Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-04 / 29. szám

1966. február 4, péntek

3. oldal

BONYODALMAK a háti permetező

Rszükségletnek csak a felél tudják Kielégíteni j (t tdS li i ) V il I

Miért nincs elegendő háti permetező, és mikor lesz? E kettős választ igénylő kérdést évek óta felvetik a szőlő- és gyümölcs- termesztők, s a mezőgazdasági termelés irányítói, valamint a gépellátással kapcsolatos különböző intézmények vezetői.

Háromezer vagon gyümölcs visszamarad

Érthető sürgető kíváncsiságuk, hiszen a háti permetezők hiánya, s ennek következtében a növényvédelem kényszerű elhanyagolása miatt évente mintegy 3 ezer vagonnal kevesebb gyümölcsöt exportálhatunk hazánkból. E mennyiség elsősorban a háztáji és a szórványgyü- *mölcsösök terméséből marad vissza.

Mivel megyénk jelentős szerepet tölt be a szőlő és gyümölcs termesztésében, s az exportálásban is. nyilvánvaló, hogy a permetezők hiánya súlyosan érint bennünket. A hiány okának, s megszüntetése kilátásainak a felderítése végett a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályának több szakemberétől, a Vegyiműveket Szerelő Vállalat Tiszakécskei Gyáregységének vezetőitől, az AG- RŐKER-től, a Vegyipari Tröszttől, a Földművelésügyi Minisztérium Gépesítési Főosztályától, s ugyancsak e minisztériumhoz tartozó Növényvédelmi Szolgálat vezetőitől, végül az AGRO- TRÖSZT két illetékesétől érdeklődtünk.

Már az. hogy ennyi szervnél kellett megismételnünk kérdésünket, sejteti, hogy a-háti permetezők gyártása ügyének a szálait nem egyhelyütt tartják kézben, s az a gyanúnk: ez is oka annak, hogy a „sok bába közt elveszett a gyerek”. S hogy még most Is keresik, erre egyebek közt abból is lehet következtetni, hogy az említett szerveknél egyes adatokról különböző tájékoztatást kaptunk.

A nemegyszer ellenmondásos adatok, vélemények alapján próbáljuk meg kihámozni az igazságot, s választ adni a cikkünk elején feltett kérdésre.

Hiba csúszott a számításba

Évekkel ezelőtt, egészen 1956- ig — az országban egyedül — Tiszakécskén. a Permetezőgép- gyárban készítették a hagyományos háti permetezőket. A következő három évben azonban, felsőbb intézkedésre, leálltak gyártásukkal, fokozatosan más termékek előállítására rendezkedtek be.

Csupán 1960-ban indult meg újból a legfontosabb három háti permetező, a Vermorel, a Kiss Bálint-féle battériás és a Harmat nagyobb mértékű gyártása. (Ezenkívül 1959 óta a szőlőművelésben használható Kiskunság porozógépet is készítik.)

Igen ám. de a három év alatt akkora „űr” támadt az igények kielégítésében, hogy azt mindmáig nem sikerült áthidalni.

De hát milyen meggondolás dominált abban, hogy annak idején félbeszakíttatták a háti permetezők gyártását? A helyi és az országos szinten elhangzott vélemények összevetése alapján megállapítható: az illetékesek úgy vélték, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése. azaz nagyüzemesítése után néhány év múlva már nem lesz szükség a kisüzemi termelésben használatos háti permetezőkre. Addig viszont elegendők lesznek azok. amelyek egyéni gazdálkodó korukból a tsz-tagok birtokában maradtak«

Végül a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Debreceni Gyáregységében is folytatnak kísérletet új típusú, középnyomású háti permetezővel, amelyet Me- dok néven tavaly ősszel megyénkben is bemutattak, de — az egyik, vélemény szerint — „még nyűglődnek vele". S valószínű, hogy még alapos műszaki vizsgálatra, javításra szorul e típus, mert...

Nos. az AGROTRÖSZT ebből rendelte meg a szükséglet rriá- sik felének a kielégítéséhez szükséges mennyiséget (illetve kevesebbet, mert akkor még 17 ezer permetezőbe számított Ti- szakécskéről). a debreceni gyáregység azonban január 18-ig még nem igazolt vissza semmit. (S kérésére nem küldött az FM Növényvédő Szolgálatának sem az úgynevezett „fárasztással” történő felülvizsgálat végett prototípust.)

Kevesebb a gép — jobb munkaszervezést

E kísérleteket egyébként nemcsak a színesfém hiánya indokolja és sürgeti, hanem az is, hogy a Vermorel. ,a Kiss Bálint, s a Harmat típusú permetező már kevésbé korszerű. Súlyosak — tehát a háztáji gyümölcsösökben leginkább asszonyok és öregek által végzett munkát megnehezítik —, s emellett drágák is.

Az elmondottakból kiderül: azzal kell számolnunk, hogy az idén nem lesz elegendő háti permetező. Megyénk is az igényelt háromezer helyett 1600 — a Kiss Bálint-féléből ezer, a Vermorel és a Harmat típusúból pedig 400. illetve 200 — darabot kap.

A további baj az, hogy a ti- szakécskei gyáregység az említett mennyiségű kisgépeket nem a permetezési idény elejéig, hanem év végéig készíti el. mivel felsőbb szerve, a Vegyipari Tröszt, arányosam elosztva egész évre biztosítja számára a szükséges anyagot,

Mindez arra hívja fel megyénk szőlő- és gyümölcstermesztőinek figyelmét, hogy a növényvédelmi munkák alaposabb megszervezésével, egymás segítésével, a permetezők kölcsönzésévei igyekezzenek pótolni a hiányt.

Reméljük, jövőre már lesz elegendő háti permetező, hiszen a Minisztertanács is hozott határozatot a kisgépellátás problémájának megoldására, s a jelek azt mutatják: az illetékes szervek „mozognak” már, hogy végrehajtsák a határozatot.

Tarján István

Tizedik jogásznap

Jelentős évfordulóhoz érkezett megyénk jogász társadalma. Tizedszer rendezi meg Kecskeméten a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete a már hagyományossá vált Kecskeméti Jogásznapo- kat. A jubileum jó alkalom arra, hogy rövid visszapillantást vessünk az elmúlt tíz év ilyen rendezvényeire, s érzékeltessük a jogásznapok jelentőségét.

Elég, ha megemlítjük, hogy eddig harminc előadás hangzott el felöleilve a büntető jogtól a nemzetközi jogig terjedő legkülönbözőbb szakterületeket. Neves elméleti jogászok, egyetemi tanárok vitatták meg a jogpolitika időszerű kérdéseit, az új büntetőtörvénykönyv egyes vonatkozásait, a termelőszövetkezetek állami irányításának problémáit, állam és jogfejlődésünk új formáit a polgári jogban, valamint a döntőbizottsági eljárás egyes alapelveit. A tíz közül öt jogásznapon maga az igazságügyminiszter is részt vett, bevezető előadást, munkaértekezletet tartott.

Ez a színvonal, az átfogó jellegű előadások kétségtelenül nagy hasznára voltak megyénk gyakorló jogászainak és országos érdeklődést is keltettek. Ma már a Kecskeméti Jogásznapokon részt venni, szerepelni megtisztelést jelent, s a meghívottak, a korreferensek szívesen vállalják az előadást, a hozzászólást. Megyénk jogászai tisztában vannak a rájuk háruló politikai feladat súlyával, s minden erejükkel, tudásukkal arra törekednek, hogy eleget tegyenek, maximálisan megfeleljenek ennek.

A bírák, ügyészek, ügyvédek, vállalati és termelőszövetkezeti jogtanácsosok hivatásából eredő kötelessége nem kisebb, minthogy érvényt szerezzenek a proletárdiktatúra törvényekbe, rendeletekbe foglalt akaratának, a dolgozó nép érdekeinek. Hiszen amikor az igazságot védik, az a hatalomra jutott proletáriá tus, az egyszerű, becsületes munkásmilliók igazsága. Ennek a sokrétű, de mégis egyértelmű, felemelő feladatnak csak akkor tudnak teljes mértékben megfelelni, eleget tenni, ha alapos szakmai felkészültséggel rendelkeznek, szilárd ideológiai alapon állnak. Ehhez nyújt igen nagy segítséget az évenként megrendezett szakmai találkozó.

A jogászokat köszöntve nem feledkezhetünk meg a szocialista igazság- és jogszolgáltatás két nagyon jelentős sajátosságáról: a népi ülnöki rendszerről és a társadalmi bíróságokról sem. Igaz, hogy az itt tevékenykedők nem szakképzett jogászok, de tevékenységük szorosan összefonódik a hivatásos bírák, ügyészek munkájával, komoly politikai nevelőerőt képviselnek, s eddigi eredményeik alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy jelentős segítséget tudnak nyújtani élettapasztalatukkal, emberismeretükkel egy-egy ügy reálisabb, körültekintőbb elbírálásában. Létrehozásukkal megvalósult a dolgozó nép közvetlen részvételének elve az igazságszolgáltatásban, a hatalom gyakorlásában.

Ezeknek a gondolatoknak a jegyében köszöntjük a 10. Kecskeméti Jogásznapok valamennyi résztvevőjét.

Javul a bútorellátás

A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főigazgatóságának tájékoztatása szerint az idén a bútorellátás, a mennyiséget és a választékot illetően, tovább javul. Növelik a legkeresettebb kárpitozott bútorok részarányát, a lakószoba berendezések meny- nyiségét, a kisbútorok választékát. Importból — Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK-ból és Romániából kár- pitozatt bútorokat, teljes szobaberendezéseket hoznak be.

Sikerült elérni, hogy az ipar az idén egyes szobaberendezéseket, szekrényeket, foteleket szétszerelve, dobozban szállít a boltoknak. Az ilyen bútorokat a vevő kívánsága szerint az üzletben, vagy a lakásod állítja össze a kereskedelem. A szolgáltatásokat egyébként, elsősorban vidéken, tovább bővítik. Az állami kereskedelem négy, a szövetkezeti pedig hat új, modem lakberendezési áruházat nyit vidéken az idén;

Mérgező hanyagság

A megye 242 közös gazdaságában található növényvédőszer raktár. Ezeket évenként megvizsgálja a megyei növényvédelmi szakemberekből álló bizottság —, hogy megfelelnek-e az előírásoknak. Nem mondhatni, hogy ezek az előírások szigorúak. Min den esetre a tárolandó anyag természete indokolttá teszi, hogy a raktár elkülönített helyiség legyen (ne legyen összeépítve lakóházzal, irodával, istállóval), jól zárható és szellőztethető legyen, padlóját beton vagy tégla borítsa, továbbá külön fülkéje legyen a mérgek számára.

Nos, a legutóbb megtartott vizsgálat megállapította, hogy a raktárak 24 százaléka a fenti követelmények egyikének sem felel meg. De ezenkívül is a raktárak nagy része nem kimondottan csak a védekezőszerek tárolására szolgál, tartanak abban egyéb anyagot is. Még takarmányt is találtak a méregtartalmú dobozok szomszédságába»! A tisztálkodási felszerelések a raktárak egyharmadából hiányoznak. A mérgek elkülönített tárolásáról a gazdaságoknak csaknem a fele nem gondoskodik. A raktárak 30 százalékában nem vezetnek naplót a mérgek érkezéséről és kiadásáról.

Elgondolkoztató az is, hogy 1964- hez képest romlott a helyzet — akkor még csak a raktárak 19 százalékát kellett neon megfelelőnek nyilvánítani. Az elmúlt évben több tsz épített, vagy alakított át raktárt, sajnos, nem a követelményeknek megfelelően. Holott ezekről tájékozódhattak volna az illetékes járási és városi tanácsoknál. Más kérdés, hogy ott sem gondoskodtak túlságosan az előírások megismertetéséről.

Nem szükséges különösebben bizonyítani, milyen következményei lehetnek a mérgek tárolásával, kezelésével összefüggő hanyagságnak. Tavaly is több mérgezés fordult elő a megyében, s közülük kettő súlyosnak bizonyult, kórházi kezelés vált szükségessé. Arról nem is szólva, hogy a növényvédőszer jelentős értéket is képvisel.

A legutóbbi vizsgálat tapasztalatai eljutottak a tanácsi szakirányítás illetékeseihez. Kívánatos lenne, ha az eddiginél többször betekintenének a növényvédőszer raktárakban, s erélyesebben lépnének fel a „mérgező hanyagság” ellen.

h. a.

Elkészül az „F“ műhely is

— Itt a szerkesztőség! Kérem a főmérnök elvtársat.

— Itt Korsós Ferenc, a Bács- Kiskun megyei Építési- és Szerelőipari Vállalat főmérnöke.

— Többször foglalkoztunk lapunkban az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára kalocsai gyáregysége új telephelyének építésével, amelynek befejezése — egyúttal az üzemi termelés megkezdése — már csak az önök vállalatán múlik.

— Mindenekelőtt meg kell mondanom, hogy az építkezés elhúzódásának oka elsősorban az, hogy az építtető — az EK A — késedelmesen bocsájtotta rendelkezésünkre a kivitelezési terveket, amelyek még ezután is javításra, módosításra szorultak. Természetesen ez nem menti vállalatunkat néhány olyan hibától, amit a mi dolgozóink követtek el. Az építkezés mielőbbi — a módosított határidők előtti — befejezésére azonban megtettük a szükséges intézkedéseket.

Teljesen elkészült az üzemelésre alkalmas TMK-műhely. Befejeztük a külső és a belső villanyszereléseket, a kőműves, a festő munkákat. Az udvaron az üzemrészeket összekötő utakat a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudtuk megcsinálni, a legfontosabb 30 méteres szakaszt azonban előre gyártott betonlapokból néhány napon belül elkészítjük. A csatornázást be fejeztük, s a derítő építése, amelynek átadási határideje e hónap vége volt, a napokban elkészült. Ez azért is igén fontos volt, mert e nélkül az „F” műhelyt nem lehet üzembe helyezni. A festőműhely részleges fűtését biztosítottuk, padlózatának aszfaltburkolása folyamatb" n van. Ezt a műhelyt február 10- én adjuk át próbaüzembehelye- zésre az EKA-nak.

, - N. O,

/

Csakhogy hiba csúszot t a számításba (aminek az lehet az oka, hogy nem ismerték a háti permetezők mennyiségét, vagy a használhatóságuk időtartamát), mert az ország gyümölcsfaállományának mintegy a 80 százaléka ma is a háztáji kertekben, szórványtelepítésben található, tehát — az egyébként eléggé szép számban a tsz-ek rendelkezésére bocsátott — nagyüzemi növényvédő jepekkel nem permetezhető. Megyénkben pedig a tanácsi szektorba tartozó tormőszőlőknek több mint a kétharmada van háztáji területen, illetve családi műveléssel kerül megmunkálásra, amihez szintén háti permetezőkre lenne szükség.

28 ezer helyett 13 ezer

A szükséglet nagyságát, s kielégítésének nem megnyugtató lehetőségét, illetve a kettő arányát jól érzékeltetik a következők.

Az egész országban erre az évre 28 ezer — ebből megyénkben háromezer — permetezőt kértek az AGROTRÖSZT-től.

E mennyiségből a tröszt 17 ezer darabot rendelt a tavaly áprilistól mér a Vegyipari Tröszthöz tartozó — s nemcsak permetezőket készítő — tisza- kécskei gyáregységtől, de az utóbbi forgácsolási kapacitás és színesfém — a réz — hiánya miatt csak 11 500-at igazolt visz- sza, végül a szóban levő három permetező mindegyikéből 3500, összesen 10 500 gyártására kötött szerződést. Időközben, az alatt az egy-két nap alatt, amíg „nyomozó” munkánk során Ti- szakécskéről eljutottunk a fővárosba, az AGROTRÖSZT-höz, az utóbbi újból tárgyalt a Vegyitröszttel, s ennek eredményeként végül is 13 ezer permetező készül el ebben az évben.

Az AGROTRÖSZT egyébként azért nem rendelte meg Tisza- kécskéről a szükséges mennyi-1 séget, mert már eleve tudta, hogy annyit képtelenek vállalni. (Jól is gyanította hiszen 17 ezret sem tudtak.)

S mi lesz a szükséglet másik felének a kielégítésével?

„Csuka fogta róka..."

Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, folytassuk ott, hogy a kis- permetezők gyártásának a szüneteltetéséből keletkezett hibát tetézi az importálással beszerezhető réz már említett hiánya.

Am amolyan „csuka fogta róka, róka fogta csuka” eset ez, mert ha a gyártás folyamatosságával az elmúlt években kielégítik a szükségletet, akkor

— miként szintén említettük — több gyümölcsöt exportálhattunk, s ennek ellenében rezet importálhattunk volna.

A behozatal gondjainak a megszüntetése végett többféle olyan irányú kísérletet végeznek, hogy a háti permetezőknél műanyaggal pótolják a rezet. A tiszakécskei gyáregységben a Vermorel-lel folyik ilyen kísérlet; jelenleg a vegyszer- és időállósági vizsgálatoknál tartanak. Siker esetén az év első negyedének a végére készülnének él a prototípussal, de ebből a permetezés idejére már bajosan lesz tömeggyártmány.

Az FM Növényvédelmi Szolgálatának az újítói már évek óta szintén kísérleteznek egy THP-jelű háti permetezővel, de

— hogy ezzel a kifejezéssel éljünk — még erre sem mondták rá az áment.