Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-16 / 39. szám

Házipatikák, notórius orvosságszedők EMELKEDETT az indokolatlan gyógyszerfogyasztás Lassan fejlődik a hálózat Készül az új központi raktár Rossz utakon Mennyi gyógyszert fogyasz­tottunk 1965-ben? Sokat, lényegesen többet a szükségesnél. Kiderül ez a Bács-Kiskun Megyei Tanács Gyógyszertári Központjában kö­zölt adatokból. A központ 100 millió forintos tervét 7 millió­val túlszárnyalta. Ez azt jelenti, hogy a megye lakossága két­szer annyi gyógyszert vásárolt tavaly, mint például 1960-ban. Az évről évre fokozódó gyógyszerfogyasztás csak rész­ben magyarázható azzal, hogy a társadalombiztosítás révén ma már a mezőgazdasági dolgozók is kedvezményesen juthatnak ^etőui «épe *etö.r'i “épe i’ííu/ m 3.1 “«pe ^öGtr^’iépo -Vtőf " r ,-/3jjjL A'-<eoe _ t - u p­l *épe Ve bő Mi mindent fogyaszttmk ? Azt még háborítatlan lelWállapot- ban fogadja el az ember, hogy a borral teli üvegen ott van a címke: Fogyasztási ár ennyi és ennyi. Ter­mészetes ez vajon, kenyéren, pap- rikás-stanlclin, csabai kolbászon, mirelit csirkén, meg minden máson, amit elfogyasztunk. Kicsit tiltakozik azonban az ember szervezete, amikor mondjuk partvi­son olvassa a stemplit: Fogyasztói ár... Ki az. ördög fogyaszt partvist? Ha pedig akad az országban néhány Ínyenc, akinek partviskeíe a cseme­géje, azok számára készítsenek kü­lön pár darab címkét. Például így: ínyenc fogyasztói ár. .. Nem szeret­jük fogyasztani a sátorponyvát, mo­sógépet, vesszőkosarat, de a lámpa- búrát sem. Ennek ellenére fogyasz­tói áruk van. Ami azt illeti, el le­het fogyasztani egy liter lúgkőolda- tot is, ha valakinek legfeljebb kez­dődő a gyomorfekélye, s nem ég tőle túlságosan a gyomorajka. Még­sem az jellemző a lúgkőoldat iránti kapcsolatunkra, hogy azt akár ma­gában, akár péksüteménnyel elfo­gyasztjuk. A bilyog mégis erre in­spirál. Fogyasztás esetén ára ennyi. A szeneskannát sem szereti úgy körülnézni az ember a vasüzletben, hogy az á r helyett a fogyasztói árát közli oldalán a gyár. Igaz, elég szépen van vastartalma, de egyrészt nem mindenkinek van hozzá foga, másrészt nehéz tördelni vagy tép- desni belőle a falatokat. Nem be­szélve a zománcos fürdőkádról, melynek éles törmelékei könnyen felsérthetik a dolgozók különben is érzékeny ínyét. Kendben van, jő gyomrü nemzet vagyunk, szeretjük a kis hasunkat, de ne essünk annyira túlzásba, hogy abszolút mindenevőknek tüntessük fel magunkat. Esetleg magyarul tu­dó külföldiek előtt is. Mit gondolhat magában rólunk az a magyarul ta­nuló üzbég, ghanai vagy francia diák, aki a cipőtől, kalaptól, vesz- szőkosártól kezdve a kenderkőtélig mindenen azt olvassa: Fogyasztói ár. . . Mit mesélnek majd öreg ko­rukban unokáiknak a falánk ma­gyarokról, akik a rézkllinosct is fo­gyasztják. nemcsak a bakelit- vagy fakilincsct, melynek madzag a hú­zója? Ne urizáljunk. Elégedjünk meg azzal, hogy ára van valami­nek, s írjuk így rá. Hogy a nagyzolás már hazánkban sem vezet jóra, bizonyítja a leg­újabb jelenség. Egyik közismert in­tézményünknél, ahová mint mond­ják, a király is gyalog jár, szeren­csére belül volt kiakasztva a táb­lácska. Ahelyett, hogy „Használati díj. . ez volt rápingálva primitív népi stílusban: „Fogy. ár: 50 fil­lér. , W hozzá az orvossághoz.. Hozzá keli ehhez tenni: akárcsak or­szágosan, így a megyében is sűrűn előfor­dul az indokolatlan gyógy­szervásárlás, a házipatikák felduzzasztása, s némelykor a veszélyes gyógy­szerrel végzett önkuruzslás is. Ilyen körülmények között kü­lönösen nagy jelentőségű volt az orvosok, gyógyszerészek, és más egészségügyi dolgozók nevelő, felvilágosító munkája, ennek hatékonnyá tétele. A betegekkel folytatott alkalmi beszélgetése­ken túl ez a munka kapcsoló­dott a tanácsok, a TIT, a Vö­röskereszt által szervezett, le­bonyolított előadásokhoz, ame­lyeken felhívták a hallgatóság figyelmét a túlzott gyógyszer­igénybevétel veszélyeire, a fel- duzzasztott házi patikák feles­leges voltára. A múlt évben összesen 85 egészségügyi előadást tartott harmincöt gyógyszerész, illeteve gyógyszerész-jelölt a megyében. Az említett témakörök mellett más kérdésekre is kiterjedtek ezek az előadások, például segítették a termelőszövet­kezeteket a kemizálás he­lyes alkalmazásában, vagy a növényvédőszerek higiéni­kus, egészségileg ártalom mentes felhasználásában. A helyszíni ellenőrzéseken megvizsgált gyógyszerminták a legtöbb esetben kifogástalanok voltak. Ez is mutatja: szakmai szempontból kielégítő munkát végeztek a gyógyszerészek és középkáderek, de lényegesen ja­vult a gyógyszertárak tisztasá­ga, higiéniája is. A gyógyszertárakban folyó szakmai munka színvonalának emelése céljából gyógyszertár­vezetői tanfolyamon vettek részt a fiatal gyógyszerészek, ame­lyeken az egyetemen szerzett tudást fontos gyakorlati ismere­tekkel egészítették ki. A gyógy­szertári asszisztensek részére a Középkáder Szakcsoport Gyógy­szertári Asszisztens Szekciója szervezett szakmai továbbkép­zést. Hogyan alakult tavaly a me­gyében a gyógyszertárhálózat fejlesztése? Az előrehaladás igen szerény volt, a rossz épü­letek rendbehozására fordítható 550 ezer forint kevésnek bizo­nyult. Többek között Dunavecsén, Szalkszentmár- tonban lenne szükség mi­előbb új megfelelő, korsze­rű gyógyszertárakra, s a falusi patikák jelentős há­nyadában a berendezés is régóta kicserélésre szorul már. A gyógyszerek előírás szerinti tá­rolását nehezíti igen sok helyen a kicsi, korszerűtlen raktár- helyiség. Ez év végére Kecske­méten az új központi raktár elkészülésével viszont már meg­oldják a gyógyszerek megfelelő raktározását, tárolását. Bérház-telefonközpont Magyar találmány alapján a Beloiannisz-gyár új elveken mű­ködő, úgynevezett bérház-tele­fonközpont néhány mintapéldá­nyát készítette el tavaly. Ezek a központok tíz városi vonalat vesznek igénybe, de ötven állo­mást lehet rájuk kapcsolni, így a vonalhiány ellenére növelhe­tik a telefonfizetők számát. Egy­szerre természetesen csak tízen beszélhetnek, a valószínűség­számítás szerint azonban ötven előfizető közül csak ritkán akar­nék azonos időpontban tíznél többen telefonálni. A Beloin- nisz-gyár a tapasztalatok alap­ján most megkezdte a bérház- központ sorozatgyártását. Tegnapi lapunkban már írtunk arról, hogy a belvíz sok h®. lyen erősen megrongálta, illetve járhatatlanná tette megyénk közűt.jait. Képünk egy ilyen szakaszról készült, ahol csak foko­zott óvatossággal, nagy körültekintéssel közlekedhetnek a gép- járművezetők. IVyolc hónap egy dunnáért Magánszemélyt károsító, visz- szaesőként elkövetett lopás bűn­tette miatt, került összeütközés­be a törvénnyel Turcsányi Jó­zsef 26 éves kiskunfélegyházi la­kos. Van jó mestersége: kőmű­ves szakmunkás, de elhagyta munkahelyét és alkalmi munká­kat vállalt, hogy ne kelljen 3 éves kislánya után a megítélt tartásdíjat fizetni, különváltan élő feleségének. A büntetett előéletű fiatalem­ber ilyen „alkalmi” munka vég­zése közben akadt rá az egyik ház padlásán egy dunnára, és elhatározta, hogy ellopja. A gondolatot tett követte és az ezer forintot érő dunnát az ut­cán 200 forintért eladta egy ismeretlen asszonynak. A kiskunfélegyházi járásbíró­ság nyilvános j tárgyalás után Turcsányi Józsefet nyolc hó­napi szabadságvesztés büntetés­re ítélte. Februári napsütésben Mezőgazdasági gépészek lesznek Sokszor változott az immár 1932 óta fennálló Jánoshalmi Mezőgazdasági Szakmunkásta­nuló Iskola elnevezése. A tan­intézet azonban az eredeti hi­vatásához az elmúlt évtizedek alatt mindig hű maradt. A leg­utóbbi esztendőkben több száz felnőtt mezőgazdasági gépész és gépszerelő szakmunkás szer­zett itt oklevelet, szeptember óta viszont fiatalok népesítik be a nagy múltú szakiskola tanter­meit, gyakorló műhelyeit. Három év múlva: szakmunkás bizonyítvány Az iskola tanári szobájában Radnóti László igazgató így mutatta be a jelenlegi 123 ta­nulót. — Az ország különböző ré­szeiből verbuválódtak a fiúk. közülük 96 Bács-Kiskun megyé­be való. A tsz-ek és természete­sen szüleik küldték hozzánk őket szakmát tanulni, hogy há­rom év alatt ió felkészültségű szántóföldi növénytermesztő gé­pészekké váljanak. A tananyag nem könnyű. Az elméleti és gyakorlati képzést a célszerűségnek leginkább meg­felelő kombinációban végzik a tapasztalt tanárok, szakoktatók, kiknek jó munkáját a már dol­gozó, régebbi hallgatókról ka­pott hírek is igazolják. — Viszont előfordult néhány olyan eset, hogy nem a kép­zettségnek megfelelő munkakör­be helyezték a nálunk végzett szakmunkást, vagy a bérezés­nél neon jutott kifejezésre a magasabb képesítés. Ez a prob­léma nem tartozik kizárólag az iskolára, de azért nem árt az ilyen jelzésekre is felhívni a figyelmet. Visszavárják őket — S milyen a jelenlegi diá­kok perspektívája? — Remélem — válaszolta az igazgató —. nálunk nem fordul elő a fent említett hiba. Lehet erre következtetni a tsz-vezetők leveleiből is. amikor érdeklőd­nek a közös gazdaságokból hoz­zánk küldött fiataljaik előme­neteléről. S akárcsak a szülők, ők is meglátogattak már né­hány gyereket. Érdekes levél kerül elő az íróasztalfiókból. Egv édesanya írta az iskolába. „Elégedett va­gyok — olvasom a sorokat — hogy fiam ilyen jól felszerelt iskolában, kényelmes körülmé­nyek között tanulhat. Helyes volt buzdítanom a tanulásra, hiszen ma már a mezőgazda­ságban — a legtöbb helyen — megbecsülik, és anyagilag is jobban fizetik a magasabb szak­tudást.” Művelődnek, szórakoznak is... A nyolcadik osztály elvégzése után a tsz-ekben dolgozó, leg­rátermettebb fiatalok kerültek a jánoshalmi szakiskolába. Fa­lusi, tanyasi gyerekek, akiknek egy részénél még jelentős pótol­ni való akad az általános mű­veltség terén, és más tekintet­ben is. A nevelők ezt is figye­lembe veszik. Vén Ferenc igazgatóhelyettes és Deák Sándor KISZ-kisegítő tanár elmondották, hogy kor­szerűen berendezett klub, ezen­kívül sportkör várja a tanuló­kat. akik közül többen rendsze­resen látogatják a községi könyvtárat és tánciskolába is járnak. Az iskola egyensapkás diákjai jó kapcsolatban vannak a gimnáziumi tanulókkal, s ed­dig több sikeres rendezvényt is lebonyolítottak. — A KISZ-szervezet azt a célt is szolgálja, hogy a tananyagon kívül az általános műveltség, a kulturált szórakozás, a spor­tolás iránti igényt is felébressze a diákokban —. . magyarázta a középtermetű, barna hajú Nán­dori Jancsi, az iskolai KISZ- vezetőség szervezőtitkára. — S mik a KISZ-szervezet további tervei? — kérdeztük. — A szabad idő még tartal­masabb. kellemesebb eltöltése. Ezért hoztuk létre az iskolai sportkört, s különböző szakkö­röket is.- szervezünk. Klubunk állandó program szerint dolgo­zik. Rendszeresen hallgatunk TIT-előadásokat. részt veszünk a KISZ politikai oktatásban, megvitatjuk a filmeket, a tv- adásokat, s népszerűek az MHS- foglalkozások is. Nemrégiben a Kossuth Tsz-ben voltunk közös tanulmányi kiránduláson, és a tsz fiataljaival is összebarátkoz­tunk. S mivel jók a feltételek egy erős KISZ-szervezet létre­hozására. az a célunk, hogy ezeket a feltételeket, lehetősé­geket a jövőben még jobban ki­használjuk. B. Gy. (Pásztor Zoltán felvétele.) PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja í a Bács megypi Lapkiadó Vállalat. !| Felelős kiadó: Mezei István igazgat: Szetrkesztőség: Kecskemét,! Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 2S-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a Teléfon: 17-09. Terjeszti (a Magyar Posta. Előfizetési díjii hónapra 13 forint. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskeméti - Telefon: 11-89 Index: 25 065

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom