Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-19 / 42. szám
SdB. MmiÄr Mi, ammTKit 3, oktal A megye közvéleménye megértette az árrendezések szükségességét A február X-től életbe lépett árrendezés részben a különböző húsok, húskészítmények, tejtermékek árának emelését, s a zsír, szalonna, tepertő árának csökkenését jelenti. Nem sok idő telt el az intézkedések bevezetése óta, a kereskedelmi vállalatok és az irányító szervek azonban már most igen sok, ezzel kapcsolatos tapasztalattal rendelkeznek. Ezekről beszélgettünk Gerőcs Istvánnal, a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya vezetőjével. — A leglényegesebb szerintünk az — kezdte nyilatkozatát Gerőcs elvtárs —, hogy a megye közvéleménye megértette az árrendezések szükségességét. Világossá vált a legtöbb emA lakossággal karöltve A háztartások gyorsan fejlődő gépesítése következtében — amely elsősorban a dolgozó nők második műszakját köny- nyíti meg — a lakosság részére végzett javító-szolgáltató ipari és kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban is megnövekedtek a kívánalmak. A korábbi években a javító-szolgáltató ipar rtiár nem tudta kielégítően betölteni ezt a szerepét. A párt és a kormány a jogos panaszokat figyelembe véve több határozatot hozott a javítószolgáltatás kiszélesítésére. Az intézkedések nyomán javult a helyzet, de még nem kielégítő módon. A lakosság jelzései. bejelentései arra hívták £el a figyelmei, hogy sok hiba van még a szolgáltató tevékenységet ellátó ipari és kereskedelmi egységek, valamint irányító szerveik munkájában. Ezek vizsgálatával bízták meg a népi ellenőrzési bizottságokat. A IS EB a vizsgálatokat februárban és márciusban a társadalmi szervekkel — többek között a népfronttal és a nőtanáccsal — közösen végzi. Emellett elengedhetetlenül fontos, hogy támaszkodjunk a lakosság széles rétegeire is. Csak így ismerhetjük meg a kifogásolt problémákat, állapíthatjuk meg a tényleges szükségleteket. Ez adhat alapot annak feltárására, milyen műszaki, gazdasági, szervezési intézkedések kellenek a javító-szolgáltató tevékenység további fejlesztéséhez. A lakosság véleményének megismerésére több ezer példányban kérdőíveket adtunk ki, s a kapott válaszokat feldolgozzuk. E kérdőívek alapján tájékozódni kívánunk arról; eleget tesznek-e a növekvő igényeknek a kisipari termelőszövetkezetek helyi ipari (tanácsi), belkereskedelmi kötcsönző vállalatok, földmüvesszövetkezetek, magánkisiparosok. Megfelelő mértékű-e többek között a lakáskarbantartás, szak- és szerelőipari tevékenység, elektro- akusztikai berendezések, háztartási gépek javítása, gépkölcsönzés. mosás, vegytisztítás, cipő-, ruhajavítás. méretes tevékenység. fodrászat stb. Hogyan vannak megelégedve a végzett munka minőségével, a javítási idővel, a nyitvatartással. az előforduló panaszok orvoslásával. A széles körű munka jó elvégzéséhez kéri a népi ellenőrzés a lakosság segítségét. Vizsgálatunk sikeres lebonyolításával kívánjuk elősegíteni a lakosság javító-szolgáltatási igényeinek kulturáltabb kielégítését és az e területen dolgozók nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülését. Miklós Zoltán a megyei NEB főrevizora bér előtt — az intézkedéseket i követő magyarázatok, köziemé- j nyék nyomán —, hogy az ár- és bérrendelkezések egyik alap- j vető célja a mezőgazdasági tériietvégri melés arányos fejlesztését akadályozó aránytalanságok megszüntetése. csökkentése. — Hogyan alakult eddig a hentes- és az. élelmiszerboltokban a húsvásárlás? — Január végén bizonyos fo- kig növekedett a kereslet, február 1. és 4-e között pedig némileg csökkent. Ebben az időszakban a szokásosnál több zsírt, szalonnát és tepertőt vásároltak. az áremelés alá eső tejtermékekből viszont a szokásos mennyiségeket. Február 4-e után a hús iránti kereslet, mind a mennyiséget, minőséget, választékot illetően, elérte az árrendezés előtti színvonalat. Megjegyzendő, hogy régiben több fagyasztott hús került forgalomba, mint amennyit a vásárlók igényeltek. Ez bizonyos esetekben a friss hús iránti igény kielégítésének rovására ment. Friss húsból jelenleg a réginél kedvezőbb az ellátás, s ez az olcsóbb fagyasztott húsra szintén vonatkozik. — A húsárváltozások kihatnak a vendéglői árakra és a közétkeztetési díjakra is. A köz- étkeztetési és a saját üzemelésű konyhákon az étkezők által fizetett térítés 0,70—1,40 forint között növekedett. Ezt a nyers- anyagár emelkedése tette szükségessé. de figyelembe vették a zsiradékok árcsökkenését is. — A kereskedelmi vendéglátásban szintén emelkedett a hússal és a vajjal készült ételek ára, de ezt bizonyos fokig ellensúlyozza a másod- és ennél alacsonyabb osztályú éttermekben érvénybe lépett 4—5 százalékos haszonkulcscsökke- nés. A húsos ételek áremelke? dése 30 fillértől 2 forintig terjed. az étterem besorolásától függően- A vajas cukrászati sütemények ára is .emelkedett, a fogyasztás mértéke azonban ezekből sem csökkent. Egyszóval: a vendéglátó vállalat forgalma a húsételekből is azonos maradt az árrendezés előtti színvonallal. — Hogyan alakult az árcsök- kenések alá eső ruházati cikkek forgalma? — A megye összes ruházati kereskedelmi forgalmának árindexe kb. 4 százalékkal csökken az érintett cikkek 8—30 százalék közötti árcsökkenése révén. Legjelentősebb a forgalom- emelkedés eddig a 20 százalékkal olcsóbb ágyneműnél jelentkezett Ugyanez vonatkozik a kártolt szövetekből készült, 15— 20 százalékkal olcsóbban kapható konfekciócikkekre, a férfiingekre, a női harisnyákra, valamint a 15 százalékkal olcsóbb Orkán kabátokra. A szokásosnál mintegy 20 százalékkal több gumitalpú cipőt adtak el a boltokban, részben az árcsökkenés eredményeként. — A ruházati szakmában az árcsökkenés a széles tömegeket érintő, s állandóan használt cikkekre vonatkozik. Éppen ezért a jövőben az ipari termelés fokozásával, az import növelésével biztosítják a növekvő szükségletek kielégítését. — Mik a feladatai a továbbiakban — az árintézkedéseket is figyelembe véve — a kereskedelmi vállalatoknak és a felügyeleti szerveknek? — Mind a húsipar, mind a kereskedelem részéről a szabványok betartása. Az, hogy például a sertés- és marhahúsnál ne legyein nagyobb az előírtnál a zsiradékarány, mert így a húsipar jut meg nem engedett haszonhoz a kereskedelem rovására. A kereskedelem feladata: az előírásoknak megfelelően végezni a sertések, marhák bontását a húsüzletekben. Az eladók csak a szabványokban előírt zsíros és szalonnás húsrészeket és mennyiséget tegyék a húshoz. Ellenkező esetben a vevő károsodik. A húskínálat jelenleg kielégítő, mégis érdemes az eddiginél céltudatosabban szorgalmazni a hűtőgépekkel rendelkező boltokban a változatlan fogyasztói áru baromfi értékesítését. — A vendéglátóiparban az étlap készítésénél törekedjenek arra. hogy legyen elegendő mennyiségű, minőségű, választékú hús nélküli és kevésbé húsos étel. A városi tanácsok kereskedelmi csoportjai segítsék a piacokon, a szövetkezeti és az egyéni húsfelhozatal fokozását, a jobb élelmiszerellátás érdekében. — A ruházati nagy- és kiskereskedelmi vállalatoknak, s a ruházati iparnak egyaránt figyelemmel kell kísérni a kereslet és kínálat viszonyának alakulását, hogy időben gondoskodhassanak a leszállított árucikkekből is a fokozott igények kielégítéséről. — Gyakorlatilag hogyan valósul meg ai árintézkedések végrehajtásának ellenőrzése? — Az illetékes megyei felügyeleti szervek február 1-e óta rendszeresen vizsgálják az áruellátás, az áruforgalom alakulását. Ezzel kapcsolatban az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnek. a NEB-nek, a minőségvizsgáló intézetnek, a városi tanácsok mellett működő társadalmi ellenőrző aktívahálózatnak egyaránt megvannak a konkrét feladatai. Különösén nagy munka hárul az egységes. hatékony társadalmi ellenőrzés megvalósításában a megyei tanács vb mellett működő kereskedelmi társadalmi ellenőrzési albizottság. Ennek feladata a tanácsi, szakszervezeti és a társadalmi ellenőrzés összhangjának megteremtésén kívü az árrendezés eredményeinek, hatásának további részletes, sokoldalú, alapos vizsgálata — fejezte be nyilatkozatát Gerőcs István elvtárs. B. Cy. ^^□D2QC3QD2 áo CBGö^DCDCDDS Zárszámadások Kecskeméten • A Törekvés Tsz a város legjobb közös gazdasága BEFEJEZŐDTEK a kecskeméti tsz-ek zárszámadásai. Adataikat már összesítették. Néhány eredményről Domonkos Béla, a városi tanács mezőgazdasági osztályának főkönyvelője tájékoztatott bennünket. Elmondta, hogy míg az októberi számítások alapján 1 millió 600 ezer forint mérleghiányra számítottak, addig most, az eredmények felmérése után, 177 ezer forintra csökkent ez a szám. Három mérleghiányos tsz- re számítottak, most már kiderült, hogy csak egy van a városban. A LEGJOBBAN gazdálkodó közös gazdaság a Törekvés Tsz. Míg 1964-ben 15 millió 991 ezer forint volt az állóeszközeinek érteke, addig 1965-ben 23 millió 519 ezer forintot tesz ki. Érdemes a Törekvés Tsz fejlődését a második ötéves terv időszaka alatt végigkísérni. 1960- ban a város leggyengébb közös gazdaságának számított. Akkor 3 millió 561 ezer forint volt az állóeszközök értéke. Az öt év alatt 20 millió forintos gyarapodásuk mellett a tiszta vagyon a második ötéves terv első esztendejének 859 ezer forintjáról 1965-ig 13 millió 839 ezer forintra nőtt. Gazdálkodás: eredményei alapján a termelőszövetkezet 1965-től már a jc kategóriába sorolható. Az egy tagra jutó részesedés az 1964- es 17 500 forintról 20 234 forintra emelkedett. A jégkár ellenére is a megyei átlag felett van a 11,8 mázsás holdankénti eredménye búzából. Rozsból 7 mázsát terveztek, s 9,8 mázsás kiemelkedően magas eredménnyel arattak. Fejlődő állat- tenyésztésüket bizonyítja, hogy tejértékesítési tervüket több mint -200 százalékra teljesítették. ENNEK a tsz-nek 1960. óta történt fejlődéséhez a tagság jó munkáján kívül az előrelátó vezetés is nagymértékben hozzájárult. Ez a közös gazdaság tartalékolta az idén is a legtöbb készpénzt. Hiányzó vetőmagra és takarmányra 800 ezer forintot, biztonsági tartalékként pedig 1 millió 328 ezer forintot tettek félre. Tavaly a növénytermesztésből származó "bevétel 1 millió forinttal haladta meg az állattenyésztésből eredőt. Ez a szám, előreláthatólag, az idén az állattenyésztés javára dől el. A termelő- szövetkezet 500 darabos szarvasmarha-állománya a felvásárlási árak és az ebből származó bevételek növekedésével a közös gazdaság további fejlődésének alapját is képezi. A VAROSBAN egyetlen .termelőszövetkezet zárt mérleghiánnyal a II. Rákóczi Ferenc Tsz. Fejlődés itt is tapasztalható. A tavalyi 1 millió 646 ezer forintról 177 ezerre sikerült csökkenteni a hiányt. A decemberben megválasztott új vezetőség célja, hogy 1966-ra megszüntessék a mérleghiányt. Köszegvári József Kísérletek burgonyával A Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán dr. Sárvári István irányításával nagyszabású kísérleteket folytatnak, hogy a burgonya különböző vad és nemesített fajtái a legelterjedtebb — 7 féle burgonyavírusos fertőzéssel és 5 féle gombás-megbetegedéssel szemben ellenállóvá tegyék a 44 burgonyafajt és ezen belül mintegy 500 fajtát viszgáltalk már meg, és kiválasztották azokat az egyedeket, amelyek a betegségekkel szemben a legellenállóbbak. Képünkön : a laboráns burgonyából préselt nedvet helyez az ultra- centrifugába. (MTI foto — Kovács Sándor felvétele) Helyben is voSna tennivaló A Kiskunhalasi Gépállomásnak javító állomássá történt átszervezése i után is meghagyták tulajdonában a 32 lánctalpas traktort. Érthető, ha ezek minél nagyobb fokú kihasználására törekszik az állomás, hiszen a vállalati érdek itt a legmesz- saebbmenőkig találkozik a gépek vezetőinek éis a mezőgazdasági üzemeknek az érdekeivel. Hiszen drága mulatság lenne a nem kevés pénzért vásárolt masinákat a színek alatt hagyni porosodni. De hogyan használják ki? Erről a korántsem egyszerű kérdésről beszélgettünk az állomás két brigádvezetőjével, Csanádi Károllyal és Juhász Károllyal. Igaz ugyan, hogy a halasi, sőt a szomszédos bajai járás tsz-ei az idén is szerződést kötöttek a gépekre — a mélyszántás elvégzésére. Ez azonban a gépek teljesítőképességének a felét sem köti le. Másfelé is kell tehát munka után nézni. Erre természetesen, épp az állomásnak kell a legkevésbé felhívni a figyelmét. Hiszen tíz lánctalpas máris a tiszafüredi járásban dolgozik. Az állomásnak térve van, a traktorosok keresethez akarnak jutni — mindkettő olyan érdek, amelyet feltétlenül méltányolni kell. Az állomás tehát, igyekszik a gépeit kihasználni. Igen ám, de milyen áron? A traktorok elszállítása 200 kilométerre, á kü [szolgálati, a különélési pótlékok fizetése — mindmind a költségeket növelik. S ez a helyzet még inkább fejcsóválásra késztet, amikor azt tapasztaljuk, hogy a tiszántúli talajjavító vállalat lánctalpas traktorai tucatostól dolgoznak a megyében — a kiskunhalasi járás területén is! Ugyanolyan munkát végeznek, amit a halasi traktorosok is el tudnának látni. Ideje lenne már országosan ősz- szehangolni: kinek, hol van a feladata. A nehéz traktoroknak helyben is lenne elég tennivalója, csak egy kicsit szét kellene nézni járási és megyed házunktáján. Milyen jó lenne meggyorsítani a belvizek levezetését például! Ha ehhez akár egyetlen csatornán yi tó ekével is rendelkezne a halasi javító állomás. Vagy: köztudott, hogy a termelőszövetkezetek dűlőútjainak állapota nem a legfényesebb, különösen az őszi esőzések idején, épp amikor legtöbb a szállítanivaló. Az utak rendbehozásában sokat segíthetnének a nagy gépek. S az említetteken kívül is akadna feladat, olyan, amelynek elvégzése gyümölcsöző lenne. Mindez megérne egy kis körültekintést.- h. D.
