Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-09 / 33. szám
19W. február 8, szerda J. oldat Öt év mérlege: 93 millió községfejlesztésre, növekvő termésátlagok Beszélgetés dr. Hegedűs Istvánnal, a kiskunhalasi járási tanács vb elnökével Kiskunhalason a közeim últ- bam összegezték a második ötéves terv járási eredményeit, s alapos, elemző munka után a témát a megyében elsőnek a járási tanácsülés is megvitatta. Mit értek el a tervidőszakbaja, milyen, már a jövőt is formáló tapasztalatok és újabb tervek születtek az öt év során? A járási tanács vb elnökével, dr. Hegedűs Istvánnal beszélgettünk azokról a tapasztalatokról. amelyekről nemcsak a "halasi járásbelíekmek érdemes tudomást szerezni. De maradjunk egyelőre a számoknál, amelyekkel a beszélgetés indult- az ilyenkor szokásos kérdésre: Mennyivel gyarapodtak öt év alatt a járás községei? — Ez legjobban a községfejlesztésen mérhető le. amelynek öt évi bevétele 63 millió “90 ezer forint volt. s amely költségvetési és egyéb keretekből még 38 millió forintos központi támogatással egészült ki. Így összesen több mint 93 millió forintot fordíthattunk a járás községeinek fejlesztésére. Csak néhány példa arra. hogy mennyi minden valósult meg ebből az összegből: Művelődési házak építésére és felújítására 18 millió 476 ezer forintot, vízmű- építésre és bővítésre 10 millió 897 ezer forintot, csatornázásra 9 millió 260 ezer forintot, fürdő- építésre 4 millió 370 ezer forintot fordítottunk. S községeink egyik legfontosabb gondjának megoldására, az út- és járdaépítésekre 19 millió 171 ezer forintot áldoztunk öt év alatt — hogy csak a legfontosabbakat említsük. — A fenti számadás vtán | bizonyára érdemes szót j ejteni az utóbbi öt év község politikájának leg- , jellemzőbb vonásairól, mely1 az eredmények alap- ját képezte. — Természetesen. Csakhogy itt újra a számokból kell kiindulni. Azt — hogy öt év összesen- jében a lakosság által végzett társadalmi munka értéke meg- j közelítette a 9 millió forintot — j önmagában nem sokat mond. j De az már sokkal többet, hogy j míg 1961-ben a lakosság tár- j sadalmi munkája alig haladta meg a fél milliót, a múlt évben már 3 millió 800 ezer forint értékű volt. — A mezőgazdaság átszervezésével a községfejlesztésnek^ is új alapjai, módszerei teremtődtek. Hogy ezt kezdettől fogva nem tudtuk kihasználni, annak : magyarázata abban keresendő, hogy községi tanácsaink a kezdeti időszakban a mezőgazda- sági termelés segítésére, szervezésére irányították a fő figyelmet, A közös gazdaságok anyagi erősödése nemcsak azt tette lehetővé, hogy tanácsaink ismét hatékonyabban foglalkozhattak a községfejlesztéssel, hanem azt is, hogy a szövetkezetek szervezetileg is segítőivé válhassanak a lakosság kommunális ellátását javító KÖFA-célki- ; tűzések megvalósításának. Vannak községfejlesztési feladatok, j melyek elvégzését a közös gaz- 1 daság vállalja, s erre mozgósítja is tagjait. A közgyűlés felhatalmazása alapján a mélykúti termelőszövetkezetek pedig már a közös tiszta jövedelemből anyagi hozzájárulást is adnak községfejlesztési célra. Ez ma még nem általános, de tendenciájában ezt szeretnénk erősíteni. — Az elmúlt évek arról is meggyőztek bennünket, hogy a néha túl merésznek tűnő tervektől sem kell megriadnunk. Egy példa erre a Mélykútion — járásunkban elsőként — épült tisztasági fürdő, üzemeltetését illetően még ebben a kilenc ezer lakosú községben sem jósoltak nagy jövőt a fürdőnek. Alig néhány hónap telt el megnyitása óta, de máris elmondhatjuk, hogy a ..premier” várakozáson felül sikerült — s az üzemeltetés máris kifizetődő. — A községfejlesztés mellett Hegedűs elvtárs szerint miben mutatkozik meg leginkább a járás ötéves fejlődése? — A legszembetűnőbb és számunkra is legértékesebb változások a mezőgazdaságban születtek. Öt év alatt a 7—8 mázsás holdanként! búza átlagtermés 13,9 mázsára növekedett, de nem egy helyen 16—17 mázsás „beállt” átlagok alakultak % ki. Sok munka, még több, apró részletekre is kiterjedő részfeladat elvégzése van e mögött. Az is, hogy az 1962—63-as években tanácsülésen adtattuk meg, s dolgoztuk ki a gabona- termesztés . fejlesztését szolgáló feladatokat, melyek között a gépesítés, a talajmunkák javítása, az intenzív fajták elterjesztése szerepelt. A betakarítás gépesítésének arányát illetően a megyében mi álltunk a legrosz- szabbul. 1964-ben jelentős segítséggel sikerült ezen változtatni. — Az utóbbi öt év eredményeihez tartozik az is. hogy elkészült a járás szakosítási terve, s már az előmunkálatok hatására 1964-ben megkezdődött egy fokozatos átcsoportosí- tási folyamat az állattenyésztésen belül. Például Harkakötönyt, Balotaszállást. Zsanát fokozatosan mentesítettük a sertéshizlalási feladatok alól, míg Tompán, Kisszálláson, Mélykú- ton és Jánoshalmán ezt az állattenyésztési ágat erősítettük. Harkakötönyben. s néhány más községben — a helyi adottságoknak megfelelően — a baromfitenyésztést, ezen beiül is a pulykát erősítettük. Az eredmény: a ma már jól kialakult hizlaló körzet mellett kialakulóban vannak a baromfitenyésztő körzetek, s ez árunövekedéssel is együtt járt. Például 1960- ban — a háztájival együtt ösz- szesen io ezer pulykát tartottak a járásban, a múlt évben már főleg a homokos területek és csak a termelőszövetkezetek pulykaállománya 55 ezer volt. Talán mondanunk sem kell, hogy az ésszerű körzetesítés a tenyésztést is gazdaságosabbá teszi. Természetesen vannak még gondjaink — de tartalékerőnk is, ezek megoldásához. Ma is tudunk mindenkinek olyan feladatot adni, amit az, aki kapja, reálisnak, megvalósíthatónak tart. Például Méiy- kúton a gabona termésátlaga jobb, mint bármikor, de még mindig vannak olyan tartalékok — a munkamódszerben stb. —. amellyel a most induló ötéves terv időszakában 1,5—2 mázsával megemelhetik az átlagaikat. Jelentősen növelhetjük még a kukorica terméseredményét, ha az eddigi 49 százalék helyett — melynek révén a májusi morzsoltban számított 12,5 mázsáról 19 mázsára nőtt az átlagtermés — 1966-ra. 1967-re 100 százalékossá tesszük a gépi sortrágyázást a kukoricatermő területeken — mondotta dr. Hegedűs István. A beszélgetésből kitűnt: Halason nemcsak összegeztek, de már a legfőbb (Tanulságokat is levonták, s ezek alapján bontakoztak ki az úi temek és új célok is. amelyek megvalósulásáról újabb öt év múltán — reméljük a mostanihoz hasonló — eredményekben bővelkedő ösz- szegzés születhet. E. É. A Sugovicától a Nílusig JU itütalak benneteket a n**- nemzetközi Dunáról” — mondta vagy negyedszázaddal ezelőtt a III. Béla Gimnázium osztályfőnöke egy csillogó szemű, szőke, igen göndörhajú, örökösen jókedvű tanulónak és osztálytársainak. A dolog úgy kezdődött, hogy az előző napon Hajnóczi Gyula gimnazista ás osztálytársai dunai csónakkirándulásra mentek szüleik tudtával. A szokott időre — este 8 órára — nem érkeztek haza. A bajai szülők nem féltették gyermekeiket, hiszen a városban szinte mindeki tud úszni. Velük volt azonban egy „alföldi” osztálytárs is, kinek aggódó szállásadói még az osztályfőnöknél is érdeklődtek a gyerekek hollétéről. A másnap kezdődő iskolai számonkérésen a hat gyerek hétféleképpen válaszolt a szigorú osztályfőnöknek. Ki is tiltotta őket a „nemzetközi vizekről”, — azaz a Dunáról. Ezután „csupán” a Sugo- vicán fürödhettek. Egyúttal Vergilius eposza alapján Aeneasoknak is elnevezte őket. Ebből az elnevezésből afakult meg a „kitiltottak” szervezésében az ..Aeneas Hajós Klub”, és az érettségi utáni nyáron már „engedély nélkül” folytathatták kirándulásaikat a nemzetközi Dunán. A régi vízi élményeket elevenítette fel dr. Hajnóczi Gyula professzor, a már kissé ritkuló hajú, de változatlanul csillogó szemű volt diák most. amikor a „Szóljanak a bajaink előadássorozat fórumán egyiptomi útjáról beszélt. Összejöttek a régi osztálytársak is üdvözlésére, a gyógyszerész, a hivatalnok, a jogász, az orvos, a szakoktató, a volt egyetemi évfolyamtárs és a szeretett régi tanár. És a termet zsúfolásig megtöltő érdeklődők között ott volt a boldog édesanya, a rokonok és az ismerősök is. A z előadás után szűkebb körben beszélgettünk. A riportkészítő a Duna nagy nemzetközi összekötő kapocs szerepét próbálja elemezni. „Nem véletlen, — vág közbe Hajnóczi Gyula —. hogy a régi Aeneas Hajósklub volt tagjai velem együtt ma sem, lettek hűtlenek a vízi élethez. Elég ha csak arra hivatkozom, hogy a nyáron készülök Franciaországba volt osztálytársamhoz, aki a Sorbonne-on tanít és Bretagne- ban kis vitorlást tart. Az utazás Végre egyenesben... BIZONY, nem volt könnyű az évnek ebben a szakában megközelíteni a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz központját. Előbb a térden felül érő hó, majd az olvadó, kásás latyak állta utunkat. Mindezeken győzedelmeskedett azonban a legfőbb riporteri arany- szabály: lehetetlenség nincs! Szó, ami szó, végül mégis csak eljutottunk a színhelyre, s Tóth Tibor főkönyvelő útbaigazítása nyomán bepillanthattunk a közös gazdaság életébe, meggyőződhettünk közelebbről a most lezárt év során elért fejlődésről. — A megyeszékhely három tsz-ének összevonásából 1961- ben jött létre közös gazdaságunk — ad a főkönyvelő elöljáróban rövid visszapillantást. — A név onnan ered, hogy azokban az években a szedésben, betakarításban, szinte valamennyi munkában állandó segítséget kaptunk a szovjet alakulatoktól. diákoktól. Ezt a szüntelenül megnyilvánuló kapcsolatot őrzi az elnevezés. Igen nagy szükség is volt a támogatásra. hiszen rendkívül alacsony — ma is csak másfél száz — a taglétszám, s az 1400- ról akkor liárom és fél ezer holdra megnőtt területhez mindössze ha húsz gazdánkkal lett több. AZ TI TÖBBI három esztendőben 1965 az első. amikor nincs mérleghiány. Sőt, mintegy félmilliót tartalékoltak is vetőmagvásárlás céljára? A tagság összes jövedelme — a háztájiról nem is, szólva — kis híján 3 millió forintot tesz ki. — Adottságaink alapján a város legjobb tsz-ei közt lehetnénk — sorolja tovább Tóth Tibor. — S a megváltozott, új vezetőség a lehetőségeket mesz- szemenően ki is aknázza. Régen például, ha a növény rosz- szul kelt, ráfogtuk az időjárásra —. s maradt ennyiben. Most: gyors kiszántás, majd fejtörés: mit vessünk a helyébe, hogy ne károsodjunk. És természetesen azonnali célravezető intézkedés. A felvásárlási árak változása több szarvasmarha hízóba 'állítását is eredményezi. Idén a tavalyi 89-cel szemben háromszor ennyinél is több hízott marha leadására kerül sor. Legfőbb célkitűzéseik egyike az állattenyésztés — elsősorban a szarvasmarha-állomány — további fejlesztése. Hogy ehhez már lerakták az alapokat, azt bizonyítja a tervezett 2600 helyett 3000 literrel ..kacérkodó” — pontosan 2944 literes — fejé- si átlag, amelyet olyan gondozók segítségével értek el, mint Ország Antal, aki 3409 liter átlagos tej hozam kifejésével az élen áll. De rajta kívül még két fejőgulyás dicsekedhet a 3000 litert meghaladó átlaggal. A SZÖVETKEZETI gazdaság egészének előrelépését pedig — most. pár nappal a zárszámadási közgyűlésen elhangzó beszámolót megelőzően — bizonyítsa még néhány adat: az 1964. évi 6,5 millióval szemben csaknem 50 százalékos a bruttó jövedelem növekedése. A termékek, hozamok összes értéke 16 millióról majd 20 millió forintra emelkedett, a bruttó árbevétel pedig 8 millióról kis híján 12 millió forintra szökött fel ez idő alatt. J. T. Kellemetlenség. célja elsősorban a pihenés, vitorlázás a tengeren és a régi vízi élmények felújítása. Az Aeneas Hajósklub hatása a külföldön élő volt osztálytársban sem halványult el, emlékeztet a hazára.” Mulassuk be röviden dr. Hajnóczi Gyulát. O aján született, rokonsága itt él. Felesége is bajai származású. Középiskoláit a városban végezte, 1938-ban érettségizett. Olasz—magyar székes tanárnak készült először, majd az építészmérnöki oklevél elnyerése után a budapesti Műegyetem oktatója lett. Azóta is itt dolgozik az építéstörténeti tanszéken és Major Máté a principálisa. (Major Mátéról nemrég írtam riportot bajéi előadásával kapcsolatban. Hajnóczi Gyula elmondotta, az egyetemen fedezték fel, hogy mindketten bajaiak.) Az ókori építészettörténeti tantárgy előadója. Régészeti tanulmányainak eredményeként 1961-ben bölcsészeti doktorátust szerzett. Építészeti tanulmányokat folytatott Itáliában, Görögországban és Egyiptomban. Doktori disszertációját az ókori római építészetről írta. Oktatói munkája mellett több műemlékhelyreállítási tervet készített. Nevéhez fűződik a szombathelyi Isis templom és az Aquincumi Polgárváros rekonstrukciója. Szakirodalmi munkásságából kiemelkedik műszaki kanditátusi disszertációja „Térszemlélet és világnézet” címmel. Számos építészet-elméleti cikke és tanulmánya jelent meg, és készül egyetemi tankönyve. Az 1964. évi núbiai régészeti expedícióban részt vett. Ennyit tud róiia a riporter. Melyek közeljövőbem tervei? „Ebben az évben kandidátus leszek, megjelenik tankönyvem is. Ez az év az „aratás” éve”. A nu- biai ásatás építészeti leírásának publikálását a jövő év elejére tervezem. Az akadémia megbízásából könyvsorozat készül a magyar építészet történeté -ö! Az első kötetnél, a honfoglalás előtti építészet megírásánál társszerző vagyok.” jB okát olvasunk Egyipt • m büszkesége, az asszuár i gát építéséről és arról a na'y nemzetközi összefogásról, me’v az elárasztott terület régészet' emlékeinek megmentéséért fo • lyik. A nubiai ásatásokról ír könyvének csak egy év múlva lehetünk olvasói. Ügy gondolom ez inkább szakmai jellegű lesz Ezért kérem, beszéljen az expedíció munkájáról. Bánáti Tibor f Folytatása következik,)
