Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-14 / 11. szám
Fokozni kívánjuk a statisztika nyilvánosságát A KSH első elnökhelyettesének nyilatkozata az 1966. évi statisztikai tervekről és a nemzetközi együttműködésről Eredményesen működött a Kiskőrös és Vidéke Eöldmíívesssö vetkezet A Központi Statisztikai Hivatal a népgazdaság irányításának rendkívül fontos segítő szerve. Felkerestük Huszár István elvtársat. a KSH első elnökhelyettesét. aki az alábbiakban tájékoztatta a Központi Sajtószolgálat munkatársát a hivatal tevékenységéről, idei feladatairól. — örülünk az alkalomnak, hogy a megyei lapok útján is ismertethetjük hivatalunk tevékenységének néhány jellemző Fonását. A gazdasági irányítás fon os segítője A lakosság széles rétegei ftbbnyire csak fél évenként a sajtóban is publikált tervjelentésekből értesülnek a Statisztikai Hivatal munkájáról, pedig azok összeállítása tevékenységünknek csak egy kis hányadát adja. Gyakoribbá kívánjuk tenni a statisztikai adatok publikálását, csakúgy mint az ösz- szefogialó értékeléseket, elemzéseket is tartalmazó, szélesebb érdeklődésre számot tartó kiadványok nyilvánosságra hozatalát. Köztudomású, hogy a statisztikai munka függvénye a gazdasági irányításnak. Annak a megváltoztatása. hogy milyen kérdésekben döntünk központilag, közvetlenül érinti a KSH tevékenységét is. így például ismeretes, hogy a kormány az' adminisztráció csökkenése mellett foglalt állást. Ennek megfelelően hivatalunk is szűkítette az adatgyűjtést, a központilag feldolgozandó adatközlést. Továbbá: előtérbe kerültek a termelésnek azok a mutatószámai, amelyek arra válaszolnak: menynyire történik nálunk a termelés szükségletekre? De érintik munkánkat a felújítással, a prémiumrendszer megváltoztatásával kapcsolatos határozatok is. Említettem már. hogy a statisztikus tevékenysége az irányítási rendszerhez kapcsolódik. Ez például azt jelenti, hogy megbízható tükröt kell nyújtanunk népgazdaságunk irányítóinak a lakosság széles rétegeit érintő határozatok végrehajtásának nyomonkö vet éséhez. annak vizsgálatához — például _ hogy a mezőgazdasági felvá sárlási árakra, illetve a lakosság fogyasztói áraira hozott határozatok hogyan érintik a különböző rétegeket. Az árak változtatásának, az árrendszer módosításának hatását is statisztikailag figyelemmel kell kísérni Ehhez változtatni kell ' az árstatisztikát is. Az elmúlt évi tevékenységünk egészen vázlatos bemutatásával és idei fontosabb felméréseink, statisztikai vizsgálataink szintén csak dióhéjban történő ismertetésével szeretném énekeltetni, milyen nagy a statisztika szerepe. közvetlen gyakorlati haszna a ‘ a tervezésben, a tudományos kutatásban, a népgazdasága és a társadalom életének legkülönbözőbb területein, A tsz-ek munkaerő helyzete, munkásvándoríás Az elmúlt évben a KSH — a többi között — megvizsgálta hatvan mezőgazdasági tsz-nél a munkaerőhelyzetet, kor és nem szerinti megoszlásban. Az idén hasonló adatfelvétel készül, de most már 300 tsz-ben. Ezek adatai alapján (kiegészítve egyéb adatgyűjtésekkel) megfelelő következtetéseket lehet majd levonni a közös gazdaságok általános munkaerőhelyzetéről. A KSH ugyancsak tavaly foglalkozott a minisztériumi ipar- vállalatok szerződéskötése értékének megfigyelésével, az értékesítés irányai szerint részletezve az adatokat. Ezzel kívánta — első ízben — a rendelésekkel fedezett várható ipari termelés nagyságát előre megbecsülni. Az ilyen elemző adatgyűjtésből származó ismeretek a későbbiekben a gazdasági előrejelzés céljait is szolgálhatják. A kormány 1964-ben hozott határozata alapján a tanácsi 'szervek jogköre a munkaerőgazdálkodásban jelentősen nőtt. Ezért szükségessé vált a munkakeresők lakóhely és munkahely szerinti felmérése. Az adat- felvétel az 1965. év végi állapotot fogja rögzíteni, s támpontul szolgál a megyei munkaerőmérlegek elkészítéséhez, a megyék közötti inga-vándorforga- lom megfigyeléséhez stb. Nyugdíj, házasság A szociális otthonok lakóinak életkörülményeit. a tanácsok ezzel kapcsolatos tevékenységét a KSH 1964-ben és 1965-ben több adatgyűjtés segítségével is vizsgálta; a felmérés a gondozottak egy részére vonatkozóan ebben az évben tovább folytatódik. 1966-tól — több lépcsőben — a nyugdíjazás hatását szeretnénk felmérni, a nyugdíjazás előtt állók és a nyugdíjból élők véleménye alapján. A születések számának csökkenése, továbbá a nők egészségi állapotának vizsgálata céljából 1965-ben reprezentatív felmérést végeztünk, a szerzett adatok e témának nemzetközi és hazai viszonylaté elemzését szolgálják. Az idén hasonló megfigyelést tervezünk a házasságkötéseket befolyásoló társai Falatozás... (Pásztor Zoltán felvétele.) dalmi és gazdasági tényezőkről, a családtervezési elképzelésekről. Érdekes vizsgálat volt az is. amelynél — mintegy 7000 személy adatai alapján — az alkoholizmus társadalmi okait, demográfiai tényezőit kutattuk. Statisztika és a KGST A statisztikai munka fontosságának. megnövekedett feladatainak felismerését jelentette, hogy 1962-ben életrehívták a KGST Statisztikai Állandó Bizottságát. Ennek fő célkitűzése az adatszolgáltatással szemben támasztott egyre növekvő igények nemzetközileg összehasonlítható adatokkal történő kielégítése, s az ezzel összefüggő módszertani egyeztető munka. E munka fő iránya a nemzetközi összehasonlításra alkalmas fogalmak módszeres kidolgozása. egységesítése a statisztika különböző ágazataiban. A magyar statisztikusok nagyra értékelik a KGST keretében folyó munkát és aktív részesei is az ott folyó tevékenységnek. A következő években — a KGST megbízásából — néhány fontos téma kidolgozását (például az ágazati kapcsolatok mérlege összehasonlításának lehetőségei, a távlati népességszám, a két népszámlálás közötti népességszám továbbvezetése) fogjuk elvégezni — mondta befejezésül Huszár István, a KSH első elnökhelyettese. Magyar módszer a villámcsapás valószínűségének kiszámítására Elméleti módszert dolgozott ki dr. Horváth Tibor, a Budapesti Műszaki Egyetem docense a villámcsapások és így közvetve a villámkárok valószínűségének kiszámítására. Ez a kérdés mindeddig csak a gyakorlati tapasztalatok „villámstatisztika” oldaláról látszott megközelíthet őnek. A magyar kutató ott fogta meg a problémát, ahol a villám a í’öld félé közeledtében 50— 100 méteres magasságban — minél nagyobb az áramerőssége, annál magasabban — „kiválasztja” becsapásának helyét. Választásának legfőbb szempontja az, hogy melyik az a legközelebbi pont, ahonnan a legkönnyebben bir a földön minden irányban szétoszlani. Az új magyar számítási eljárásra külföldön is felfigyeltek. Amikor 1965. elején hozzáláttak a feladatok elvégzéséhez, a Kiskőrös és Vidéke Földműves- szövetkezetben egyesek túlságosan feszítettnek vélték a tervet. A szervezett, lendületes közös munka, a felszabadulási munkaverseny, a szívós erőfeszítés végül is meghozta gyümölcsét: az ímsz 172 millió forint bevételi tervét 2 millió forinttal túlteljesítette. A 4,7 millió forintos nyereségelőirányzatot pedig 800 ezer forinttal múlták felül. Az elmúlt évekhez viszonyítva tavaly ugrásszerűen növekedett a tartós fogyasztási cikkek vásárlása. A boltok korszerűsítését is szem előtt tartották. Összesen 13 boltnál végeztek korszerűsítést, felújítást. Igen jelentős összeget fordítottak modern berendezésekre, bútorokra. A vendéglátói részleg tervtúlteljesítésénél külön figyelmet érdemei a sajátj készítésű ételek forgalmának nagyarányú emelkedése. Az í'msz körzetében működő nyolc kölcsönzőhelyen tovább szélesítették a kölcsönözhető cikkek listáját, s tavaly már forrázóteknőt, lakodalmi ponyvát, különböző bútorokat is lehetett kölcsönözni. Végül a felvásárló részleg munkájáról kell elismeréssel szólnunk, amely a tervben megszabott feladatait ugyancsak túlteljesítette. Vízgazdálkodás 380 ezer holdon Az 1957. év őszén alakult Kisikunmajsai Vízgazdálkodási Társulat tavaly áprilisban — egyesülve a Kiskunhalas és Környéke Vízgazdálkodási Társulattal — jelentős területtel gyarapodott. A közelmúlt napokban pedig Balotaszállás, Kelebia, Kisszállás, Kunfehértó és Tompa csatlakozásával 25-re nőtt a társulathoz tartozó községek száma, ami 380 ezer hold vízgazdálkodási feladatát jelenti. A gondjaira bízott területen az elmúlt évben több mint 8700 négyzetméter csatornát létesített a társulat, közel 183 ezer forint költséggel. Két kiskunhalasi, egy zsanai, bodoglári, valamint a kéleshalmi termelőszövetkezet részére — a szőlő-, illetve gyümölcsös öntözéséhezés permetezéséhez vizet adó — aknáskutat épített mintegy 140 ezer forintos költséggel. Az említetteken kívül a társulat 4,5 kilométeres csatorna kiépítésével 500 hold legelő vízlevezetését oldotta meg. Ebben az évben további 32 ezer négyzetméter csatorna PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bácn megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácsház Szerkesztőségi tetelcnkózpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal! Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Teneszti a Magyar Posta. Elöűzesesi dH i hónapra w tortót. ElöBzethetó: a helyt postahivataloknál és kézbesítőknél Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-8S. indes: 25 065. megépítését iktatta tervei közé a Kiskunmjajsai Vízgazdálkodási Társulat. Csupán a bodoglári csatorna elkészítése kb. 3 ezer hold bél víz elvezetését teszi maja lehetővé. Aknáskút az idén a kiskunhalasi Paprika Antal — és az: Üj Élet Tsz-ben létesül. Veszélyes zónák Az utóbbi egy esztendőben sok minden történt Kecskemét közlekedésének biztonságáén. Ha mást nem említünk meg, csak a ,,zebrákat”, és az egyes veszélyes útkereszteződéseknél készített láncos korlátokat, máris belátjuk a fenti megállapítás jogosságát. A gondoskodás mellett mégis vannak feltűnően elhanyagolt, baleset- veszélyes részek a városban, amelyek — úgy látszik — elkerülik az illetékesek figyelmét. Ezeknek a megszüntetése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy biztonságosan közlekedhessünk az utakon, az átkelőhelyeken. Ilyen terület a tűzoltó- laktanya és a nagytemplom mögötti rész, ahol néhány héttel ezelőtt borzalmas tragédia történt. Itt, mióta megnyitották az új utat — de azelőtt is — teljes bizonytalanságban van a gyalogos. Nem tudja, hol mehet át, mikor van elsőbbsége, illetve van-e egyáltalán. Az autóbuszok vezetői sem mindig tartják be az ilyen helyeken kötelező óvatossági és gyorsan; vakmerőén kanyarodnak a megállóhoz. Nem biztosított a színház és a megyei könyvtár előtti útkereszteződés forgalmának veszélytelensége sem. Igaz, hogy nemrégiben felszereltek a rendőtkanitányság sarkánál egy terelő korlátot, de elég-e ennvi? Hiszen a gyalogosok keresztül-kasul járnak a nagy forgalmú helyeken, sokszor kitéve maeukat az el gázolásnak és a gépjárművezetők jogos haragiának. Hasonló a helvzet a megyei takács előtti bonyolult szakaszon Is. Zebra van ugvan a zeneiskola mellett, érmen azon a helyen, ahol kevésbé van rá szükség, mint néldánl a posta kornyékén. Tzaz. ho"v ott ?s me^énüit a fer«iö korlát, de ezzel még nincs elhárítva a baleset! veszély. Többször szóvá tettük már a Batthyány utca és a körút kereszteződésénél, a Zománcipari Művek előtt levő igen veszélyes közlekedési „cso- móDont”-nál évek óta tapasztalható állapotokat. Sokszor az az érzése az embernek, hogy itt nem is a KRESZ szabályai szerint, hanem csak a jó belátás iránv*'+ Icával ha* ladnak a iármüvek. Tejeik ezt az ottani építkezésekkel járó útviszonyok Is. A probléma természetesen, kétoldalú. Maguknak a gyalogosoknak is óvatosan kell közlekedniük. Mi. városiak lassap már beletanulunk abba: kinek vah előnye, mikor kelhetünk át egy jegy helyen. De fi- gvelembe kell Venni, hogv Kecskeméten nanonta sok vidéki ember fordul me<r, s ők indokoltan zavarban vannak a „nagyvárosi” forgalomban, főleg ilven eléggé rendezetlen körülmények között. Minden- krnnen helyes lenne — a balesetek elkerülése cél iából —. hogy ««ryér- telmű, határozott tegven a közlekedés az előbb említett poniPwm ,*s. G. S.
