Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-20 / 43. szám
1966. február 20. vasárnap 9. oldal Mezőgazdaságunk kora tavaszi feladatai j Nyolcvan éve született KUN BÉLA Beszélgetés Kun Ágnessel Kun Béla beszél Csepelen. (Folytatás az 1. oldalról.) aikládiumos varrasodása elleni védekezése. A növényvédelmi előrejelzések alapján ez évben nagyarányú fertőzésre lehet számítani, ezért az előírt permetezéseket hiánytalanul végre kell hajtani. Az exporttervek teljesítése érdekében nem szabad megfeledkezni a barackmoly, cseresznyelégy, szilvadarázs, pajzstetű és az amerikai fehér szövőlepke károsításának megelőzéséről, illetve a kártevők lokalizálásáról. f| zöldségfélék növényvé- delmét mintegy 17 000 kh-n kell végrehajtani, különös tekintettel a paradicsom szeptóriás levélfoltosságra, a hagyma-peronoszpórára, az uborka és dinnye betegségeire, valamint a vírusterjesztő rovarok elleni védekezésre. A zöldségtermesztéssel kapcsolatban feltétlenül szólni kell a termelési szerződések helyzetéről. Azért is időszerű e kérdés felvetése, mert a korábbi gyakorlattól eltérően ez évben a tanácsok kötelező tervfeladatot nem kaptak, így a termelésszervezés irányelveinek érvényre juttatása közvetlenül a termeltető vállalatok hatáskörébe került. Elmondhatjuk, hogy a vállalatok új feladatkörüket sikerrel megoldották. Igazolja ezt az a tény is, hogy a szerződéskötések jelenlegi állása szerint a tervek 91—103 százalékát már lekötötték. Jelentősebb lemaradás • hűtőipari zöldségeknél (zöldbab, bimbóskel) van. A legutóbbi napok enyhe időjárásának következtében megkezdődtek a munkálatok a szőlőkben és gyümölcsösökben egyaránt. Ezek a munkák elsősorban fatisztogatásból. trágyázásból és metszésből állnak. Az élő munkaerőigény csökkentése érdekében a gépesítés fejlesztése elsődleges feladat. Ezért a központi gépellátáson kívül megyén belüli konstrukciók legyártása is folyamatban van, melynek eredményeként a tavaszi időszakban 150 db axiál ventillátoros növényvédőgép kerül a gazdaságokhoz. Az 1966. évi megyei telep í- tési tervfeladat 453 kh szőlő és 600 kh gyümölcsös, melynek járási bontása és ütemezése megtörtént. Az éves terv- feladat nagy része a tavaszi idényben megvalósítható. Ez évben veszi kezdetét az ültetvények rekonstrukciós programjának végrehajtása is. E feladat semmivel sem kisebb .jelentőségű, mint maga a nagy telepítési program végrehajtása volt. Az alapelgondolások úgy vannak kidolgozva, hogy azok a népgazdasági és üzemi érdekke], összhangban képviselik a parasztság érdekeit is. Ez úton is szeretném kérni a felújítási programban résztvevő gazdaságok dolgozóit, hogy teljes erejükkel és tudásukkal támogassák e nagy jelentőségű feladat végrehajtását. N agy figyelmet kell a rétek és legelők ápolására fordítani, mert az állattenyésztésünk takarmányalapjáA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben új témakörrel bővült a kutatómunka Az idén először foglalkoznak a zöldséghajtatás gazdaságosságának tanulmányozásával. A kísérletek során kijelölik azokat a fajtákat, amelyek a legalkalmasabbak erre a célra. Megállapítják a növények hő és vízigényét a mesterséges viszonyok között. A cél az, hogy a fedett kertészetekbe a melegágy! viszonyokat jól tűrő. bő termőfajták kerüljenek. nak megteremtésében jelentős szerepet játszik. Sürgősen fel kell számolni azt a helytelen gyakorlatot, hogy számos helyen még az alapvető ápolási munkákat sem végzik el, noha ennek csaknem minden feltétele megvan. E tekintetben sokat segíthetnek párt- és KISZ- szervezeteink, utóbbiak a „tiszta legelő” mozgalom széles körű elterjesztésével, abban való részvétellel. C okrétű és nehéz feladat ^ vár az idei tavaszon a mezőgazdasági dolgozókra, párt-, tanácsi és társadalmi szerveinkre. Viszonylag rövid idő alatt, az agrotechnikai sürgősség sorrendjében úgy kell a munkákat összpontosítani, hogy azok időben kerüljenek végrehajtásra. Ennek érdekében a pontosan kidolgozott munkatervek mellett tág lehetőséget kell biztosítani a szocialista munkaverseny minél szélesebb körű kibontakozásának. Az üzemen belüli és üzemek közötti munkaverseny kezdeményezések és mozgalmak tettre készséget növelő, indító motorjai kell hogy legyenek a tavaszi munkafeladatok sikeres végrehajtásának. f| z 1966-os . év harmadik ötéves tervünk első éve; eredményeitől fontos nép- gazdasági célkitűzéseink megvalósítása függ. Ügy gondolom, hogy a közelmúltban lezajlott zárszámadások eredményei megfelelő alapul szolgálnak ahhoz, hogy megyénk mezőgazdasági dolgozóinak odaadó, áldozatos munkáját ez évben is siker koronázza. a tojáshozam a négy-ötszörösét is eléri a vadonbelinek. Az Intézetben erre a kísérleti feladatra új üvegház épül. Az NDK-ból vásárolt 6060 négyzetméter üvegfelületű növényház építését most kezdték meg. Ezzel több mint 10 holdra bővül az intézet üvegfelülettel védett területe. Ez segíti a növénynemesítő munkák lerövidítését. A paradicsomot már évente háromszori váltással termesztik és a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy az újonnan nemesített gabonahibridekből is kétszer arassanak évente. Sűrű fekete hajú asszony. Vonásai határozottságukban is lágyak, asszonyosak. Faggatom, arra keresem a választ, milyen érzés lehet Kun- Béla lányának lenni. Mire emlékszik ő, a gyermek, egy nagy forradalmár életéből, aki neki ennél is több: az édesapja. Február van. Megtréfál bennünket az időjárás. A budai ház kertjében fényes a megkopott pázsit. Eső áztatja a várost. Könyvek. Könyvek a - meny- nyezetig. Az édesanyja, az élettárs. Hidas Antal és Martinov, a kedves költőbarát fényképe díszíti a könyvespolcokat. A falon Uitz Béla festménye a fiatal Kun Ágnesről.-r- Apámról meséljek? — Elgondolkodik. — Róla nagyon sokat és egyszersmind nagyon keveset lehet mesélni. Ö sohasem beszélt tetteiről, nagyon szerény ember volt. Életét nehéz lenne regényben megírni, mert nem tűr kiegészítést. Csak a dokumentumokat kell egymás mellé tenni, minden kommentár nélkül. — Anyám sokat mesélt apám ifjú koráról. Tizenhat éves volt csupán, gimnazista Kolozsvárott, amikor aranyérmet nyert a magyar népköltészetről, Petőfi Sándor és Arany János munkásságáról írt dolgozataival. Igazságérzete hajtotta, a harc útját kereste.-1912 “bőn bekapcsolódott a munkásmozgalomba és rövid idő alatt az erdélyi szocialista munkásmozgalom egyik vezetője lett. FáradMásrészt a biztonságosabb csibenevelésre is törekedtünk: itt benn, az időjárás viszontagságaitól védve, nyugodtabban nevelkednek. fejlődhetnek az apró fácáncsibék. Az állományt február végén bokszokba rak ják, >s kezdetét veszi a nász, majd április táján a tojatási. keltetés! idény. Természetes módon — kotlóstyúk alatt —, de mesterségesen, géppel is keltetnek. Az idén tízezer tojást az „édes mostohák”, a kotlómamák vesznek maguk alá. ugyanennyi kerül keltetőgépbe, a harmadik harmadot pedig a társgazdaságoknak adják át. A csibék általában augusztusra érik el a kellő fejlettségi fokot. Egy részüket, ilyenkor Kortársai szerint nemcsak kiváló politikus, de jelentős újságírótehetség volt. Aztán a háború. 1915-ben hívták be katonának. Beszélgetünk. A régi emlékeket idézi. Csöng a telefon. Az Izvesztija munkatársa kér interjút. Néhány perce távoztak a lengyel újságírók. Jártak itt már olasz, s jugoszláv kollégák is, akik szintén Kun Béla születése 80. évfordulója alkalmából készítettek interjút Kun Ágnessel, szabadon engedik — ismerkednek az erdővel, edződnek: nem készen kapják, hanem maguk keresik meg a táplálékot. Ezek majd a télen kerülnek befogásra. A többi azonban már a nyár végén, s attól kezdve februárig folyamatosan „külországba” indul. Első ízben tavaly kerültek exportra a bugaci élő fácánok. A MAVAD gyomai telepe a gyűjtőhely, a külföldi szállítmányokat onnan indítják. Nem kis jelentőségű a haszon, amelyet a népgazdaságnak hoznak: egy-egy élő fácánért 7 dollárt fizetnek. Mi tehát ha most nem is éppen a legmozgalmasabb, a legelevenebb idényben érkeztünk a bugaci erdészet fácántelepére, a befogásról, az exportra indításról azonban így is sikerült képet kapnunk. Kovács József fácánmester vesszőkosarakkal felszerelve indul a volierekhez. Négy ilyen szárnyék van: nem mintha a jelenlegi állomány egyben-egy- ben nem férne el. hanem mert így nagyobb a fácánok mozgási lehetősége. Persze, ez a mozgás eléggé viszonylagos, mivel a szárnyaik le vannak kötve. Éjjeli szállásuk a fenyők gallyain van. Néhányan —ezek bizonyára az álomszuszékok — még most. késő délelőtt is az ágakról rebbennek le a fácánmester füttyjeléré. — Csellel kell élnem — vallja be Kovács: — még apró korukban hozzászoktak, hogy a fütty az étkezéshez szólítja őket. Csak így, ezzel a módszerrel foghatók be. Surrogva, a jellegzetes hangú fácánrepüléssel gyűlnek ösz- sze a színpompás tollazatú kakasok és a szürke tojók a voller egyik sarkában. Négyesével kerülnek kosárba, s napjában 100—120 szárnyas vad indul útnak Bugáéról. Néhány hét múlva az apró bokszok, rekeszek is benépesülnek és kezdetét veszi a fácántelepen az új évad. Jóba Tibor — És mint apa? — jjítlt apa ? — ismétli, — mint apa talán a legtökéletesebb volt. A Tanácsköztársaság napjaiban — pedig abban az időben a külügy, a hadügy és szinte minden, ami a Tanácsköztársasággal összefüggött az ő vállán is njmgo- dott — ha egy percre nyugalom volt egyáltalán! a családról nem feledkezett meg. „Éljenek a felszabadított gyerekek” — mondta — és engedett élni, valóban szabadon gondolkozni. A kezemet mégsem engedte el egv pillanatra sem. Irányította a fejlődésemet, felhívta a figyelmet a jeles olvasnivalókra. Közben észre sem vettem, hogy minden tanácsát önkéntelenül is a magam akaratának éreztem. — A Tanácsköztársaság bukása után a bécsi emigráció. Külön tőlünk. Moszkvában találkoztunk ismét. Ö fáradhatatlanul harcolt tovább. Részt vett a krími harcokban, mint Frunze harcostársa. — Pétervárott kapcsolatban állt Leninnel. Moszkvában a kommunista hadifoglyok föderációjának elnöke lett apám. Dolgozott, beszédeket tartott. — JHHven ember volt? Talán a hiszékenységig jó. Az internacionalizmus személyes tulajdonságává vált. Hányszor de hányszor elmondta: akkor lesz boldogság a föld- dön, ha a népek egy nagy családdá egyesülnek, s megszűnik az egymás elleni acsarkodás. Egy apró példát, magatartása jellemzésére. A Komintern végrehajtó bizottságának tagja volt akkor apám. Meggyűlt a lábam, tűrtem a fájdalmat, azután mégis el kellett mennem a kórházba. Bekötözték a lábam, de nem fért a cipőbe a pólya. Felhívtam édesanyát, talán most; kivételesen, apa értem küldhetné egy autót. Anyu visszahívott a kórházban. „Apád üzeni — mondta zavartan —. hogy kocsit sajnos, nem tud küldeni, de mindjárt érted megyek és viszek egy nagy ka- lucsnit. abba belefér a kötés is.” — Most* a 80. születésnapján mindenki azt kérdezi tőlem: milyen ember volt? Csak annyit mondhatok] forradalmár, s nekem az apám. Hős volt és egyszerű ember egy személyben. Kun Ágnes befejezi. Arra gondolok, milyen szép és magasztos tudat: Édesapja nevét aranybetűkkel írták be a magyar nép, a nemzetközi munkásosztály történetébe. R. 1, A VOL1ER színpompás népe Csupa ragyogás a bugaci erdő ezen a hirtelen jött „tavaszi” napon. Smaragd és türkiz szemet vidító ötvözete az egyik napról a másikra szinte márciusi képet öltött erdő. s fölötte a kinyílt ég . .. De színek garmadája tobzódik itt. a földi környezetben is, a voliernek nevezett nádfonatú szár- nyékokban, melyeknek jelenleg mintegy 1200 fácán a lakója. Az erdészet 1960- ban létesült fácántelepén vagyunk. Mint Horváth László, az erdészet vezetője mondja, öt ilyen telep van az országban. — Az induláskor kettős cél vezérelt bennünket. Egyrészt a többtermelés, amely az ilyen tartási viszonyok közt jobban megvalósítható. hiszen Kovács József fácánmesler befogja a napi exportszállítmányt. Képünkön két szép „örvös” fácánkakas kerül a fűzfakosárba. Több mint tíz holdas „fedett kertészet“ — Apám 1916-ban Tomszkban fogságba esett. Mint a bolsevik párt tagja, a hadifoglyok szervezésének élére állt. Ettől kezdve, minden cselekedetével, lélegzetvételével már a forradalmat szolgálta. Részt vett a KPM megalakításában is. hatatlanul agitált a közeledő háború, az elnyomás ellen. — Mondják, hogy a kolozsvári urak boldogok voltak, amikor a Pesti Napló munkatársaként Budapestre költözött. A szerkesztőségben együtt dolgozott Kosztolányi Dezsővel.
