vezette: Gu­lyás és Sárkány. A félegyháziak második mér­kőzésüket is idegenben játszott ták és másodszor is kikaptak minimális arányban igen nehéz küzdelemben. A félegyházi ököl­vívók máris jó erőnlétben van­nak, és ha egy kis rutint sze­reznek, biztosan megállják a he­lyüket a további küzdelmekben. Részletes eredmények (elöl a székesfehérvári ökölvívók): Lég­súly: Tiger pontozással győzött Neumann ellen. 2:0! — Harmat- súly: Harangozó is pontozással győzött Kuburcsik ellen. 4:0! — Pehelysúly: Héjjt Kováccsal szemben a 3. menetben döntő fölény miatt leléptették. 4:2! — Könnyűsúly: Zalka a harmadik pontozásos győzelmet aratott a félegyházi Hercig ellen. 6:2! — Kis váltósúly: Loyekot Obendorf ellen a<z 1. menetben sorozatos szabálytalanságok miatt lelép­tették. 6:4! — Váltósúly: Rozner a 2. menetben feladta a kilátás­talan küzdelmet Hajagos ellen. 6:6! — Nagy váltósúly: Tauzerrel szemben Vargát a 2. menetben erős vérzés miatt leléptették. 8:6! — Középsúly: Gayer a 3. menetben kiütötte Prommert. 10:6! — Félnehézsúly: Kovács ellen Csőkét a 2. menetben el­lenfele döntő fölénye miatt le­léptették. 12:6! — Nehézsúly: Antal Szabó ellenében az 1. me­netben feladta. 12:8! KECSKEMÉTI FÉMMUNKÁS—BP. BELOIANNISZ 16:8 NB II. Keleti csoport, Kecs­kemét, 400 néző, vezette: Neu­mann és Pusztai. A mindjobban formába jövő Fémmunkás megszerezte az el­ső idei győzelmét, amely egyben a, fővárosi ökölvívók első vere­ségét is jelentette. A verseny a kecskemétiekre nézve nem va­lami kedvező előjelek között in­dult, hiszen két versenyzőjük — Virág és Beregszászi — a mér­legelésnél nem jelent meg, s így 0:4-ről kellett indulniok, ami szinte reménytelenné tette szá-1 mukra a sikert. Mégis az alsó súlycsoportokban a nagy lelke­sedéssel küzdő kecskeméti ököl­vívók ,10:6-ra elhúztak, s ezzel a maguk javára fordították a mérkőzés sorsát. A 10:8-as kecs­keméti győzelem a következő­képpen alakult ki: Orbán, Völ­gyi. Bakó, Vígh és Papp győz­tek, Kovács a 2., a Szabari az 1. menetben feladta. A pehely­súlyban Kozmát és Podrivcsákot állandó dulakodás miatt lelép­tették és egyikük sem kapott pontot. NB I-es női mérkőzés, Buda­pest, Vágóhíd utca. A kecskeméti női tekézők el­ső ellenfelekül a bajnok FTC-t kapták, annak otthonában. Sem­mi reményük nem lehetett a győzelemre, jóllehet egy kis szerencsével és nagyobb küzdő­képességgel Medgyesi 1-né és Vancsainé is győzhettek volna. A MÁV legjobb dobója Med­gyesi L-né volt 410 fával, de az ő ellenfele a sokszoros váloga­tott Steckl 480 fájával szemben még a férfiak is alulmaradtak volna. További kecskeméti ered­mények: Medgyesi I-né 408, Vancsainé 371, Gyenes 360, Ung­vári 352, Nyúl 341. — A faát­lag 418:374 az FTC javára. SZEGEDI POSTÁS—KECSKEMÉTI MÁV 6:2 (2729—3415) NB II. Keleti csoport, férfi mérkőzés, Szeged. A kecskeméti együttesnek a 3. fordulóban igen nehéz ellen­fél jutott. A \/ét Kecskeméti győztesnek 450 fán felül kellett dobni, hogy legyőzzék szegedi ellenfelüket. A kecskeméti csa­patban még mindig van két 400 fán aluli dobó. Nekik sür­gősen túl kell jutniok ezen a határon. A kecskemétiek két győzelmét Pintér T. 459, ifj. Körösi L. 45.3 fával szerezte. Megyei bajnoki eredmények Kiskunhalasi MEDOSZ—K Fémmunkás 5:3 (2392—2351), K MÁV II.—K. Vasas J,5:6.5 (2217 —2296), K. Spartacus—K. Bar- nevál 7:1 (2395—2227). K. Pe­tőfi—KTE 6:2 (2351—2308), K. Pincegazdaság—K. Sütőipar 7:1 (2313—2120), K. Építők—Nagy­kőrösi Erőmű 5:3 (2205—2196). Jegyzetek a labdarúgó-fordulóról VASÁRNAP délután gyorsan terjedt el Kecskeméten a jó hír, amely szerint a Dózsa Gyu­lán 3:0 arányban győzedelmes­kedett. Az eredmény önmaga helyett beszél. A gyulai ,,orosz­lán barlangból” kevés csapatnak sikerült eddig mindkét bajno­ki pontot elhozni. Ez sikerült a ■kecskemétieknek. Egyébként a mérkőzés rendkívül érdekesen alakult. A hazaiak a játékidő nagy részében támadtak, ural­ták a mezőnyt. A Dózsa ezút­tal is a 4—21—I-es játékfelfo­gásban küzdött. Most azonban Serényi és Kiss II. személyé­ben két robbanékony, kapura- törő csatár keverte meg a ha­zaiak védelmét és Serényi nagy­szerű gólokkal tudta befejezni az akciókat. S hozzá kell még tenni a csapat dicséretére: tak­tikai fegyelemből kitűnőre vizs­gázott az egész együttes. A vé­delem ezúttal már jól összeszo­kott csapatrész benyomását kel­tette. Ami nagyon fontos volt ezen a találkozón — a védők pontosan indítottak. Az elöl le­vők pedig robbanékonyságuk- kal hívták fel magukra a fi­gyelmet. Vasárnap ismét nagy és régi ellenfél látogat Kecske­métre, a Szolnoki MTE. Elle­nük is jól kell játszani, kemé­nyen küzdeni, hogy mindkét bajnoki Pont itthon maradjon. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN is kevesen gondolták, hogy a Va­sas Sajószentpéterről a Borsodi Bányász kitűnő csapatától el­hozza az egyik bajnoki pon­tot. Rendkívül jó teljesítményt nyújtott ezúttal a Félegyházi Vasas. Ez a jó és eredményes játék biztosította a szép si­kert. Különösen örvendetes, hogy idegenben, amikor az el­lenfél már kétgólos vezetéshez jutott, akkor sem adták fel a küzdelmet és lelkes odaadó játékukkal végül is kiegyenlí­tettek. A Vasas feledtette az egy héttel előbb a Szolnoki MÁV ellen nyújtott gyengébb játékát és igazolta azokat, akik bíztak benne. Ezúttal mind a védelem, mind pedig a csatár­sor olajozottan működött. Az idegenből elhozott értékes pont — reméljük — meghozza a csa­pat egészséges önbizalmát és a ■ továbiakban hasonló örömet szerez majd híveinek. KALOCSÁN helyi rangadóra került sor az NB III. Délkeleti csoportjában. A Honvéd átszer­vezett csapata a VTSK (volt Kinizsi) ellen lépett pályára. A mérkőzés 1:1-es eredménnyel végződött. A Honvéd még nincs összeszokva, sóik benne az új, tehetséges játékos. A VTSK labdát. Ezen a stíluson, vagy taktikán a jövőben változtatni kell. NEM SOK hiányzott Kiskun­halason a