Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

194$. február 27, vasárnap 3. oldal Vándorzászlót és könyvtárat kap a legjobb város és járás ' Befejezés előtt a politikai könyvhetek A december elején meg­indított politikai könyvhetek végéhez közeledünk. Az élteit három hónap alatt a pártszer­vezetek különösen nagy gondot fordítottak a párt folyóiratai­nak és egyéb kiadványainak terjesztésére. Bár az eredmé­nyeket még nem összegezték, máris megállapítható, hogy a legtöbb helyen várakozáson fe­lüli az érdeklődés ß. politikai könyvek és folyóiratok iránt. Számos alapszerv már elszá­molt a kiküldött kiadványok­kal. A nemesnádudvari, mada- rasi és a bácsbokodi terjesztők átlagon felüli munkát végeztek, s jóval a határidő előtt teljesí­tették feladatukat. Kívülük még sokan mások is a tavalyinál jobb eredményeket értek eL Az idén a politikai könyv­terjesztésben legjobb eredményt elért várost és járást megjutal­mazzák. A Kossuth líiadóBács- Kiskun megyei kirendeltsége ugyanis tavaly — az országban elsőként — vándorzászlót ka­pott eredményei elismeréséül. Ez adta a gondolatot az MSZMP megyei bizottságának, hogy a politikai könyvek ter­jesztésében legjobb várost és járást vándorzászlóval jutal­mazza. A versenyt a kiskunha­lasi városi pártbizottság indí­totta el. A díjak kiosztására a napokban kerül sor. A legjobb eredményt a városok közül Kiskunhalas, a járások közül pedig a kecskeméti érte el. A vándorzászlóval együtt 750 fo­rint értékű könyvtárat is kap­nak a győztesek. A politikai irodalom ter­jesztésében a vállalatok közül a Bajai Erdőgazdaság, Kecske­méten a Terményforgalmi Vál­lalat és a Sütőipari Vállalat, Kiskunfélegyházán a Vegyipari Gépgyár, valamint a Húsipari Vállalat jár elől jó példával. Kiemelkedő eredményeket ért el a megyei tanács 2-es sz. alapszervezete és a kiskunfél­egyházi Lenin Termelőszövet­kezet. Dicséretet éidemel továb­bá a kiskőrösi községi pártbi­zottság munkája, a Kiskunhala­si Városi Tanács pártszerveze­te, valamint a Finommechani­kai Vállalat, a harkakötönyi, a mélykúti pártszervezet, a Solti, az orgoványi községi pártbizott­ság, a csóiyospálosi és a jász- szentlászlói pártszervezet. Másutt viszont még volna javítanivaló a munkán. A Ba­jai Építőipari Vállalat, a kis­kunfélegyházi Petőfi Tsz és a szanki községi pártbizottság például alig törődött a politi­kai kiadványok terjesztésével. Február végéig, a politikai könyvhetek befejezéséig, még pótolhatják a mulasztottakat. c. Március 2-án adiák át az EKA új telephelyét — Halló, Elektromos Készü­lékek és Anyagok Kalocsai Gyáregysége? — Igen, itt Bruner Mihály igazgató. — Többször foglalkoztunk lapunkban az EKA új telephe­lyének építésével. Az ÉPSZER Vállalat, mint megírtuk — úgy nyilatkozott, hogy még e hónap közepén átadja próbaüzemelésre a festőműhelyt is. Mi a helyzet jelenleg. — Az építők és szerelők mun­kája valóban annyira előreha­ladt — s ezt a Petőfi Népében megjelent cikkek hatása is elő­segítette —, hogy e hónap vé­géig átköltöztethetjük a ter­melő berendezéseket az új te­lepre. Kisebb munkák — mint a festőműhely tetőszigetelése, különböző szerelések — csak a következő hónapban fejeződnek be. az új üzem ünnepélyes át­adására és ott a termelés meg­kezdésére március 2-án kerül sor. — Sok sikert az új üzemben! N. O. Minden rajtunk múlik ELHATÁROZÁS A TÉESZ-BALON Téesz-elnök: — Na, én gondoskodom, hogy jövőre itthon maradjanak a fiatalok! Munkalélektan és a műanyaggyár A mennyezet égszínkék, az oldalfalakon pedig a narancs- sárga és a zöld szín váltakozik széles sávokban. — Ma még talán furcsa e színpompa egy munkacsarnok­ban. de holnap már természe­tes lesz, hiszen a színdinamikát egyre több üzemben állítják a termelés szolgálatába — így kommentálja a látottakat Pata­ki Árpád, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár Félegyházi Gyár­egységének az igazgatója. Vidámabban megy a munka Kétségtelenül kellemes a szem­nek, ha sötéttestű présgépek kö­zött vándorolva, megpihenhet az üde színfoltokon. De vajon érzik-e az újszerű környezet kellemes hatását az itt dolgozó munkásnők? íme a vülám-közvéleményku- tatásra érkezett válaszok: — Nem fárad el annyira a szemem, mint korábban, amikor fehérek voltak a falak — mond­ja Volentér Józsefné. — Sokkal szebb, otthonosabb így. — közli Vicziner Lászlóné. — Valahogy vidámabb az em­ber az ilyen színes környezet­ben és éppen ezért kevésbé fá­rad el, — ez a véleménye Szabó Mátyásnénak. Akadt olyan is, aki így véle­kedett: — Lehet, hogv hatnak az emberre a színek, de én ezt nem tapasztalom magamon. A többség azonban kétségkívül jól érzi magát az új környezetben és azóta még a tisztaságra is nagyobb gondot fordítanak a présüzemiek, amióta újra festet­ték a falakat. A munkán, a termelékenység és a selejt alakulásán ma még nem lehet lemérni a színdina­mikai kísérlet eredményét, hi­szen ez is, mint a többi, mun­kalélektannal kapcsolatos vizs­gálódás nem régen kezdődött az üzemben. Külföldi tapasztalatok — Előbb csak szakkönyvek­ben találkoztam a számos or­szágban már széles körben al­kalmazott, de nálunk még gye­rekcipőben járó tudománnyal, a munkalélektannal — magyaráz­za az igazgató. — Később kül­földi, majd nagyobb hazai üze­mekben, közelebbről is megis­merkedhettem a munkapszicho­lógia eredményeivel. Azt azon­ban, hogy itt nálunk is foglal­kozni kezdtünk a munkaszerve­zést és a munkásvédelmet szol­gáló kísérletekkel, elsősorban dr. Geréb Györgynek, a Szegedi Pedagógiai Főiskola lélektan tanszéke vezetőjének kö­szönhetjük. Ö szervezte, irányí­totta az üzemben folyó kísérle­teket — csekély tiszteletdíjért. De milyen kísérletekről is van szó tulajdonképpen a már em­lített színdinamikai vizsgálaton kívül? Mikor legfáradtabb a munkás ? Kérdésünkre az igazgató el­mondja, hogy eddig két fő té­mával foglalkoztak: Először is igyekeztek megtalálni a módját annak, hogy már a felvétel ide­jén megállapítsák, alkalmas-e a munkakör betöltésére a dolgo­zó. Különösen a nagy figyelmet igénylő műanyagprések és fröccsöntők kezelésére kijelölt munkásoknál fontos a képesség- vizsgálat. E gépeknél ugyanis minden elhibázott mozdulat fe­lejtet eredményez. Sikerült is néhány olyan modellt készíteni, amelynek a segítségével kipró­bálhatják a munkások képes­ségeit. A másik fontos téma a fára­dékonyság vizsgálata. Mindenki tudja, hogy a 8 óra alatt nem egyenletes a dolgozók teljesít­ménye. Ha sikerül megállapíta­ni, hogy melyik időszakban a legfáradtabb a gépet kezelő munkás, akkor rövid pihenő be­iktatásával csökkenteni lehet az üzemi balesetek számát és a selejtet is. A fáradékonysági vizsgálato­kat a jövőben egv ügyes gép segítségével végzik majd. Lovas Béla, a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikum tanára, számlálóberendezést tervezett, amely a gépre szerelve jelzi a hibás munkafázisokat. Befejezésül arról beszél Pa­taki Árpád, hogy a munkalélek­tani kísérletek eredményeit jól felhasználhatják majd a mun­kaszervezés frontján. Az elsőd­leges cél azonban nem a ter­melékenység növelése, hanem a munkások egészségének a vé­delme. Békés Dezső I NEMSOKÁRA I beköszönt a tavasz és az emberek megkez­dik- munkájukat a határban: szőlőkben, gyümölcsösökben és a szántóföldeken. Ennek a mun­kának — mint az élet más te­rületein folyó termelésnek is — a pártszervezetek a motorjai, s éppen ezért szükséges, hogy a jelenlegi helyzetből kiindulva, eredményeinket figyelembe vé­ve, a kommunisták meghatároz­zák a további tennivalókat. Ezt a feladatot végezte el a közel­múltban a kecskeméti járási pártbizottság, amikor összegezte a második ötéves terv eredmé­nyeit, főbb tanulságait. Megyeszerte ismerik a járás nem éppen kedvező adottságait, a nagy kiterjedésű homokterü- leteket, a tanyavilágot és azt is. hogy a tsz-ek és a iszcs-k azo­nos nagyságrendet foglalnak el a gazdálkodásban. Ennek ered­ményeként a mezőgazdasági ter­melés az elmúlt öt év alatt mint­egy harminc százalékkal, a fel­vásárlás pedig több mint egy- harmadával emelkedett. Jelen­tősen fejlődött -a kertészeti kul­túra. amit legjobban az mutat, hogy a megyében felvásárolt kertészeti termények 38 száza­lékát járásunk adta. I A FEJLŐDÉS I ilyen nagy üteméről adhatunk számot a szövetkezeti mozgalom mindkét típusát illetően. A tsz-ek egy holdra eső tiszta jövedelme há­romszorosára emelkedett és az egy dolgozó tagra jutó jövede­lem 154 százalékkal nőtt. A termelőszövetkezeti csoportok is nagyot léptek előre. Közös va­gyonuk értéke több mint 100 millió forint, s ebben az évben már 20 ezer holdon folytatnak nagyüzemi gazdálkodást. A sző- lő-gyümölcstelepítésben —<■ vég­rehajtva a párt és a koimány helyes politikáját, s nagyarányú támogatást élvezve — olyan méretű feladatot oldottunk meg, mint korábban egy évszázad alatt sem. Jelenleg 9350 hold fiatal szőlőültetvénye és 5735 hold nagyüzemi gyümölcsöse van a járásnak. Sorolhatnánk azonban tovább az élet különböző területein elért nagyszerű eredményeket, amelyeket a párt jól átgondolt politikájának megvalósításában a járás dolgozói a kommunisták vezetésével felmutatnak. Eze­kért a sikerekért derekasan meg­dolgoztak a pártszervezetek, a tanácsok és a tömegszervezetek is, | EZ ÉVl'l munkánkat is a ve­zető pártszervek határozatainak következetes végrehajtására alapozzuk. Ezek figyelembe vé­telével alakította ki a kecske­méti járási pártbizottság leg­utóbbi ülésén a jelenlegi és a további tennivalókat. Politikai, gazdasági és ideoló­giai feladataink sikeres megva­lósításának legfőbb biztosítéka a pártvezetés erősítése, a töme­gek közötti széles körű politikai felvilágosító munka, amelyre a közelmúltban nyomatékosan hív­tuk fel az alapszervezetek fi­gyelmét. Tapasztalataink és az elért eredmények azt a feladatot ál- lítjánk elénk, hogy a szocializ­mus teljes felépítéséért folyta­tott munkánk előterébe a párt- szervezetek erősítését, fejleszté­sét állítsuk. Ezzel együtt nagy figyelmet fordítunk arra. hogy a járás lakosságának minden rétegével megismertessük a párt- és a kormány intézkedé­sét, az 1966-os népgazdasági tervet. Ennek érdekében tartot­tunk közel 150 pártnapot és felhasználtuk erre a tsz-ek nagy tömegeket vonzó közgyűléseit is. A rendszeres pártélet bizto­sítása mellett fontos feladatunk a kommunisták cselekvési egy­ségének fejlesztése és a leg­jobban dolgozó emberekből a párt további építése. A párt- szervezetek vezetési színvona­lának javításával különösen a szövetkezeti alapszervezetekben és a községi pártvezetőségek munkájával kapcsolatosan fog­lalkozunk. Ezzel párhuzamosan javítjuk a gazdasági és tömeg­szervek pártirányítását és mun­kájuk ellenőrzését. lA KÁDERMUNKÁBAN I két fontos területet tartunk szem előtt. Az egyik: a jelenlegi igé­nyekhez képest növeljük a pár­ton kívüli vezetők politikai hoz­záértését és felelősségét. A másik: előkészítjük a párt ve­zetőszerveinek újjáválasztását, hogy mindenütt a legfelkészül­tebbek kerüljenek a vezetésbe. A pártpolitikai munka közép­pontjába a párttagok és a pár- tonkívüliek közötti világnézeti nevelő és meggyőző tevékenysé­get állítjuk. A Központi Bizott­ság irányelveinek valóra váltás* elsősorban a kommunisták fel­adata; csak így számolható fel a szocialista tudat viszonylagos elmaradása is. A pártszerveze­tek jól értik ezt, s ennek követ­kezménye az, hogy ebben az évben tízezren vesznek részt a szervezett politikai oktatásban. Folyamatosan, és sokoldalúan foglalkozunk a járásban jelent­kező politikai kérdések megér­tetésével: a szocialista paraszti osztály kialakításának szüksé­gességével, a szövetségi politi­kával, a kispolgári ideoüógia elleni harccal és a materialista világnézet elterjesztésével. * I 1 TERMÉSZETES | dolog, hogy gazdasági szervező és irányító, ellenőrző munkánk előterében a népgazdasági tervből ránk eső feladatok megvalósítása szere­pel. Nem kis erőfeszítést kíván ez tőlünk, hiszen — csak egy feladatot kiemelve a sok kö­zül — 5 százalékkal kell emelni a mezőgazdasági termelést. Ezt a célkitűzést pártszervezeteink a harmadik ötéves terv idei első évére eső legfontosabb fel­adatnak tekintik. Igen fontos, hogy a növekvő gép- és anyag- ellátásra, a felvásárlás emelé­sére, valamint parasztságunk életkörülményeit javító más intézkedések ösztönző hatására támaszkodva jól használjuk ki a meglevő lehetőségeket. A pártszervezetek, a kommu­nisták együttműködve a gazda­sági vezetőkkel, a szakembe­rekkel, nagy gonddal munkál­kodnak a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésén. A takarmánytermesztés és a le­gelők javításával különösen so­kat foglalkozunk ez évben, hi­szen ez a fő útja a hústermelés növelésének. Megítélésünk sze­rint azonban most a legfonto­sabb: a belvízkárok megelőzése, illetve minimálisra csökkentése. Ez csak szívós, kitartó munká­val és széles társadalmi-össze­fogással valósítható meg. I SZÜKSÉGESNEK! tartjuk a gazdaságszervező munka továb­bi javítását, ezért fontos, hogy a pártszervezetek is a gazda­sági tevékenység fő kérdéseire irányítsák a kommunisták fi­gyelmét. Adjanak elvi jellegű útmutatást és a konkrét gazda­sági kérdésekben ne vegyék át a döntés jogát az illetékes ve­zetőktől. Hangsúlyozzuk, hogy a termelés növelésének legna­gyobb tartalélta a dolgozók kez­deményezése és öntevékenysége, aminek kibontakoztatását széles körben kell biztosítani. A kecskeméti járás pártszer­vezetei munkatervbe foglalták feladataikat. Ezek közül most se leglényegesebbeket említettem. Mindenesetre csak akkor fu­tunk megfelelni a növekvő fel­adatoknak, követelményeknek, ha fokozzuk a kommunisták po­litikai helytállását, példamuta­tását és az egész lakosság cse­lekvő részvételét a tervek meg­valósításában. Ehhez minden lehetőségünk megvan, csupán rajtunk múlik, hogy kihasznál- juk-e azokat. VÖRÖS VILMOS, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom