Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-15 / 12. szám
1966- január 15. szombat 3. oldal Pályaválasztási J tanácsadó-kiállítás Pályaválasztási tanácsadó-kiállítást rendeznek a bajai járás általános iskolái a bajai múzeumban, a helyiipari iskola közreműködésével. A kiállítás célja, hogy a végző általános és középiskolások számára a pályaválasztást megkönnyítsék. A kiállításon a bajai helyiipari iskolában nagyobb létszámban oktatott szakmák elméleti anyagával, illetve eszközeivel, gyártmányaival ismerkedhetnek meg a látogatók. Meggyőződhetnek arról is, hogy 1966/67-es tanév ben a különböző szakmákra hány tanulót fogad az intézet. A kiállítás január 16-től 31-ig lesz nyitva. Őszintén és, bizalom mai Pártnap a városföldi Dózsában Térkép az eqészséqiiqyről Szegeden legfőbb az orvos Nálunk gyakori a tüdűsziirés, de kevés a gyógyintézet Az Egészségügyi Minisztériumban statisztikai „térképet” állítottak össze hazánk jelenlegi egészségügyi ellátottságáról. A számok tanúsága szerint ma már jó néhány fontos, az ellátás színvonalát tükröző mutató kedvezőbb egyik-másik vidéki városban, mint Budapesten. A tízezer lakosra jutó orvosok számát tekintve például a főváros csupán a harmadik helyet foglalja el 37,8-cal, míg Szegeden 53,9, Pécsett 42,5 or- vos jut tízezer lakosra. Debrecen és Miskolc orvosellátottsága megközelíti a budapestit. A gyógyintézeti ágyak számát tekintve Miskolc, Szeged, Budapest a sorrend. A megyék között Vas, Pest (Budapest is számítva), Heves, Csongrád (Szegeddel együtt) és Győr áll legjobban, míg a legrosszabb helyzet Somogy. Tolna, Eács, Szabolcs, Fejér és Szolnok megyében. Aránylag a legtöbb tüdőszűrést Eékés. Bács, és Szolnok megyében végzik, míg az onkológiai szűrések gyakoriságát tekintve Vas, Szabolcs, Győr a sorrend. (MTI) Százhúsz szövetkezeti gazda — közöttük a pártalapszervezet 36 tagja — pártnapra gyűlt össze a városföldi Dózsa Tsz székházának tanácskozó termében. Odakünn hordja a szél a havat, és estébe hajlik már. Hogy a rossz idő, s a szétszórtan épült tanyasi házak nagy távolsága ellenére ilyen szép számban megjelentek, ez felfokozott érdeklődést bizonyít. Valóban: érdekfeszítő esemény színhelye a terem. Pankovits Józseíné országgyűlési képviselő, a megyei nőtanács titkára tájékoztatást ad a kormány ár- és bérrendezésről hozott határozatának okairól és céljairól. A hallgatók körében nem ismeretlen a határozat. A tájékoztató azonban mégsem hat ismétlésként, mert részletesebb, mélyrehatóbb a tsz-ben eddig elhangzottaknál. Nem utolsósorban pedig: a Dózsa gazdái a maguk körére — egyéni életükre és a közös gazdálkodásra — vonatkozóan jórészt „realizálták” már a határozat pontjait. Bizonyos mértékben kialakult véleménnyel hallgatják tehát az előadót, s így is teszik fel kérdéseiket. szólnak hozzá az elmondottakhoz. Kertelés nélkül Főként a fiatal és javakorabeli tsz-gazdák emelkednek szólásra. Horváth Béla, Nagy Mihály, Majoros István, Bozsik Sándor, Víncze Imre és Fehér Imre a következőket kérdezik. Miért van az. hogy a tagság év közben a jövedelmének csak a 60 százalékát kapja meg. s a többihez zárszámadáskor jut hozzá? A szövetkezeti gazda miért nem vásárolhat részletre motorkerékpárt, bútort? Betegsége esetén miért kap kevesebb támogatást, mint a táppénzes munkás, s a fizetésből, bérből élő dolgozó? Mennyi lesz a családi pótlék? Hogyan lehetne a mezőgazdaságban visszatartani az iparba vándorló fiatalokat? A tsz-ben miért nincs bölcsőde, hogy a kisgyerekes asszonyok is tudjanak dolgozni? i Kérdések, őszintén, kertelés nem három, hanem már két gyermek után, s az eddigi tíz helyett tizennégy éves korig jár a szövetkezeti gazdáknak. Az utánpótlás A tsz-gazdák utánpótlása, a fiatalok — a Dózsa Tsz-ben egyébként problémát nem jelentő — iparba vándorlásának a csökkentéséről szólva hangsúlyozza Pankovitsné elvtársnő: a szövetkezeti vezetőknek kell gondoskodniok róla, hogy az ifjúság kulturáltabb körülmények közt dolgozhasson, művelődhessen, szórakozhasson. Hogy a tsz-gazdák kisgyermekei számára miért nincs bölcsőde? Ennek Városföldön a tanyavilág szétszórtsága is az oka. Máról holnapra viszont nem lehet központi települést létrehozni. Ugyanakkor a község tsz-ei, akárcsak másutt is, ha anyagi erejűk megengedi, maguk is létesíthetnek közösen hétközi otthont. Az izsáki szövetkezetek például így szüntetik meg gyermekes gazdáik gondját, egyszersmind a munkaerőhiányt is. Hangsúlyozza azt is, hogy tévedés azt hinni: városon rózsás a helyzet a kisgyerekek elhelyezését illetően. Kecskeméten például háromezer kisgyermek számára igényelnek bölcsődét, de egyelőre csak háromszáz igény kielégítésére van lehetőség. Az őszinte válasz megértésre talál s a további hozzászólások már azt tartalmazzák: hogyan segíti a kormányhatározat végrehajtása a termelőszövetkezet fejlődését. Igaz, erről még csak a vezetők mondják el véleményüket. Ez viszont arra figyelmeztet — miként Török Péter, a párttitkár is megjegyzi: — még többször össze kell jönniök a szövetkezet gazdáinak hasonló vitára, hogy maradéktalanul megértsék a társadalom- és gazdaságpolitikai szempontból nagy horderejű intézkedések összefüggéseit. „Éberség“ vagy kényelmesség? A MINAP egy igen fontos időszerű tennivalóról, s az azzal kapcsolatos intézkedésekről szerettük volna a megye olvasóközönségét tájékoztatni. E célból felhívtuk telefonon a témában érdekelt néhány intézményt. Konkrét adatot — ami a hírlapi cikk legfőbb kelléke — egyikőjük sem tudott mondani. Talán — sőt bizonyosan — tudott volna... De a felelősség elhárítására van egy sokkal hangzatosabb kifejezés is: éberség. Ennek kényelmes, puha takarójába burkolózva irányított mindegyik hívott félegy- egy másik szervhez, mely nyilatkozni szerintük egyedül hivatott. Igaz, a takarékosság éveit éljük, mégis a kisebb baj lett volna, hogy újabb telefonköltség árán kell megtudnunk mindazt, amit egyszeri forintokért is közölhetett volna a vonal túlsó végén levő „óvatos”; s ami egyébként korántsem államtitok. .. Számomra az volt a megdöbbentő, hogy mikor az „illetékes” szerv telefonszáma felől érdeklődtem, azt az unott választ kaptam: — Fel tetszik ütni a telefonkönyvet, s a jelzett városban, a vonatkozó betűnél fellelhető a keresett szám. CSODALATOS! Azt, eddig is tudtam, hogy a szalámit nem a patikában árulják. Némiképp a telefonkönyvet is tudom kezelni, s fennállásom mindinkább súlyosabbá váló évtizedei alatt — no, meg hivatásomnál fogva — olykor-olykor alkalmam nyílt az ábécével való bí- belődésre is. Ami pedig a legfőképpen gondolkodóba ejt, az, hogy létezhet hazánkban olyan szervezet, intézmény, alakulat, társulás, amelynek vezetője megengedhetné magának azt a luxust, hogy legédesebb álmából felverve is ne tudja felettese telefonszámát!? Lehet ugyan, hogy ez is államtitok. Vagy talán kényelem? Esetleg egészen más, nem éppen dicséretes emberi tulajdonság?. .. a közleményből persze, semmi sem lett. Aki se a szakmája legalapvetőbb, mindennapos tényszámait, se egy kétjegyű számot nem képes megjegyezni, annak én már a felettesétől se tűi sokat várhatok! Csupán egyet kívánok — de azt szívből — derék „uninformá- toromnak”: mikor a reggeli újságját felüti, legyen fehér folt az időjárásjelentés helyén. Kedvenc csapata eredményéről csak kósza pletykák alapján szerezhessen ellenőrizhetetlen rémhíreket, A pompás csemegének ígérkező Kéjgyilkosság helyett pedig leljen a hasábokon csengő-bongó versikére. Tájékoztatni ugyanis csak előzetes tájékozódás alapján tudunk mi is. S miért ne lehetne egyszer „éber” vagy „diszkrét” a Meteorológiai Intézet, a rendőrség, sőt — urambocsá — az MTI is?! J,. T, Horváth Ferenc berszamíejto elmondja, hogy a felvásárlási árak emelésével nagyobb bevételhez jut a tsz. A többletből gépeket tudnak vásárolni, köny- nyebbé válik tehát a termelés. A több gép nagyobb lehetőséget nyújt a fiatalok megfelelő foglalkoztatásához is. A magasabb felvásárlási árak kétségtelenül azt is eredményezik, hogy a háztáji gazdaságokban is több sertést hizlalnak szerződésre. Eddig a Dózsa gazdái főként, az aránylag jobb áron átvett süldők nevelésével foglalkoztak. A párttitkár a többi közt a tüzelőanyag árának az emelésével kapcsolatban megjegyzi, hogy Városföldön az elmúlt télen tízszer annyi szenet fűtöttek el, mint a felszabadulás előtti években. Egyik bizonyítéka is ez az itteni élet megváltozásának, gazdagodásának. A szén ■ árának emelkedése a következő fűtési idényt érinti, addigra viszQnt, ha a tagság jól dolgozik, a jövedelme magasabbra növekszik a mostaninál. A különbözet tehát bőven fedezheti a többletkiadást. A határozat — állapítja meg — a szövetkezeti gazdálkodás javára szolgál. Ezért nap nap után mindent meg kell tenni a koi-- mányintézkedések sikeréért. A Dózsa Tsz jó úton jár e cél felé, amit egyebek közt az is bizonyít, hogy az elmúlt évben egy katasztrális hold földterület után négyszer annvi húst adott át a közfogyasztás céljára, mint öt esztendővel korábban. Félmillió forint többletbevétel — és a bizalom Kürtösi Károly, a tsz elnöke arról beszél, hogy a felvásárlási áriak emelése, hozzávetőleges számvetéssel, mintegy félmillió forinttal növeli a tsz bevételét. Ennek nagy részét istálló építésére fordítják. A többletbevételből növekvő jövedelem elosztásának a módját azonban még kidolgozzák: elsősorban azokat részesítik benne, akik a legtöbb napon át dolgoznak a közösben. Befejező szavaival megszívlelendő kijelentést tesz: „Minden ember tudja, és aki becsületes, nem tagadhatja, hogy pártunk Központi Bizottsáaa és a forradalmi munkás—paraszt kormány eddigi határozatai a dolgozók érdekeit szolgálták. A mostani határozatnak sem más a célja, s az előzőek alapján annak is bíznia kell a célszerűségében, a sikerében, aki előtt még nem világosak a kormány döntésének bonyolult közgazdasági okai”, Az összejövetel utáni megnyilatkozásokból megállapítható, hogy a pártnapi tájékoztatás és számos kérdés kellő megválaszolása a szövetkezeti gazdák bizalmát is megerősítette a kor* mányhatározat helyességében. Tarján István Mai emberek •jr7-óso nénivel, régi kecske- K méti ismerősömmel a vá- rosközponton. o Szabadság téren akadtam össze. Meglehetősen lehangolt kedélyal- lapopban fogadta üdvözlésemet. S még mielőtt kérdezhettem volna, sorolni kezdte oá- natát: — Nézzed csak fiam, mennyi költséggel, vesződséggel csinálták meg ezt a parkot! Kerítést is tettek a sarkára, hogy senkinek ne legyen ingere övletaposni, hát nem mellette törtek utat? És nézd meg egyszer az SZTK, vagy a MÁV AU T-állomás melletti parkot! Ott meg valóságos járdát tapostak ki a nyáron oly szép pázsiton keresztül. Nem bírom megállni szó nélkül, ha ilyet látok, oszt’ az előbb is úgy kifizettek... Idős asszony, s mennyire mai ember! — állapítottam meg szinte önkéntelenül, amikor elváltak útjaink. Félti, óvná a közösségi tulajdont, mégha csak a parkról van is szó. Hiszen tudja, hogy közpénz és sok ember munkája fekszik benne mindahányunk gyönyörködtetésére. S az élményeim raktárából máris számos hasonló példa tolakodik elő. A z egyik, kecskeméti tsz elnökéé, aki az eredményes munka jutalmaként neki ítélt prémiumot nem akarta átvenni, s végül, amikor a bizonylati rend kedvéért mégis kézhez vette, a tsz közösségének ajándékozott lószerszámra költötte azt. Vagy a megyei nyomda kiskunmaj- sai telepvezetőjének■ példája, aki a múlt évi kiváló tervteljesítést — jutalmazási keret híján — maga költötte, személyre szóló versikékkel, méghozzá hatvan, szívből fakadó kis művel köszöntötte, illetve köszönte meg a dolgozók helytállását. És sorolhatnám a megkapó, szívet melengető példákat tovább. M ai emberek, a formálódó szocialista társadalmunk igazi típusai. Akik számára a közösség érdekei mindennél előbbre valók, akiknek egész mivoltuk emberséget, a jó és nemes iránti fogékonyságot, optimizmust sugároz. Még akkor is, ha a rosszal, esetleg igazságtalansággal, becstelenséggel. fonákságokkal találják magukat szemben. S akik nem csupán önmaguktól lettek ilyenek. Mert bennük, rajtuk mérhető le igazán — legyenek kommunisták vagy pártonkívüliek —, hogyan hatnak, mekkora erőt, nem utolsósorban jellemformáló erőt jelentenek a párt eszméi!... L ám. a Kása nénivel való találkozásom nyomán hová tévedtek a gondolatok! S mit bizonyítanak a munkás hétköznapjaink? Egyre több és több az ilyen új típusú ember! íme, ebben a pillanatban is ilyenről hozott hírt a posta: a megyei baromfitartási-ver- seny egyik résztvevője, régi, kedves ismerősünk, miután a múlt évi fáradságos munkájának nagyszerű eredményeiről beszámol, így fejezi be a levelét: „Nagyon boldog vagyok, hogy a közellátásnak ennyivel is segíthettem!" (P—y) Száztizenhat hallgató a tsz-akadémíán (Tudósítónktól) Garán is kihasználják a termelőszövetkezeti gazdák a hosszú téli estéket. A községben működő három termelőszövetkezet közösen szervezte meg a tsz-akadémiát, amelynek 116 hallgatója van. Az ismeretterjesztő sorozat előadói képzett szakemberek, akik a legfejlebb növénytermesztési, állattenyésztési és gépesítési módszereket ismertetik. Az anyagot minden esetben filmmel szemléltetik. A termelőszövetkezetek 18 szakfilmei rendeltek erre a célra. A közös gazdaságok segítenek abban, hogy az akadémián mindenki megjelenjen. Előrelátha tólag nem is lesz lemorzsolódás, mert a termelőszövekeze- tek a hallgatók számára minden napra 0,5 munkaegysége* imák jóvá. Ennek feltétele az hogy a részvevők eredményesen végezzék el a tanfolyamot. ÓJiiUi 1st vau A szövetkezeti gazdálkodás javát szolgálja nélkül feltéve — egészséges politikai légkör bizonyítékaként Pankovitsné elvtársnő hasonlóan őszinte válaszában a többi közt megmagyarázza, hogy a mezőgazdasági termelés és a szövetkezeti gazdák jövedelmének a biztonsága érdekében nem osztható ki év közben az egész részesedés. Ami a részletre történő vásárlás kiszélesítését illeti, ehhez a népgazdaságnak nagyobb árualappal kell rendelkeznie. Egyébként országos szintem tárgyalások folynak arról, hogy azok a tsz-ta- gok. akiknek a szövetkezete évek óta eredményesen gazdálkodik, szintén vásárolhassák részletre az ily módon is kapható árucikkeket. A megbetegedett szövetkezeti gazdáknak nyújtható támogatás értéke miért nem éri el a fizetésből és bérből élőknek fizetett táppénz összegét? Az utóbbiak után a jövedelmük 10 százalékát fizeti az üzemük, vállalatuk az SZTK-nak (tehát ennyivel kevesebb fizetést kapnak). S a dolgozók még külön 3 százalékot fizetnek a nyugdíjalapra. Ez az ahány, a kormányhatározatnak megfelelően, a magasabb fizetésűeknél progresszívan emelkedik. Ezzel szemben a szövetkezeti gazdák önként, és nem ! is régóta, jóval kevesebb ősz- szeggel járulnak hozzá orvosi kezeltetésük, gyógyszerellátásuk költségeinek a fedezéséhez, A Dózsa Tsz-ben például tagonként havi 37 forint ez az ősz- szeg. A mezőgazdaság nem termelte még meg azt az árufölösleget, amely a nagyobb szociális juttatás alapját képezhetné. Hogy betegség esetén mikor tudnak á tsz-ek a gazdáiknak bizonyos munkaegységet jóváírni, ez a szövetkezeti alapszabályzattól. de főként a közös gazdálkodás eredményességétől függ. A családi pótlék — a kormányhatározat értelmében —