kellemetlen meglepe­téshez. Az újonc Tiszaföldvár nem tisztelte ellenfelét és bi­zony kihasználta a rossz napot kifogó halasi védelem pillanat­Sallai a védők gyűrűjéből szép fejessel egyenlített a KTE—Mezőtúri Honvéd mérkőzésen. több gólhelyzetet dolgozott ki, de nekik sem megy még jól a góllövés. Egyszóval a kalocsai­ak ezúttal nem bírtak egymás­Á KECSKEMÉTI TE élső NB III-as bajnoki mérkőzésére a városi pályán került sor nagy közönség előtt. A KTE közön­sége az l:l-es eredménnyel jog­gal volt elégedetlen. A Mező­túri . Honvéd egyáltalán nem képviselt nagy játékerőt, még­sem birt velük a lila-fehér gár­da. A csapat érthetetlenül ké­nyelmesen, egyesek „öregura- san” játszottak ezen a mérkő­zésen. Helyenként bosszantóan korszerűtlenül, lassított film­szerűen játszott a KTE. Min­den labdával Laczi Il-t keres­ték, s amikor kapura törhettek volna, akkor is a hátrahúzódva játszó Dacainak adták vissza a nyi megingásait. Még szeren­cse, hogy ezúttal a halasi csa­tárok feltalálták magukat az ellenfél kapuja előtt és hacsak egy góllal is, de a maguk ja­vára fordították a mérkőzés állását. M. X. Az VI! n. Keleti csoport állása 1. Kecskemét 2 2--5:1 4 2. Bp. Spartacus 2 11 — 2:0 3 3. Salg. Kohász 2 1 1 — 3:13 4. Szolnoki MTE 2 1 1 — 2:1 3 5. Miskolci B. 2 1 1 — 3:2 3 6. Szolnoki MÁV 2 1 — 143 2 7. Debreceni MGM. 2 1 — 1 3:2 2 8. Cegléd 2 1—1 5 :4 2 9. KIS TEXT 2 1 — 1 6:5 2 W—11. Jászberény 2 1 — 1 2:2 2 lio—11. Pénzügyőr 2 1 — 1 4:4 2 12. Nagybátony 2 1 — 1 3:4 2 13. SZVSE 2 1 — 1 1:2 2 14. Békéscsaba 2 — 1 1 2:4 1 16—16. Borsodi B. 2 — 1 1 2:5 1 15—18. F. Vasas 2 — 1 1 2:5 1 17. Bp. Előre 2 — l 1 1:3 1 18. Gyula 2-------2 1:5 — Dudás M . 410, Kőrös T. 406, Mozsár 386 és Földházi 361 fá­val vereséget szenvedett. A fa­átlag 455:412 a Szegedi Postás javára. Bajai Vasas MTE — Bp. Építők ő;0 (2:0) Barátságos mérkőzés, Baja, 400 néző. Az erőséin felázott talajon és hideg, szeles időben csak köze­pes teljesítményt nyújtott az el­ső félidőben a bajai csapat. Több helyzetet dolgoztak ki a csatárok, be fáradtan mozogtak. A félidő két gólját Márity és Rizsányi lőtte. A szünet után sokáig nem változott a játék ké­pe, sőt aj vendégek támadtak többet. A 25. perc után rákap­csolt a Vasas MTE és ekkor már pompásan ; gördültek a támadá­sok és egymás után estek a gó­lok. Ebbení a játékrészben Rizsá­nyi és Krémer (2) volt a gól­szerző. SOK NEVES hazai és külföldi fut- j bailszakertő kesergett asz utóbbi években, hogy — ajjaj, vége a láb- • darúgás szépségének! A panasizko- j dók egyik tábora főleg azt kifogá- j sói ja, hogy nagy klubcsapatok és ; válogatottak túlságosan védekező ! taktikára rutinírozzák magukat, es j jóllehet szépen játszanak, de } nem eredményesön. 'Telje- i sen jogos és helytálló az efajta pa- ' nosz. Amikor a csapatok edzések, j bajnoki és nemzetközi mérkőzések j során nagyobb súlyt helyeznek a védekezés korszerűsítésére — és.fő­leg erre — az esetenkénti taktikus felfogásból végül is stratégiai játék- modor lesz. Az „eredmény” pedig: elfelejtenek gólra tömi a játékosok, nem is szólva a gólrúgásról. Ez nemcsak azon mérhető le, hogy az ellenfél tizenhatosán beiül megszű­nik a tudomány, hanem akkor is szemanel látható, amikor a csatái nagy ritkán kapura rúg és a labda az istennek nem találja el azt a. kerekségéhez mérten irgalmatlan nagy teret;, amit a háfió térfogata jelent. Elég is ennyi a dolognak erről az oldaliáról, ahol a csatárok karakte­rükkel. támadóezéllemükkel, robba- nókonyságúkkal ellentétes beideg- zetrtiségekkel vannak túlterhelve: az­zal, hogy legalább úgy segítsenek a védekezésben, mint a támadás felépítésében és véghezvitelében. A MÁSIK hiba—panasz—keserűség­komplexum az, amelyet vigasztalá­sul úgy is szoktak jellemezni, hogy szép mezőnyjáték. Nos. eb­ből aztán láthattunk annyit az utób­bi nemzetközi találkozókon, ahol az egyik fél valamelyik vezető klubcsa- paifcitnk volt. hogy már vérnyomás ..fertőzésbe” estünk tőle. A l<eges- legutóbbi találkozókon már annyira nyilvánvalóan kiviláglott nemcsak vezető csapataink, hanem velük a magyar futball elavultsága, hogy egyenesen fizikád, rosszulléttel jári egy-egy mérkőzés végigszenvédés e. Telj esőn objektiven hívta fel a fi- j gyeimet legutóbb a Népszabadság j airra, hogy illúziók nélküli tekintsünk a világbajnoki erőpróbák elé. AZZAL a j'áté'kimodjarrai, amivel ■ ma küzdenek futballistáink, enyhén j szólva nem sok vizest zavarunk. Az i a bizonyos ..szép mezőnyjáték”, J melynek emlegetésével áltattuk ma- | gunkat, egyre nyilvánvalóbban med- ' dő. egymásközrUi játeazogatás. Olyan, ! amelyre nemhogy keveset ad az el- j lemrfél. hanem egyszerűen — parla- ' glan kifejezve — abszolút, nem is izgatja. Gomboljunk csak a Fradi— Inter-találkozókra, még az utolsóra is, amelyről azt mondtuk — szépen búcsúzott a Ferencváros. Emlékez­zünk csak rá: a játékidő nagy ré­szében az Tinter térfelén futballoz­tak. Szédületes tempóban rohamoz­tak a mi fiaink, de ha kissé túlzott is a megítélés, az olaszok kiválóan, nyugodtan, gyorsan, pontosan élj át- szokattak. Engedték, hadd vezessék a magyarok a labdát, amíg a tizen- lxatos közelébe nem kerültek, szin­te nem iis erőlködtek túlságos be­avatkozással. Hanem azután! Kaptak is a csatárok olyan ho&z- iszni, gyors passzokat ilyen forró percek feloldásaként, hogy belesá- padtunk a televízió elolt. Es milyen helyzetben jutott labdához az a két- három megugró olasz, csatár? Meg csak közelükben sem voltak ma­gyar fedezetek vagy védők. De nem azjért, mert! nem voltak rájuk állít­va íra-di-játékosok! Hanem, mert a vitágél vonalban levő csapatoknál már rég felhagytak azzal a luxus­sal, hogy akár egy kulcsemberük lm állva várja, míg kiszolgálják. Mi­csoda hátrány .mar egymaga ez a stilus. Vánpi, míg vagy pontosan helybe .megy a labda vagy csak egy-két lépést kell érte menni. Van-e idő a