Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-15 / 38. szám
/ 1986. február 15, kedd 3. oldal T^ckjrruzujüoiS ~<£jj &JU2j<£n Egy járás előre lép A dunavecsei járás múlt évi eredményei jelentős előrelépésről tanúskodnak szinte az élet minden területén. Az a kedvező fejlődés, amely a második ötéves terv kezdete óta tendenciaszerűen érvényesül járásunkban, egy év eredményei tükrében is számottevő. Területünk leglényegesebb szektora a mezőgazdaság. Ennek bruttó termelése a 418 milliós bázishoz viszonyítva tavaly elérte a 472 millió forint értéket. Még szem betűnőbb ez a tsz-eink termelésében bekövetkezett fejlődés, ha az 1961. évi 306 millió forint értékhez viszonyítjuk. Búzából például — az országos átlag felett — 13,7, kukoricából 22, cukorrépából pedig 210 mázsás átlagtermést értek el ta- i valy nagyüzemi gazdaságaink. A legnagyobb fejlődés azonban — az ismfert okok és nehézségek ellenére is — az állattenyésztésben mutatkozik. Jelentősen nőtt a sertés-, szarvas- marha- és a baromfihús-termelés. A kedvező terméseredmények biztosítékát jelentették a felvásárlás eredményességének is. Míg 1964-ben járásunkban a nyolc főcikkből 135 millió forint értékű felvásárlás történt, addig tavaly ez az érték elérte a 153 milliót. Az idén pedig, az árváltozás következtében, azonos áruértékesítés esetén is 16 milliós többletbevételhez juthatnak. A háztáji gazdaságok ártöbblet bevétele még kedvezőbben alakul, mintegy hárommillió forinttal több bevételhez juthatnak szövetkezeti gazdáink. A mezőgazdasági beruházásokat, bár néhány körülmény nagy mértékben gátolta azokat, megközelítően mégis teljesítették közös gazdaságaink. Kiemelkedő a szarvasmarha-, valamint a sertésférőhelyek gyarapodása és a tsz-ek gépesítése. A múlt évben mintegy 33 millió forint értékű építés és gépi beruházás történt a járás szövetkezeti gazdaságaiban. Mozgalmi szempontból is eredményesnek tekinthető a tavalyi év, hiszen 8 tsz egyesült a nagyüzemi termelés nagyobb hatékonysága érdekében. S a minőségi munka tekintetében is szép eredmények születtek a termelőszövetkezeteinkben^ noha az őszi betakarításit és vetést nehezítette a kedvezőtlen időjárás. Nagyobb lemaradás az őszi mélyszántásban volt tapasztalható. Ami a községfejlesztést illeti: e tekintetben is kimagasló eredményeket könyvelhetünk eL A járás községei a fejlesztési tervet 111 százalékra teljesítették. Különösen kiemelhető, hogy az 1964. évi 63 forint egy lakosra eső társadalmi munkával szemben tavaly 91 forint volt az egy főre jutó társadalmi munka értéke. í me, csali néhány adat az előrelépés szemléltetésére: Solton, Dunavecsén és Szabadszálláson összesen 37 kilométer vízvezeték épült. A járás szinte valameny- nyi községében folytatódott a járdaépítés. Eredményeként 10 kilométer járda valósult meg. Építettünk egy kilométer utat, két pedagóguslakást, befejezés előtt áll a dunavecsei járási egészségügyi rendelőintézet. —• Községeink belterületén 6 kilométerrel bővült a villanyvezeték, Kunszentmiklóson és Solton pedig 72 lámpahelyen korszerűsítettük a közvilágítást, A* állami és köaségfejlesz- tési beruházások tehát nagymértékben növelték tavaly is a községek fejlődését, hiszen az említetteken kívül 4 lakás építéséhez kezdtünk, Hartán pedig négytantermes iskola létesült. Egy-egy létesítmény megépítéséhez igen jelentős a társadalmi összefogás. Ékesen bizonyítja ezt például, hogy tsz-eink tavaly közel 400 ezer forintos felajánlást tettek a községfej- j leszitési alap bővítésére, s ezt j be is fizették. Kiemelkedő a 1 szafkszentmártomi Petőfi Tsz I százezer, a hartai Üj Élet Tsz j ötvenezer forintos hozzájárulása és még jó néhány közös gazdaság nagy összegű juttatása a községfejlesztési alapok növeléséhez. Tovább folyt a járás községeiben a már korábban elindult nagyarányú kislakásépítés. OTP-hitelek segítségével tavaly 189 családi házat épített járásunk lakossága. Emellett igen kedvezően alakult az egyéni takarékosság, hiszen 19 millió forinttal nőtt a takarékbetét-állomány és tízezerrel gyarapodott az új betétkönyvtulajdonosok száma. Költségvetési kiadásunk húszmillió forinttal haladta meg az 1960. évit. Ebből elégítettük ki községeink egészségügyi, művelődési, szociális és kommunális szükségleteit. Egészségügyi létesítményeink például szinte valamennyi községben eredményesebbé teszik a jövő megelőző egészségvédelmi intézkedéseit. Előbbre léptünk a keres- | kedelem kulturáltsága és fejlődése tekintetében is. Kiemelkedő ezzel kapcsolatban a kunpeszéri és a dunavecsei üzletház megépítése. Jelentősen hozzájárul azonban a lakosság áruellátásának bővítéséhez az is, hogy Szabadszálláson — az üzlethálózat korszerűsítése céljából — megkezdtük egy nagyáruház kialakítását. A munka első fázisát az idén fejezzük be. Járásunk ipari tevékenysége nem számottevő. Mégis megem-« ütem, hogy tanácsi és szövetkezeti ipari vállalataink egyaránt ütemesen fejlődtek az elmúlt évben. Nőtt a termelékenységük, nagy értékben biztosították és segítették a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítését. Ebből természetesen derekasan kivette a részét a járás jelentős számú kisiparosa is. Összegezve : a második ötéves terv befejező esztendejének eredményei jó alapot jelentenek a további törekvéseink megvalósításához. Egész járásunk lakosságának további ösz- szefogása — a még fellelhető hiányosságok és nehézségek ellenére is — zálogát jelenti a harmadik ötéves terv eredményekben gazdag végrehajtásának. BÚZA DEZSŐ, a dunavecsei járási tanács vh-elnöke Eredményesen zártak Kiskunfélegyháza termelőszövetkezeteiben Jól zárult az 1965-ös esztendő Kiskunfélegyháza város termelőszövetkezetei számára. Amint arról a városi tanács vb mezőgazdasági osztályának munkatársaitól — Szántó Andor főagronómustól és Fülöp Mihály főkönyvelőtől — értesültünk. több helyütt kiugró terméseredmények koronázták a szövetkezeti gazdák jó munkáját. Igv például a kukoricából (májusi morzsoltban) elért 16,8 mázsás városi átlag jóval felülmúlja az egy évtizeden át megtermelt 11—11,2 mázsás átlaghozamot. Vagy a cukorrépa egy holdra jutó 160 mázsás idei átlaga — 30 —40 mázsával több minden eddiginél! Egyik-másik közös gazdaság a zöldségfélék hozamából tett szert számottevő jövedelemre. A Vörös Csillag Tsz-ben volt olyan hold, amelynek termése 40 ezer forinttal fizetett. A Lenin Tsz-ben pedig a tervezett 2 millió 600 ezer forinttal szemben a 3 milliót alaposan meghaladó összegű bruttó bevétel a zöldségtermesztés mérlege. Ez már a második esztendő, amely mentes a mérleghiánytól. A 11 termelőszövetkezet összességében több gabonát adott az államnak, mint a kétszer akkora területű járás valamennyi szövetkezeti gazdasága. Mindennek köszönhetően csökkent a gyenge eredményt felmutató tsz-ek számaránya, illetve egy részűk az eddiginél jelentős mértékben előbbre lépett. A hét közös gazdaságból, amelyek mérsékeltebb sikerrel gazdálkodtak, egy a közepes kategóriába került, kettő pedig javuló gazdálkodása folytán a II. kategóriájúak számát gyarapítja. Ez utóbbiak — a Móra és a Rákóczi Tsz — maradéktalanul végrehajtották a szőlő- és gyümölcstelepítési programot. A megszilárduláshoz ez is hozzájárult. A munkában tevékenyen részt vevő szövetkezeti gazdák egész évi jövedelmének tervezett átlagát a város mindegyik tsz-ében sikerült elérni. Ha azt kutatjuk, hogy az üzemágak közül melyik volt a legjövedelmezőbb Kiskunfélegyházán, kétségkívül az állattenyésztést kell kiemelnünk. Végezetül a lúdtenyésztő vállalkozás elsőként megerősített zárszámadásának adatai közül soroljunk fel néhány jellemző, szemléltető számot. A vállalkozás tiszta vagyona az év folyamán 16 százalékkal gyarapodott, s meghaladja a félmillió forintot. A kötelező 10 helyett 14 százalékos növekedés tapasztalható a fel nem osztható szövetkezeti alapban, amely, hasonlóan az előbbi mutatóhoz. 546 ezer forintra rúg. Beruházási lehetőségeiket a legteljesebb mértékben kihasználták. Gazdálkodásuk jövedelmezőségének egyik biztosítéka volt, hogy a „libamentes” időszakot csibeneveléssel hasznosították. Hasonlóan ötletes módszernek bizonyult az újonnan elkészült tojóház benépesítése oly módon, hogy az épület kihasználatlan részében libahizlalást folytattak. összegezve a kiskunfélegyházi termelőszövetkezeteknek, valamint a lúdtenyésztő vállalkozásnak tavalyi eredményeit, azok egyik zálogaként feltétlenül a tsz-ek és a tanács mezőgazdasági vezetői közti összhangot, eleven és gyümölcsöző kapcsolatot kell hangsúlyoznunk. A felmerült kérdésekben közösen vitatkoznak. majd egyetértésben döntenek. A mezőgazdasági osztály ■ irányító tevékenységét messzemenően a közös gazdaságok vezetőinek jó tapasztalataira alapozza, s ezek figyelembe vételével végez átfogó munkát, amelynek célratörő volta a most lezárt gazdasági év bizakodásra okot adó eredményeiben is megmutatkozik. J, T, a veranaa: Riseno lajia ma- dármúzeum. Bent, a szobák falán is körös-körül kitömött madarak: héják, harkályok, szalakóták, szajkók, rigók. A szekrény tetején látható a kigyász- ölyv, a nagy ragadozó, méteres „fesztávú” szárnyaival. íme, ez Szenek József erdész otthona, a nyíri erdő szélében. hasznos kezdeményezések légiója között válogathat az erdész. És, hogy sikerrel, azt éppen Szenek József példája bizonyítja. Fácántelepet létesített, amelyből ezret most szállítottak külföldre. De foglalkozik méhészettel, ku- tyaidomítással, trófea-készítéssel is. Mert az itteni rezervátumnak állandó látogatói a külSzenek József a szép tollazatú szajkót preparálja. Ez most a legújabb példány. Körös-körül csöndes a világ, szinte mozdulatlanok a karcsú törzsű fák. De az erdészlak mégis az erdei élet ezerszínű pompáját idézi — a mozdulatlan madarakkal is. — Valóban, a preparálásban az a legfontosabb, hogy az élő madár, vagy állat illúzióját keltsük fel — vallja a csöndes szavú házigazda. — Ehhez türelem kell, nem is kevés. Én már majdnem húsz éve csinálom^ szinte gyermekkorom óta. Hiszen az erdőben nőttem én fel, mivel apám is erdész volt. Több száz, s legalább ötvenféle madár kikészítőjének mondhatja magát Szenek József. „Termékeinek” nagyobb részét elajándékozta vagy eladta. Bu- gacon — négy évvel ezelőtt jött át onnan — 12 évet tartózkodott, s ott igen szép példányokat sikerült lőni, vagy csapdába ejteni. egyebek között a Kecskeméti Katona József Múzeum számára. Nemcsak madarakat, egyéb erdei vadakat is. Most is egy róka tömésére készül. Mikor van ideje, hogy kedvenc hobby-jának éljen? — Többnyire csak esténként — feleli. Majd mosolyogva hozzáteszi: — A feleségem biztatása sem hiányzik, hiszen a prepa- lálás néha hoz egy kis mellékest is. Két fia van. A nagyobbik, a 15 éves Jóska, már csaknem teljesen elsajátította a mesterség fogásait. Hetenként ő is „készít” egy-egy madarat, s ő mega lövi a „nyersanyagot” is. Megvan belőle a zsebpénze. De már a 11 éves Zoli is nagy kedvvel és nem csekély szakértelemmel nyúzza dZ állatokat. — Mindkettő erdész akar lenni — mondja a családfő. — De ha csupán az egyikőjük lesz az, én azzal is megelégszem. Nem túl népszerű szakma a miénk. A kívülállók azt mondják, unalmas. Pedig, dehogy is az! Hiszeq a földi vadászok. Legutóbb olaszok jártak itt, fácánlesen. Gazdag az itteni madárvilág. Állandóan itt élő rr^dár legalább 25 féle található. De népes az átvonulok seroge is. A madártömő erdésznek, van miben válogatnia. — Legközelebb a Skandináviából érkező pécék közül szeretnék néháiayat elkapni — mondja végöl elgondolkodva. Hatvani Dániel Micsoda Madár! A kígyászölyv, kiterjesztett szárnyával mintha az égből készülne lecsapni zsákmányára. (Pásztor Zoltán felvételei.) A% erdész és madárvilága
