Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-22 / 44. szám
1966. február 22. kedd 3, oldal Többet, jobbat, olcsóbban Biztonságos értékesítés, korszerű kertészkedés VITACIKKÜNK LEZÁRÁSA Az állóeszköz-gazdálkodás új vonásai Sok zavar támad abból, ha a zöldségfélék felvásárlása nem egyenletes. Ez legtöbbször az árak erős ingadozásával és az átvétel nehezítésével jár együtt, ami a fogyasztók körében nem a legjobb visszhangot váltja ki, másrészt kedvezőtlenül hat visz- sza a termelésre is. A gazdaságok a következő évben már kisebbre szabják a kertészeti területet. Így a fejlesztés lehetőségei rendkívül korlátozottak. A bizonytalan értékesítés miatt ugyanis a gazdaságok félnek a beruházástól, a ráfordítás átmeneti emelésétől — nemegyszer még az öntözést is mellőzik —, s végül is a kertészet marad a kisüzemi keretek között. Rövidebb utat Vitathatatlan, hogy a zöldség igen kényes, gyorsan romló áru, s nehéz a vele való kereskedés. Nagy veszteségek könnyen előfordulhatnak. De éppen ezért fontos a piac megfelelő ismerete, az átgondolt és rugalmas áruterítés. Ezzel együtt jár az is, hogy minél kevesebb kézen nienjen át az áru, a termelőtől a fogyasztóig minél rövidebb le- gyen az útja A veszteségeket, a minőség romlását csak így kerülhetjük el. Így biztonságosabbá válik a felvásárlás- és a termesztés is. A kereslet és kínálat váltakozó alakulása miatt a kisebb áringadozás elkerülhetetlen, de reális mértékre szorítható. Ha pedig a felvásárlás az anyagi érdekeltséget is fokozza, az mindenképpen hasznára válik nemcsak a felvásárlónak, de a termelőnek és a fogyasztónak is. Területi és üzemi szakosítás Bőven van javítanivaló a termesztésben is. Ha a gazdaságok fukarkodnak a műtrágyával, az öntözővízzel, és alig használnak gépeket, úgy hiába kertészkednek százholdas táblákon, gazdálkodásuk kisüzemi marad. Ma a mezőgazdaság szakosodása világméretekben folyik: a kisüzemek nagyobb üzemekbe tömörülnek. A zöldségtermesztésben különösen időszerűvé vált ez a folyamat. A megyében a területi szakosítás — amely a tájtermelés kialakulásával már korábban megkezdődött (kalocsai paprika, kecskeméti paradicsom, félegyházi retek) -4 csak kezdeti lépés. A következő lépcsőfok: az üzemi szakosítás. Erre a magaslatra még igen kevés gazdaság kapaszkodott fel. Szükség van tehát az egyes „üzemtípusok” kialakítására. A zöldségtermesztés váljon fő üzemággó az azzal foglalkozó gazdaságban. És mindenütt csak három-négy, az ottani viszonyoknak leginkább megfelelő I növény szerepeljen. Megéri a ráfordítási A kertészkedés színvonalát, U- j letve jövedelmezőségét két alapvető tényező határozza meg: a korai termesztés és a nagy terméshozam. Beruházás nélkül egyik sem érhető el. Az így elérhető bevételi többlet mellett azonban eltörpül a ráfordítás. S a fejlesztés indokolt azért is, mert a megye természeti adottságai kedveznek a zöldségtermesztésnek. A mezőgazdaság bevételeinek több mint a felét manapság is a kertészet adja (ezúttal ideszámítva a szőlő- és a gyümölcstermesztést is). A szőlő- és a gyümölcskultúra fellendítése után szükség van a zöldségkertészet fejlesztésére is, hiszen ezt nemcsak a jövedelmezőbb gazdálkodás, de a bélés külföldi kereslet is igényli. A feladat megoldható, csak jól össze kell hangolni az érdekében teendő erőfeszítéseket. Pfenning Gyula megyei főkertész Többet, jobban, olcsóbban — ezt írtuk, szinte mottóul, a múlt év december 14-i számunkban közölt vitaindító cikkünk fölé. A hozzászólások is ennek jegyében elemezték a gondokat, tették meg javaslataikat, s így a vita — úgy véljük — hasznos volt. Másrészt időszerű is volt foglalkozni a zöldségtermesztés problémáival, hiszen az elkövetkező tíz évben hatalmas fellendülés várható ebben a kertészeti üzemágban is. A szakémberek már elkészítették a fejlesztési tervet, amely szerint 1975-re 48 500 holdon — a'jelenlegi terület kétszeresén — valósul meg a nagyüzemi zöldségtermesztés. Ennek évenként összesen 36 ezer vagont kell produkálnia, vagyis a mostani mennyiség háromszorosát. A program végrehajtásához majdnem 1,3 milliárd forint beruházás (félmillió négyzetméternyi üvegfelület, öntözés, cso- magolószínek, hídmérlegek, műtrágyaraktárak, bekötőutak stb.) szükséges. A gépesítés 40—60 százalékos fejlesztésére van kilátás. Természetes, hogy a felvásárlás korszerűsítése sem maradhat el; hűtőházakra, szállítóeszközökre, s főleg az értékesítés jobb szervezésére van szükség. A vitát lezárjuk, ám a tennivalók csak most kezdődnek. A feladatok összehangolása, fokról fokra történő elvégzése visz közelebb a célhoz: az üzletek, standok több. jobb és olcsóbb áru- választékához. A nagy program valóra váltósához, az újságírás sajátos eszközeivel, lapunk továbbra is segítséget kíván nyújtani. % Jól jövedelmez a virágunk [MOSTANÁBAN | egyre több : olyan ' galom, kifejezés nyer 1 polgárjogot a napi sajtó hasábjain, amelyek eddig szaklapokban. közgazdasági folyóiratokban voltak használatosak. Ilyen i többek között az állóeszköz-gaz- | dálkodás. Különösen azóta van ez így, amióta az MSZMP Köz- i ponti Bizottsága nyilvánosságra I hozta a gazdaságirányítási rend- | szerünk reformjának kiinduló I irányelveit. Bár vitát a Közpon- j ti Bizottság csak a párt. a társadalmi és a tudományos szer- ) vek, valamint gazdasági vezető I fórumok meghatározott köré- í ben kezdeményezett, ám a la- i kosság minden rétege, a széles I közvélemény nagy érdeklődéssel | kíséri a vélemények alakulását. Közben a termelés néhány területén máris történnek intézkedések. A többi között január 1-vel átmeneti jelleggel életbe lépett a 25/1965. OT— PM. | együttes utasítás az állóeszköz- : gazdálkodásról. Nemzeti vagyo- I nunk jelentős részének — az üzemek, gazdaságok épületei- | nek, gépeinek, berendezéseinek I — megóvásáról, karbantartásáról, fejlesztéséről van szó. A rendelkezés ugyan elsősorban a vezetők jogkörét. feladatait szabja meg, ám köztudott, hogy rendszerünk demokratizmusa a ! dolgozók széles rétegei számára | is lehetővé teszi, hogy bekap- ! csolódjon az ügyek intézésébe. Az üzemekben például a munkások termelési tanácskozásokon és egyéb fórumokon ötleteikkel, javaslataikkal, termelés közben pedig személyes fe- S lelősségérzetük diktálta tetteik- í kel járulhatnak hozzá az álló- j eszközökkel való helyes gazdálkodáshoz. Tanya — sziget (Pásztor Zoltán felvétele.) Dr. Iványosi Szabó Lászlótól, a kecskeméti Boldogulás Tsz főkönyvelőjétől érdeklődtünk a gazdaság eredményeiről. — Hét holdon termesztünk virágot, de ehhez még hozzá kell számolni az 1290 négyzet- méter üvegfelületet. Most vettünk át egy új üvegházat a városföldi telepen. — Az ebből származó bevétel milyen arányban jelentkezik az összjövedelemben ? — Cseknem 60 százalékban. A belterjesség eredménye az, hogy a tsz aranylag kis területen igen magas termelési értéket mutatott fel. A múlt évben például az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 8968 forint volt, ez mintegy ötezer forinttal magasabb az átlagnál. — Mennyi volt az egy tagra jutó részesedés? — 20 841 forint. — Mekkora az átlagos életkor? — Negyvenhat év alatt van. Sok a fiatal, főleg lányok, akik szívesen foglalkoznak a virággal. A közös gazdaságnak most is H mezőgazdasági szakmunkástanulója van. öten végeztek tavaly, akik mindannyian mun-' kába is álltak. Ezenkívül a Katona József Gimnázium két osztálya nálunk vesz részt poj litechnikai oktatáson dísznövény j és kertépítési szakon. Elsősorban Kecskemét ellátására. valamint a fővárosi Kertészeti Vállalatnak szállítunk virágot. Kecskeméten a KÖFA- kertépítési csoportjával az .idén is 100 ezer forintra szerződtünk a város parkjainak ellátására. Tavaly egy holdon termesztett virágmagból 35 ezer forint bevételhez jutott a közös gazdaság. Az idén már két holdon termelünk őszirózsamagot az Országos Vetőmagtermeltető Vállalat kecskeméti kirendeltségének. K. J. | NÁLUNK, | Bács-Kiskun megyében növeli a jó állóeszközgazdálkodás jelentőségét, hogy fiatal, fejlődő iparunk gépekkel, berendezésekkel való ellátottsága — egy-két kivételtől eltekintve — nem éppen a legkorszerűbb és épületek tekintetében is sok a kívánnivaló. Azért nagy jelentőségű az említett átmeneti jellegű rendelkezés. mert a vállalat vezetőjét szélesebb döntési joggal ruházza fel, tehát a legégetőbb problémák megoldására összpontosíthatja a rendelkezésre álló anyagi eszközöket. Egyben felelősségét is növeli, hiszen az Fmsz-vezetők látogatása a Hazafias Népfront klubjában A Bács megyei földművesszövetkezetek száz vezetője — a biztosítási és önsegélyző csoportok szervezésében — vasárnap délután ellátogatott a Hazafias Népfront klubjába, ahol a SZÖ- VOSZ, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete és a Népfront vezetőivel tanácskoztak. A találkozón részt vettek Bartolák Mihály és Panák László, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettesei, Nánási László, az Elnöki Tanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke, Z. Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront alelnöke, Szabó Pál Kos- suth-díjas író, Bács megye országgyűlési képviselője, valamint a Népfront, az Állami Biztosító és a szakszervezet több vezető munkatársa. A megjelenteket dr. Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára üdvözölte. állóeszköz-gazdálkodásnak mindenképpen a termelést, — és ne- extenzív. hanem intenzív módon. vagyis —. a munka termelékenységének emelkedését kell előmozdítani. A rendelkezés elsősorban ahhoz ad hathatósabb segítséget, hogy a folyamatos termelés szükségleteit elégíthessék ki. Korábban az állóeszközök karbantartására és a felújítására két külön mutató volt megjelölve. Bár mindkét számlán levő pénzt az épületekre, gépekre. berendezésekre fordíthatják, hiába volt felesleges forint a karbantartási rovatban és kellett volna több a felújításraj nem vehették igénybe. Most ez a kettősség megszűnt, s a pénzösszeg együttesen, fenntartási költségként szerepel. Az igazgató a szükségletnek megfelelően dönti el. milyen arányban használja fel karbantartására, s milyen arányban felújításra. ' [A VALLALATII önállóságot; szélesíti a bankhitelek igénybevételének űj vonása is. A vállalat vezetője maga dönt a termelést előmozdító, az exportot növelő, vagy importot csökkentő beruházási hitelek felvételét illetően. Azelőtt ez a hatásköre nem volt meg az igazgatónak, s igen hosszú tárgyalások, adminisztratív eljárások késleltették az ilyen jellegű beruházások megvalósítását. A döntés joga egyben fokozottabb felelősséget is jelent, hiszen a felesleges — vagy csak látványos, de kevésbé szükséges — beruházásokra nem érdemes költeni. Eddig sajnos* előfordult, hogy „jó ha van alapon” olyan gépek — sokszor igen drága berendezések — megszerzésére is törekedtek egyes vállalatok, amelyek gazdaságos kihasználását egyébként nem tudták biztosítani. Most inkább olyan építő vagy gépi jellegű beruházásokra kell törekedni, amelyeknek a termelésre való kihatása hasznos. Ilyen esetben viszont arra is van mód. hogy a beruházás kivitelezésének meggyorsítására — építő jellegűnél amennyiben anyag- és építő kapacitás is áll rendelkezésre — bankhitelt vehet igénybe a vállalat. |a rendelkezés,! amely az állóeszköz-gazdálkodás végrehajtásának előmozdítására vonatkozik, a beruházási bank helyi fiókjainak hatáskörét is növelte. He egy vállalat éves beruházási előirányzatát meghaladó összegben szerződést akar kötni, a bank: az építési mutatót engedélyezheti, ha ahhoz anyagbeszerzés, építési kapacitás nem szükséges. Mindez alaposabb ellenőrzést kíván a beruházási bank részéről. Gondosabban, kell figyelemmel kísérni a beruházási alapok gazdaságos felhasználását. Mérlegelni, hogy ami átmenetileg hasznos ugyan a vállalatnak, nem káros-e most vagy később a népgazdaságnak. Az említett rendelkezés tehát zöld lámpát mutat a megfontolt, jól átgondolt állóeszközfejlesztésre, az ezzel kapcsolatos beruházások megvalósítás- sára. | A VÁLLALATOK 1 vezetői azonban csak akkor tudnak élni a nagyobb önállóság adta lehetőségekkel, ha a munkások művezetők, műszakiak, az újí tők megfelelően támogatják tö rekvéseiket. Ha támaszkodik r pártszervezetre, a szakszervv zetre, a KISZ-re, amelyek mo? gósítják az üzem kollektíváié az önállóság adta lehetőségei minél jobb kihasználására. E? a közösség féltve óvja majd a kezére bízott épületeket, berendezéseket. és a termelékenységet, gazdaságosságot előmozdító javaslataival, ötleteivel segíti majd állóeszköz-fejlesztést. / * Nagy Ottó
