Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-15 / 62. szám

\ 1MC. március IS. kedd í. oldal Nagyarányú öntözési program Mohács-szigeten Öntözőrendszer Nagybaracskától Mohácsig Tízezer holdat „frissít" a víz t A nagy kiterjedésű Mohács- sziget talaja kiválóan alkalmas kertészkedésre, és a nagyüzemi növénytermesztés hozamait megkétszerezhetik, ha megépül a nagyszabású öntözőhálózat. A vízkivételi lehetőségek adottak. Elsősorban a Nagy-Dunaág je­lent bőséges „vízforrást”, de a Riha-tóból is öntözhetnek majd a jövőben. Az öntözési program meg­valósításához, már /a múlt év nyarán hozzáfogtak, de az ak­kori, százhúsz napig tartó ár­vízveszély miatt nem tudták folytatni, befejezni. Dunafalvá- nál felállították az első úszó vízkivételi művet, amihez ha- [ sonló már több éve működik a Dráva melletti Felsőszentmár- tonban. és háromszáz holdas kertésze­tet öntöznek vele rendsze­resen. Testvérországok éleiéből Voronyezsi exkavátorok Az* OSZSZSZK-ban. levő voro­nyezsi Kom in tern - üzem exkavá­torai ásták ki azokat a csatorná­kat, amelyek a Volgát, a nagy orosz folyót összekötik a Balti és a Fekete tengerrel: ezek az óriásgépek építették meg az Éhségsztyeppe öntözőrendsze­rét; ezek ásták meg a Szovjet­unió csaknem valamennyi nagy vízierőművének alapárkát. Ezek rakták le Indiában a bhilai ko­hók alapját; e?£k alapozták meg az EAK hatalmas töltéseit; ezek építettek utakat Szudánban és Vietnamban. A voronyezsi gyár gépei hírnevet szereztek maguk­nak 41 országban. Az elmúlt évben egyedülálló gépek sorozatgyártását kezdték meg: két emelet magasságú, ha­talmas földgyaluk készítésébe kezdtek. Egy-egy ilyen talaj- gyalu szezononként mintegy egy­millió köbméter földet mozgat meg az Irtis-Karaganda csatorna építésénél. A tervezők most fe­jezik be az elvileg teljesen új. megszakítás nélkül működő ro- toros exkavátor megszerkeszté­sét. Ez a vízkivételi mű Dunafalvá- nál percenként harminc köbmé­ter vizet szolgáltat az öntöző hálózatba. A vizet a Duna med­réből a Barkás-csatomába eme­lik, majd innen folyton szűkü­lő hálózaton jut el az éltető víz a ^felhasználó” táblákhoz. Az árvíz idején olyan sokat szereplő Kanda-foknál állítot­ták fel a második vízkivételi művet, amelynek teljesítménye háromszorosa a dunafalvainak. Ez a vízmű percenként száz­húsz köbméter vizet szivattyúz a Kanda-csatomába. Ezenkívül már elkészültek az úgynevezett csillapító meden­cék és az öntözőhálózathoz szükséges műtárgyak: a bukók, a zsilipek, és az átereszek 'is. így az új nagyszabásúnak ter­vezett öntözőhálózat első lép­csőjének megvalósulásával innen öntözhet a nagyba­racskai termelőszövetkezet, valamint a Bajai Állami gazdaság is, mintegy ötezer holdon. Természetesen ebből az öntö­zőhálózatból veszik a vizet majd a dunafalvai. a homorudi, a sárháti és az úi-mohácsi kö­zös gazdaságok, amelyek a Mo­hács-Szigeti földeken gazdálkod­nak. csatornahálózat megépítésével lehetővé válik, a Mohács-szige­ten levő Riha-tó vízszintjének szabályozása. Ugyanig a Riha- tó szeszélyes, gyakran változ­tatja szintjét. Most megemel­hetik legalább fél méterrel. Sokkal kedvezőbb körülménye­ket teremthetnek a tóban meg­valósított haltenyésztésnek és könayebben öntözhetik a kör­nyező táblákat vizéből. Az öntözőhálózat és a hozzá­tartozó műtárgyak megépítésé­vel számítanak arra is, hogy a tavalyihoz hasonlóan a védelmi rendszer a jövő­ben is teljes mértékben el­lenáll minden árvíznek. Erre a jövőben még nagyobb re­mény van, hiszen az Alsó-duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság a folyó bal partján is nagyará­nyú gáterősítést végzett, a ta­valyinál nagyobb árvizet is fel­tételezve. így érthető, hogy a mezőgazdasági szakemberek a most megépített nagyszabású öntözőhálózat fejlesztését ter­vezik a következő évben és a jelenlegi ötezer holdat tízezer­re bővítik, sőt a jövőben Mo­hácstól Nagybaracskáig az egész szigetet behálózza majd az ön­tözőrendszer. ban érezte megtestesülni, azt is, hogy kije volt Kossuth a nép­nek. Kossuth Lajos Nótája i. Kossuth Lajos azt ízente. Elfogyott a regementje. Ha mégegyszer azt izení Mindnyájunknak el köll mönni. Kossuth Lajos édösapám, Felesége édösanyám, Én vagyok az igaz fia Magyarország katonája. Kossuth Lajos udvarában, Eltörött a lova lába. Gyere pajtás gyógyítsuk mög, Fut a nimöt, szalajtsuk mög. II. Kossuth Lajos. Kossuth Lajos, Most az ország dolga bajon, De csak addig lösz az bajos. Míg visszajön Kossuth Lajos. Kossuth Lajos nagy bújában Kiül a tenger partjára, Ráborul a Koronára. Hol van a sok katonája? Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára. Valahány csöpp esik rája, Annyi áldás szálljon rája. Kossuth Lajos ablakában Kinyíllott a piros rózsa, Ráhajlott az egyik ága, Ott búsul az árnyékában. III. El köll mönni háborúba, Hírt fűzni szép koszorúba, Szabadságunk koszorúja, Nem hervad el többé soha. Virágos kert Táljánorszag, Messze vagyunk mi tehozzád. Majd elvisz a nimöt ingyen, Oda segít a jó Isten. Lösz Kossuthnak regementje. Lösz kard, puska, ló és mente, Örömnapod is lösz, csak várd. Szegény, szegény Magyarország. IV. Kossuth Lajos levelet írt. Hogy a történtekről vett hírt. De nem tartja azt elégnek. Amit adtak nemzetének. Hiába ír Kossuth Lajos. Hazánk dolga igen bajos. De hiszen lösz még oly idő, Mikor Kossuth is visszajön. Kossuth Lajos íródeák, Nem köll néki gyertyavilág, A. ragyogó csillag mellett Irta ő azt a levelet. Kossuth Lajos Íródeák. Megírja a haza híját. Kimutasztja hol a kaja, Azt is, hol az orvossága. A dalt. fenti módon a le­jegyző tagolta. A felosztás kró­nikás, időrendi, történeti hűség­hez ragaszkodj. Az I. rész az égre felcsapó forradalmi lelke­sedés idején, Kossuth toborzójá- nak népi visszhangjaként szüle­tett meg. A II. rész a forrada­lom bukását, az ezerszer áldott, minden percben hazavárt Kos­suthot siratja. A III. rész 1895. táján, a III. Napoleon és Cavour hitegetéseinek idején terjedt el az országban. A IV. rész bizony­ság. hogy a kiegyezést követő, szervilis, lojális, úri politika mellett még mindig milyen ele­ven politikai erőként élt és ha­tott a Kossuth megtestesítette 48 szelleme. — Kossuth nem egyezkedik, nem törleszkedik. Kossuth levelet ír, protestál, tudja, ismeri a haza baját, azt is tudja, mi az orvosság rá. — De hiszen lesz még' oly idő. — Mikor Kossuth is visszajől... Ügy várta őt a nép, hogy mi­kor 1894. március 20-án, csak­nem félévszázaddal a szabadság-: harc kitörése után, 92 éves ko­rában elhunyt, halálának hírét a nép eleinte úri kicsinálásnak tartotta. Mert hogyan is halha­tott meg az, aki halhatatlan? Ki csinálta a Kossuth nótát? Dallamát már a kuruckorban ;nekelték. Mai, közismert szöve­gének egyik korábbi, az 1800-as évek első évtizedében lejegyzett A párttitkár kipirultan tért vissza a munkahelyére. Zsebkendővel végigtörölte ve­rejtékező homlokát, és meg­könnyebbülten sóhajtott fel: — Amióta a legutóbbi veze­tőségválasztáson rám bízták a pártszervezet titkári tisztségét, ez volt az első számadásunk a városi (párt vb előtt. Azt hi­szem, természetes, hogy izgul az ember ilyenkor. Mert úgy van az, hogy a mindennapi munka közben igyekszünk a figyelmünket, sok mindenre, az egész tanácsi apparátus munká­jára kiterjeszteni, de valami mindig kimarad. Igaz, általános­ságban jónak értékelte tevé­kenységünket a végrehajtó bi­zottság, de az elismerés mellett megjelölt olyan tennivalókat is, amelyek nem kaptak a mun­kánkban kellő hangsúlyt. Min­denesetre nagyon hasznos volt... II «KJ miért ? Ennek ma­gyarázatával sem váratott so­ká Németh Sándor adóügyi fel­ügyelő, a Kiskunhalasi Városi Tanács V. B. pártszervezetének titkára. Minthogy a vezetőség szám­adásának témája az alapszer­vezet tevékenysége volt —, kü­lönös tekintettel a panaszok, be­adványok intézésére, a tanács és a lakosság kapcsolatának szélesítésére —. ezzel kezdte. — A munkaterv alapján párt- szervezetünk időről időre be­számoltatja az egyes szakigaz­gatási osztályok vezetőit a párt­ós a kormányhatározatok végre­hajtásáról, az igazgatási mun­káról, a panaszok és közérde­kű bejelentések intézéséről. Ilyen alkalommal természetesen nem marad el az adott szak- igazgatási szervnél működő kommunisták tevékenységének megvizsgálása sem. S ez mindig kedvezően hat. a további mun­kára, a munka szellemére. Nem közömbös ugyanis, hogy a tanácsi dolgozók milyen hozzáértéssel, általános emberi magatartással végzik hivatali munkájukat, hogyan szolgálják a lakosságot. Elmondhatom, hogy pártszervezetünk befolyá­sa az apparátus munkájára egy­re erősödik. — Elmondhatnék egy pél­dát? — avatkozott beszélgeté­sünkbe Zsíros László, a tanács vb pénzügyi osztályának veze­tője: — Az adófizetések révén a mi osztályunk mondhatni, a vá­ros szinte valamennyi lakosá­előképe még így szólt: „Ferenc király azt üzente, hibázik a re­gimentje ...” — De akkor azt még a napóleoni háborúk fize­tett verbuválói énekelték. A szabadságharc után. az ön­kény éveiben az erőszakkal be­sorozottak a Kossuthot dicsőítő szöveget így módosították: Ferenc Jóska édesapám. Felesége édesanyám, Azért vállalt csak fiának. Mert elvittek katonának. Mert a Ferenc Jóskának a magyar már nem igaz fia volt, csak a katonája. Hogy Zilah János az általa lejegyzett dalt honvéd korában tanulta-e. vagy később jegyezte ki valahonnan, nem kutattam. Március idusán, visszaemlékezve 1848-ra, nem a Kossuth-nóta számtalan lejegyzésének, nyom­tatott változatának, egyik vagy másik variáns elsődlegességének a kérdése a fontos. A Kossuth - nótát félszáz esztendő alatt a magyar nép csinálta. Nem írta — csinálta, dalolta, azután sírta. S akik lejegyezték, mint a kis­kunhalasi Zilah János szélmol­nár, azért jegyezték le, mert halálukig meg voltak győződve, hogy olyan igazság van benne, amit soha. soha nem szabad elfelejteni; Kossuth igazsága. 1848 igazsága, a magyar szabad­ság igazsága. Vorák József val kapcsolatban van és nei* kis feladatunk az adózók köré­ben az állami fegyelemre való nevelés. Nem dicsekvésképpen mondom, de nálunk az utóbbi három évben nem fordult elő kényszerintézkedés. Meglehető­sen pontos az adófizetés, biz­tonságos alapot nyújt, a város gazdálkodásához. És ebben nem kis része van az ügyfeleinkkel való bánásmódnak. Mindenkor emberséges hang, ugyanilyen magatartás és a meggyőző szó — csak ennyi a titka. — Különböző szakosztá­lyainkon naponta átlagosan húsz-huszonöt, hetipiaci napo­kon pedig kilencven-száz ember is megfordul problémájával, pa­naszával — folytatta ismét Né­meth Sándor. — Pártszerveze­tünk — a VIII. kongresszus ha­tározatainak, irányelveinek meg­felelően arra neveli a dolgozó­kat. hogy mindig a legnagyobb gondossággal tanulmányozzák a tényállást. Hiszen így ismerhe­tik fel a panasz jogos, vagy jogtalan voltát. A jogos serei­met orvosolni, a legmesszebb­menőkig támogatni, ellenkező esetben pedig a nem-et, az el­utasítást kell meggyőzően és emberségesen megmagyarázni. S hogy eredményes a ta­nácsi pártszervezetnek ez a tö­rekvése, egyebek mellett jól bi­zonyítja, hogy a vb vezetőinek — a korábbival ellentétben — több idejük jut a város életé­nek, fejlődésének irányítására. Tavaly a pártszervezet külön foglalkozott azzal a kérdéssel, hogyan lehetne a tanács vb ve­zetőit tehermentesíteni. Ennek kapcsán különösen az ügyin­tézés hatékonysága és az appa­rátus dolgozóinak öntevékeny­sége került szóba. Végül is a tanács kommunista dolgozói kapták feladatul: legyenek élen­járói a panaszok önálló, s olyan érdemi elintézésének, hogy az találkozzék az ügyfél megelége­désével, egyetértésével. Hono­sítsanak meg olyan légkört, munkastílust, melyet a lakos- ságnak a tanácsi dolgozók iránti bizalma fémjelez. A célkitűzés okosnak bizonyult, s eredmé­nye. haszna máris tapasztal­ható. A városi párt-végrehajtóbi­zottság előtti számadáson sok minden szóba került még'. Pél­dául, hogy az apparátusban dol­gozó kommunisták hogyan igye­keztek felkelteni a város la­kosságának érdeklődését a köz­ügyek iránt. Ennek egyik mód­ja az a széles körű közvéle­ménykutatás volt, mely a Kö- FA második ötéves tervének és más feladatok végrehajtásának kidolgozását előzte meg. A jól bevált módszerrel fokozottan él­nek az elkövetkező időben is. A tanácsapparátus tömegkap­csolatának erősítése céljából va­lamennyi szakigazgatási szerv dolgozói azon munkálkodnak, hogy elősegítsék az államigazga­tás társadalmasításának ügyét, s nem fukarkodnak tettekkel, ha például társadalmi munkára kerül sor. — Persze, van még tenni­valónk — mondja Németh elv­társ. — Egyet, kell értenünk a párt-végrehajtóbizottsággal töb­bek között abban, hogy a művelődési osztályunk munká­ja nem elég hatékony a kom­munista ifjúsági szövetség és az úttörőmozgalom segítését ille­tően. Ami azonban a legtamö- ságosabb volt számunkra, az a következő: ráirányították a fi­gyelmünket, hogy elhanyagol'o' a pártépítést, a kommunisták sorainak erősítését. Ahogyan a kommunisták beszámoltatásának, ugyanúgy .• pártalapszervezeti tevékeny: megvizsgálásának is egy a lénye - ge: a munka segítése. A város' párt-végrehajtóbizottság értéke lését a tanács vb alapszerveze­tének kommunistái taggyűlése- vitatták meg, s igen hasznos se gítségként könyvelték el a2 előttük álló feladatokra nézve. Perny Irén Kommunisták és a közügyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom