Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

Mezőgazdaságunk kora tavaszi feladatai írta: dr. Glied Károlyt a megyei pártbizottság titkára M ég tartanak a zárszánv adó és tervkészítő köz­gyűlések, de a figyelem egyre inkább az előttünk álló tava­szi tennivalókra irányul. Küzdelemben gazdag év áll mögöttünk, melynek során szá­mos, akaratunktól független akadállyal is meg kellett bir­kóznunk. Az emberi erőfeszí­tés nagyszerű példája bonta­kozott ki az elemekkel folyta­tott harcban. E küzdelem nyo­mai sajnos, nem simultak el teljesen, és következményeik­kel a tavaszi munkák során is számolni kell. A viszonylag korán bekö­szöntött télies időjárás követ­keztében 68 000 kh őszi mély­szántás nem valósulhatott meg. Ennek pótlólagos elvégzése most a legsürgősebb feladatok közé tartozik. E munkával pár­huzamosan kell elvégezni az őszi mélyszántástól mentesített (homok és szik-) talajok talaj- művelését mintegy 240 000 kh területen, valamint gondoskod­ni 112 000 kh őszi mélyszántott terület elmunkálásáról. A munkákat nehezíti, hogy a megyében közel 100 ezer kh terület áll belvíz alatt. Különösen súlyos veszélyt je­lent a mintegy négyezer kh-t kitevő szőlő- és gyümölcsültet­vény, valamint a 15—20 ezer holdnyi őszi kalászos és pillan­gós területen levő belvíz. Még mindig sok kártól menthetjük meg fenti területeinket az azonnali — a vegetáció teljes megindulása előtti — vizleve- zetéssel. E halaszthatatlanul fontos munkához gépek, foga­tok és kézi munkaerő gyors igénybevétele szükséges. Ez a községi tanácsok, víztársulatok és termelő üzemek tervszerű, összehangolt intézkedését kí­vánja, Téves az a szemlélet — mely sajnos, sokhelyütt meg­található —, hogy a kérdés megoldását csak kizárólag a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság intézkedéseitől vár­ják. öntevékeny kezdeménye­zéssel haladéktalanul munká­hoz kell látni, s a lehetőségek mari malis kihasználásával biz­tosítani az elöntött földek mi­előbbi vízmentesítését. Az 1966-os év sikere, az eset­leges későbbi munkatorlódások elkerülése nagymértékben a ta­vaszi talaj- és vetési munkák időben és jó minőségben való elvégzésétől, a gabonavetések gondos ápolásától függ. Ezért a mezőgazdaság területén dol­gozó párt- és tanácsi szervek munkája középpontjába a leg­fontosabb agrotechnikai célki­tűzések megvalósítását elsőse- gítő szervező és felvilágosító munkát kell állítani. alászosaink áttelelése a kedvezőtlen időjárás el­lenére is közepesnek mondha­tó, találni azonban számottevő mennyiségben gyenge állomá­nyokat is, ezért egyik legfon­tosabb feladatnak az őszi ga­bonák ápolását kell tekinteni. Minden gazdaságban szervez­zék meg a gabonatáblák gon­dos ellenőrzését, hogy a szük­séges intézkedéseket időben megtehessék. Az őszi vetések tavaszi ápo­lásánál a mechanikai jellegű munkák mellett nagy figyel­met kell szentelni a tavaszi fejtrágyázásokra. Megyénkben mintegy 200 000 kh gabonave­tést kell fejtrágyázni, melyhez a szükséges nitrogénműtrágya rendelkezésre áll. A hagyományos fej trágyázá­sok mellett nagy jelentőségű az elmúlt évben gyakorlatban jól bevált lombtrágyázási eljá­rás, mely kiválóan összekap­csolható a vegyszeres gyomir­tással. Az Agroker Vállalat raktáraiban 100 ezer kh lomib- tráfjyázásra elegendő karba- xnidot .tárolnak. Ajánljuk gaz­daságainknak e vegyszer mi­nél szélesebb körű alkalmazá­sát, mert ezzel viszonylag ala­csony költségtöbblettel lénye­gesen magasabb termelési ér­tékeket tudnak elérni. A tavaszi időszakban mint­egy 60 000 kh teljes értékű szervestrágyázást kell elvégez­ni, melyhez a szarvestrágya- mennyiség a gazdaságoknál biztosítva van. iemelt feladat a kukori- ca fészek-, illetve sor­trágyázásához szükséges trá­gyamennyiség biztosítása. En­nék érdekében az illetékes me­gyei szervek 504 súlyvagon fcő- zegkorpa, 1041 svg. dúsított tőzeg és 95 svg. tőzeges fekál beszerzéséről gondoskodtak. Ez a mennyiség azonban mégnem fedezi a szükségletet, ezért szükségessé válik a gazdaságok saját erőből történő lápföldki­termelésének intenzívebbé té­tele, és a felesleges készletek más üzemeknek rendelkezésére bocsátása. A tavaszi időszakban 2000 kh-n válik lehetővé a talajja­vítási munkák elvégzése. Emel­lett az erőgépek kapacitásától függően 800 kh altalajlazítás végezhető el. Tavaszi vetéseket mintegy 340 ezer kh-n kell elvégezni. A szántás, vetés időbeni elvég­zése érdekében a mezőgazdasá­gi üzemek összes vonóerejét, a gépek mellett a fogatokat is maximálisan ki kell használ­ni. A vetésekhez szükséges ve­tőmagvakat a gazdaságok na­gyobbrészt saját készletből biztosítják. A központi készle­tek elsősorban felújítási célo­kat szolgálnak. Magy figyelmet keM fordí- tani a növényvédelmi feladatok végrehajtására. Köz­pontilag már intézkedések tör­téntek a gabonafélék állati és növényi kártevői figyelőszol­gálatának megszervezésére, to­vábbi feladat azonban a gaz­daságok részére a gabonafut­rinka, mocskospajor és a me­zei pocok elleni védekezés. A tavasz folyamán a kalá­szosok vetésterületének 50—60 százalékán kell a vegyszeres gyomirtást végrehajtani. Ezen belül pedig az élettani okokból gyengébben bokrosodó intenzív búzafajták mintegy 70 száza­lékának vegyszeres gyomirtása válik szükségessé. A vegysze­res gyomirtási munkákat ösz- sze kell kapcsolni a karbami- dos lombtrágyázással, melynek feltételei adottak. Megyénkben a munkák végrehajtásához 600 db nagy teljesítményű növény­védőgép áll rendelkezésre, mely a vegyszeres kezelés idő­beni elvégzéséhez optimálisan elegendő. A kukorica termesz­tésére kijelölt vetésterületek­ből 13 ezer kh kap Hungazi- nos, 12 ezer kh pedig Dikonir- tos kezelést. A továbbiakban fel kell készülni mintegy 24 ezer kh burgonyavetés fitoftó- ra, és burgonyabogár elleni vé­dekezésre, valamint 11 ezer kh cukorrépa, 35 ezer kh lucerna és egyéb növényféleségek kár­tevői elleni védekezésre. A tanácsi szakirányítás alá tartozó 96 200 kh-t kitevő ter­mő és új telepítésű szőlőterü­let növényvédelme az idén sok­kal szervezettebb felkészülést és végrehajtást igényel. Külö­nösen figyelemmel kell lenni a szőlőperonoszpóra, szőlőliszt- harmat, fürtmolyok, ilonca és kendermagbogár elleni véde­kezésre. G yümölcsösökben feltétle­nül végre kell hajtani a gyümölcsfák törzsápolási és metszési munkáit, valamint a tál végi permetezéseket. Az el­múlt év tapasztalataiból okul­va fokozottabb gondoskodást igényel 'az almásterületek fu- (Folytatás a 3, oldalon.) XXI. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM Ara 80 fillér 1966. FEBR. 20, VASÄRNAP Kecskeméten már régen befejezték Miért késik a borsóvetőmagi Kalocsán még 290 hold fűszerpaprika hiányzik A konzervipari szerződéskötések tapasztalatai A feldolgozásra kerülő zöld­ségfélék zömét közvetlenül a termelőszövetkezetektől vásá­rolják a konzervgyárak. Éppen ezért a szezonra való felkészü­lés egyik legfontosabb mozza­nata a termeltetési szerződések megkötése. Az idén lényegesen jobb feltételek mellett láthattak hozzá üzemeink ehhez a mun­kához. mint a korábbi években.,. Jórészt ennek tulajdonítható,; árut. Űj módszer, hogy a tsz-ek saját járműveiken szállítják a felvásárlótelepekre a zöldséget — fuvar- és rakodási költség- térítéssel —, a gyár gépkocsijai pedig az üzem és a „nosztrók” között Ingáznak. Az új szállítá­si rendszer bevezetésével az áru gyorsabban és minőségrom­lás nélkül juthat el a termelő­től a feldolgozóig. Kedvező híreket kaptunk a Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalattól is. Az üzem számára legfontosabb zöldségféléből, a fűszerpapriká­ból, eddig majdnem 6 és fél ezer holdra kötöttek szerződést a szövetkezeti és az egyéni gaz­daságok. Még körülbelül 290 hold hiányzik a tervből, de a gyár termeltetési szakemberei szerint a közeli napokban meg­születnek a még hiányzó szer­ződések is. A vetőmagcllátás a kalo­csaiaknak kevesebb gondot okoz. mint a kecskeméti test­vérvállalatnak. tekintve, hogy a fűszerpaprika vetőmagját, ma­guk termesztik és ebből egy év­re való tartalékkal is rendel­keznek. B. D. hogy a Kecskeméti Konzerv­gyár lényegében már november­ben befejezte a szerződésköté­seket. szemben az előző évek­kel, amikor márciusig is elhú­zódott ez a munka. 80 éve született KUN BÉLA íg rf-riirtaak Édesanyátok vagyunk (6. oldal) A két gépkezelő. Szedmák Pál és Szőgyi György hajnal óta talpon van. — A társulatnak még négy ilyen gépe van, mint az itteni — mutat a masinára Szedmák Pál. — Valamennyi munkában van, akad dolga mindegyiknek. Ha itt végeztek, mennek to­vább. Jakabszállásra. Ahol megjelennek, ott a vizek a szántóföldekről zuhogva vonul­nak a lápok, nádasok irányába, csatornákon át utat keresnek folyók felé. <H at vani—Pásztor.) A mezőgazdasági partnerek (176 tsz és tszcs, illetve két ál­lami gazdaság) paradicsomból, zöldborsóból, uborkából, zöld-" babból és paprikából összesen 5342 vagonnal szállítanak a konzervgyárnak. Ez a nyers­anyagmennyiség tökéletesen fe­dezi az üzem szükségletét, sőt néhány növényféleségből még biztonsági tartalékkal is rendel­keznek. A konzervgyár ez évi zöldség­feldolgozási tervének a megva­lósítását most már csak az ve­szélyezteti, hogy a Vetőmagel­látó Vállalatnak eredetileg feb­ruár 10-ig le kellett volna szál­lítania a borsóvetőmagot, a szerződött, mennyiség 20 százaié-1 ka azonban még mindig nem j érkezett meg. A másik gond az, | hogy — különösen a kecskeméti járásban — a földek tekintélyes 1 hányada víz alatt van és emiatt késedelmet szenved a talajelő­készítés. A konzervgyár egyébként j minden eddiginél alaposabban | készüli; fel a zöldségfelvásárlás­ra és az áruszállításra. A tava-t lyi 38-cal szemben ez évben 45 nosztró telep várja a zöld-j cA aúlier színpompát népe (3. oldal) Tárgyalóteremből (4. óikkal); Hálátlan és hontalan (4. oldal.) A kupéban ffJ. oldal) Technika a konyhában (8. Oldal) Béke Kupa lövészverseny <9. oldal.) A belvizek ellen Mindenfelé vizek borzolód- nak. Nagy vizek. Legelők, szántóföldek, itt-ott szőlők és gyümölcsösök ötven, sőt száz­holdas víztükreiben bámulja önmagát a Kiskunság ege. — Legutoljára negyvenegy­ben volt ekkora belvíz errefelé — emlékezik a kövesút szélén járkálva Vlaszák Benedek, az Izsáki Állami Gazdaság egyik brigádvezetője. — Akkor ta­lán még több is volt. Vagy ta­lán csak azért tűnik úgy, mert akkor a mostaninál sokkal ke­vesebb volt a szivattyú. Itt, az ágasegyházi üzemegy­ségben 40 hold szőlőt és gyü­mölcsöst borít a belvíz. De el­öntéssel fenyegeti a 110 holdas fiatal törpealmást. Elsősorban ezt kell megmenteni. Az űt- menti árok szélén kék műanyag csövek kúsznak a nagy szi­vattyúgép felé. Távolabb, a gyümölcsös közelében kisebb gépek működnek. A csöveken át, terelik a vizet errefelé. A nagy gép a Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulaté. A hozzája kapcsolt öblös csövön másodpercenként 250 liter zú­dul át az árokba. Majd a víz szennyesen hömpölyög tovább, s az út alatti átereszen a szom­szédos legelőre jut. Az a terü­let mélyebben fekszik az itte­ninél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom