Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-26 / 48. szám

1966. február Í6. szombat 3. oldal Mi a jelentősége az üzemi önsegélyező csoportnak? ' Kilencfajta építőelem salakbetonból Olcsóbb lesz az építkezés Beszélgetés az Állami Biztositó megyei igazgatójával A korábbi évekhez viszonyít­va tavaly csökkent az üzemi balesetek száma, ez azonban nem egyöntetű minden szakmá­ban. Az építőknél, a vegyipar­ban, a bőriparban, a nyomdá­szoknál és különösen a tsz-ek- ben néhány százalékos emelke­dés volt tapasztalható. Ugyan­akkor a kiesett munkanapok száma közel háromezerrel volt több 1965-ben mint egy évvel előbb. Bár a SZTK táppénzt fi­zet, a keresetcsökkenés mégis általában súlyosan érinti a balesetet szenvedőt és családtag­jait, Milyen lehetősége van ilyen esetben a dolgozónak a kereset- csökkenés pótlására. Erről be­szélgetünk Tarr Jenővel, az Ál­lami Biztosító megyei fiókjának igazgatójával. ve az SZTK — érthetően — | az üzemek mindennapi életébe, gondos vizsgálatok után állapít- ! Elsősorban a munkavédelmi ja meg a felelősséget és azt, jár- j propagandában nyújthatnak se- e térítés és mennyi a dolgozó- j gítscget, ezenkívül segélyezés­sel, kultúrális jellegű rendezvé- 1 nyekkel a tagság üdültetésével, j kirándulások, külföldi utazások szervezésével tehetik mozgal- ! masabbá tevékenységüket. Ezek- j re az anyagi lehetőségük is meg- I van hiszen az önsegélyező alap 6 százalékát használhatják fel ilyen célra — fejezte be tájékoz­tatóját Tar Jenő elvtárs. hetiiéiri — Mennyire ierjedft ei az üze­mi baieis>etfóztosátá$ a megyé­ben és milyen mértékű anyagi kártérítésit nyújtottak az el­múlt évben? — Az üzemi dolgozók köré­ben 1964. január elején kezd­tük az önsegélyező csoportokat szervezni. E csoportok tagjaik részére élet- és balesetbiztosí­tási szolgáltatást nyújtanak. Ha­vi húsz forintos tagdíj például balesetből bekövetkező halál esetén 30 ezer, rokkantság ese? tén — a munkaképtelenség csökkenésének megfelelően — 25 ezer forintig természetes ha­lál esetén 15 ezer forint kártérí­tést fizet at Állami Biztosító. Két év alatt 25 ezerre növeke- delt a megye üzemeiben, gazda­ságaiban működő önsegélyező csoportok taglétszáma. Hogy mennyire fontos az üzemi balesetbiztosítás, azt a kifize­tett kártérítések összege is bi­zonyítja. Az önsegélyező csopor­tok tavaly 2,1 millió forint se­gélyt és több mint egy millió i forint rendkívüli segélyt fizet- j tek ki. B. G. kecskeméti üzemi j dolgozó húsz forintos tagsági : díjat fizetett. Halálos baleset i érte öt. s családja 30 ezer fo­rintot kapott. Az elmúlt évben hét ipari és 29 mezőgazdasági üzemi halálos baleset után fi­zettünk 30 ezer, 25 ezer forintos kártérítéseket. H. J. kecskeméti üzemi dolgozó 70 százalékos rok­kantság után 17 500 forintot ka, po1t. Az ÉM Fémmunkás Vál­lalat kecskeméti gyáregységé­ben 116 baleset után több mint 100 ezer forintot fizettünk ki. Megemlítem, hogy ebből 102 sé­rülés teljes gyógyulással végző­dött. — Hogyan vesz részt az Ab a baleset megelőzésében és vizs­gálják-e a felelősséget a kárté­rítéseik kifizetése előtt? — legen fontos feladatunknak tartjuk a kár megelőzését. Az Állami Biztosító a SZOT-tal kö­zösen sok baleset elleni védeke­zésre figyelmeztető, oktató röp­lapot, plakátot, tájékoztatót ad ki, s nem kis összegekkel támo­gatja a munkavédelmi filmek gyártását. Sokszor kérdezték már ügy­feleink, hogy ha az üzemi sza­bályok betartásának elmulasztá­sából adódóan — akár a dolgo­zók, akár a vezetők részéről tör­ténik az — következik be