Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-25 / 47. szám

1966. február 25, péntek fi. oldal Tömegek a képernyő előtt A TELEVÍZIÓ, a népműve­lés komplex eszköze egyre na­gyobb teret kap a művelődési házak programjában. Ma már nincs megyénkben olyan műve­lődési otthon, ahol külön terem ne állna rendelkezésre a tele­víziónézők számára. De nemcsak a művelődési otthonokban van ez így, hanem a vállalati klubokban, terme­lőszövetkezetekben, állami gaz­daságokban is. Ha odahaza van is valakinek saját készüléke, szép számmal akadnak olyan műsorszámok, amelyeket szíve­sebben néznek meg az embe­rek együtt. Gondolunk itt a futball- és vízilabda-mérkőzé­sekre és egyéb sportversenyek­re. A kiskunhalasi művelődési ház igazgatója, H. Eéres Erzsé­bet mondotta el nekünk, hogy az ottani televíziószoba sport- közvetítések alkalmával sok olyan vendéget kap, akinek ott­hon saját készüléke van. Miért? „Rögtön vitát lehet indítani és ez így nagyobb élményt nyújt!” — mondják. Van benne némi igazság. DE NEMCSAK a sportesemé­nyek jelentenek élményt a né­zők számára. Számos olyan film van, amely nagy közönsé­get vonz, különösen moziban szegény vidéken. De még ahol van mozi, a filmritkaságok be­mutatása ott is igen népszerű. — A tv-szoba a legforgalma­sabb az egész garai művelődési otthonban — mondja Takács László igazgató. — Sokan már egy-egy helyet kisajátítottak maguknak és ha azt véletlenül valaki elfoglalja, reklamálnak. Jogot formálnak a törzshelyre. Némelyik rendezvényen a tv- szoba szűknek bizonyul, mert — például vasárnap délelőttön­ként — 120 ember is összejön, gyermekek és felnőttek vegye­sen. Egy tv-készülékhez ennyi néző már sok, a messzebbre szorulók már nem láthatnak jól. JOGOS A KÉRÉS, hogy olyan művelődési házakban, ahol az érdeklődés már túllépte a te­rem befogadó képességét, fel kellene esetleg a nagyteremben is egy tv-készüléket állítani. Indokolt volna ez annál is in­kább, mert több helyen — Kiskunmajsán, Szabadszálláson és számos más községben — a művelődési házban folyik rész­ben vagy egészben az Iskola Televízió megtekintése is. Egy­szerre több osztály szorong a teremben, a gyerekek Bosszul látnak, nem tanulhatnak az elő­adásból. A Földművelésügyi Miniszté­rium és a Televízió közös el­határozásaként 1964. november 26-án indult meg a mezőgazda- sági szakfilmsorozat a tv-ben. OLYAN HELYEKEN, ahol a mezőgazdasági szakemberek, agronómusok, brigádvezetők is részt vesznek az előadásokon, megvitatják a látottakat, na­gyobb az érdeklődés, kielégítő az eredmény. Másutt — példá­ul a felsőszentiváni művelődési otthonban — úgy vélik, hogy a bemutatott filmek nem mindig tudnak újat mondani. A mező- gazdasági szaksajtó és szak­könyvek áradásában válóban nem könnyű a TV helyzete. Az első év tapasztalata sze­rint a mezőgazdasági tv-adások határozottan jók. A szakmai is­meretterjesztésnek ez a formá­ja alkalmas arra, hogy a leg­újabbat, legfrissebbet adja át a tudnivalókból még azoknak is, akik könyvet, vagy folyóiratot alig, vagy ritkán vesznek ke­zükbe. AHOL a kollektív televízió­nézésnek nincs sikere, vagy ahol a látott anyagot nem vitatják meg, ott nyilván a szervezés körül van baj: a községi tanács, a termelőszövetkezet és a mű­velődési otthon nem dolgozott össze a siker érdekében. B. J. ÚJRA A HATTYÚ-HAZBAN A múzeum új kiadványa KŐHEGYI MIHÁLY: A szarmaták kutatása Baja környékén Kőhegyi Mihályt, a bajai mú­zeum. fiatal régészét az érdek­lődők sokoldalú tudományos munkássága alapján ismerik, tisztelik. A múzeum új füzeté­ben elsőrendű szakterületéről, a népvándorláskori kutatásokról ír. A Türr lstváh Múzeum most megjelent 12 füzetének a beve­zetőjében tárgyilagos összegezé­sét kapjuk az 1958-ig Eszak- Bácskában folyó régészeti mun­kának, eredményeinek, melyek­re a rendszertelenség és rész- eredmények elérése volt jellem­ző. Ezután, elsősorban a kiváló szarmatakor-kutató, Párducz Mihály munkájával összevetve nyerhetünk képet arról, hogy a szerző munkája nyomán meny­nyiben egészült ki, vált prob- lemtikussá, vagy módosult az eddig ismert országos kép, a szarmatakor három periódusá­ról. A későbbiek során — többek között — feleletet kapunk olyan kérdésekre is, mint például: miért található Bátmonostor környékén sűrű szarmata tele­pülés? A megoldást a Duna túlsó partján levő római ellen­erőd szerepe adja. 100 kilomé­teres szakaszon ez az egyetlen átkelőhely! Innen indultak szar­mata földre a római járőrök. A szarmaták telephelyeiket sze­gezték szembe a hívatlan ven­dégekkel. Bizonyára ilyen cél­zattal készült a Vaskút alatti földvár is, az ország egyetlen szarmatakori földvára. Igen fi­gyelemreméltó a dolgozat záró gondolata is. A szerző tapasz­talata szerint a szarmata telepek alig 2—300 méterre vannak egymástól. Amennyiben további bizonyítékokkal igazolni lehet­ne, hogy több ilyen egymáshoz közel eső • telep része egy na­gyobb települési egységnek, me­lyen belül bizonyos közösségi csoportosulások külön helyez­kednek el, magyarázatot kap­nánk arra a hihetetlenül sűrű településre, melyet a magyar- országi szarmatakorban tapasz­talhatunk. Gergely Ferenc A felnőttkölcsönző meghitt sarkában folyóiratot, újságot, kézikönyveket olvashatnak a könyvtár tagjai. fi zsúfolódott össze a gyermek és felnőtt kölcsönző. Most azon­ban különvált, így a részlege­ket a kölcsönzéssel foglalkozó két függetlenített könyvtáros nem tudja ellátni. Egy könyvtáros évi kölcsön­zési normája 35 ezer kötet, itt azonban mái; tavaly is 60 ezer könyv ment át egynek-egynek a kezén. Hogy a könyvtár betölt­A másik gond: mi legyen az épület olvasóteremnek szánt részével? Ebben a helyiségben volt a pedagógus szakszervezet klubja és a szakszervezet ra­gaszkodik is hozzá. A könyvtár viszont olvasótermet szeretne itt nyitni. Így is történt a he­lyiség kialakítása és berende­zése. Hogyan egyeztethető ösz- sze a két álláspont? Mezőgazdasági könyvankét Katonatelepen A Mezőgazdasági Könyvhó­nap rendezvényei közül igen színvonalasnak ígérkezik a ka­tonatelepi művelődési klubban rr.a, pénteken délután fél 3 óra­kor sorra kerülő író—olvasó ta­lálkozó. illetve mezőgazdasági kőnyvankét. A homoki szőlészettel és ker­tészettel kapcsolatban szak­könyvekről tartanak előadást, amelynek keretében Szegedi Sándor és Horváth Sándor kecs­keméti mezőgazdasági tudomá­nyos oktatók „A szőlő telepíté­sétől a szüretig” című könyvét vitatják meg. Vitavezető Pfenning Gyula megyei főkertész lesz. Felszólal a vitában Veres Péter Kossuth- díjas író is, aki a kecskeméti művelődési házban pénteken este sorra kerülő előadása előtt Veres Péler-est Kecskeméten látogat el Katonatelepre — to­vábbá dr. Maár András, a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályának helyettes vezetője és sokan mások. Előadás után az ankét részt­vevőinek bemutatják a Ma- hiász-telepet Ma délután 6 órakor Veres Péter kétszeres Kossuth-dijas író élet­művét ismerteti Czine Mihály Jó­zsef Attila-díjas irodalomtörté­nész az irodalmi szabadegye­tem keretében a Kecskeméti Városi Művelődési Házban. Az esten Veres Péter személyesen is részt vesz. A műsorban közreműködik Major Pál, a Kecskeméti Kato­na József Színház művésze és az Izsák-Gedeon telepi citera- zenekar Bíró István vezetésével, Az aranycsempész A népszerű Belmondo ismét töméntelen veszélyes kalandon vágja át magát, a tőle megszo­kott haláltmegvető bátorsággal, unott fölénnyel és képtelen sze­rencsével. Ezúttal azonban hő­sünk éppen nem valamiféle ár­tatlan fickó, aki akaratlanul nulságot aligha várhatunk egy izgalmas, mulatságos kaland­filmtől. De hát a rendezőnek nem is ez a célja. Végighajszol­ja hősét Párizstól Libanonig, Beiruttól Brémáig, mellé ren­del egy feltűnően csinos, ám züllött lányt, akit Belmondo sodródik bele sötét hatalmak! cselszövéseibe, hanem tudja ml- ; re vállalkozik, a nyereség remé­nyében járja a ferde utakat. Ám ő még ezt is rokonszenvesen te­szi, s a nézők megnyugtatására, amikor már minden elveszett, belátja legalább, hogy a boldog­ságot nem a pénzben találja meg az ember, hanem a szerelemben. Ennél magvasabb erkölcsi ta- 1 [ szerelme lesz hivatott megtisz­títani, s akinek Belmondót kell megmentenie viszonzásul a ve­szedelmes csempészbanda kör­mei közül. Ez a váz, de erre a soványka fonalra annyi izgalmat, roha­nást, kalandot, ötletet fűznek a film alkotói, hogy a néző egy ‘ pillanatra sem unatkozik. Kezdetben úgy látszott, hogy hosszas vita fejlődik ki a szak- szervezet és a könyvtár között, az álláspontok azonban már annyira közeledtek egymáshoz. hesse hivatását, okvetlenül fel kell emelni egy vagy két fővel a létszámot. Ennek — mint azt a városi tanács művelődésügyi osztályán elmondták — nem Kiskunfélegyházán kevés olyan elégedett ember van mostaná­ban, mint Zvara Pál, a járási­városi könyvtár igazgatója. Öröme érthető: hosszas huza­vona után — egy évvel ezelőtt még kevesen hittek a dátum­ban! — a könyvtár visszaköl­tözött a Hattyú-házba. Több mint két évig kellett az épít­kezés miatt a múzeumban szo- ronganiok. Vadonatúj a berendezés is. Szabad polcokon a könyvek mind a felnőttikölcsönzőben, mind az ifjúságiban. Csend mindenütt, pedig a termek nem konganak az ürességtől. Éppen heti piacos nap van. a felnőtt­kölcsönzőben tizenhármán áll­nak sorban a két könyvtáros előtt. Az első hét eredménye a nyi­tás óta: 705 felnőtt és 330 gyer­mek olvasó. A beiratkozást ugyanis teljesen elölről kezdik. Az átköltözés előtt 4800 beirat­kozott olvasója volt a könyv­tárnak, a városi lakosság 15 százaléka. Az új helyiségben bizonyára elérik a megyei át­lagot, a 18 százalékot. Az új könyvtár fölött érzett örömén túl azonban gondok is terhelik Zvara Pál igazgatót Az egyik; megsokasodott a munka, és kevés hozzá a mun­kaerő. Eddig csak megvoltak valahogy, mert egy helyiségben ízléses polcokon sorakoznak a könyvek, körülnézhet a látogató, válogathat, s bele-beleolvasgathat a könyvbe, ha futja az idejéből. hogy remélhető: hamarosan megnyitják a „Pedagógusok és irodalombarátok klub”-ját. Milyen is lesz ez az új klub? Három szerv lesz a fenntartó­ja: a könyvtár adja a helyisé­get. fűtést, világítást, a köny­veket és folyóiratokat; a peda­gógus szakszervezet fizeti a klubfelügyelőt, aki félállásos könyvtáros lesz; a városi ta­nács művelődési osztálya pedig gondoskodik az előadók tiszte­letdíjáról. És a program? Mindaz, ami a modem könyvtári klub fel­adata; könyvek és folyóiratok szabad olvasása a nyitvatar­tási időben; irodalmi előadások, ismerkedés az írókkal; könyv­újdonságok bemutatása. Nyárra pedig azt tervezik, hogy az udvari rész megfelelő kialakításával nyári olvasóhe­lyet rendeznek be, amihez az árnyékot adó „gombákról” a fe­ketéről és a hűsítő italról a szomszédos Hattyú-cukrászda gondoskodik. Balogh József lesz akadálya, ősapán admi­nisztratív mulasztás okozta, hogy eddig nem történt meg az új könyvtárosok kinevezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom