Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-25 / 47. szám

ESTE ERDŐTELKEM Messze magunk mögött hagy­tuk a kiskőrösi villanyfényeket, amikor megérkeztünk az egy­kori futóhomok-sivatagban te­lepített szőlők és gyümölcsösök között Erdőtelkére. A járási székhelytől mintegy négy kilo­méterre fekvő településen nem­régiben buszmegálló épült tár­sadalmi munkával, és ebben a Toldi Szakszövetkezet is segí­tett. Csak az építési anyagot adta a Kiskőrösi Községi Ta­nács. Érthető örömmel jegyezte meg tehát Juhász István, a kis­kőrösi községi pártbizottság tit­kára, amikor az első erdőtelki házhoz értünk: Nem kell most már esőben, hóban, fagyban dideregni a buszra váróiknak ... A tanyavilág tanácstagja Két, szomszédban lakó fia­talember vendégeskedett éppen a takaros Markó-portán, ami­kor bekopogtattunk. A gazda, Markó György, a Toldi Szak- szövetkezet tagja. Együtt az egész család: Markó néni, a nős fiú, a meny és a kislány-uno­ka. Pohár bor mellett folyt a terefere. Hogy miről? — Hát a senki útjáról! — fgy Gyuri bácsi —, mert a buszmegállót ugyan megépítet­tük, az utat is megcsináltuk né­hányszor, de a súlyos erőgépek napok alatt összeszabdalták. Alaposabb „generál” kellene az útnak, de az erdőgazdaság, az állami gazdaság, a Toldi Szak- szövetkezet ebből már nem akar részt vállalni. Csak az út használatából... A 62 éves Markó György im­már 13 esztendeje képviseli az erdőtelki körzet lakosságát a községi tanácsban. Jól ismeri a tanyavilág lakóit, gondjaikat, örömeiket és büszkén beszél a fejlődésről is. — Igaz — magyarázza —, hogy a lakosságnak még csak egyharmada lakik zárt telepü­lésen, de a beköltözés egyre gyorsabb. Erdőtelkén, Kiskőrö­sön vásárolnak telket a tanya­siak és építenek új hajlékot. Itt már van villany, idényóvo­da, hárQmtantermes iskola, ci­pészműhely, fűrésztelep, daráló. Az fmsz boltra azonban ráfér­PE1ÖFINEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei canács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 10-39 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint.- Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 15 065 ne a tatarozás, s lehetne jobb a bolti áruellátás is. Akad há­rom tv-tulajdonos, s hogy hány portán található elektromos háztartási gép. hirtelenében meg sem tudnám mondani... 7éti tanfolyam az iskolában Elköszönünk a kedves, ven­dégszerető családtól, s . átme­gyünk az iskolába. Csizmás, kucsmás, mikádókabátos pa­rasztemberek gyülekeznek. Töb­ben motorral érkeztek. A hatal­mas kiterjedésű határ szétszórt tanyáinak lakói barátságosan szorítanak kezet egymással, Pol­gár Ferenc iskolaigazgatóval, Fiái Ferenccel, az FJK agronó- musával és Juhász Istvánnal. Mire elkezdődött Fiái Ferenc előadása, vagy negyvenen ül­tek a szűkös, gyerekméretekre szabott iskolapadokban. A községi pártbizottság által szervezett téli tanfolyam kere­tében a Toldi Szakszövetkezet ez évi terveiről, a szövetkezeti demokrácia lényegéről, a szőlő-, gyümölcstermesztés legújabb, legkorszerűbb módjairól szóló előadást feszült figyelem kísérte. S aztán egymás után jelentkez­nek szólásra a hallgatók. Oly­annyira, hogy Fiái Ferenc a végén még bele is izzadt az egyáltalán nem könnyű vála­szokba. Amit a tranzisztoros rádió sem pótolhat Téli estéken, Erdőtelkén gya­kori a tanyaszomszédok össze­jövetele egy kis eszmecserére. Eféle tanyázásra emlékeztető, családias hangulat alakult ki az előadás után is, Zelenák Lajos, Lomjánszki Mihály — mindket­ten szakszövetkezeti gazdák —, vitték először a szót. — Nekünk már van tranzisz­toros rádiónk — magyarázták. — De nemcsak a magyar nótát hallgatjuk meg, hanem például a tsz-demokráciáról, az egysé­ges paraszti osztály kialakulá­sáról, vagy az áruértékesítésről szóló adások is érdekelnek ben­nünket. Azt szeretnénk, ha a szakszövetkezet vezetősége is többet beszélgetne velünk ilyes­miről, mert nemcsak az a fon­tos, hogy időben legyen elegen­dő rézgálic... Kutyifa János brigádvezető, aki több brigádtagját is elhív­ta az előadásra, egyetértőén bó­lint. — Máskor is eljönnek a téli tanfolyamra? — kérdem. — Már hogyne jönnénk! — válaszolja nyomban. — Tudja, a tanyasi ember is „kiéhezik” az ország-világ híreire, a kul­túrára, s az élőszót a tranzisz­toros rádió sem pótolhatja. — Üjságot olvasnak-e? — Néha-néha... Nehezen jut ki a posta a tanyára, lassú a kézbesítés... Bizony, jó lenne ezen segíteni. Néhány fiatal is akad a tár­saságban, akiket külön téma köt le. A Toldi Szakszövetke­zet vezetősége felajánlotta, hogy segítséget nyújt egy ifjúsági klub berendezéséhez. Polgár Ferenc iskolaigazgató közbeszól: — Nálunk, az iskolában elő­re meghatározott időpontban, működhetne a klub. Csak a hi­vatalos engedély és a szüksé­ges felügyelet legyen meg hoz­zá. — Rendben van — mondja Juhász István —, próbálunk segíteni, majd szólók a községi KISZ-bizottságnak is ... Későre jár. Lassan kiürül a terem, búcsúznak a távoli ta­nyákra induló erdőtelkiek. Ki ezt, ki azt fontolgatva a téli tanfolyamon, a baráti eszme­cserén hallottak közül. Búbot Gyula A silány Sirály jövője Sirálynak hívják Dunavecse egyetlen vendéglátó egységét, amelyet a helybeliek, no meg az arrajárók nem minden él nélkül „silánynak” kereszteltek át. A vendéglátó egység külle­me, épületének állaga valóban frappáns jelzőt kapott, ugyanis a több mint százéves, vályogból épített ház a sok toldozás fol- dozás után is egyre másra ro­gyadozik, düledezik. S hogy ez mennyire így van, azt bizonyít­ja, hogy egy héttel ezelőtt az élelmiszerraktár és személy­zeti öltöző fala roskadt le. s csak a véletlen szerencsének köszönhető, hogy emberéletben nem esett kár. Egyébként az épület helyiségei — beleértve a hatszobás szállodai részt — nedvesek, penészesek, omlado­zik. A földművesszövetkezet helyi vezetősége a községi tanáccsal karöltve már évek óta szinte minden utat megjártak, hogy valamiféle megoldást találj a-y nak. hiszen az étterem 120—130 embernek nyújt közétkeztetést, ezenkívül pedig több mint öt- venen hordják el rendszeresen az ebédet. Mint már említettük, a községi tanács önzetlen volt, amit bizonyít, hogy 1963-ban és és 1965-ben felajánlott 250—300 ezer forintot telek kisajátítá­sára. A MÉSZÖV sem volt szűkmarkú, mert 3 millió fo­rintot adott volna egy telje­sen új, minden igényt kielégítő vendéglátóegység létrehozására. A rendelkezések, sajnos, nem nyújtottak módot arra, hogy a MÉSZÖV és a községi tanács közösen tegye rendbe e kétszáz­ezer forintot forgalmazó üzlet ügyét. Ma már ott tartanak, hogy mindenki sürgeti a megoldást jó néhány javaslat elhangzoti pénz is van. csupán a felújítási keretből a beruházási keretre nem lehet átcsoportosítani, il­letve nem építhetnek közösen a földművesszövetkezet és a községi tanács a községfejlesz­tési alapból. Az épület állaga azonban egyre romlik, s bedő- léssel veszélyeztet a söntés. a konyha, amelyeket már aládu- colással erősítettek meg. Mi a megoldás mégis? Egy lehetőség kínálkozik: Ha a MÉSZÖV a Dunavecsei Járási Tanáccsal közösen előterjesztést készít a megyei tanács végre­hajtó bizottságához, valószínű­leg sikerül megszerezni az en­gedélyt, s a támogatást is egy új létesítmény felépítéséhez. Gémes Gábor Jól halad az őszi vetések és a pillangósok talajának „fűsze­rezése” — azaz: a fejtrágyázása — a kecskeméti Vörös Csillag Tsz-ben. Szabó Jenő traktoros és Józan László munkagépkezelő holdanként egy mázsa pétisót szór ki. Naponta 30 holdon halad végig a gép. IXálunk még kevesen fogyasztják Koffein helyett nyugtató teakeverék Gyógyító füvek Már azt hittük, elmúlt a tél, rövid és szűk kosztümöket öl­töttünk, hozzá könnyű cipőt, de egyszerre elbújt a nap és mi vacogtunk tavaszi pompánkban. Most vétkes hiúságunk bünte­téseként megadóan viseljük: a náthát. * — Kérek egy csomag csipke­bogyót! — Tessék, parancsoljon. Ha köhög, vásároljon mellé egy zacskó hársfateát is. Mézzel éde­sítve különösen jót tesz, mert a mézben nagyon sok hasznos vitamin van, a fájós torkot le­tisztítja. Amíg elteszem a csomagokat, körülnézek a kecskeméti Bat­thyány utcai drogériában. A polcokon a tégelyek, illatszeres üvegek mellett színes dobozok­ba csomagolva sorakoznak a gyógyteák. A „Herbaria” Orszá­gos Gyógynövény- és Selyem- gubóforgalmi Szövetkezeti Köz­pont gyűjti be és hozza forga­lomba a hazánk területén va­don növő, illetve a termelőszö­vetkezetek által termelt hasz­nos gyógynövényeket. Az évi termés nagy része a gyógyszer- tárakba kerül, ahol a növények­ből kivont hatóanyagokat egyes gyógyszerek készítésénél fel­használják. Nagy mennyiséget exportálunk olyan államok ré­szére, ahol a hűvösebb éghajlat miatt már nem teremnek meg a gyógyfüvek. ( A hazai lakos­ság a gyógyszertárakban és az árusításra kijelölt drogériákban vásárolhatja meg. bár nálunk nem kedvelik annyira a gyógy- teákat, mint például a Szovj eb- unióban, Németországban, Ro­mániában, ahol bővebb a vá­laszték és nagyobb a forgalom. — Ez a fajta mikor hasznos? — veszek kézbe egy dobozt, me­lyen előttem ismeretlen virágok színes képei láthatók, a fel­irat pedig: „Zamatos teakeve­rék.” — Felnőttek és gyermekek részére egyaránt napi italként, mint jóízű tea használható — mutatja a doboz oldalán levő feliratot Cseh Károly. Sok mama még az egészen pici gyermeknek is kínai vagy orosz teafűből főz teát, és cso­dálkozik, hogy a gyerek nyug­talan. Ezek a tealevelek ugyan­is bizonyos mennyiségű izgató­szert tartalmaznak. A zamatos teakeverék többféle, a szerve­zetre hasznos gyógynövényből készül, köztük csipkebogyó is van, melynek magas C-vitamin- tartalma erősítő hatású. — Tavaszi fáradtságra — a sok divatos gyógyszer és feke­tekávé helyett — én a „Nyug­tató teakeverék’’-et ajánlanám — mondja a boltvezető. — Fris­síti a szervezetet, az agyat, és nincs káros ellenakciója; mint a nagy mennyiségű koffeinnek. — Árusítunk még étvágyger­jesztő teát, köptetőt, hashajtót, szélhaj tót, mind nagyon jó ha­tású — sorakoztatja elém a dobozokat. Természetesen a gyógyteákat mindig a kezelőorvos tanácsa alapján vásároljuk, mert önma­gában nem gyógyít, csak előse­gíti a gyógyulást. Például in­fluenza esetén a felírt gyógysze­rek mellett jó. ha csipkebogyó­teát iszunk, de egyedül a tea nem eredményes. Az étvágyta­lan gyermeket előbb meg kell vizsgáltatni a gyermekorvossal, és ha az valami befolyásolható szervi megbetegedést nem talál, akkor alkalmazhatjuk a tea­kúrát. Tehát szokjunk rá a gyógy- füvekre és cserében hagyjunk fel a mértéktelen — és éppen ezért nagyon káros —' gyógy- szerfogyasztássaL D. *<?. „Fűszerezik” a talajt

Next

/
Oldalképek
Tartalom