Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-08 / 32. szám
Hasznos időtöltés, örömök, gondok JSőtanácsi munka a kiskunfélegyházi járásban A titkárasszony Csólyosra készült. de valami történt a kocsival, amelybe betársult, a busz pedig már korábban elment, így maradt itthon, s így találkozhattam Tóthné Jolikával, a kiskunfélegyházi járási nőtanács irodájában. Tulajdonképpen csak „tisztelgő” látogatásra néztem be hozzá, ötletért, témáért, megtudni mit csinálnak most az asszonyok a járás községeiben. A halkszavú járási nőtanácstitkár a duruzsoló kályha mellett sorolni kezdte: . — Alpáron most négyféle szakkör , működik, 150 taggal. Harmincötén járnak szabásvarrásra, tizennyolcán a kézimunka-szakkörön a népi hímzés művészetével ismerkednek, hat- vanan a játékkészítéssel.. . Ök már második éve vannak együtt, s a kezdetben szórakozást jelentő szakköri foglalkozásokon végül is új szakmát tanultak. A csongrádi háziipari szövetkezet tőlük kapja és szállítja külföldre is a böbe-babák, mazsolák. újabban pedig a tengerészbabák tucatjait... Akitől elevenebb a légkör I és a diákotthoni nevelőtanárt | felkeresni, ők biztosan többet tudnak a leromlás okáról, s j nemcsak jó tanáccsal, de talán tanulótárs ajánlásával is segítségére lehetnek... A jövő iránti felelősséggel Az ajtó becsukódik az új reménnyel induló asszony mögött, de a faluja, Jászszentlászló beszélgetésünk témájaként ittmarad: — Nagyon szépen együttműködik a községi nőtanács és a két termelőszövetkezet nőbizottsága. Ezen a télen három szakkörük indult, az egyikben tizenheten tanulják a csuhéfo- nást. Ezt a földművesszövetkezet javaslatára szervezték meg, s ha az* idén megszerzik a jártasságot — jövőre már exportra készíthetnek használati tárgyakat. Így télen, az otthoni munka mellett egy kis jövedelemhez is juthatnak az asszonyok. No, és a klubjukról sem feledkezzünk el, mert ott a múlt csütörtökön olyan okos vita folyt... — Politikáról? — Ezúttal nem. Volt egy egészségügyi előadás, amelyhez az adott apropót, hogy a községben évről-évre kevesebb gyerek születik. 1958-ban például még 36. a múlt évben már csak 11 újszülöttet anyakönyvezhettek. Viszont — nemcsak ebben a községben, de másutt is — évről-évre több a terhességmegszakítás. Miattuk a járásban és városban az utóbbi öt évben több mint háromezer apróság nem születhetett meg. St#ki nem vitatja, hogy a döntés joga a szülőké. De vajon mennyivel kevesebb falusi asszony döntött volna a megszakítás mellett, ha részletesen tisztában van annak minden egészségre, a család jövőjére ártalmas következményével? Minderről — úgy érezzük, — most. fokozott kötelességünk őszintén beszélni az asszonyokkal. Sőt az édesapákkal is a községek felében éven Le egy alkalommal megrendezésre kerülő apák ankétján, amely eddig [ főleg a gyermeknevelés iránti j felelősségébresztgetést szolgálta... Megoldásra váró gondok Jászszentlászlóról szinte észrevétlenül bekalandozza beszélgetésünk az egpsz járást, amikor ez a téma részleteiben is kibomlik. Például: A járásban többezerre tehető a más vidékre eljáró munkások száma, s ez szintén kedvezőtlenül hat vissza a családi létszám alakulására. Félegyházáról 1500-an. Kiskunmaj- sáról mintegy félezren járnak más városba, helységbe dolgozni. Köztük családos emberek. Ilyen esetekben aztán nemcsak a házimunka, de a gyereknevelés minden gondja is osztatlanul az édesanya nyakába szakad ... Auztán — s erről ritkán esik szó. még kevesebb az intézkedés — a kisebb városokban is elkelne a nagyobb számú négyórás munkalehetőség a családos asszonyoknak. Amikor itt tartunk, újra nyílik az ajtó. — Rosszkor jöttem? — kérdezi szomorú mosollyal a negyven év körüli asszony. — Éppen tegnap este érdeklődtem, de sajnos, még mindig várni kell. Azért, ha erre visz az útja, mindig jöjjön fel. Zajtalanul csukódik az ajtó, mint amikor jött. De a szomorkás, zavart mosolyt most is látom. Talán azért, mert Jolika később elmesélte róla. hogy részeges, goromba férje az állami gondozásból magához vett kislánnyal együtt elüldözte a gyötrelmet, de egyúttal otthont is nyújtó tanyáról. Visszajött idős szüleihez a városba, de megélhetést adó, állandó munkát hónapok óta nem sikerült szereznie ... Delet harangoznak. — Lám, hogy elrepült a délelőtt, s mennyi mindenről nem beszéltünk még! — lepődik meg Jolika. És „kárpótlásul” február 10-re Gátérra invitál, a most folyó szövetkezeti asszonytanácskozások egyikére. Eszik Éva Jolika szívesen és szeretettel beszél az alpáriakról. Szavai elém rajzolják egy asszony vonzó portréját, akitől soha hangos szót nem hallani, de akibep nagy-nagy tenniakarás, érdeklődés lakozik. A napokban is hívásra sem várva kopogott a tsz- elnök irodáján megtudni; mikor lenne ideje egy megbeszélésre az asszonyokat foglalkoztató gondokról.. . Ugyanez a csendes szavú asszony — Cim- mer Istvánná, az alpári nőtanács múlt évben választott új titkára — egy hír hallatán végigjárta társait, s tizenötödma- gával érkezett a meghirdetett pártnapra ... Most a szakkörök mellett társaival az asszonyok klubját szervezi. A kultúrház vezetőjével már megállapodtak, szívesen fogadják ott őket, s rövidesen elkészül a tartalmas klubprogram is ... — Cimmemé olyan típusú asszony, akiből ha egy van egy faluban, már elevenebb a légkör, új tartalmat, célt kap a többiek élete is — hangzik jellemzésül az utolsó mondat. Mintegy végszóra kopognak, s egy fejkendős asszony lép a szobába. A jászszentlászlói nőtanács 4gyik tagja szülői aggodalommal tanácskérőbe jött. Érettségi előtt álló fiának a vártná' rosszabbul sikerült a félév. H; egészséges lenne a gyerek, nen bánkódna ennyire... Tétova tanácstalanság tükröződik az arcán míg meg nem állapodnak: leghelyesebb az osztályfőnökét Mosoly nélküli arcok. Bánatos, szomorú tekintetek. Elhallgatok, belémszorulnak a kérdések. Aztán szaporán érdeklődni kezdek, hogyan érzik magukat itt, de minduntalan azon jár ez eszem továbbra is, hogy hány családi perpatvarnak, tragédiának voltak tanúi ezek a korán öregedett gyerekek! Válás. Részeges szülők. Egészségtelen körülmények .:. Végül állami gondozásba, majd nevelő szülőkhöz kerültek. Körülbelül ez a rövid története a két Marikának. A 16 éves Dudás Marika már nyolc éve van Erzsiké néninél, a mamánál. De ez alatt az idő alatt sem felejtette el a múltat. A piszDudás Marika felolvassa a nagyapának a nap érdekesebb eseményeit. A KÉT MARIKA kot, rendetlenséget, nemtörődömséget, a veréseket... — Igen ... Vertek... — mondja halkan — sokszor kékzöld volt az egész testem. Anyukám odaadott egy parasztcsaládnak kint a tanyán, hogy azok neveljenek. Cseléd voltam. Még iskolába se engedtekr Ha valamit rosszul csináltam, ütöttek ... Az emlékek könnyfátyolt vonnak a kislány szeme elé. Nemrég kistestvére született Marikának. Mikor meghallotta, keservesen zokogni kezdett. Nem tudja megmondani, hogy miért. Talán úgy érezte, hogy az édesanyja most már végképp elhagyta, nem szereti többé. mert ott a másik, akit biztosan szeret.:. Itteni „testvére”, Simon Marika, nyolc éves. ö csak másfél éve van Erzsiké néninél, ö az elevenebb. Kisebb, nem is nagyon érti talán, hogy mi történt vele. Detki Erzsébetnél most már mindketten jól vannak. Testvérként segítik és szeretik egymást. Nevelőanyjuk minden este kikérdezi őket a leckéből, törődik velük, gondoskodik róluk. Úgy szereti őket, mintha saját gyerekei volnának. Kérdeztem Detki Erzsébettől, hogy miért hozta ki ezeket a gyerekeket az intézetből, mi késztette arra. hogy gondoskodjék róluk? Sokáig gondolkozik. — Nem tudnám megmondani,,} De azt tudom, ha nem nafkö2:b]et? „Megbízhatatlan“ informátor AZ ÚJSÁGÍRÓI munkában — nemcsak a Petőfi Népénél — van egy régi tapasztalat. Különösen az olyan cikkekre való reagálás dolgában, melyek állásfoglalást, bírálatot is tartalmaznak. Elég gyakran előfordul tudniillik, hogy felsőbb szervek illetékes vezetői, előadói, felelősei így vélekednek: „Nem mondjuk, hogy nincs igazság abban, amit az újságíró feltár, de akkor lett volna valóban helyes az álláspontja, ha engem is megkérdez, meg a járásnál X-et. Y-t és Z-t... Jó, tudjuk, ott helyben a pártszervezetnél, tanácsnál, tsz-nél is beszélgettek az elvtársakkal, de.. És ezután a „de” után következik a furcsaság. „De tudniok kell az elvtársaknak, hogy Y. elvtárs ott a tanácsnál nem egészen megbízható informátor. Sokszor elfogult, másképp látja a kérdéseket, mint mi.” Ez a különös kitétel, ami miatt írunk erről a jelenségről. Legutóbb például yblyan elvtársat illetett ez az egyáltalán nem hízelgő. dehonesztáló jelző — „megbízhatatlan informátor” —, aki mögött 20 esztendős funk- ciunáriusi. közéleti működés áll. MIELŐTT tovább mennénk, meg kell mindjárt jegyeznünk, hogy nagyon helyes és mindig aktuális igény az újságíróval szemben — a sokoldalú utána- nézés, kontroll elvégzése a felsőbb szervektől téma kérése és az abban való helyes eligazodás. A cikk hatékonyságát csak emeli, ha abban kevésbé jelentősnek látszó részletkérdésekben, adatokban is pontosságra törekszik a riporter. Számításba kell azonban venni, hogy vannak bizonyos ésszerű határok, melyek már azzal függenek ösz- sze, hogy az adatközlőt, informátort szavahihetőnek tartjuk-? vagy nem. Mert ha egy községi vb-elnök vagy -titkár — éppen a lakosság véleményére, jelzésekre támaszkodva — véleményt mond az újságírónak a szolgáltatások ottani helyzetéről, azt felülellenőrizni Ifelesleges például a járási vb-titkárnál vagy a megyeinél. AZ IS TERMÉSZETES, hogy egy adott termelőszövetkezet munkaerő- és I jövedélemprob- lémáiról életszerűbben tud informálni a tsz |)árttitkára, mint mondjuk a járájsi vagy megyei mezőgazdasági előadó, aki igaz, jelentések sorából bizonyos általános képet alkotott magának a gazdaságról, ide annak igaz voltát az idő. a változás gyorsabban módosítja a helyszínen. Ha a tsz elnökének, könyvelőjének, valamelyik vezetőségi tagjának nincs Js meg az affaj- ta távlata, mint mondjuk & járási felelősnek, a gyakorlati, a közvetlenül erezhető eredmények. gondok értékelésében ők frissebbek, pontosabbak. Még ha mondjuk a „erőstől nyakukba zúduló” tennivalók miatt — objektíve — elvésznek a részletekben. Természetes, hogy a viszonylagos igaz. poritos megállapítás érdekében minél több oldalról kell informálódnia az újságírónak is, funkciojnáriusnak is. De hogy ki tárja tel a megközelítően helytállói igazságot egy alapszervezet, üzem vagy termelőszövetkezet életéről, azt ne olyan kritériumok határozzák meg, mint. az említettek. MERT KÜLÖNBEN mi szükség lenne helyi vezetőkre, alsóbb irányítókra, mikor ők „nem mérvadók” a vélemény- alkotásra? Hol maradna a vezető, irányító [tevékenység dialektikus tart-aljna. az álláspontok sokoldalú, színes, fantáziadús kialakításé? Tóth István Haladó, felvilágosult tagság (Tudósítónktól.) Sok szövetkezetben jártam már, és úgy gondoltam, hogy az elnök úgy hozzá tartozik a tsz-hez. mint a mozdonyvezető a vonatszerelvényhez. Éppen azért nagyon meglepődtem, amikor a mélylennének, valami nagyon hiányozna az életemből. Nem ők az elsők. Előttük nyolc évig volt itt egy kislány. Azt is Marikának hívták. Férjhez adtam. Most már van egy aranyos kis „unokám” is. A gyerekek szeretettel, rajonkúti Béke Tsz-ben az elnök utón érdeklődbe, azt a választ kaptam, hogy, nincs. Volt, de elment, és m4g nem választottak újat. Azérlt a Béke Tsz vonata megy toúább, nem is rósz« szül. Ezt állapítottam meg a párttitkárral. ; állattenyésztővel és főagronórj-iussal folytatott beszélgetés utón. A közös gazdaság 4000 holdon gazdálkodik, taglétszáma 580 és van 160 nyugdíjasuk, 1964-ben egy [tagra 12 ezer forint, 1965-ben 15—16 ezer forint I kereset jut. 800 hold kukoricá- i juk 22,5 mázsás átlagot adott I májusi morzsblthan. 100 holdra j 23,5 számos - állat jut, ez az i arány 1964-ben még csak 19 volt. | 850 szarvasmarhájuk van, j most épülne !egy 100 férőhelyes tehénistálló. de anyaghiány j miatt késik a befejezése. A j múlt évben késedelem miatt 30 [ezer forint kötbért kapott a tsz j a kivitelező j Kiskunhalasi Ta- | tarozó Vállalattól. Haladó, felvilágosult tagságot tükröz az is. hogy 330 tagja van az önsegélyező csoportnak a j Béke Tsz gazdái közül. T. M. Simon Marika jól felel számtanból, mert tegnap Erzsi mama alaposan kikérdezte a leckét. % gással csüngnek a mamán. A tanulás befejezése után mindig segítenek a ház körüli munkában, s beszélgetnek a 89 éves, de még mindig fiatalos, jó kedélyű nagypapával, Detki Erzsébet édesapjával. Talán elfelejtik egyszer a múltat is. K. Zs. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó; Mezei István igazgat . Szerkesztőség: Kecskemét.! Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont- 26-18, 23-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta.' Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Báes-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index; 23 063