a ba­leset, fizet-e az ÁB, Azt vála­szolhatom erre: igen. Az Állami Biztosító a baleset utáni kárté­rítést csak abban az esetben ta­gadja meg, ha bizonyítást nyer, hogy az önsegélyező csoport tag­ja szándékosan csonkította meg önmagát. Ezenkívül kizáró ok még ha a biztosított bűncselek­mény — lopás, rablás, betörés — vagy súlyosan ittas állapot közben sérül meg. Egyébként a biztosító — a balesetvédelmi rendszabályok akár a munkaadó, akár a mun­kavállaló részéről történő meg­szegése is okozza a sérülést^ — nem keres kibúvót a kártérítés fizetése alól. Míg az üzem, illet­nak — az ÄB a kötvény feltételei alapján nyújt gyors anyagi se­gítséget. A biztosító által fize­tett összegek egyébként függet­lenek az üzem által nyújtott - kártérítésektől. — Milyen elgondolások alapján j fejlesztik az idén az üzemi j biztosítást? — Tavaly több mint 5 millió j forint élet- és balesetbiztosítási j kártérítést fizettünk ki. Ennek í kb. felét az üzemi önsegélyező csoportok útján. Ez is azt iga­zolja, hogy indokolt az üzemi í balesetbiztosítás továbbfej lesz- i tése. Ezen belül fontos feladat- i nak tekintjük, hogy az önsegé- : lyező csoportok intéző bizottsá- . gai szervesen kapcsolódjanak be í N. O. 400 kislakáshoz elegendő blokktéglát gyárt az idén Cementipari V allalat Megháromszorozódott a motoros forgalom Bővítésre vár az autóbusz-pályaudvar ÍVapirenden: Kalocsa közlekedési helyzete Belvízgondok 1959 óta megháromszorozódott ] a motorosforgalom, az autóbusz- ! állomásra naponta 140 járat ér- j kezik és indul tovább, s napon- : ta ötezernél több utas fordul meg a váróterem,ben. A sze- ! mélyforgalom mellett igen je­lentős a teherforgalom is, A végrehajtó bizottság állás­foglalása szerint a növekvő autóbuszforgalom feltétlenül szükségessé teszi az 1959-ben épült, s már ma szűknek bizo­nyuló autóbusz-pályaudvar bő­vítését, s a közúti forgalom lebonyolítását megkönnyítő út- szabályozásokat. Így többek kö­zött tervbe vették a Széchenyi utca átvágását, hogy a Buda­pest—Baja közötti 51-es számú fő közlekedési útvonalat új nyomvonalra vezessék. E munka előreláthatólag két év múlva kezdődik meg. A Szabadság tér forgalmának zavartalan biztosí­tására tervezik a Kossuth utcai és Foktői úti útszűkületek meg­szüntetését is. Több hasonló terv és intézke­dés mellett a városi közlekedés megjavítását szolgálja majd az Ecetgyár utcai híd megépítése, amelyre még az idén sor kerül. A helyzet és a feladatok gon­dos mérlegelése után határozott úgy a végrehajtó bizottság, hogy a helyközi és városi sze­mély- és teherforgalom fejlesz­tése érdekében az illetékes szakemberekkel részletes tanul­mánytervet készített ez év au­gusztus 1-re, s ebben nemcsak a közutakra, a dunai hajószál­lításra kiterjedően is felmérik majd a lehetőségeket és meg­határozzák a feladatokat. A Zsinór utca 96. számú ház, Méhesi Béláék otthona, ahon­nan ugyancsak a derék tűzol­tóink mentették ki. ami ment hető volt. foglalkoztatja legjobban a me­gyeszékhely. s az egész megye közvéleményét. Néhány család romba dőlt ott­honának helyszíni megtekintés után tegnap a megyei tűzren­dészet! alosztályon tájékozód­tunk, milyen feladatok hárul­nak a tűzoltókra a belvízveszély idején. S mint megtudtuk, akad olyan nap, hogy 29—30 alka­lommal is kivonulnak élet- és vagyonmentés céljából a veszé­lyeztetett helyekre. Kecskemé­ten és a megye más területeire is. Számos helyen a pincébe’ másutt meg a portáról szivat.v- tyúzzák a vizet, mert már már a ház falát nyal dóssá. Megint másutt gerendák­kal, tartóoszlopokkal támogat­ják körül a megrepedezett, ősz szeomlással fenyegető házat Mint például tegnap is a Zöld­fa utca 60. és a Dózsa György út 9. számút. S ahol bekövetke­zett a bal, összedőlt az otthon. S íme, egy másik romba dőlt házikó, amely pár nappal ezelőtt még egy kecskeméti családnak jelentett otthont. (Pásztor Zoltán felvételeid Évről évre visszatérő gondja a megyei építőipari vállalatok­nak és a magánerőből építke­zőknek is, hogy nincs elegen­dő tégla. A belvíz okozta ká­rok még tovább növelték az ellátás nehézségeit. A jelenlegi — tarthatatlan — állapot előidézésében szere­pet játszott az is, hogy néhány évvel ezelőtt elhamarkodottan megszüntették a régi téglagyá­rak zömét. Vitathatatlan, hogy ezek az üzemek — a termelés gazdaságosságát és a gyártmá­nyok minőségét tekintve — nem feleltek meg a követelmények­nek, megértek a lebontásra. Hiba volt azonban, hogy már azelőtt, sor került erre, mielőtt megteremtették a korszerűbb építőanyag-gyártás feltételeit. Az elmondottak természetesen nem csupán Bács megyére érvénye­sek, hiszen az igények országos viszonylatban is messze túlha­ladják az építőanyag-ipar telje­sítőképességét. Az égető gond megoldását célozza a panel-, illetve — a kislakásépítés területén — a blokktéglatermelés megoldása Az utóbbi feladat megoldása felé a megyei ipar a múlt év­ben tette meg az első lépést: a megyei tanács ipari osztálya megbízta a Bács-Kiskun megyei Cementipari Vállalatot, hogy — a más megyékben szerzett ta­pasztalatok felhasználásával — 1966. áprilisában kezdje meg a salakbetonból készült blokk­tégla gyártását. A vállalat műszaki gárdája, Körmendi József műszaki ve­zető irányításával, kidolgozta a gyártás technológiáját, majd hozzálátott a tei-melés előkészí­téséhez. Néhány nappal ezelőtt arról tájékoztatta lapunkat a válla­lat vezetősége, hogy a munka jó ütemben halad. Rövidesen befejezik a blokktéglagyártásra kiszemelt üzem bővítését és munkába helyezik az új gépe­ket. A feladat megoldására kö­rülbelül 600 ezer forintot fordí­tanak. Kérésünkre bemutatták a kí­sérleti gyártás során készült el­ső blokktéglákat is. Hat fajta építőelemet gyárt majd az üzem. Ezek közül négy — kü­lönböző méretű — blokktégla a körítő-, kettő pedig a válasz­falakhoz való. Az elemekből, kisebb mennyiségű hagyomá­nyos téglával vegyesen, bármi­lyen kislakás felépíthető. Még­pedig jóval olcsóbban, mint a hagyományos építőanyaggal, fi­gyelembe véve, hogy a blokk­tégla ára nem haladja meg majd a másodosztályú égetett tégláét, ugyanakkor alkalmazá­sával megtakarítható az építő­munkások munkaidejének és a habarcsanyagnak a 40 százalé­ka. J A vállalat vezetői szerint minden remény megvan arra hogy az eredeti elképzelésnek megfelelően, április elején meg­kezdjék a sorozatgyártást és az év végéig körülbelül 400 kisla­kás felépítéséhez elegendő blokktéglát adjanak a megyé­nek. CímképSnkőn: A blokktéglák prototípusai • * b. B. oda is szinte elsőként a tűzoltók sietnek. A legtöbbször életveszé­lyes körülmények közül mente­ni a károsultak kis vagyonká­ját, tönkrement otthonuk be­rendezését. — Mintha nem okozott volna még elég bajt a belvíz. .. S tes­sék, ráadásul megint esik! — jegyezték meg tegnap is sokan és aggodalommal. Hiszen nap­jainkban a belvíz okozta gond A Kalocsai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a közel­múltban tárgyalta a város köz­lekedési helyzetét. Az ez alka­lomra készült jelentés számot ad arról, hogy hajdan csendes Duna-menti kisvárosunkban

Next

/
Oldalképek
Tartalom