Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-09 / 33. szám

19W. február 8, szerda J. oldat Öt év mérlege: 93 millió községfejlesztésre, növekvő termésátlagok Beszélgetés dr. Hegedűs Istvánnal, a kiskunhalasi járási tanács vb elnökével Kiskunhalason a közeim últ- bam összegezték a második öt­éves terv járási eredményeit, s alapos, elemző munka után a témát a megyében elsőnek a járási tanácsülés is megvitatta. Mit értek el a tervidőszakbaja, milyen, már a jövőt is for­máló tapasztalatok és újabb ter­vek születtek az öt év során? A járási tanács vb elnökével, dr. Hegedűs Istvánnal beszél­gettünk azokról a tapasztala­tokról. amelyekről nemcsak a "halasi járásbelíekmek érdemes tudomást szerezni. De maradjunk egyelőre a számoknál, amelyekkel a be­szélgetés indult- az ilyenkor szo­kásos kérdésre: Mennyivel gyarapodtak öt év alatt a járás községei? — Ez legjobban a községfej­lesztésen mérhető le. amelynek öt évi bevétele 63 millió “90 ezer forint volt. s amely költségvetési és egyéb ke­retekből még 38 millió fo­rintos központi támogatás­sal egészült ki. Így összesen több mint 93 mil­lió forintot fordíthattunk a já­rás községeinek fejlesztésére. Csak néhány példa arra. hogy mennyi minden valósult meg ebből az összegből: Művelődési házak építésére és felújítására 18 millió 476 ezer forintot, vízmű- építésre és bővítésre 10 millió 897 ezer forintot, csatornázásra 9 millió 260 ezer forintot, fürdő- építésre 4 millió 370 ezer fo­rintot fordítottunk. S községe­ink egyik legfontosabb gondjá­nak megoldására, az út- és jár­daépítésekre 19 millió 171 ezer forintot áldoztunk öt év alatt — hogy csak a legfontosabba­kat említsük. — A fenti számadás vtán | bizonyára érdemes szót j ejteni az utóbbi öt év község politikájának leg- , jellemzőbb vonásairól, mely1 az eredmények alap- ját képezte. — Természetesen. Csakhogy itt újra a számokból kell kiin­dulni. Azt — hogy öt év összesen- jében a lakosság által végzett társadalmi munka értéke meg- j közelítette a 9 millió forintot — j önmagában nem sokat mond. j De az már sokkal többet, hogy j míg 1961-ben a lakosság tár- j sadalmi munkája alig haladta meg a fél milliót, a múlt évben már 3 millió 800 ezer forint értékű volt. — A mezőgazdaság átszerve­zésével a községfejlesztésnek^ is új alapjai, módszerei teremtőd­tek. Hogy ezt kezdettől fogva nem tudtuk kihasználni, annak : magyarázata abban keresendő, hogy községi tanácsaink a kez­deti időszakban a mezőgazda- sági termelés segítésére, szer­vezésére irányították a fő fi­gyelmet, A közös gazdaságok anyagi erősödése nemcsak azt tette lehetővé, hogy tanácsaink ismét hatékonyabban foglalkoz­hattak a községfejlesztéssel, ha­nem azt is, hogy a szövetkezetek szervezetileg is segítőivé vál­hassanak a lakosság kommuná­lis ellátását javító KÖFA-célki- ; tűzések megvalósításának. Van­nak községfejlesztési feladatok, j melyek elvégzését a közös gaz- 1 daság vállalja, s erre mozgó­sítja is tagjait. A közgyűlés felhatalmazá­sa alapján a mélykúti ter­melőszövetkezetek pedig már a közös tiszta jövede­lemből anyagi hozzájáru­lást is adnak községfejlesz­tési célra. Ez ma még nem általános, de tendenciájában ezt szeretnénk erősíteni. — Az elmúlt évek arról is meggyőztek bennünket, hogy a néha túl merésznek tűnő ter­vektől sem kell megriadnunk. Egy példa erre a Mélykútion — járásunkban elsőként — épült tisztasági fürdő, üzemeltetését illetően még ebben a kilenc ezer lakosú községben sem jó­soltak nagy jövőt a fürdőnek. Alig néhány hónap telt el meg­nyitása óta, de máris elmond­hatjuk, hogy a ..premier” vára­kozáson felül sikerült — s az üzemeltetés máris kifizetődő. — A községfejlesztés mellett Hegedűs elvtárs szerint miben mutatkozik meg leginkább a járás ötéves fejlődése? — A legszembetűnőbb és szá­munkra is legértékesebb válto­zások a mezőgazdaságban szü­lettek. Öt év alatt a 7—8 mázsás holdanként! búza átlagtermés 13,9 má­zsára növekedett, de nem egy helyen 16—17 mázsás „beállt” átlagok alakultak % ki. Sok munka, még több, apró részletekre is kiterjedő rész­feladat elvégzése van e mö­gött. Az is, hogy az 1962—63-as években tanácsülésen adtattuk meg, s dolgoztuk ki a gabona- termesztés . fejlesztését szolgáló feladatokat, melyek között a gé­pesítés, a talajmunkák javítása, az intenzív fajták elterjesztése szerepelt. A betakarítás gépesí­tésének arányát illetően a me­gyében mi álltunk a legrosz- szabbul. 1964-ben jelentős se­gítséggel sikerült ezen változ­tatni. — Az utóbbi öt év eredmé­nyeihez tartozik az is. hogy elkészült a járás szakosítási terve, s már az előmunkálatok hatására 1964-ben megkezdő­dött egy fokozatos átcsoportosí- tási folyamat az állattenyészté­sen belül. Például Harkakö­tönyt, Balotaszállást. Zsanát fo­kozatosan mentesítettük a ser­téshizlalási feladatok alól, míg Tompán, Kisszálláson, Mélykú- ton és Jánoshalmán ezt az ál­lattenyésztési ágat erősítettük. Harkakötönyben. s néhány más községben — a helyi adottsá­goknak megfelelően — a ba­romfitenyésztést, ezen beiül is a pulykát erősítettük. Az ered­mény: a ma már jól kialakult hizlaló körzet mellett kialaku­lóban vannak a baromfitenyész­tő körzetek, s ez árunövekedés­sel is együtt járt. Például 1960- ban — a háztájival együtt ösz- szesen io ezer pulykát tartottak a járásban, a múlt évben már főleg a homokos területek és csak a termelőszövetkezetek pulykaállománya 55 ezer volt. Talán mondanunk sem kell, hogy az ésszerű körzetesítés a tenyésztést is gazdaságosabbá te­szi. Természetesen vannak még gondjaink — de tartalék­erőnk is, ezek megoldásá­hoz. Ma is tudunk mindenkinek olyan feladatot adni, amit az, aki kapja, reálisnak, megvaló­síthatónak tart. Például Méiy- kúton a gabona termésátlaga jobb, mint bármikor, de még mindig vannak olyan tartalé­kok — a munkamódszerben stb. —. amellyel a most induló öt­éves terv időszakában 1,5—2 mázsával megemelhetik az át­lagaikat. Jelentősen növelhetjük még a kukorica terméseredmé­nyét, ha az eddigi 49 százalék helyett — melynek révén a má­jusi morzsoltban számított 12,5 mázsáról 19 mázsára nőtt az átlagtermés — 1966-ra. 1967-re 100 százalékossá tesszük a gépi sortrágyázást a kukoricatermő területeken — mondotta dr. He­gedűs István. A beszélgetésből kitűnt: Ha­lason nemcsak összegeztek, de már a legfőbb (Tanulságokat is levonták, s ezek alapján bon­takoztak ki az úi temek és új célok is. amelyek megvalósulá­sáról újabb öt év múltán — re­méljük a mostanihoz hasonló — eredményekben bővelkedő ösz- szegzés születhet. E. É. A Sugovicától a Nílusig JU itütalak benneteket a n**- nemzetközi Dunáról” — mondta vagy negyedszázaddal ezelőtt a III. Béla Gimnázium osztályfőnöke egy csillogó sze­mű, szőke, igen göndörhajú, örökösen jókedvű tanulónak és osztálytársainak. A dolog úgy kezdődött, hogy az előző napon Hajnóczi Gyula gimnazista ás osztálytársai du­nai csónakkirándulásra mentek szüleik tudtával. A szokott idő­re — este 8 órára — nem ér­keztek haza. A bajai szülők nem féltették gyermekeiket, hiszen a városban szinte mindeki tud úszni. Velük volt azonban egy „alföldi” osztálytárs is, kinek aggódó szállásadói még az osz­tályfőnöknél is érdeklődtek a gyerekek hollétéről. A másnap kezdődő iskolai számonkérésen a hat gyerek hétféleképpen vá­laszolt a szigorú osztályfőnök­nek. Ki is tiltotta őket a „nem­zetközi vizekről”, — azaz a Du­náról. Ezután „csupán” a Sugo- vicán fürödhettek. Egyúttal Vergilius eposza alapján Aeneasoknak is elne­vezte őket. Ebből az elnevezés­ből afakult meg a „kitiltottak” szervezésében az ..Aeneas Ha­jós Klub”, és az érettségi utáni nyáron már „engedély nélkül” folytathatták kirándulásaikat a nemzetközi Dunán. A régi vízi élményeket eleve­nítette fel dr. Hajnóczi Gyula professzor, a már kissé ritkuló hajú, de változatlanul csillogó szemű volt diák most. amikor a „Szóljanak a bajaink elő­adássorozat fórumán egyiptomi útjáról beszélt. Összejöttek a régi osztálytár­sak is üdvözlésére, a gyógysze­rész, a hivatalnok, a jogász, az orvos, a szakoktató, a volt egye­temi évfolyamtárs és a szeretett régi tanár. És a termet zsúfolá­sig megtöltő érdeklődők között ott volt a boldog édesanya, a ro­konok és az ismerősök is. A z előadás után szűkebb körben beszélgettünk. A riportkészítő a Duna nagy nem­zetközi összekötő kapocs szere­pét próbálja elemezni. „Nem véletlen, — vág közbe Hajnóczi Gyula —. hogy a régi Aeneas Hajósklub volt tagjai velem együtt ma sem, lettek hűtlenek a vízi élethez. Elég ha csak arra hivatkozom, hogy a nyáron készülök Franciaország­ba volt osztálytársamhoz, aki a Sorbonne-on tanít és Bretagne- ban kis vitorlást tart. Az utazás Végre egyenesben... BIZONY, nem volt könnyű az évnek ebben a szakában megközelíteni a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz központját. Előbb a térden fe­lül érő hó, majd az olvadó, ká­sás latyak állta utunkat. Mind­ezeken győzedelmeskedett azon­ban a legfőbb riporteri arany- szabály: lehetetlenség nincs! Szó, ami szó, végül mégis csak eljutottunk a színhelyre, s Tóth Tibor főkönyvelő útbaiga­zítása nyomán bepillanthattunk a közös gazdaság életébe, meg­győződhettünk közelebbről a most lezárt év során elért fej­lődésről. — A megyeszékhely három tsz-ének összevonásából 1961- ben jött létre közös gazdasá­gunk — ad a főkönyvelő elöl­járóban rövid visszapillantást. — A név onnan ered, hogy azokban az években a szedés­ben, betakarításban, szinte va­lamennyi munkában állandó se­gítséget kaptunk a szovjet ala­kulatoktól. diákoktól. Ezt a szüntelenül megnyilvánuló kap­csolatot őrzi az elnevezés. Igen nagy szükség is volt a támo­gatásra. hiszen rendkívül ala­csony — ma is csak másfél száz — a taglétszám, s az 1400- ról akkor liárom és fél ezer holdra megnőtt területhez mind­össze ha húsz gazdánkkal lett több. AZ TI TÖBBI három esztendő­ben 1965 az első. amikor nincs mérleghiány. Sőt, mintegy fél­milliót tartalékoltak is vető­magvásárlás céljára? A tagság összes jövedelme — a háztájiról nem is, szólva — kis híján 3 millió forintot tesz ki. — Adottságaink alapján a vá­ros legjobb tsz-ei közt lehet­nénk — sorolja tovább Tóth Tibor. — S a megváltozott, új vezetőség a lehetőségeket mesz- szemenően ki is aknázza. Ré­gen például, ha a növény rosz- szul kelt, ráfogtuk az időjárás­ra —. s maradt ennyiben. Most: gyors kiszántás, majd fejtörés: mit vessünk a helyébe, hogy ne károsodjunk. És természetesen azonnali célravezető intézke­dés. A felvásárlási árak változása több szarvasmarha hízóba 'állí­tását is eredményezi. Idén a tavalyi 89-cel szemben három­szor ennyinél is több hízott marha leadására kerül sor. Legfőbb célkitűzéseik egyike az állattenyésztés — elsősorban a szarvasmarha-állomány — to­vábbi fejlesztése. Hogy ehhez már lerakták az alapokat, azt bizonyítja a tervezett 2600 he­lyett 3000 literrel ..kacérkodó” — pontosan 2944 literes — fejé- si átlag, amelyet olyan gondo­zók segítségével értek el, mint Ország Antal, aki 3409 liter át­lagos tej hozam kifejésével az élen áll. De rajta kívül még két fejőgulyás dicsekedhet a 3000 litert meghaladó átlaggal. A SZÖVETKEZETI gazdaság egészének előrelépését pedig — most. pár nappal a zárszám­adási közgyűlésen elhangzó be­számolót megelőzően — bizo­nyítsa még néhány adat: az 1964. évi 6,5 millióval szemben csaknem 50 százalékos a bruttó jövedelem növekedése. A ter­mékek, hozamok összes értéke 16 millióról majd 20 millió fo­rintra emelkedett, a bruttó ár­bevétel pedig 8 millióról kis híján 12 millió forintra szökött fel ez idő alatt. J. T. Kellemetlenség. célja elsősorban a pihenés, vi­torlázás a tengeren és a régi vízi élmények felújítása. Az Aeneas Hajósklub hatása a kül­földön élő volt osztálytársban sem halványult el, emlékeztet a hazára.” Mulassuk be röviden dr. Haj­nóczi Gyulát. O aján született, rokonsága itt él. Felesége is bajai származású. Középiskoláit a vá­rosban végezte, 1938-ban érett­ségizett. Olasz—magyar székes tanárnak készült először, majd az építészmérnöki oklevél el­nyerése után a budapesti Mű­egyetem oktatója lett. Azóta is itt dolgozik az építéstörténeti tanszéken és Major Máté a principálisa. (Major Mátéról nemrég írtam riportot bajéi elő­adásával kapcsolatban. Hajnóczi Gyula elmondotta, az egyetemen fedezték fel, hogy mindketten bajaiak.) Az ókori építészettörténeti tantárgy előadója. Régészeti ta­nulmányainak eredményeként 1961-ben bölcsészeti doktorátust szerzett. Építészeti tanulmányo­kat folytatott Itáliában, Görög­országban és Egyiptomban. Dok­tori disszertációját az ókori ró­mai építészetről írta. Oktatói munkája mellett több műemlék­helyreállítási tervet készített. Nevéhez fűződik a szombathelyi Isis templom és az Aquincumi Polgárváros rekonstrukciója. Szakirodalmi munkásságából ki­emelkedik műszaki kanditátusi disszertációja „Térszemlélet és világnézet” címmel. Számos épí­tészet-elméleti cikke és tanul­mánya jelent meg, és készül egyetemi tankönyve. Az 1964. évi núbiai régészeti expedíció­ban részt vett. Ennyit tud róiia a riporter. Melyek közeljövőbem tervei? „Ebben az évben kandidátus leszek, megjelenik tankönyvem is. Ez az év az „aratás” éve”. A nu- biai ásatás építészeti leírásának publikálását a jövő év elejére tervezem. Az akadémia megbí­zásából könyvsorozat készül a magyar építészet történeté -ö! Az első kötetnél, a honfoglalás előtti építészet megírásánál társ­szerző vagyok.” jB okát olvasunk Egyipt • m büszkesége, az asszuár i gát építéséről és arról a na'y nemzetközi összefogásról, me’v az elárasztott terület régészet' emlékeinek megmentéséért fo • lyik. A nubiai ásatásokról ír könyvének csak egy év múlva lehetünk olvasói. Ügy gondolom ez inkább szakmai jellegű lesz Ezért kérem, beszéljen az ex­pedíció munkájáról. Bánáti Tibor f Folytatása következik,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom