Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-15 / 38. szám
1966. február 15. kedd 5. oldal Verseny a szakma kiváló tanulója címért Tanulószobások között A KISZ, a SZOT. a Munkaügyi Minisztérium és a különböző szaktárcák, valamint a SZÖVOSZ. az OKISZ és a KIOSZ felhívására a szakmunkástanuló intézetekben az idén is megrendezik hazánk felszabadulásának évfordulójója tiszteletére a szakma kiváló tanulója versenyt Az intézeti versenyszakaszok már befejeződtek. A győztesek ezekben a napokban mérik öszsze tudásukat a megyei és fővárosi döntőkön. A legjobbak az országos döntőbe kerülnek. Az országos döntőket márciusban összesen 59 szakmában rendezik meg Budapesten és vidéken. Bács-Kiskun megyében ma, február 15-én kezdődnek a megyei döntők. Az országos döntők közül az ácsszakma tanulóinak versenyét Kecskeméten rendezik meg március 21—25 között. KOVÁCS Gyula bácsi, a tanulószobások vezető tanára, előveszi szájharmonikáját, megadja a kezdő hangot és a gyerekek rázendítenek egy kedves népdalra. így kezdődik a foglalkozás minden délután a kecs- 1 keméti II. Rákóczi Ferenc Ál- ! talános Iskola tanulószobájában. Csend van. A gyerekek a könyv fölé hajolnak. Az írásbeli leckét már befejezték — a szóbelit hagyták a végére. — Mindig a házifeladat megírásával kezditek a délutánt? — Igen. így jobb — magyarázza Szabó Feri — mert az írásbeliben új és nehéz feladatok vannak. A tanulás kezdetén pedig gyorsabban megértjük a leckét. Újra élünk Lengyel film A lengyel filmművészek ritkán nyúlnak könnyed témákhoz és sohasem felszínesek. Az igényes mozilátogató már megszokta. hogy lengyel filmet mindig érdemes megnézni. Súlyos korszakról szól merészen és hitelesen az Újra élünk című film is. Egy rövid évtized történetét foglalja össze. A háború befejezésétől a személyi kuitusz felszámolásáig tartó hittel, tévedésekkel és hősi erőfeszítésekkel zsúfolt korszak történetét. Véget ért a háború, az emberek hazatérnek a lágerekből, a deportálásból, a frontról; a világ minden tájáról. A kommunisták hozzálátnak az új rend megteremtéséhez. Ebben a sokarcú országban azonban egy időre minden összekúszáló- dik. Nacionalista bandák, akik a háború alatt együtt küzdöttek a kommunisták Icai a németek ellen, most az új rend ellen fordulnak. Nem válogatnak az eszközökben. S a zűrzavarban szinte felismerhetetlenek a frontok. Amikor azután legyűrik őket. a korábbi helyzet új bonyodalmak forrása lesz. A bizalmatlanság légkörében a hű harcosok is gyanússá válnak. Anna beleszeret Grajewskibe, az angolok oldalán a németek ellen harcoló repülőtisztbe, akit a koholt perek idején letartóztatnak. Annában küzd a két nagy érzés; a szerelem és a hűség a párthoz. Hinni akar az ügyben, amelyért él és elfordul szerelmesétől. Férjhez megy Rydz szerkesztőhöz, aki mellett biztonságot talál nemcsak anyagilag, hanem a kételyeiben is. De a megbékélés lelkiismeretével nem tart sokáig. S amikor elkövetkezik a perek felülvizsgálata, Anna menthetetlenül szembekerül egyéni életében is azzal a kérdéssel, szabad-e, lehet-e akár egyetlen ember sorsában is ítélkezni felületesen, igazságtalanul. A nagy célokért folytatott küzdelem nem tűri az igazságtalanságot a részletekben sem. Ezt a tanulságot mondja ki nagyon határozottan a film. — És akinek nehezen megy a tanulás? i — Annak mindig segítünk. Minden asztalnál négyen ülnek és mindenütt van egy jó tanuló is. ö megmagyarázza, ha a többiek nem értik. — Meg aztán itt vagyunk mi, a nyolcadikosok is — vág közbe Varga Erzsi. — Ha a kisebbek nem értenek valamit, szívesen segítünk nekik. Ez nekem még külön hasznos is, mert óvónő, vagy tanítónő szeretnék lenni. Persze, ott kisebb gyerekek lesznek — nem 10— 13 évesek... de gyakorlatnak ez sem rossz. — Én is óvónő szeretnék lenni! — ugrik fel a helyéről Szirtes Annamária. — Igaz, hogy még csak ötödikbe járok, de ezt már régen elhatároztam. Nagyon szeretem a kicsiket. MOST ÓRIÁSI hangzavar keletkezik. Mindenki el akarja mondani, milyen pályát választott magának: öten a régészethez vonzódnak, Töreky Ági tornatanárnő lesz, Zsámboki Zoli autó- és motorszerelő, („mert az apu gépkocsivezető” — magyarázza). Pogány Karcsi és Szabó Feri a pályaválasztásban sem tagadják meg a barátságot. Mindketten elektromérnökök akarnak lenni. Szabad idejükben barkácsolnak: elektromos játékokat készítenek — leírások alapján. \ Miután mindenki elmondta terveit, kicsit lecsillapodnak a j kedélyek. A fiúk ügyesen a sport felé terelik a beszélgetés' (Hiába! a férfiak sportimáda- tát nem lehet korhoz kötni!) — Nagyon tetszett a műkorcsolyázó Európa Bajnokság — j mesélj lelkesen Nyilas Karcsi. — Minden este végignéztem. A gálabemutatót nem láttam, mert akkor lementem a ház elé focizni. De hát a versenyek akkor már befejeződtek. .. Egyébként nagyon szeretem a korcsolyát. Szép sport. Meg az úszás is az. A nyáron megtanultam úszni és most alig várom, hogy felépüljön itt Kecskeméten a fedettuszoda. Azt hiszem, innen az iskolából is sok gyerek jönne még. A többiek buzgón bólogatnak. KÖZBEN elérkezett a délután 5 óra. A tanulószobai foglalkozás befejeződött. Mindenkit várnak otthon a szülei. Kovács Gyula bácsi megindul a katedra felé. A gyerekek még nem mozdulnak. Gyula bácsi előveszi szájharmonikáját, megadja a kezdő hangot. A fiúik és lányok ismét rázendítenek egy kedves népdalra. K. Zs. BOßOS BF LA ÚTIBA32A Marx lakóhelyei Londonban Naponta friss virágok a High Gate-i síron v. London sok nevezetességéről közismert, de azt, hogy ez a város volt a nemzetközi munkásmozgalom és az orosz forradalom egyik bölcsője, már kevesebben tudják. 1847-ben itt ülésezett a Kommunista Liga II. kongresszusa, amely megbízta Marxot és Engelst a Kommunista Kiáltvánv megírásával. 1864-ben Londonban alakult meg az I. Internacionálé. 1902-ben Lenin feleségével, Na- gyezsda Krupszkájával költözik ide a finsbury-i Hallford Square 30-ba. A bolsevik párt több kongresszusát szintén Londonban tartotta. Marx nyomában Marx Károly 1849-től haláláig, 1883-ig. tehát 34 esztendőn át lakott Londonban öt különböző helyen. Első londoni lakóhelye. ahová 1849-ben költözött, a Chelsea kerületben Ar- denson Street 4. sz. ház. Chelsea ma London egyik legdrágább és legelegánsabb kerülete. A kétemeletes ház most is rendkívül mutatós, jól ápolt, s mivel szuterénes, a járdától embermagasságú rács választja el. Az első emeletig fehér olajfestékkel festett vöiröstéglás házba közvetlenül az utcáról léphetünk be. A Kentis Town Grafton terrace 44—46. számú házban, amelyet azóta kettéosztottak, 1856 és 1864 között lakott Marx, s itt írta a Tőke IV. kötetét. A ma már kettéosztott épület baloldali szárnya megőrizte eredeti formáját. Klasszicista stílusban épült, ezt bizonyítja az erkély csipkézete, az ablakok feletti mintázat, s látszanak az épület eredeti terméskövei is. A jobboldali épületrészt bizonyára többször átalakították, valamelyes.! modernizálták, végeredményben megváltoztatva az épület külsejét. Falait — angol szokás szerint — olajfesték takarja, ez esetben a második emeletig. A járda és az épület között itt is vasrácsozat van, sőt néhány lépcsőfokon át lehet bejutni a házba. 1850—1856 között a Soho-beli Dean-Street 28. számú ház első emeletének két szobájában lakott Marx és családja. Itt írta a Tőke legnagyobb részét. A két szoba alatt most Quo Vadis nevű jólmenő olasz étterem bejárata van. A sors iróniája ez, hiszen közismert, mennyit nélkülöztek Marxék éppen ebben a lakásban. Remélhetőleg annak idején nem egy jólmenő olasz étterem volt az éhező Marx család ablaka alatt. Élete utolsó éveiben Marx a Kentis Town-i Maitland Park Road 1, illetve 41. számú házban lakott. Innen vitték utolsó útjára Marxot, a High Gate-i régi temetőbe. A II. világháború idején ezeket bomba döntötte romba. Ma tanácsi kezelésű munkáslakások tömbjei emelkednek itt. 4 High Gate-i temetőben Londonban állítólag 292 hivatalos emléktábla ielai jéles emberek egykori lakóhelyeit, de közülük egv sem jutott korunk géniuszának. Marx Károlynak. A közelmúltban a Pravda londoni tudósítója végigjárta Marx volt lakóhelyeit, megkérve a tulajdonosokat, engedélyezzék egy egyszerű emléktábla elhelyezését házuk falán. Az esetéle többségében — „elbűvölő” udvariassággal ugyan — de visz- szautasították a kérés teljesítését. Akadt olyan is. aki — óvatosan bár — azt kérte, adják meg az adatokat, s ő elkészítteti a táblát. Az egyetlen Marx-emlékmű Londoniban a High Gate-i temetőben van. a családi sír felett. Az öreg temető bejáratával szemben a sor végén áll a sír. Ide temették Marxot, feleségét, Jenny Westfalent. lányát és unokáját. A sír fölött ember- magasságú kőtömbön nyugszik Marx közismert hatalmas bronzportréja. És a síron mindig friss virág, annak jeléül, hogy ha nem is jutott Marxnak London városában egyetlen emléktábla sem. az emberiség nem felejt. Emléke örökké él. s tisztelői — angolok és külföldiek egyaránt — megkeresik az öreg londoni temetőben Marx Károly sírját, hogy elhelyezzék rajta a kegyelet friss virágait. (Következik: Séta Liverpoolban.) i A vers szerelmese — Ügy gondolom, hogy a szerző amikor megteremt egy színpadi alakot, nem írja le teljesen, csak legfőbb jellemzőit rajzolja meg. A többit a színészre bízza. Tehetség és igen nagy élet-, emberismeret kell ahhoz, hogy ezt a megkívánt pluszt hozzá tudja adni az ember — mondja egy irodalmi est után beszélgetés közben Fodor Zsóka, a kecskeméti színház fiatal, tavaly végzett művésze. Hirtelen megkapaszkodom a szóban: életismeret. Neki megvan-e, lehet-e az ő korában valakinek olyan tapasztalata, amit életismeretnek nevezünk? — Amikor először felvételiztem a Színművészeti Főiskolán, nem vettek fel. Azt mondták nem azért, mert nincs bennem tehetség, hanem mert túl fiatal vagyok. Tizenhét éves voltam akkor. Egy év múlva a zsűri egyöntetűen kimondta, amire gyerekkorom óta vágytam: színinövendék lehetek. Nem azt mondom, hogy könnyű volt a felvételi, de nekem nem okozott olyan nagy nehézséget égy-egy rögtönzés, mint azoknak a társaimnak, akik az általános iskola első osztályától az érettségiig simán tették meg az utat. Én nem tudtam leérettségizni, mert a nyolc általános után dolgoznom kellett, hogy édesanyámat segíthessem. Voltam fodrásztanuló, a Corvin áruház játékosztályán elárusító, majd a postához kerültem, azután pedig segédmunkásként alkalmaztak egy fűszer és édesség cso- magolóban. — Hogy került Kecskemétre? — A főiskoláról Békéscsabára hívtak. Én azonban Kecskeméten kívül másról hallani sem akartam. Hogy miért ez a nagy vonzódás? A színház kitűnő. Szép, otthonos, kellemes épület és nagyon kedves emberek a kollégáim. Jónak, igényesnek és mű értőnek tartom a közönséget, főleg a fiatalokat. Nem utolsósorban az is közrejátszott abban, hogy ide jöttem, mert nekem hetenként Budapestre kell utazhom édesanyámhoz. No de visszatérve a közönséghez, a fiatalokhoz. Örülök, ha lehetőségem van arra, hogy verset mondjak. A színházon kívül ez a másik nagy szenvedélyem, a szép vers. Az irodalomszerető kecskemétiek szeretik és igénylik a színvonalas költészetet. Rögtön tegyük viszont hozzá, hogy Fodor Zsóka pedig nagyszerű tolmácsolója a költők szép szavainak, gondolatainak. Kellemes, meleg hangja, tiszta arca igen jó „kellékek" ahhoz, hogy pózmentesen, nagy átéléssel mondja a verseket. Ezt először a kecskeméti művelődési házban rendezett Weöres Sán- dor-esten bizonyította be, ahol igen nagy sikere volt. Legutóbb Buda Ferenc szerzői estjén hallhattuk. Itt is minden vers után felzúgott a taps a hatalmas, zsúfolásig megtelt teremben. Percekig tartott a fiatalok lelkes ünneplése, s a kis asztal mellett álló művésznő már har- madoszor hajolt meg, de a vastaps nem akart szűnni. Gál Sándor
