Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-15 / 62. szám
A közbiztonság társadalmi őre Tovább a BÖcz-tanyáig Nem azért tettem ... „Minek nevezzelek ?“ A géderlaki borkimérés legcélszerűbb kihasználásának eltalálása valóban nem könnyű. Bár bort mérnek benne, italboltnak nem nevezhetem, mert magamra vonnám az ilyen boltok dolgozóinak és látogatóinak haragját. Kocsmának megint csali nem dicsérhetem, mert ehhez a mi „valaminkhez” felettébb rangos lenne. Vagy talponálló? Ez is túlértékelése a valóságnak ! Mert nem szomjúságoltó, nem szórakozó hely ez, hanem „butik”, melyet csúnya műemlékként legalább kétszáz éve itt felejtettek. ^ Sokan jegyezték már meg szemrehányóan: miért nem szó-, lünk a földművesszövetkezetnek? S válaszunk megannyiszor ez: Szóltunk már, számtalanszor jeleztük. Tudnak róla az illetékesek, s el is ismerik, hogy a száz évvel ezelőtti betyárcsárdák is különbek voltak. A házikó alacsony, két kis szobából áll, két parányi ablakkal. Berendezése: egyetlen sön- téspult és egy régi formájú konyhaszekrény. Leülni csak a sörös- hordóra lehet. A másik helyiségben két kerekasztal, pár szék és egy hideg kályha. De ez utóbbi nem is hiba. mert szórakozni ide úgysem tér be senki. A község felajánlott egy központi fekvésű, kerthelyiségnek is megfelelő ingatlant kultúrált szórakozóhely létesítésére. A lakosság pedig eddig is minden komolyabb építkezéshez készségesen hozzájárult társadalmi munkával, hogy szebbé tegye szűkebb hazáját. Szeretnénk, ha az élelmiszerüzletünkhöz hasonló. szép szdrakozóhelyi.»ég épülne községünkben, amelyet jogosan lehetne így emlegetni: Kalocsa és Vidéke Földművesszö- vetkezet „italboltja”. Szalay János A rendőrőrsön felberregett a telefon. Móczár Mátyás őrmester az egyik körzeti megbízott vette fel a hallgatót. Éppen őt keresték. — Fülöp Sándor önkéntes rendőr jelentkezem... Jelentem a tegnapi eligazítás nyomán megtaláltam a gyanúsítottakat... Kérem a további parancsot... Az őrmester elmosolyodott, de azon nyomban intézkedett. — Fülöp elvtárs várjon az útkereszteződésben... Azonnal indulunk. A rendőrség URH-gépkocsija néhány perc múlva már a várostól három kilométerre fekvő Miklovics falu felé száguldott. Az őrmester akaratlanul is végiggondolta mi történt tegnap óta... Fülöp Sándor önkéntes rendőr. „Reggel jelentették, hogy a Miklovics falui élelmiszerboltba ismeretlen tettes vagy tettesek betörtek, s mivel megzavarta őket valaki, csupán egy villanyrezsőt sikerült ellopniuk. A helyszíni szemle nem adott semmi újat, hacsak azt nem, hogy gyakorlott bűnöző egyedül vagy társaivál együtt követte el a bűncselekményt... Friss volt még benne a tegnap délutáni beszélgetés. . . Már akkor tudtam. egyedül képtelen vagyok ennek az ügynek a végére pontot tenni, legalábbis segíteni a nyomozók munkáját. Jól tettem, hogy meglátogattam Fülöp Sándort, s elmondtam neki, mi a helyzet.. . Ügyes ember — szőtte tovább a gondolatsort — bár alig két éve, hogy önkéntes segítőtárs, mégis sokat tytl Miklovics falu közbiztonságáért. Amolyan „higanyember” — gondolta az őrmester — sokat A munkásvonat, ihogy Pestet el- lagyja, minden ál- omáson veszít sú- yából. Leszállt az i fehérruhás lányka s, akire az olajos ;ubbonyos munkás űy sóvárgó szemek- tel nézett. Lemara- loztak a nehéz mozgású férfiak, s csak ímelyítő cigaretta- füst és izzadtságszag őrzi emléküket. Az olajos ruhás munkás végig- •u,itj lózik a pádon. Álmát már nem zavarja zaj. Mind elmentek a beszéde- gg/c. Ám az egyik megállónál, ahol szokatlan a kései lárma, nagy csoport asszony száll fel a gőzölgő kocsiba. A szokottnál is ma- gasabb hangvételű asszonyok. — Csönd! — kiált álmából egy nagyot az olajoz. NÓTA Egy percre néma lesz a kupé, azután éledeznek a nyelvek. — Hogyhogy csönd? Ki parancsol? Sértődött visszhangként kél az asszonyok száján a szó. A szavak között tétova ének is, amely vékony érként kezd botladozni. Lárma helyett dalba kezdtek mindannyian az asszonyok. Jókedvükben, vagy megijedtek, a akarják bizonyítani, hogy nem félnek? Most talán azért, mert meglátták, hogy hányadán is állunk az olajossal. S nem csalódtak, mert a második nótánál már a magas hangokba, egy méta férfihang is vegyült. Még csak kíséretképpen, de később ő kezdeményezte a nótát. Sőt meg is ismételtette, mert az egyik asszony, akit Ilonának szólítottak a társai, nem énekelt. No meg ez éppen a munkás kedvenc nótája volt. Az asszonyok, közöttük ' nem egy nagymamakorú, olyan őszintén énekeltek, hogy némelyik berekedt a nagy hangoskodástól. Ügy vélték mó- resra nevelték az álmából felriasztott olajosruhás munkást, aki itt dalol köztük, s nótát parancsol is tőlük. De hát az már igazában nem is kényszer. A jó nóta magától is terem. K. í jár-kel. ismeri a környéket...” Eddig jutott el, amikor a gépkocsi lefékezett. Vékony arcú fiatalember ült be a gépkocsiba Móczár őrmester mellé. — Merre — kérdezte a gépkocsivezető. Az őrmester helyett Fülöp Sándor válaszolt. — Egyenesen tovább a Böcz- tanyáig... — az őrmester felé fordult. — A tanya már évek óta lakatlan, s tegnap amikor megkaptam a feladatot, körülnéztem az épületben. Az egyik szobában a rőzsehalom alól kilátszott a rezsó széle... Este figyeltem a tanyát, s láttam, hogy odasompólyog Kovács Ferenc és ö. Kovács István, akinek a városban a Szélmalom utcában lakása van... Azt hiszem, nem tévedek, ők a betörők. Az őrmesternek nem sok ideje maradt átgondolni a jelentést, mert a gépkocsi a ianya- udvaron fékezett Megbeszélésre nem volt már idő, begyakoroltán, gyorsan cselekedtek. Meglepetésükre nem két, hanem három ember lépett ki felszólításukra a tanyából... A rendőrkapitányságon Kovács Ferenc és ö. Kovács István kertelés nélkül elmondták, ők ketten törték fel a Miklovics falu élelmiszerboltját. Kérdés kérdést követett s a nyomozó előtt kibontakozott a harmadik őrizetes, Csányi Mihály szerepe is. Csányi Mihály ö. Kovács Istvánnal több betörést követett el, de ö. Kovács alkalomszerűen „dolgozott” Kovács Ferenccel is. A betörők nem tiltakoztak. amikor letartóztatták őket... Néhány nap telt el. amikor Fülöp Sándor önkéntes rendőri hívatták a kapitányságra. Az őrsparancsnok, amikor Fülöp befejezte a jelentkezést, a kezét nyújtotta. — A kapitányság vezetője jó HM A termelőszövetkezetek Jogvédelme A KÖZELMÜLTBAN jelent meg a földművelésügyi miniszter rendelete a termelőszövetkeztek jogi ügyeinek intézéséről. A rendelet kimondja: a termelőszövetkezet jogi ügyeit tagként felvett, vagy munkaszerződéssel alkalmazott jogtanácsos intézi. Mód van arra is, hogy a tsz valamelyik ügyvédi munkaközösséggel kössön tartós megbízási szerződést. A jogtanácsos feladata, hogy intézze a tsz jogi ügyeit és mozdítsa elő a szövetkezet törvényes, alapszabályszerű működését. Munkáját közvetlenül az elnök irányításával végzi, utasítást az elnökön kívül csak a közgyűlés adhat neki. Fontos intézkedése a rendeletnek, hogy a vezetőség engedélyével a tagok és családtagjaik bizonyos ügyeiben is eljárhat a jogtanácsos, illetve elláthatja jogi képviseletüket. Előfordul persze az is, — mégpedig elég gyakran, — hogy a tsz-tagok a háztáji gazdasággal, a földjáradékkal, a teljesítményekért járó részesedés, munkadíj elszámolásával összefüggő panaszt tesznek. FELTÉTLEN ÜL helyes, hogy a tsz-jogtanácsosok nem hárítják el maguktól az ilyen ügyeket. Ök ugyanis a termelőszövetkezet jogtanácsosai, azé a tsz-é, amelynek gazdái a tagok. Furcsa lenne hát, ha csak akkor végeznék el jogászi teendőiket, amikor a kötelezettségek teljesítését kell számon kérni a tagoktól. A törvényesség védelmének ugyanolyan szerves része a tagság jogainak következetes érvényesítése, mint például a küzdelem a munkafegyelem szilárdságáért, a közös vagyon megóvásáért, gyarapításáért. Ma már csaknem minden termelőszövetkezetnek van jogtanácsosa, vagy szerződéses alapon foglalkoztatott ügyvédje. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezeknek a jogi szakembereknek a túlnyomó többsége hasznosan látja el fontos feladatát. Működésük sikeresen hozzájárul a termelőszövetkezeti életre és munkára vonatkozó jogszabályok betartásához, előmozdítja a szocialista törvényesség érvényesülését. A nagyüzemi társas gazdálkodás valamennyi területét sok rendelkezés szövi át, s ahol a jogi ügyeket nem képzett jogász in- j tézi, ott kánok érhetik emiatt j a termelőszövetkezetet, gyako- | ribbak a szabálytalanságok. Amíg nem működtek termelőszövetkezeti jogászok, meglehetősen visszás helyzet uralkodott, mert jogviták esetén a jogvédelem elemi eszközeit is nélkülöző tsz-ek olyan intézményekkel, vállalatokkal álltak szemben, amelyek gyakorlott jogászokkal rendelkeztek. Móczár Mátyás rcndöőrniester, körzeti megbízott. munkája elismeréseként 400 forinttal jutalmazta meg... Fülöp Sándor csodálkozva nézett az őrsparancsnokra, s akaratlanul kibuggyant belőle: — Nem azért tettem... — aztán hirtelen erőt vett magán, s keményen megszorította az őrsparancsnok kezét, majd halkan mondta — a dolgozó népet szolgálom! Gémes Gábor A LEGUTÓBBI években lényegesen változott a helyzet. 1%4-ben a termelőszövetkezetek kereken 8400 peres ügyének mintegy hatvan százalékát a nagyüzemi társas gazdaságok kezdeményezték, s a 153 millió forintot kitevő kereseti érték kétharmada volt termelőszövetkezeti követelés. A befejezett 5500 perből négyezret nyertek meg a tsz-ek. s a megítélt ősz- szeg háromnegyed része a termelőszövetkezeteket illette. PETŐFI NÉPE A Megvár Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel, tiiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. ?s-’6. Szerkesztő bizottság: LO-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabad? : tér l/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magy ar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskuo megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-89. Tévedés volna mindebből arra következtetni, mintha az utóbbi években rosszabbul dolgoztak volna a tsz-ekkel kapcsolatot tartó; vállalatok, s ugyanakkor a termelőszövetkezetek műköaése ugrásszerűen javult volna Nem erről van szó, hanem arról, hogy lassanként sikerült pbtolni a termelőszövetkezeti mozgalomnak azt a számottevő hiányosságát, amit a jogi ügyek intézésének, a jogvédelemnek az elhanyagoltsága jelentett. Ezt erősíti meg egyébként az is, hogy igen sok vitás kérdést rendezlek a jogtanácsosok úgynevezett peren kívüli eljárással. HELYES szemléletre vall, ha a jogtanácsosok nem a bírósági ügyek számának növelésére, hanem a perek, illetve a szabálytalanságok megelőzésére törek- szének. A lényeg valóban az, hogy minden termelőszövetkezet működése megfeleljen a törvényes követelrhényeknek, és az érdekelt intézmények, vállalatok is mindig a jogszabályok szerint járjanak el. Ezt az elsőrendűen fontos célt azzal szolgálják legeredményesebben a termelőszövetkezeti jogászok, ha nemcsak a perbeli képviseletet látják el lelkiismeretesen, hanem őrködnek ja tsz-ek belső rendjének megtartása, a kötelezettségek teljesítése felett, csakúgy mint ( azon, hogy a termelőszövetkezeti érdekek ne szenvedjenek csorbát. VAN a jogtanácsosi tevékenységnek másik, figyelmet érdemlő vetülete is. Az, hogy a törvényesség a jogszabályok betartása természetszerűen kötelező a tsz-ekkel I kapcsolatban levő vállalatokra, irányító szervekre. Ha a termelőszövetkezet jogásza valamelyik vállalat részéről tapasztalt szabálytalanságot, szerződésszegést vagy túlkapást, akkor j még aránylag egyszerű a helyzet. Nem az viszont akkor, ha a járási, a megyei jellegű szerv, illetve valamelyik dolgozója' lépi túl hatáskörét, avatkjozik be illetéktelenül a tsz éleiébe, gazdálkodásába. Ilyen esetekben is szükséges, hogy a| jogtanácsos fellépjen. A termel őszövetkezeti jogtanácsosok egyre növekvő szerepet töltenek ijie a szövetkezeti falu életében. (Sok függ tőlük, de sajnos, még sok nehézséggel találkoznak. Rendkívül fontos éppen ezért, hpgy a Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Termelőszövetkezeti Tanács, a megyei s a járási szervek a legteljesebb mértékben segítsék a jogtanácsosok tevékenységét I , G. P. TANKOLÁS ßELiaB
