Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-04 / 29. szám

Bz igényekhez alkalmazott új formák az fmsz-i közétkeztetésben Levél a jóságról KP eszkető kézzel, szálkás be- tűkkel vetette papírra sorait Baranyi Erzsébet, Kecske­mét, Kerekes utca 28. szám alatti lakos. „Elnézést — írja —, ha valami nincs rendesen írva, de 11 éve ideggyulladásos beteg vágyóiig s nehezemre esik a toliforgatás. De legalább ily módon szeretném megköszönni néhány kisgyerek hozzám való jóságát.’’ most lássuk közelebbről, ** milyen mondanivaló ve­zette Baranyi Erzsébet tollát? Egy nemrég megjelent hír la­punk Üttöröélet rovatában, mely arról tudósított, hogy a megye egyik szociális otthonának la­kóit ajándékokkal, műsorral lepték meg az úttörők■ „Nyolc­van éves édesanyámhoz és hoz­zám is eljutottak azonban a gyermeki szeretet sugarai — folytatódik a levél. — A Kecs­keméti Zrínyi Ilona Általános Iskolából Szabó Editke és a Mazsola őrs többi tagja jöttek el hozzánk már többször. Fel­aprították a fát, bevásároltak, mert idegzsábám miatt én kép­telen vagyok erre. Keveske zsebpénzükből ajándékot vásá­roltak, amit nagyon köszönök, de nem várhatok el, viszont ha elviszik törött szemüvegemet is megcsináltatni, ezért is nagyon hálás vagyok .. Kiaranyi Erzsébet azért küldte szerkesztőségünk­be levelét, hogy továbbítsuk azt a Zrínyi Ilona Általános Iskola nevelőinek. Szívesen teljesítjük kérését, de egyúttal nyilvános­ságra is hozzuk sorait, mert mi is büszkék vagyunk a Mazsola őrsre és a többi pajtásokra, akik meleg szívvel, lelemény­nyel segítik a beteg, magános, idős embereket. B. Gy. A foglalkoztatottság növeke­désének, a termelőszövetkezetek fejlődésének, erősödésének szin­te természetes velejárója a szo­ciális—kulturális igények emel­kedése. Alighanem ez ösztönöz­te a Bajai Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottságát nemrégiben a közétkeztetés helyzetének vizsgálatára, megvitatására. A tájékoztató jelentés, melyet Karsay Árpád kereskedelmi fel­ügyelő és Kürtös Ádám, az FJK igazgatósági elnöke együttesen terjesztett elő, öt év távlatában jelentős fejlődésről adhat szá­mot. Íme, bizonyságul csak né­hány adat: míg 1960-ban a nap­közis, bölcsődei étkező létszám napi átlagban alig érte el a 900 személyt, addig az elmúlt év végén az 1900-at is meghaladta. A szociális és egészségügyi in­tézményekben bentlakó és rend­szeres, teljes napi ellátásban részesülők létszáma csaknem megkétszereződött 1961—1965 között. A földművesszövetkezeti közétkeztetés fejlődésében pe­dig még szembetűnőbb az elő­relépés. Szemben az I960, évi kilenc­cel, ma a járásban 13 földmű­vesszövetkezeti vendéglátó egy­ség foglalkozik rendszeresen fő­zéssel. Ennél Is nagyobb arányban növekedett az étkezők szá­ma és a kiszolgáltatott étel­féleségek értéke, nem is szólva a minőségről, amely méltán váltott ki köz- megelégedést a lakosság köré­ben. öt évvel ezelőtt egyetlen földművesszövetkezeti vendéglő­ben sem folyt előfizetéses ét­keztetés a bajai járásban. Ma viszont valamennyi jelentősebb vendéglő e formával is a lakos­ság szolgálatára áll, s a saját készítésű ételforgalomnak na­gyobbik hányadát ily módon biztosítja például a bácsalmási Sárga Csikó, a sükösdi Fehér Akác Kisvendéglő, a bácsboko- di Otthon Étterem és a járás még jó néhány kisébb vendég­lője, falatozója. Csupán a bácsbokodi fmsz 900 ezer forintos forgalmat bonyolított le tavaly (300 ezer forinttal többet mint 1961-ben) közétkeztetési szolgáltatások címén. Az elért eredményekben — a megnövekedett lakossági igé­nyek mellett — nagy szerepe volt az azokhoz való rugalmas alkalmazkodás, újabb és újabb formák bevezetése. S ebben a bajai járás több földművesszö­vetkezete mellett különösen a bácsbokodi fmsz jeleskedett. A helyi presszóban például előre bejelentett igény szerint regge­lizni lehet, a kisvendéglőben rendelésre friss vacsora kapha­tó. Bácsbokodon vezették be először az úgynevezett szövet­kezeti lakodalmakat, amelyek azóta egyre népszerűbbek más községekben is. Közkedveltek a különböző társasvacsorák és az ugyancsak Bácsbokodon kezde­ményezett, halvacsorával egy­bekötött családi összejövetelek. Külön is említést érdemel, hogy a közétkeztetési rendezvé­nyeket az fmsz-ek központi áru­alapok igénybevétele nélkül igyekeznek szervezni és lebo­nyolítani. A bácsbokodi szövet­kezet például a lakodalmaknál a vendé­gek által vitt baromfit átve­szi és felvásárlási áron el­számolja a lakodalmat tar­tó javára. A lakossági igények állandó figyelemmel kísérése, s az azok­hoz igazodó kezdeményezések mellett a múlt évi árvíz idején is derekasan helytálltak a járás földművesszövetkezetei a közét­keztetés bonyolításában. Hiszen a csátaljai. dávodi és herceg- szántói földművesszövetkezeti dolgozók sok száz árvízkárosult átmeneti étkeztetését szervezték meg közmegelégedésre. A közétkeztetésben öt év alatt elért figyelemreméltó eredmé­nyek biztosítékát jelentik az e téren való előrehaladásnak, amire meg is vannak a további elképzelések. Ezeknek lényege: az igények és a lehetőségek okos egyeztetése. A harmadik ötéves terv időszakában a járás j fmsz-ei csak ott kívánnak közétkez­tetési célokra beruházni, felújításról gondoskodni, ahol feltétlenül szükséges. A bácsalmási Sárga Csikó kor­szerűsítése például máris folyik. A Bácsbokodi Fmsz a csávolyi falatozót kívánja felújítani az átmenő forgalom miatt. Nagy- baracskán a falatozó bővítését, Dávodon korszerű falatozó—cuk­rászda kialakítását, Hercegszán­tón pedig a közétkeztetési háló­zat korszerűsítését vették terv­be. Mibe került a hó? Válaszol az illetékes A panasz jogos „Munkahelyünkre autóbusszal járunk naponta Fülöpházáról. Többször előfordult, hogy az j apostagi járat nem vitt el ben­nünket. Majdnem minden hét­főn és piaci napokon ismétlő­dik ez. Nagyon sérelmezzük ezt, mert hiába van bérletünk a já­ratra, sokszor gyalog indulunk neki a 20 kilométeres útnak, vagy fagyoskodunk az út szélén, míg valami jármű el nem visz bennünket” — írják szerkesztő­ségünkhöz küldött levelükben a fülöpházi utasok. Panaszukkal kapcsolatban Nagy Imre a MÁVAUT kecske­méti állomásfőnökéhez for­dultunk, aki a következőket mondotta: Valóban előfordult, hogy az apostagi járat nem vet­te fel a bérlettel rendelkezőket és így azok indokolatlanul ké­sőbb jöttek be munkahelyükre. Az ilyen és hasonló esetek elke­rülése céljából az állomásfőnök­ség felhívta dolgozóinak figyel­mét, hogy az utazásnál elsőbb­séggel rendelkeznek a bérlettu­lajdonosok és őket a menet­rendszerinti járattal kell beszál­lítani. Az alkalmi utazók részé­re ilyen esetékben kisegítő já­ratot biztosítanak. Ki az igényjogosult ? X múlt év novemberében hu­szonhárom édesanya aláírásával segítséget kérő levél érkezett szerkesztőségünkbe Orgovány- ról, hogy az óvodai főzés télen se szűnjön meg. Tomasák Ká- rolyné orgoványi levélírónk a napokban az érdekelt szülők kö­szönetét tolmácsolta, amiért nem szűnt meg az óvodások té­li étkeztetése, de panaszosan ró­ja fel, hogy „.. .még mindig nem étkezik bent minden gyermek”. Mit mond ezzel kapcsolatban az illetékes, Bartalos Zoltán, a járási tanács vb művelődési osz­tályának gazdasági felügyelője? — A novemberben fejhetett probléma jogos volt és ezt a két tsz segítségével márciusig — amíg a művelődési osztály státust tud biztosítani — meg­oldottuk. Ez harminc gyermeket érint. A panaszos levélben em­lített többi gyermek étkezteté­sére, sajnos, márciustól kezdve sincs mód. A jelenleg ellátott gyermekek közül ugyanis tizen­hét olyan van, akinek mindkét szülője dolgozik és így igényjo­gosult napközi otthoni elhelye­zésre. A többi gyermek elhelye­zésénél pedig a szülők szociális helyzetét vettük alapul. A tél fele elmúlt, s gondol­juk különösebben senki előtt nem kell részletezni, mennyi gonddal járt a szeszélyes idő­járás az elmúlt hetekben. Rö­vid emlékeztetőül csak annyit: Kecskeméten a legkiadósabb ha­vazások idején 220—230 hó­munkás dolgozott naponta. A városi tanács hóeltakarítást irányító városgazdálkodási cso­portja harminc hószállító jár­művet. két autógrédert és egy vontatóra szerelt hóekét „üze­meltetett” — s így nemcsak a közúti közlekedés zavartalansá­gát biztosították, de még az ol­vadás előtt sikerült tetemes mennyiségű havat „kimenteni” a város határában levő gyűjtő­helyekre. Erre emlékezve érdemes di­csérettel megemlékezni azokról. PETŐFI NÉPI A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-1S, 23-16. Szerkesztő bizottság 16-88 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 23 065 akik a legderekasabb munkát végezték: Szőke József. Kiss Jó­zsef és Varga Péter kubikos­brigádjáról és a legkritikusabb időszakban éjjel-nappal szolgá­latot teljesítő művezetőkről, Erdős Lászlóról és Kiss Gyulá­ról. Még csak annyit: a termé­szet rendkívüli ajándéka, a hatalmas hótömeg eltakarítása mintegy 380—400 ezer forint többletkiadást okozott a vá­rosnak. Orrszarvú-, mammut- és cápamaradványok a földalatti gyorsvasát útvonalán A Budapest felszíne alatti réte­geikben, ott. ahol a földalatti gyors­vasát kocsijai gördülnek majd, 50— 60 méteres rétegekben az utolsó 20 millió év írta meg a maga történe­tét, betűk gyanánt az itt eltemető- dött hajdani élőlények maradvá­nyait használva fel — állapították meg a szakemberek. A leletanyagból ennek a hosszú korszaknak gazdag állatvilága bon­takozik ki. A megszámlálhatatlan mennyiségű csigán és kagylón — amelyek különösen a Hungária út­tól keletre kerültek elő — és a Vér­mező táján talált halmaradványo­kon kívül számos gerinces csontjai is felszínre kerültek. A Hungária körút és a Dózsa György út sarká­nál Barabás Antal megtalálta a ma élő rágcsálók egyik ősét is, ami mint őslénytani lelet, európai vo­natkozásban is ritkaságszámba megy. Ugyanitt kerültek elő egy orrszarvú­félé Ősi emlősnek a maradványai. Az egész megvizsgált anyagból tö­megesen jutottak napvilágra rákol­lók, hajdani antilopok, rinooéroszok és delfinek csontjai és fogmaradvá­nyai, sőt cápafogak és a Népsta­dion táján egy 15 centiméter hosz- szú, 10 centiméter átmérőjű maró­mű tfog is. Napközben Funkcióhalmozás - vagy szííklátókörííség? A FUNKCIÓHALMOZÁS az utóbbi években többször adott már témát a közélet alakulását figyelemmel kísérő újságírónak. Pontos összegezés nincs a cik­kek, elhangzott vélemények és javaslatok hatásáról, arról, hogy mennyivel csökkent a tu­catnyi megbízatással ellátott emberek száma. De azt enélkül is tapasztalhattuk — s nemcsak a figyelemfelkeltő írások, ha­nem elsősorban a párt politi­kájának következményeként — hogy évről évre nő a közéletbe aktívan bekapcsolódók száma, azoké, akik napi munkájukkal együtt.iáró kötelezettségeiken túl szabad idejükkel sem bán­nak szűkmarkúan. ha a köz ér­dekében tenni kell valamit. MA MÁR egyre több ember él azzal a tudattal, hogy nem­csak önmagáért tartozik fele­lősséggel, s öz megszabja ma­gatartását is. Az egyik kecske­méti iskoláról beszélgettünk a napokban. Nem szégyellem be­vallani, az összegezésen ugyan­csak elcsodálkoztam. Ismerő­söm legalább tucatnyi olyan szülő nevét sorolta fel. akinek mérhetetlenül] sokat köszönhet az iskola. Akadt köztük, aki a tv-t javította meg. asztalos- munkát végzett — de olyan is, aki minden héten egyszer ebéd­re hívja kisfia tanyán lakó osz­tálytársát. mért különben éhe­sen. talán ab utcán kóborolva várná ki a délutáni őrsi össze­jövetel idejét] Hosszan lehetne sorolni a példákat — nagyobbakat, egy­szerűbbeket egyaránt — nem­csak az iskölából. hanem az élet minden területéről. Ta­nácstagok, társadalmi és tö- megszervezetá aktivisták neve és tette ezrével kínálkozik. CSAKHOGY míg egyre több jó tapasztalatról adhatunk szá­mot — azt is meg kell vallani, hogy a régi szemlélet sem tűnt el __ teljese«. Egyik intézmé­nyünk vezetőjével beszélgetve, a minap ismét szóba került a funkcióhalmozás. Abból az al­kalomból. hogy talán az ötödik mellé egy hatodik megbízatás­sal akarták megtisztelni. Ha ez az első — Örömmel vállalja. Hiszen akkor nemcsak nevével, de munkájával is „fémjelezhe­ti” az ú.iabb társadalmi tiszt­séget. Mivel azonban már volt öt másik — bátorkodott helyet­tese közreműködését felajánla­ni a társadalmi funkció ellátá­sához. Nem fogadták el. Hogy miért? Maga sem érti, hiszen akit ajánlóit, lelkiismeretes, szorgalmas, jó képességű em­ber. .. NOS némi gondolkodás, segy funkciókkal ugyancsak túlhal­mozott közéleti emberről szóló portré elolvasása után megfej­tettem a rejtélyt: Nem az aján­lott ifjú ember ellen lehetett kifogás — hanem a beosztása ellen. Egy „hibája” volt: nem első számú vezetője, hanem „csak” helyettes irányítója volt az intézménynek. Lám! He­lyenként érvényre jutnak még olyan megítélések, melyek sze­rint egy társadalmi bizottság rangját az dönti el, hogy a munkájában közreműködő in­tézmény milyen „rendű és ran­gú” emberévéi képviselteti ma­gát. Régen idejét múlt szem­lélet? Ez vitathatatlan. Csak­hogy káros is, mert ellentétben áll társadalmi törekvéseink­kel, azzal, hogy minél több embert, s minél hatékonyabban vonjunk be a közéletbe, a köz­ügyek intézésébe. _ A FENTI szemlélet érvényre- juttatása nem a társadalmi munkások körének kiterjeszté­sét szolgálja — éppen ellenke­zőleg: a szűkítését, A forma­ságok túlbecsülése pedig sem­miképpen nein szolgálja a tar­talmi munka kibontakozását. E. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom