Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-15 / 62. szám
\ 1MC. március IS. kedd í. oldal Nagyarányú öntözési program Mohács-szigeten Öntözőrendszer Nagybaracskától Mohácsig Tízezer holdat „frissít" a víz t A nagy kiterjedésű Mohács- sziget talaja kiválóan alkalmas kertészkedésre, és a nagyüzemi növénytermesztés hozamait megkétszerezhetik, ha megépül a nagyszabású öntözőhálózat. A vízkivételi lehetőségek adottak. Elsősorban a Nagy-Dunaág jelent bőséges „vízforrást”, de a Riha-tóból is öntözhetnek majd a jövőben. Az öntözési program megvalósításához, már /a múlt év nyarán hozzáfogtak, de az akkori, százhúsz napig tartó árvízveszély miatt nem tudták folytatni, befejezni. Dunafalvá- nál felállították az első úszó vízkivételi művet, amihez ha- [ sonló már több éve működik a Dráva melletti Felsőszentmár- tonban. és háromszáz holdas kertészetet öntöznek vele rendszeresen. Testvérországok éleiéből Voronyezsi exkavátorok Az* OSZSZSZK-ban. levő voronyezsi Kom in tern - üzem exkavátorai ásták ki azokat a csatornákat, amelyek a Volgát, a nagy orosz folyót összekötik a Balti és a Fekete tengerrel: ezek az óriásgépek építették meg az Éhségsztyeppe öntözőrendszerét; ezek ásták meg a Szovjetunió csaknem valamennyi nagy vízierőművének alapárkát. Ezek rakták le Indiában a bhilai kohók alapját; e?£k alapozták meg az EAK hatalmas töltéseit; ezek építettek utakat Szudánban és Vietnamban. A voronyezsi gyár gépei hírnevet szereztek maguknak 41 országban. Az elmúlt évben egyedülálló gépek sorozatgyártását kezdték meg: két emelet magasságú, hatalmas földgyaluk készítésébe kezdtek. Egy-egy ilyen talaj- gyalu szezononként mintegy egymillió köbméter földet mozgat meg az Irtis-Karaganda csatorna építésénél. A tervezők most fejezik be az elvileg teljesen új. megszakítás nélkül működő ro- toros exkavátor megszerkesztését. Ez a vízkivételi mű Dunafalvá- nál percenként harminc köbméter vizet szolgáltat az öntöző hálózatba. A vizet a Duna medréből a Barkás-csatomába emelik, majd innen folyton szűkülő hálózaton jut el az éltető víz a ^felhasználó” táblákhoz. Az árvíz idején olyan sokat szereplő Kanda-foknál állították fel a második vízkivételi művet, amelynek teljesítménye háromszorosa a dunafalvainak. Ez a vízmű percenként százhúsz köbméter vizet szivattyúz a Kanda-csatomába. Ezenkívül már elkészültek az úgynevezett csillapító medencék és az öntözőhálózathoz szükséges műtárgyak: a bukók, a zsilipek, és az átereszek 'is. így az új nagyszabásúnak tervezett öntözőhálózat első lépcsőjének megvalósulásával innen öntözhet a nagybaracskai termelőszövetkezet, valamint a Bajai Állami gazdaság is, mintegy ötezer holdon. Természetesen ebből az öntözőhálózatból veszik a vizet majd a dunafalvai. a homorudi, a sárháti és az úi-mohácsi közös gazdaságok, amelyek a Mohács-Szigeti földeken gazdálkodnak. csatornahálózat megépítésével lehetővé válik, a Mohács-szigeten levő Riha-tó vízszintjének szabályozása. Ugyanig a Riha- tó szeszélyes, gyakran változtatja szintjét. Most megemelhetik legalább fél méterrel. Sokkal kedvezőbb körülményeket teremthetnek a tóban megvalósított haltenyésztésnek és könayebben öntözhetik a környező táblákat vizéből. Az öntözőhálózat és a hozzátartozó műtárgyak megépítésével számítanak arra is, hogy a tavalyihoz hasonlóan a védelmi rendszer a jövőben is teljes mértékben ellenáll minden árvíznek. Erre a jövőben még nagyobb remény van, hiszen az Alsó-duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság a folyó bal partján is nagyarányú gáterősítést végzett, a tavalyinál nagyobb árvizet is feltételezve. így érthető, hogy a mezőgazdasági szakemberek a most megépített nagyszabású öntözőhálózat fejlesztését tervezik a következő évben és a jelenlegi ötezer holdat tízezerre bővítik, sőt a jövőben Mohácstól Nagybaracskáig az egész szigetet behálózza majd az öntözőrendszer. ban érezte megtestesülni, azt is, hogy kije volt Kossuth a népnek. Kossuth Lajos Nótája i. Kossuth Lajos azt ízente. Elfogyott a regementje. Ha mégegyszer azt izení Mindnyájunknak el köll mönni. Kossuth Lajos édösapám, Felesége édösanyám, Én vagyok az igaz fia Magyarország katonája. Kossuth Lajos udvarában, Eltörött a lova lába. Gyere pajtás gyógyítsuk mög, Fut a nimöt, szalajtsuk mög. II. Kossuth Lajos. Kossuth Lajos, Most az ország dolga bajon, De csak addig lösz az bajos. Míg visszajön Kossuth Lajos. Kossuth Lajos nagy bújában Kiül a tenger partjára, Ráborul a Koronára. Hol van a sok katonája? Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára. Valahány csöpp esik rája, Annyi áldás szálljon rája. Kossuth Lajos ablakában Kinyíllott a piros rózsa, Ráhajlott az egyik ága, Ott búsul az árnyékában. III. El köll mönni háborúba, Hírt fűzni szép koszorúba, Szabadságunk koszorúja, Nem hervad el többé soha. Virágos kert Táljánorszag, Messze vagyunk mi tehozzád. Majd elvisz a nimöt ingyen, Oda segít a jó Isten. Lösz Kossuthnak regementje. Lösz kard, puska, ló és mente, Örömnapod is lösz, csak várd. Szegény, szegény Magyarország. IV. Kossuth Lajos levelet írt. Hogy a történtekről vett hírt. De nem tartja azt elégnek. Amit adtak nemzetének. Hiába ír Kossuth Lajos. Hazánk dolga igen bajos. De hiszen lösz még oly idő, Mikor Kossuth is visszajön. Kossuth Lajos íródeák, Nem köll néki gyertyavilág, A. ragyogó csillag mellett Irta ő azt a levelet. Kossuth Lajos Íródeák. Megírja a haza híját. Kimutasztja hol a kaja, Azt is, hol az orvossága. A dalt. fenti módon a lejegyző tagolta. A felosztás krónikás, időrendi, történeti hűséghez ragaszkodj. Az I. rész az égre felcsapó forradalmi lelkesedés idején, Kossuth toborzójá- nak népi visszhangjaként született meg. A II. rész a forradalom bukását, az ezerszer áldott, minden percben hazavárt Kossuthot siratja. A III. rész 1895. táján, a III. Napoleon és Cavour hitegetéseinek idején terjedt el az országban. A IV. rész bizonyság. hogy a kiegyezést követő, szervilis, lojális, úri politika mellett még mindig milyen eleven politikai erőként élt és hatott a Kossuth megtestesítette 48 szelleme. — Kossuth nem egyezkedik, nem törleszkedik. Kossuth levelet ír, protestál, tudja, ismeri a haza baját, azt is tudja, mi az orvosság rá. — De hiszen lesz még' oly idő. — Mikor Kossuth is visszajől... Ügy várta őt a nép, hogy mikor 1894. március 20-án, csaknem félévszázaddal a szabadság-: harc kitörése után, 92 éves korában elhunyt, halálának hírét a nép eleinte úri kicsinálásnak tartotta. Mert hogyan is halhatott meg az, aki halhatatlan? Ki csinálta a Kossuth nótát? Dallamát már a kuruckorban ;nekelték. Mai, közismert szövegének egyik korábbi, az 1800-as évek első évtizedében lejegyzett A párttitkár kipirultan tért vissza a munkahelyére. Zsebkendővel végigtörölte verejtékező homlokát, és megkönnyebbülten sóhajtott fel: — Amióta a legutóbbi vezetőségválasztáson rám bízták a pártszervezet titkári tisztségét, ez volt az első számadásunk a városi (párt vb előtt. Azt hiszem, természetes, hogy izgul az ember ilyenkor. Mert úgy van az, hogy a mindennapi munka közben igyekszünk a figyelmünket, sok mindenre, az egész tanácsi apparátus munkájára kiterjeszteni, de valami mindig kimarad. Igaz, általánosságban jónak értékelte tevékenységünket a végrehajtó bizottság, de az elismerés mellett megjelölt olyan tennivalókat is, amelyek nem kaptak a munkánkban kellő hangsúlyt. Mindenesetre nagyon hasznos volt... II «KJ miért ? Ennek magyarázatával sem váratott soká Németh Sándor adóügyi felügyelő, a Kiskunhalasi Városi Tanács V. B. pártszervezetének titkára. Minthogy a vezetőség számadásának témája az alapszervezet tevékenysége volt —, különös tekintettel a panaszok, beadványok intézésére, a tanács és a lakosság kapcsolatának szélesítésére —. ezzel kezdte. — A munkaterv alapján párt- szervezetünk időről időre beszámoltatja az egyes szakigazgatási osztályok vezetőit a pártós a kormányhatározatok végrehajtásáról, az igazgatási munkáról, a panaszok és közérdekű bejelentések intézéséről. Ilyen alkalommal természetesen nem marad el az adott szak- igazgatási szervnél működő kommunisták tevékenységének megvizsgálása sem. S ez mindig kedvezően hat. a további munkára, a munka szellemére. Nem közömbös ugyanis, hogy a tanácsi dolgozók milyen hozzáértéssel, általános emberi magatartással végzik hivatali munkájukat, hogyan szolgálják a lakosságot. Elmondhatom, hogy pártszervezetünk befolyása az apparátus munkájára egyre erősödik. — Elmondhatnék egy példát? — avatkozott beszélgetésünkbe Zsíros László, a tanács vb pénzügyi osztályának vezetője: — Az adófizetések révén a mi osztályunk mondhatni, a város szinte valamennyi lakosáelőképe még így szólt: „Ferenc király azt üzente, hibázik a regimentje ...” — De akkor azt még a napóleoni háborúk fizetett verbuválói énekelték. A szabadságharc után. az önkény éveiben az erőszakkal besorozottak a Kossuthot dicsőítő szöveget így módosították: Ferenc Jóska édesapám. Felesége édesanyám, Azért vállalt csak fiának. Mert elvittek katonának. Mert a Ferenc Jóskának a magyar már nem igaz fia volt, csak a katonája. Hogy Zilah János az általa lejegyzett dalt honvéd korában tanulta-e. vagy később jegyezte ki valahonnan, nem kutattam. Március idusán, visszaemlékezve 1848-ra, nem a Kossuth-nóta számtalan lejegyzésének, nyomtatott változatának, egyik vagy másik variáns elsődlegességének a kérdése a fontos. A Kossuth - nótát félszáz esztendő alatt a magyar nép csinálta. Nem írta — csinálta, dalolta, azután sírta. S akik lejegyezték, mint a kiskunhalasi Zilah János szélmolnár, azért jegyezték le, mert halálukig meg voltak győződve, hogy olyan igazság van benne, amit soha. soha nem szabad elfelejteni; Kossuth igazsága. 1848 igazsága, a magyar szabadság igazsága. Vorák József val kapcsolatban van és nei* kis feladatunk az adózók körében az állami fegyelemre való nevelés. Nem dicsekvésképpen mondom, de nálunk az utóbbi három évben nem fordult elő kényszerintézkedés. Meglehetősen pontos az adófizetés, biztonságos alapot nyújt, a város gazdálkodásához. És ebben nem kis része van az ügyfeleinkkel való bánásmódnak. Mindenkor emberséges hang, ugyanilyen magatartás és a meggyőző szó — csak ennyi a titka. — Különböző szakosztályainkon naponta átlagosan húsz-huszonöt, hetipiaci napokon pedig kilencven-száz ember is megfordul problémájával, panaszával — folytatta ismét Németh Sándor. — Pártszervezetünk — a VIII. kongresszus határozatainak, irányelveinek megfelelően arra neveli a dolgozókat. hogy mindig a legnagyobb gondossággal tanulmányozzák a tényállást. Hiszen így ismerhetik fel a panasz jogos, vagy jogtalan voltát. A jogos sereimet orvosolni, a legmesszebbmenőkig támogatni, ellenkező esetben pedig a nem-et, az elutasítást kell meggyőzően és emberségesen megmagyarázni. S hogy eredményes a tanácsi pártszervezetnek ez a törekvése, egyebek mellett jól bizonyítja, hogy a vb vezetőinek — a korábbival ellentétben — több idejük jut a város életének, fejlődésének irányítására. Tavaly a pártszervezet külön foglalkozott azzal a kérdéssel, hogyan lehetne a tanács vb vezetőit tehermentesíteni. Ennek kapcsán különösen az ügyintézés hatékonysága és az apparátus dolgozóinak öntevékenysége került szóba. Végül is a tanács kommunista dolgozói kapták feladatul: legyenek élenjárói a panaszok önálló, s olyan érdemi elintézésének, hogy az találkozzék az ügyfél megelégedésével, egyetértésével. Honosítsanak meg olyan légkört, munkastílust, melyet a lakos- ságnak a tanácsi dolgozók iránti bizalma fémjelez. A célkitűzés okosnak bizonyult, s eredménye. haszna máris tapasztalható. A városi párt-végrehajtóbizottság előtti számadáson sok minden szóba került még'. Például, hogy az apparátusban dolgozó kommunisták hogyan igyekeztek felkelteni a város lakosságának érdeklődését a közügyek iránt. Ennek egyik módja az a széles körű közvéleménykutatás volt, mely a Kö- FA második ötéves tervének és más feladatok végrehajtásának kidolgozását előzte meg. A jól bevált módszerrel fokozottan élnek az elkövetkező időben is. A tanácsapparátus tömegkapcsolatának erősítése céljából valamennyi szakigazgatási szerv dolgozói azon munkálkodnak, hogy elősegítsék az államigazgatás társadalmasításának ügyét, s nem fukarkodnak tettekkel, ha például társadalmi munkára kerül sor. — Persze, van még tennivalónk — mondja Németh elvtárs. — Egyet, kell értenünk a párt-végrehajtóbizottsággal többek között abban, hogy a művelődési osztályunk munkája nem elég hatékony a kommunista ifjúsági szövetség és az úttörőmozgalom segítését illetően. Ami azonban a legtamö- ságosabb volt számunkra, az a következő: ráirányították a figyelmünket, hogy elhanyagol'o' a pártépítést, a kommunisták sorainak erősítését. Ahogyan a kommunisták beszámoltatásának, ugyanúgy .• pártalapszervezeti tevékeny: megvizsgálásának is egy a lénye - ge: a munka segítése. A város' párt-végrehajtóbizottság értéke lését a tanács vb alapszervezetének kommunistái taggyűlése- vitatták meg, s igen hasznos se gítségként könyvelték el a2 előttük álló feladatokra nézve. Perny Irén Kommunisták és a közügyek