Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-04 / 29. szám
Bz igényekhez alkalmazott új formák az fmsz-i közétkeztetésben Levél a jóságról KP eszkető kézzel, szálkás be- tűkkel vetette papírra sorait Baranyi Erzsébet, Kecskemét, Kerekes utca 28. szám alatti lakos. „Elnézést — írja —, ha valami nincs rendesen írva, de 11 éve ideggyulladásos beteg vágyóiig s nehezemre esik a toliforgatás. De legalább ily módon szeretném megköszönni néhány kisgyerek hozzám való jóságát.’’ most lássuk közelebbről, ** milyen mondanivaló vezette Baranyi Erzsébet tollát? Egy nemrég megjelent hír lapunk Üttöröélet rovatában, mely arról tudósított, hogy a megye egyik szociális otthonának lakóit ajándékokkal, műsorral lepték meg az úttörők■ „Nyolcvan éves édesanyámhoz és hozzám is eljutottak azonban a gyermeki szeretet sugarai — folytatódik a levél. — A Kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskolából Szabó Editke és a Mazsola őrs többi tagja jöttek el hozzánk már többször. Felaprították a fát, bevásároltak, mert idegzsábám miatt én képtelen vagyok erre. Keveske zsebpénzükből ajándékot vásároltak, amit nagyon köszönök, de nem várhatok el, viszont ha elviszik törött szemüvegemet is megcsináltatni, ezért is nagyon hálás vagyok .. Kiaranyi Erzsébet azért küldte szerkesztőségünkbe levelét, hogy továbbítsuk azt a Zrínyi Ilona Általános Iskola nevelőinek. Szívesen teljesítjük kérését, de egyúttal nyilvánosságra is hozzuk sorait, mert mi is büszkék vagyunk a Mazsola őrsre és a többi pajtásokra, akik meleg szívvel, leleménynyel segítik a beteg, magános, idős embereket. B. Gy. A foglalkoztatottság növekedésének, a termelőszövetkezetek fejlődésének, erősödésének szinte természetes velejárója a szociális—kulturális igények emelkedése. Alighanem ez ösztönözte a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságát nemrégiben a közétkeztetés helyzetének vizsgálatára, megvitatására. A tájékoztató jelentés, melyet Karsay Árpád kereskedelmi felügyelő és Kürtös Ádám, az FJK igazgatósági elnöke együttesen terjesztett elő, öt év távlatában jelentős fejlődésről adhat számot. Íme, bizonyságul csak néhány adat: míg 1960-ban a napközis, bölcsődei étkező létszám napi átlagban alig érte el a 900 személyt, addig az elmúlt év végén az 1900-at is meghaladta. A szociális és egészségügyi intézményekben bentlakó és rendszeres, teljes napi ellátásban részesülők létszáma csaknem megkétszereződött 1961—1965 között. A földművesszövetkezeti közétkeztetés fejlődésében pedig még szembetűnőbb az előrelépés. Szemben az I960, évi kilenccel, ma a járásban 13 földművesszövetkezeti vendéglátó egység foglalkozik rendszeresen főzéssel. Ennél Is nagyobb arányban növekedett az étkezők száma és a kiszolgáltatott ételféleségek értéke, nem is szólva a minőségről, amely méltán váltott ki köz- megelégedést a lakosság körében. öt évvel ezelőtt egyetlen földművesszövetkezeti vendéglőben sem folyt előfizetéses étkeztetés a bajai járásban. Ma viszont valamennyi jelentősebb vendéglő e formával is a lakosság szolgálatára áll, s a saját készítésű ételforgalomnak nagyobbik hányadát ily módon biztosítja például a bácsalmási Sárga Csikó, a sükösdi Fehér Akác Kisvendéglő, a bácsboko- di Otthon Étterem és a járás még jó néhány kisébb vendéglője, falatozója. Csupán a bácsbokodi fmsz 900 ezer forintos forgalmat bonyolított le tavaly (300 ezer forinttal többet mint 1961-ben) közétkeztetési szolgáltatások címén. Az elért eredményekben — a megnövekedett lakossági igények mellett — nagy szerepe volt az azokhoz való rugalmas alkalmazkodás, újabb és újabb formák bevezetése. S ebben a bajai járás több földművesszövetkezete mellett különösen a bácsbokodi fmsz jeleskedett. A helyi presszóban például előre bejelentett igény szerint reggelizni lehet, a kisvendéglőben rendelésre friss vacsora kapható. Bácsbokodon vezették be először az úgynevezett szövetkezeti lakodalmakat, amelyek azóta egyre népszerűbbek más községekben is. Közkedveltek a különböző társasvacsorák és az ugyancsak Bácsbokodon kezdeményezett, halvacsorával egybekötött családi összejövetelek. Külön is említést érdemel, hogy a közétkeztetési rendezvényeket az fmsz-ek központi árualapok igénybevétele nélkül igyekeznek szervezni és lebonyolítani. A bácsbokodi szövetkezet például a lakodalmaknál a vendégek által vitt baromfit átveszi és felvásárlási áron elszámolja a lakodalmat tartó javára. A lakossági igények állandó figyelemmel kísérése, s az azokhoz igazodó kezdeményezések mellett a múlt évi árvíz idején is derekasan helytálltak a járás földművesszövetkezetei a közétkeztetés bonyolításában. Hiszen a csátaljai. dávodi és herceg- szántói földművesszövetkezeti dolgozók sok száz árvízkárosult átmeneti étkeztetését szervezték meg közmegelégedésre. A közétkeztetésben öt év alatt elért figyelemreméltó eredmények biztosítékát jelentik az e téren való előrehaladásnak, amire meg is vannak a további elképzelések. Ezeknek lényege: az igények és a lehetőségek okos egyeztetése. A harmadik ötéves terv időszakában a járás j fmsz-ei csak ott kívánnak közétkeztetési célokra beruházni, felújításról gondoskodni, ahol feltétlenül szükséges. A bácsalmási Sárga Csikó korszerűsítése például máris folyik. A Bácsbokodi Fmsz a csávolyi falatozót kívánja felújítani az átmenő forgalom miatt. Nagy- baracskán a falatozó bővítését, Dávodon korszerű falatozó—cukrászda kialakítását, Hercegszántón pedig a közétkeztetési hálózat korszerűsítését vették tervbe. Mibe került a hó? Válaszol az illetékes A panasz jogos „Munkahelyünkre autóbusszal járunk naponta Fülöpházáról. Többször előfordult, hogy az j apostagi járat nem vitt el bennünket. Majdnem minden hétfőn és piaci napokon ismétlődik ez. Nagyon sérelmezzük ezt, mert hiába van bérletünk a járatra, sokszor gyalog indulunk neki a 20 kilométeres útnak, vagy fagyoskodunk az út szélén, míg valami jármű el nem visz bennünket” — írják szerkesztőségünkhöz küldött levelükben a fülöpházi utasok. Panaszukkal kapcsolatban Nagy Imre a MÁVAUT kecskeméti állomásfőnökéhez fordultunk, aki a következőket mondotta: Valóban előfordult, hogy az apostagi járat nem vette fel a bérlettel rendelkezőket és így azok indokolatlanul később jöttek be munkahelyükre. Az ilyen és hasonló esetek elkerülése céljából az állomásfőnökség felhívta dolgozóinak figyelmét, hogy az utazásnál elsőbbséggel rendelkeznek a bérlettulajdonosok és őket a menetrendszerinti járattal kell beszállítani. Az alkalmi utazók részére ilyen esetékben kisegítő járatot biztosítanak. Ki az igényjogosult ? X múlt év novemberében huszonhárom édesanya aláírásával segítséget kérő levél érkezett szerkesztőségünkbe Orgovány- ról, hogy az óvodai főzés télen se szűnjön meg. Tomasák Ká- rolyné orgoványi levélírónk a napokban az érdekelt szülők köszönetét tolmácsolta, amiért nem szűnt meg az óvodások téli étkeztetése, de panaszosan rója fel, hogy „.. .még mindig nem étkezik bent minden gyermek”. Mit mond ezzel kapcsolatban az illetékes, Bartalos Zoltán, a járási tanács vb művelődési osztályának gazdasági felügyelője? — A novemberben fejhetett probléma jogos volt és ezt a két tsz segítségével márciusig — amíg a művelődési osztály státust tud biztosítani — megoldottuk. Ez harminc gyermeket érint. A panaszos levélben említett többi gyermek étkeztetésére, sajnos, márciustól kezdve sincs mód. A jelenleg ellátott gyermekek közül ugyanis tizenhét olyan van, akinek mindkét szülője dolgozik és így igényjogosult napközi otthoni elhelyezésre. A többi gyermek elhelyezésénél pedig a szülők szociális helyzetét vettük alapul. A tél fele elmúlt, s gondoljuk különösebben senki előtt nem kell részletezni, mennyi gonddal járt a szeszélyes időjárás az elmúlt hetekben. Rövid emlékeztetőül csak annyit: Kecskeméten a legkiadósabb havazások idején 220—230 hómunkás dolgozott naponta. A városi tanács hóeltakarítást irányító városgazdálkodási csoportja harminc hószállító járművet. két autógrédert és egy vontatóra szerelt hóekét „üzemeltetett” — s így nemcsak a közúti közlekedés zavartalanságát biztosították, de még az olvadás előtt sikerült tetemes mennyiségű havat „kimenteni” a város határában levő gyűjtőhelyekre. Erre emlékezve érdemes dicsérettel megemlékezni azokról. PETŐFI NÉPI A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-1S, 23-16. Szerkesztő bizottság 16-88 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 23 065 akik a legderekasabb munkát végezték: Szőke József. Kiss József és Varga Péter kubikosbrigádjáról és a legkritikusabb időszakban éjjel-nappal szolgálatot teljesítő művezetőkről, Erdős Lászlóról és Kiss Gyuláról. Még csak annyit: a természet rendkívüli ajándéka, a hatalmas hótömeg eltakarítása mintegy 380—400 ezer forint többletkiadást okozott a városnak. Orrszarvú-, mammut- és cápamaradványok a földalatti gyorsvasát útvonalán A Budapest felszíne alatti rétegeikben, ott. ahol a földalatti gyorsvasát kocsijai gördülnek majd, 50— 60 méteres rétegekben az utolsó 20 millió év írta meg a maga történetét, betűk gyanánt az itt eltemető- dött hajdani élőlények maradványait használva fel — állapították meg a szakemberek. A leletanyagból ennek a hosszú korszaknak gazdag állatvilága bontakozik ki. A megszámlálhatatlan mennyiségű csigán és kagylón — amelyek különösen a Hungária úttól keletre kerültek elő — és a Vérmező táján talált halmaradványokon kívül számos gerinces csontjai is felszínre kerültek. A Hungária körút és a Dózsa György út sarkánál Barabás Antal megtalálta a ma élő rágcsálók egyik ősét is, ami mint őslénytani lelet, európai vonatkozásban is ritkaságszámba megy. Ugyanitt kerültek elő egy orrszarvúfélé Ősi emlősnek a maradványai. Az egész megvizsgált anyagból tömegesen jutottak napvilágra rákollók, hajdani antilopok, rinooéroszok és delfinek csontjai és fogmaradványai, sőt cápafogak és a Népstadion táján egy 15 centiméter hosz- szú, 10 centiméter átmérőjű marómű tfog is. Napközben Funkcióhalmozás - vagy szííklátókörííség? A FUNKCIÓHALMOZÁS az utóbbi években többször adott már témát a közélet alakulását figyelemmel kísérő újságírónak. Pontos összegezés nincs a cikkek, elhangzott vélemények és javaslatok hatásáról, arról, hogy mennyivel csökkent a tucatnyi megbízatással ellátott emberek száma. De azt enélkül is tapasztalhattuk — s nemcsak a figyelemfelkeltő írások, hanem elsősorban a párt politikájának következményeként — hogy évről évre nő a közéletbe aktívan bekapcsolódók száma, azoké, akik napi munkájukkal együtt.iáró kötelezettségeiken túl szabad idejükkel sem bánnak szűkmarkúan. ha a köz érdekében tenni kell valamit. MA MÁR egyre több ember él azzal a tudattal, hogy nemcsak önmagáért tartozik felelősséggel, s öz megszabja magatartását is. Az egyik kecskeméti iskoláról beszélgettünk a napokban. Nem szégyellem bevallani, az összegezésen ugyancsak elcsodálkoztam. Ismerősöm legalább tucatnyi olyan szülő nevét sorolta fel. akinek mérhetetlenül] sokat köszönhet az iskola. Akadt köztük, aki a tv-t javította meg. asztalos- munkát végzett — de olyan is, aki minden héten egyszer ebédre hívja kisfia tanyán lakó osztálytársát. mért különben éhesen. talán ab utcán kóborolva várná ki a délutáni őrsi összejövetel idejét] Hosszan lehetne sorolni a példákat — nagyobbakat, egyszerűbbeket egyaránt — nemcsak az iskölából. hanem az élet minden területéről. Tanácstagok, társadalmi és tö- megszervezetá aktivisták neve és tette ezrével kínálkozik. CSAKHOGY míg egyre több jó tapasztalatról adhatunk számot — azt is meg kell vallani, hogy a régi szemlélet sem tűnt el __ teljese«. Egyik intézményünk vezetőjével beszélgetve, a minap ismét szóba került a funkcióhalmozás. Abból az alkalomból. hogy talán az ötödik mellé egy hatodik megbízatással akarták megtisztelni. Ha ez az első — Örömmel vállalja. Hiszen akkor nemcsak nevével, de munkájával is „fémjelezheti” az ú.iabb társadalmi tisztséget. Mivel azonban már volt öt másik — bátorkodott helyettese közreműködését felajánlani a társadalmi funkció ellátásához. Nem fogadták el. Hogy miért? Maga sem érti, hiszen akit ajánlóit, lelkiismeretes, szorgalmas, jó képességű ember. .. NOS némi gondolkodás, segy funkciókkal ugyancsak túlhalmozott közéleti emberről szóló portré elolvasása után megfejtettem a rejtélyt: Nem az ajánlott ifjú ember ellen lehetett kifogás — hanem a beosztása ellen. Egy „hibája” volt: nem első számú vezetője, hanem „csak” helyettes irányítója volt az intézménynek. Lám! Helyenként érvényre jutnak még olyan megítélések, melyek szerint egy társadalmi bizottság rangját az dönti el, hogy a munkájában közreműködő intézmény milyen „rendű és rangú” emberévéi képviselteti magát. Régen idejét múlt szemlélet? Ez vitathatatlan. Csakhogy káros is, mert ellentétben áll társadalmi törekvéseinkkel, azzal, hogy minél több embert, s minél hatékonyabban vonjunk be a közéletbe, a közügyek intézésébe. _ A FENTI szemlélet érvényre- juttatása nem a társadalmi munkások körének kiterjesztését szolgálja — éppen ellenkezőleg: a szűkítését, A formaságok túlbecsülése pedig semmiképpen nein szolgálja a tartalmi munka kibontakozását. E. É.
