Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-08 / 32. szám

Világ proletárjai, egyesüljétek! SZOCIALISTA M V W K AS PÄRT BACS-KISKv/IM M5GVEI LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 32. SZÄM Ara 60 fillér 1966. FEBRUÁR 8, KEDD Aláírták az EAR és Magyarország új megállapodásait Hétfőn Kairóban Kállai Gyula látogatása alkalmából aláírták az EAK és Magyarország új megállapodásait. Bíró József külkereskedelmi miniszter és dr. Gabid Sukair gazdasági és tervezési miniszter hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményt és a 2. számú ma­gyar—EAK gazdasági együtt­működési egyezményt; a ma­gyar külkereskedelmi miniszter és dr. Riad Torky miniszter, az EAK tudományos főtanácsának elnöke műszaki-tudományos együttműködési egyezményt, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének ügyvezető elnöke és Amin Hueidi tájékoz­tatási miniszter, tájékoztatási egyezményt, a KKI ügyvezető elnöke és Hasszán el Feki kül­ügyi államtitkár kulturális mun­katervet, Rónai Rudolf közle­kedési- és postaügyi miniszter­helyettes és Aziz Jasszin ide­genforgalmi és régészeti minisz­ter idegenforgalmi egyezményt írt alá. A magyar kormányfő egyip­tomi látogatásának hetedik nap­ján az EAK „második főváro­sába”, Alexandriába látogatott ahol Mohammed Hamdi Asur, a város kormányzója, valamint az alexandriai hatóságok, az Arab Szocialista Unió számos képviselője fogadta. A magyar vendégek az El- Zahra-palotában rendezett fo- godás után megtekintették a gyönyörű kikötőváros neveze­tességeit, a tengerparti sétányt (a híres Comiche-t), a mecse­teket. az emlékműveket. (MTI) A zárszámadások befejezd szakaszában Csaknem hatvan közgyűlést tartanak e héten Járási és városi pártbizottsá­gaink — amint azt a tapaszta­lat bizonyítja — nagy gonddal és körültekintéssel készítették elő a szövetkezeti gazdaságok zárszámadó közgyűléseit. Az elő­készítésben. illetve a beszámo­lók elkészítésében a pártalap- szervezetek jelentős mértékben segítik a gazdaságok vezetőit. Eredményesnek bizonyultak a helyenként megtartott brigád­gyűlések is, melyek keretében számos fontos gazdálkodási kér­dés napirendre került. A megyében az elmúlt hét végéig 23? termelőszövet­kezet közül 206-nak, a 65 termelőszövetkezeti csoport­ból pedig 39-nek a zár­számadása nyert megerősí­tést. Egyszersmind befejeződött a 21 szakszövetkezet zárszámadásá­nak felülvizsgálata is. Zár­számadó közgyűlést a fenti idő­pontig 65 tsz-ben és egy tszcs­ben tartottak, míg a szakszö­vetkezetben erre még nem ke­rült sor. A közgyűlések meg­tartása a legjobb ütemben a bajai és a dunavecsei járásban halad. Csupán ezen a héten majd­nem annyi közgyűlést tar­tanak a megyében, mint február első hetéig együtt­véve. Általános tapasztalat, hogy a közgyűlések beszámolói jobbak, sokoldalúbbak az elmúlt évek­hez képest. Behatóan elemezve értékelik a lezárt gazdasági év eredményei mellett a tagság munkaviszonyát, bátran mutat­nak rá a hibákra, s a következ­tetéseket messzemenően levon­va igyekeznek helyesen megha­tározni az idei tennivalókat. Akad azonban néhány olyan termelőszövetkezet is — főként a dunavecsei járásban és Kecs­kemét városában —, amelyek beszámolóinak fogyatékossága, hogy sok számszerű adat mel­lett alig-alig boncolgatják a gazdálkodás jó és rossz olda­lait. A gazdák részvétele a köz­gyűléseken kis híján 100 százalékosnak mondható. A kalocsai járásban nyolc közgyűlésen mintegy 130-an szóltak hozzá, s tettek javasla­tot az idei tervkészítéssel, a gazdasági év alaposabb előké­szítésével kapcsolatban. Néhány közös gazdaságban helyiség hiányában okoz gondot a közgyűlés összehívása. Ezt a nehézséget több helyütt — így például az öregcsertői Petőfi Tsz-ben — úgy hidalják át, hogy a közgyűlés anyagát elő­zőleg üzemegységenként tár­gyalják meg, majd küldöttgyű­lést tartanak. H. A. 1 legnagyobb titoktartás övezi • Amerikai—dél-vietnami tanácskozások • Tüntetés a résztvevők ellen joqaszbal A kecskeméti jogásznapok hagyományos befejezéseként szombaton este jogászbált tar­tottak Kecskeméten az Arany­homok Szálloda termeiben. A reggelig tartó táncmulatságon az országos hírű Bergendi-együttes húzta és fújta a talpalávalót. A munkásoké a szó Egy verset olvastam a na­pokban, amelyben a költő régi munkatársaihoz. elvtársaiho; szólt. Idézte azokat az időket amikor a tíz körmükkel ásták ki a gépeket a romok közül, hogy újra termelhessenek a gyárak. Éhesen, de a jövőbe ve­tett rendíthetetlen bizalommal építették az országot, s szabad vasárnapjukon, mint falujárók kovácsolták erőssé a munkás­paraszt szövetséget. Már csak fényképek, ritkán feltörő emlékek idézik a hősi múltat. Hiszen nincsenek ná­lunk éhező emberek, nem kell tehervonat tetején utazva vinni a lisztet a gyárnak. Kényelme­sebb az élet. van már idő nyúj­tózkodni egyet pihenésül mun­ka előtt, munka után. S most mégis a költő lázas érdeklődés­sel azt kérdi régi társaitól, ha meg kellene váltani újra a hol­napot: — mennél-e még?... A holnapot mindig meg kell , váltani. Igaz ma nem az ország romjain állunk, két évtized alatt derekas munkát végez­tünk. A régi tűzre, lelkesedés­re, amelyet a költő számon kér munkás és elvtársaitól azonban továbbra is szükség van. Szi­lárd fundamentumot raktunk le az elmúlt években: a szocia­lizmus alapjait. Erre pedig fa- lat keli húzni. Űj ötéves terv kezdődött, a szocialista építő- munka jelentős szakasza, amelynek az idei esztendő igen fontos része. ® z elkövetkező napokban megyeszerte összeülnek az üze­mi parlamentek: megkezdőd­nek a termelési tanácskozások. Ezeken a megbeszéléseken — amelyeken az idei tervek vég­rehajtásának módozatairól tár­gyalnak majd — a munkásoké a szó. A hétköznapok hősei mondják el véleményüket, mit hogyan lehetne még jobban csi­nálni, hiszen az ő felelősségér­zetük, öntevékenységük, áldo­zatkészségük — amely a felsza­baduláskor fellobbant ország- építő tűzből táplálkozik — ha­talmas lendítője a termelésnek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a műszaki konferenciák nyomán készült beszámolókban az igazgatók, a vezetők mond­ják cl a munkásoknak a prob­lémákat, osszák meg velük gondjaikat, vonják be őket a termelés ügyeinek intézésébe. A szocialista demokráciának nagy ereje éppen abban rejlik, hogy a dolgozók nemcsak gé­piesen elvégzik a rájuk kisza­bott feladatot, hanem alkotó’ módon gondolkodva javaslato­kat tesznek, kezdeményeznek. Egyes vezetők manapság félre értelmezik a nagyobb vállalati önállóságot. Növekedett egy­személyi felelősségük ezért — ki nem mondva — de úgy gon­dolják csökken az üzemi de­mokrácia szerepe. Ellenkezőleg! Nem egy ember, csakis az üze­mi kollektíva egésze birkózhat meg sikeresen a nagyobb ön­állósággal járó feladatokkal. Az elmúlt években tartott termelési tanácskozások sok jó ötlet, kezdeményezés, termelési mozgalom gazdag tárhazai vol­tak. Tudnánk azonban példá­kat sorolni arról is. hogy a megye több üzemében mennyi­re elhanyagolták ezeket a meg­beszéléseket. Volt olyan válla­lat. ahol egyáltalán nem tar­tottak termelési tanácskozást az elmúlt évben. Ismerünk olyan gyárat, ahol csak a dol­gozók hosszas követelésére hív­ták össze a .munkásparla­mentet”. Akadt üzem. ahol fél­re értelmezték a termelési ta­nácskozás funkcióját a vezetők, s az öt órán át tartó értekezle­ten négy és félórát ők beszél­tek, a munkásoknak pedig nem jutott idő véleményük, javasla­taik kifejtésére. M ilyen is a termelési tanács­kozásra készített jó beszámoló? Az, amely nem a tervszámok tengerével árasztja el a hall­gatóságot. hanem elemzi az egyes üzemrészek feladatait, hogy a brigádok, sőt egyes dol­gozók is megismerve, mit kell megvalósítaniok megtehessék vállalásaikat, javaslataikat. A későbbiek során pedig igen fontos, hogv mi történik az el­hangzott észrevételekkel. A ta­pasztalatok szerint, ahol az igazgató ellenőrzi mi lett a dolgozók javaslatainak sorsa, s ha szükséges maga tesz in­tézkedéseket a felvetett problé­mák megoldására, ott tovább fokozódik a kezdeményező kedv. Ahol csak formális ez a munka, ott eluralkodik a kö­zömbösség, gépiessé válik a dolgozók tevékenysége. Ezt pe­dig el kell kerülnünk a jövő­ben. Az elkövetkező hetekben le­zajló termelési tanácskozáso­kon tehát a munkásoké a szó. A szocialista jövő. a gazdagabb élet megváltása érdekében most nem úgy vetődik fel a kérdés, mint ahogy a költő tette fel: — Mennél-e még? Hanem az­zal a tűzzel, lelkesedéssel, amely fűtött mindannyiunkat a munkáshatalom hajnalán, in­duljunk harcba a harmadik öt­éves terv megvalósításáért. A dolgozók a „munkásparlament- ben” a termelési tanácskozáson segítsenek feltárni azokat a rejtett tartalékokat, amelyek­kel javítható a minőség, növel­hető a termelékenység, csök­kenthető az önköltség. A mun­kások közvetlenül látják azo- kaí a részleteket, amelyeket az igazgató, főmérnök, technikus stb. vezetők nem vehetnek ész­re. Ily módon sokszor megold­hatatlannak tűnő problémákra tudnak megoldást találni. A februári tanácskozásokon az idei feladatokról tárgyalnak majd. Sok szó esett az utóbbi években arról, hogyha csak egy kicsit jobban” dolgozna mindenki, mennyivel gazda­gabb lenne az ország, s vele együtt lakossága is. Essék hat minél több szó a ..munkaspar- lamentekben” arról, hogyan le­het az idei termelés sikeréért a munkát elvégezni minél, job­ban' N. O. HONOLULU (MTI) Honoluluban, a Hawaii szi­getek fővárosában hétfőn két­napos tanácskozások kezdődtek a Johnson elnök vezette ame­rikai küldöttség és a saigoni kormány delegációja között. A dél-vietnami küldöttség repülő­gépe helyi idő szerint röviddel 17 óra után érkezett a honolului repülőtérre. A gépből kiszálló Ky tábornok, miniszterelnököt és Van-Thieu dél-vietnami ’ál­lamfőt, valamint kíséretüket a repülőtéren Johnson elnök fo­gadta. Johnson elnök, aki hivatal­ba lépése óta most első ízben hagyta el az Egyesült Államok szárazföldi területét, a honolului repülőtéren rövid üdvözlő be­szédei! mondott, amelyen nyo­matékosan hangoztatta, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja a saigoni rezsimet. Beszédében Johnson támadta vietnami politikájának ellenzőit és azt bizonygatta, hogy a Dél- Vietnamba küldött amerikai ka­tonák az Egyesült Államok te­rületétől sok ezer kilométer tá­volságban is az amerikai érde­keket védik. Röviddel a saigoni kormány küldöttségének szálláshelyére történt megérkezése után az épület előtt nagyobb tömeg tüntetett az Egyesült Államok vietnami politikája és a saigoni kormány ellen. A dél-vietnami—amerikai tár­gyalásokra az Egyesült Álla­mok Csendes-óceáni haderőinek parancsnokságán kerül sor. Ho­nolulutól mintegy 28 kilométer­re. A Camp Smith-i tárgyaláso­kat — ez az amerikai parancs­nokság épülettömbjének neve — a legnagyobb titoktartás övezi. A politikai és katonai kérdése­ken kívül öt különbizottság tár­gyalja majd a Dél-Vietnamnak adandó amerikai segítség kér­dését

Next

/
Oldalképek
Tartalom