rakétasebes passaok. robbanó csatárok, fedezetek, védők mellett arra., hogy az „álló” center vagy összekötő megadja önmagáinak és a labdának a kezdősebességet, mellyel ellövi magát aiz ellenfél ka­puja felé? Dehogy van idő. Kinn látni, móko£ hónapról hónapra, év­ről évre azért is így játszik néhány klasszis válogatottunk. Már csak­nem fejből le tudná rajzolni az em­ber, hogy ah vesztik el. e&etolve-bo- tolva a lapdát, mielőtt nekirugasz­kodhattak volna vele. Aztán a te- hetetienségiij nyomaték folytán ko­cognak par métert, reménytelenül, céltalanul, hogy jaj, hova is lett a labda? AZT AN AZT is megfigyelhettük, hogy a mi mezőnyjátékunk — ekla­táns példa volt erre a Honvédé a Liverpool ellen — addig megy, míg oldalra, hátra-oldalt vaigy hátra ado­gatnak egymásnak a fiúk. A part­nerek már úgy kiismerték ennek veszélytelenségét, sőt számukra pi­hentető vtk'tát, hogy csak nézik nyugodtan, . míg a mieink oldalra- hátra ioh3nigászn<ak. Aztán nincs kinek passzolná előre, de a továb­bításnak sincs ereje, hiszen ez o magunk-kö£;tä oldal játék direkt » lágy, tehát egyben lassú adogatás­hoz is szoktatja a játékosokat. Ilyen Labdákra nem kimszfc lecsapná a partnereknek. SOKÁIG meditálhatnánk a hibák­ról, melyeden — sajnos — hirtelen nem lehet változtatni. Ez a vezetők felfogásának dolga is, akiknek az irányítása alatt érett meg sok mai válogatottunk, s minden jó adott­sága ellenére a célszerűtlen futballt szc>jkta meg. Mert van erőn­léte a mi fiainknak? Van. Van technikájuk? Van, de a lábbal, fej­jel elért jldekázásá/ rekordok, ön- magukon es közvetlen közelükben meglabdázokt boszorkányos trükkök ma túliságíisan ..belterjes” játékhoz vezetnek. Igaz, fel lehet úgy is fog­ni, hogy efe az igazi játék, élvezni a furfangojt. mellyel a labdát bű­völni tudjál a futballista. De a sport­nak ez a fajtája speciális csapat- j á t é k . fíakétakoinszakban élünk, a ez rendkívül sok áttétellel az élet minden területién kimutatja hatását. Egy élvonalbeli klubcsapat vagy nemzeti válogatott akikor számít va­laminek, l^a nem csupán egy-égv játékosa vállal rakétafeladatot, ha­nem az egész csapat. Gyorsaság, hosszú, lőtt passzok. pontosak — kellenek a mai “futballhoz. S ha meggondoljuk. ez még szebb, le- nyűgözőbb, mint a pepeos-iutball Tóth István ASZTALITENISZ BP, MEDOSZ—KECSKEMÉTI VM 13:7 NB II., női mérkőzés, Kecs­kemét, Czollner tér. A kecskemétieknek most sem sikerült eredményesnek lenni a Bp. MEDOSZ-szal szemben. A Vörös Meteor aránylag jó for­mában van. de a heti szokásos edzéseket nem lehet elmulaszta­ni. Nagyon meglátszik a csapa­ton, hogy nincs meg a kellő számú edzésük. Jól kezdtek, a végén alulmaradtak. Minden képpen sürgősen meg kell olda­ni a már! bosszantóvá váló te- remkérdéát. A kecskemétiek győzelmeit Varga J. 2. Megyesi 2, Molnár- né 1, Hojlósy 1 és a Varga— Molnárné | páros szerezték. A pepecs-játéknak befellegzett

Next

/
Oldalképek
Tartalom