Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-17 / 40. szám

Felvételi rend Megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása az egyete­mek és főiskolák nappali tago­zatára történő jelentkezés rend­jéről. A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozataira felvé­telüket kérhetik a középiskolák utolsóéves tanulói, illetőleg azok az érettségivel, képesítővel vagy felsőoktatási intézményben szer­zett oklevéllel rendelkező dol­gozók, akik a 35. életévüket még nem töltötték be. A felső­fokú technikumokba és felső­fokú szakiskolákba a képzés szakirányának megfelelő szak­munkás-bizonyítvánnyal is le­het jelentkezni. , A felvételi kérelmeket a nap­pali tagozatra március 15-ig j kell benyújtani. j | Kisebb kárérték - több tűzeset Drágán megfizetett tanulság Az 1965-ös esztendő a tűzká­rok tekintetében sem tartozik a szerencsés évek közé. Me­gyénket az ismeretes bajai hű­tőházi tűzeset során is több millió forintot kitevő kár érte. Ezen még az szépít, hogy a többi tűzkár értéke — évek óta először — az egymillió forint alatt maradt. S még ezen belül is számos megszívlelendő ta­nulsággal szolgál a statisztika kínálta elemzés. A megyében az 1964. évi 15- tel szemben a múlt évben 23-ra emelkedett az ipari üzemek te­rületén keletkezett tüzek szá­ma. Az emelkedés oka, hogy bár az előző évek erőfeszítései nyomán lényegesen javult az ipari létesítmények megelőző tűzrendészeti helyzete, ennek ellenére sok az em­beri feledékenységből, gon­datlanságból származó, sza­bálytalanság. A mezőgazdasági eredetű tüzek száma a múlt évben 17-tel volt több mint a korábbi esztendő­ben. a kárérték viszont 739 ezer forintról 391 ezer forintra csök­kent. A tűzesetek számának nö­vekedése a megelőzések során előforduló mulasztások számlá­jára írható, míg a kárérték csök­kenése azt jelzi, hogy az álla­mi és az önkéntes tűzoltóságok hatékonyabb, gyorsabb beavat­kozással lokalizálták a keletke­zett tüzeket. A lakóház- és lakástüzek szá­í ma minden évben eléri a 70— 80-at. a károk értéke pedig 150 —200 ezer forint között van. Látszólag ez nem sok, de ha hozzászámítjuk, hogy a tűz okozta sebesülések, halálozások általában itt keletkeznek, ak­kor látjuk igazán, mit vesztünk. A múlt évben például tizenöt felnőtt és három gyermek szenvedett égési sé­rülést, négy felnőttnek és három gyermeknek pedig a tűz okozta halálát. A múlt évben középületek­ben, közintézetekben 11-gyel nőtt a tűzesetek száma, a kár pedig 20 300 forinttal több. mint az 1964-es esztendőben. Ezek a tü­zek általában a fűtőberendezé­sek szabálytalan használatából keletkeztek. A kereskedelmi szerveknél lényegesen csökkent a tűz okozta károk értéke, a közlekedési Vállalatok terüle­tén viszont rosszabbodott a helyzet. összegezve: a megye területén a múlt évben 260 tűzeset volt, s a legtöbb vád emiatt a gon­datlanságot érheti. Ez ellen ma már az sem hat meggyőző érv­ként, hogy nem ismerik a meg­előzés szabályait, hiszen a mun­kahelyeken szervezett oktatá­sok keretében a dolgozók szé­les rétegeit világosították fel a tűzmegelőzés szabályairól. 1965-ben tovább emelkedett az elektromos áram, a felügyelet nélkül maradó gyermekek játéká­ból, a tiltott helyen való dohányzásból keletkezett tü­zek száma. Ezek közül is külön figyelmet érdemelnek a gyerekek által okozott tüzek, melynek alapja, hogy a szülők a gyermekek előtt gyufát, gyújtóeszközt hagy­tak, vagy az apróbb gyerekeket bízták meg gyufavásárlással. Drágán megfizetett szomorú ta­nulság ez, hiszen három gyer­mek súlyos égési sérülése és három gyermek halála fűződik hozzá. Vajon okul-e belőle min­denki?! Dudás István tűzoltó őrnagy Rendszámot kapnak a kismotorok Milyen motorkerékpárok vizsgakötelesek? (Tudósí tónktól.) A Belügymi­nisztérium és a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium együt­tes rendelete alapján azokat a motoros kerékpárokat és az 50 köbcentiméter hengerűrtarta­lomnál nem nagyobb motorral felszerelt motorkerékpárokat, amelyek eddig nem voltak rendszámkötelesek, hatósági vizsgára kell vinni és motor­kerékpár-rendszámmal ellátni. A rendelkezés 1966. március 31- én lép életbe. Az úgynevezett mopedek (segédmotoros kerék­párok) egy része is vizsgaköteles lett tehát. A jövő évben életbe­lépő rendelet előzménye az, hogy sok tízezerre nőtt hazánk­ban az 50 köbcentis hengerűr­tartalmú motorral felszerelt kismotorok és segédmotorok száma amelyek sebessége meg­haladta az óránkénti 50, sőt el­érte a 65—70 kilométeres se­bességet is és eddig csak egy­szerű bejelentő lappal vettek részt a forgalomban. Ezenkívül az 50 köbcentis kismotorokhoz nem kellett rendes motorkerék­párvezetői jogosítvány, elég volt egy kismotorvezetői engedély, amelyet a rendőrhatóságok egy­szerűbb KRESZ-vizsga alapján, minden különösebb alkalmassá­gi vizsga nélkül is kiadtak, köz­ben a kismotorok sebessége kezdte megközelíteni — 2 sze­méllyel is — a rendes motorke­rékpárok sebességét. Miután a motorkerékpár veszélyes üzem­nek számít, a sebességnövekedés miatt ez kiterjed most a kismo­torokra is. 1966. március 31-e után az 50 ccm-nél nem nagyobb mo­torral felszerelt motorkerékpá­rokat tehát le kell vizsgáztatni és rendszámmal ellátni, ha azok sebessége a gyári prospek­tus szerint az 50 kilométert meghaladja. A 38 köbcentis magyar Dongóknak, a már nem gyártott 48 köbcentis Bervák- nak és Panniknak nem kell vizsgázniok, mert sebességük nem éri el az 50 kilométert. Az a sok ezer kismotoros, akik tehát 50 köbcentiméteres, vagy annál nagyobb ürtartalmú, il­letve 50 km/óra, vagy annál nagyobb teljesítményű és eddig nem vizsgázott géppel rendel­kezik. jól teszik, ha 1966. már­cius 31 előtt már gondoskodnak kismotorjaik — és maguk — | vizsgáztatásáról, nehogy kisza- | ladjanak az időből. A menetrend a következő: jelentkeznek az illetékes autó­műszaki tanintézetnél. Itt meg­tudják, hogy motorjuk valóban vizsgaköteles-e? Ha igen és már 1964 decembere előtt is tulajdo­nukban volt a kérdéses motor, kedvezményesen, 10 forintos il­letékbélyeggel, a legszüksége­sebb KRESZ és műszaki tudni­valók birtokában tehetik le a motorkei ékpár-vezetőj vizsgát. 1966. március 31 után a fen- I tebb ismerteti kismotorkerék­párok már csak rendszámmal, vezetőik pedig rendes motorve­zetői vizsgával közlekedhetnek. Zs. L. Vadászidény végén A napokban adta át utolsó nyúl-exportszá'lítmányát a MA- VAD-nak a Kiskunfélegyházi : Rigó József vadászmester irá­nyítással még egyszer kifeszítik | a hálót. Petőfi Vadásztársaság. A zord, viszontagságos időjárás ellenére is az 1500 darabos exporttervet 93-mal túlteljesítették és 224 ezer forint bevétellel növelték a vadásztársaság jövedelmét. A terv túlteljesítése mellett nagy gondot fordítottak az ivarrende­zésre és az exportminőség betar­tására, hogy a befogott nyúlak sértetlenül jussanak el az im­portáló államokba. A munka minőségére jellem­ző, hogy az 1593 darab nyűiből szállítás közben mindössze 6 hullott el. — A terv teljesítése mellett ügyeltünk az állomány védelmé­re is — mondotta Kiss Imre a vadásztársaság gazdasági felelő­se. — Közel 50 mázsa szemes­takarmányt etettünk meg ja­nuárban és 50 nyúllal, 50 fá­cánnal megoldottuk az állo­mány vérfrissítését. Tervezzük ngy fácántelep létesítését, hogv a területünk szárnyasvaddal is telített legyen. Az élővad befogásán kívül gondoltak a vadászszenvedély kielégítésére is. Kilencvenhat tagjuk 600 nvulat és mintegy 700 fácánt lőtt ki. A sikeres vadászati idényt február 26-án zárják a hagyo­AZ ffGYlESZ: TOI1ÁBOI; Termelőszövetkezeti perek tapasztalatai Az ügyészi munka egyik igen fontos vonása az, hogy a bírósá­gi eljárás során segítse a szo­cialista törvényesség érvényesü­lését. Különös jelentőségű a ter­melőszövetkezetek peres ügyeit figyelemmel kísérni egyrészt azért, hogy jogos követeléseiket minden esetben érvényesítsék, másrészt pedig, hogy kötelezett­ségeiknek minden vonatkozás­ban eleget tegyenek. A tsz- ügyek vizsgálata során olyan je­lenségekre lettünk figyelmesek, amelyek megszüntetése a hibák, hiányosságok jövőbeli elkerülé­se végett feltétlenül kívánatos. Ki szabja meg a földkiadás időpontját? Sok per keletkezhet például: abból, ha a termelőszövetkezeti j közgyűlések egyes tagok kizárá­sakor egyáltalán nem, vagy helytelenül állapítják meg a föld kiadásának időpontját, a fizetendő haszonbért Az egyik ilyen ügy felperese a tsz köz­gyűlési határozatát támadta a bíróság előtt. A közgyűlés ugyanis — amikor az illetőt ki­zárta — úgy döntött, hogy nem adja ki az általa bevitt négy és fél hold földet. Előfordult olyan eset is, hogy a közgyűlés elhatá­rozta ugyan a föld kiadását, de nem jelölte meg az időpontot, s ezért a kizárt tag mindkét eset­ben perrel támadta meg a köz­gyűlési határozatot. A helyes eljárás az, ha a köz­gyűlés dönt az 1960. évi 8-as számú tvr-rel módosított és ki­egészített 1959. évi 7. számú tör­vényerejű rendelet alapján a ta­gok felvételéről, kilépésének el­fogadásáról és a kilépéssel, ki­zárással kapcsolatos vagyonjogi viták, így a földkiadás tekinteté­ben is. A fentebb említett bi­zonytalanságot a Legfelsőbb Bí­róság egyik állásfoglalásával megszüntette, amikor kimondta, hogy a termelőszövetkezeti föld kiadására vonatkozó közgyűlési határozatot a kilépő, illetve ki­zárt tag csak annyiban támad­hatja meg a bíróság előtt, hogy részére köteles-e a tsz földet ki­adni. Viszont a kiadás időpont­ját kizárólag a közgyűlés hatá­rozhatja meg a közös gazdálko­dás érdekeinek megfelelően. A bíróság ebbe nem szólhat bele. Kártérítés, érvénytelen szerződések A másik sok vitára okot adó probléma a termelőszövetkeze­Kiemelik a hálóból az évad utolsó es port nyálát. mányos vidám vadászkalandok elbeszélésével „tűzdelt” vadász­vacsorával. Papp Gáspár (Rádi József felvételei) teknek az a joga. illetve kötele»- sége, hogy a tagjaik által vétke­sen okozott kárt megtéríttessék. Erre a vezetőség, illetve a köz­gyűlés jogosult Több perben mégis azt tapasztaljuk, hogy kí­vülállókat köteleznek kártérítés­re, holott ez csak a tagokra vo­natkozhat. Erre a kívülállókat nem kötelezheti sem a közgyű­lés, sem a vezetőség. Ilyenkor a bírósághoz kell követelésével fordulnia a közős gazdaságnak, míg saját tagja által okozott kárnál, ha az a 300 forintot nem haladja meg, a vezetőség dönt. Háromszáz forinton felüli kár­okozás esetén pedig az eljárás a közgyűlés elé tartozik. Többször találkozik az ügyész olyan esetekkel is, amikor a ter­melőszövetkezet kívülállóknak ad ki földet részesművelésre, bár ezt az idézett törvényerejű rendelet nem teszi lehetővé. Az ilyen megállapodás érvénytelen. Sok megelőzhető vita származik ezekből a törvénytelen megálla­podásokból. A károsultak leg­többször a termelőszövetkezetek, mert a részművelő kívülállók, helyzetükkel visszaélve a termés nagy részét megtartják maguk­nak, azt még az elszámolás előtt betakarítják. A semmis szerző­dés következtében a föld műve­lőjének csak a munkadíj és a vetőmag megtérítés jár. Tájéko­zatlanságra vall, hogy egyes pe­rekben a tsz-ek mégis csupán a részükre át nem adott terményt követelik, holott az egész meg­illetné őket. Jelenleg is több ilyen ügy van folyamatban a kiskunhalasi járásban. Ezekben az ügyészek is részt vesznek és figyelemmel kísérik a bíróság munkáját, döntését. Legfonto­sabb természetesen az lenne, hogy a tsz-ek ne kössenek ilyen semmis szerződéseket, s ígv el­kerülhetik a vitákat. Tájékozódjunk a jogviták előtt Végül szóljunk azokról á pe­res ügyekről, amelyek indítéka, hogy egyes termelőszövetkezetek indokolatlanul tagadják meg a haszonbér kifizetését a haszná­latukban levő 1 földek után. Ezt legtöbbször csak jogerős bírói ítélettel sikerül elérni. Amellett, hogy perlekedéssel jár, tetemes költséget is jelent ez a tsz-nek. s így tulajdonképpen a haszon­bér kifizetésén túl, külön ki­adásként jelentkezik a perkölt­ség. De felfigyelhetünk azokra az ügyekre is, amelyeket a ter­melőszövetkezetek a jogtalan földhasználókkal szemben indí­tanak, vagy azok ellen, akik bűncselekménnyel okoznak kárt a közös gazdaságnak. Tapaszta­lat, hogy a tsz-ek egyre gyak- , rabban érvényesítik ilyen köve­teléseiket, s mind több esetben ; szerepelnek az ilyen ügyekben I felperesként. Mégis tanácsos, ha ; a jogviták megindítása előtt fel- | világosításért fordulnak jogá- j szűkhöz, vagy az ügyészséghez. Dr. Simonyi Sándorné ügyész PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-10. 23-16. Szerkesztő bizottság 10^38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a Telefon: 17-0O. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 farín Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index; ?5 063 f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom