Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-12 / 9. szám
1966. január ti, szerda S. ottía* A homok hasznosításának újabb lehetősége: az olasz rendszerű nyárfatelepítés Ankét Kiskunfélegyházán Kiskunfélegyháza határában 1600 holdon telepítettek szőlőt és gyümölcsöst az utóbbi években. Maradt azonban még jelentős terület, amely gazdaságosabb hasznosításra vár. Közismert, hogy nem. lehet ^valamennyi homokterületet szőlővel és gyümölcsössel betelepíteni. De van erre egy másik lehetőség: az erdősítés. Az olasz rendszerű ültetési módszerrel létrehozott nyárfaerdő — a facsemeték .gyökérzetét a talajvízszintig dugják le — az eddigi tapasztalatok szerint 10 év alatt kivágásra érett fát ad. » Ezer holdon Érthető, hogy megyénkben felfigyeltek erre az új módszerre. Kiskunfélegyházán is jelentős területet, mintegy ezer holdat szándékoznak telepíteni ilyen módszerrel. Már ki is jelöltek egy három és egy négyszáz holdas összefüggő táblát. Mivel a megyében itt tapasztalható legnagyobb érdeklődés, ezért a városi párt- és tanács- vezetés, valamint a Petőfi Népe szerkeszősége kezdeményezésére ankéton vitatták meg a város terme) őszövetkeze telnek vezetői, miképp lehetne minél gyorsabban, megvalósítani az új erdők létrehozását. Vitaindító előadást dr, Tóth Károly erdőmérnök, az Országos Erdészeti Főigazgatóság erdőrendezési felügyelője tartott. Hangoztatta, hogy Kiskunfélegyházán különösen alkalmas a" homoktalaj ilyen telepítésre, mert másfél-két méter mélyen van a talajvíz, ami elősegíti a facsemeték gyors fejlődését. Elmondta, hogy a nyárfatelepítési program, amely nemcsak Fél- egyházára, hanem a megyére és az egész országra vonatkozóan most készül, azért is különösen fontos, mert hazánk rendkívül szegény ipari fában. Közismert, hogy jelentős fa- és papírbeho- zatalra szorulunk. Az igények egyre nőnek. Tehát sürgősen cselekedni kelL Ez a telepítési módszer elősegíti a gyors erdősítést. Kettős hasznosítás Nagy előnye, hogy lehetővé teszi a kettős hasznosítást is. Az ilyen erdőtelepítés nem jelent- művelési ágváltozást. A fasorok .között lehetőség nyílik más növények, elsősorban takarmány termesztésére. A nagy kiterjedésű lombterületek kedvezően befolyásolják az alföldi vidék éghajlatát is. A beszámoló felett élénk vita alakult ki. Molnár Sándor, a Móra Ferenc Termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy ők ICO holdat szándékoznak erdősíteni, náluk egyes helyeken egészen magasan van a talajvíz, tehát még könnyebb lesz a telepítés. Már el is határozták, hogy a fasorok között takarmányt termesztenek. Kovács hajós, a Kiskunság Termelőszövetkezet főagronómusa azt fejtegette, hogy náluk a rozs holdanként yitkán adott négy-öt mázsánál 'többet. Egyes helyeken éppen hogy fölözi a termés a vetőmagot. Az ilyen gyenge homok hasznosítása jól megoldható erdősítéssel. Ami meg nem ismeretes Többen a felszólalók közül — így Agó József, a Lenin Termelőszövetkezet elnöke — arról érdeklődtek, hogy lesz-e elegendő szaporítóanyag a telepítésekhez. Mások a pénzügyi dolgok iránt kérdezősködtek, mondván, nem tudják, hogy milyen hitelakció segíti majd a telepítések finanszírozását. Többen megkérdezték azt is, hogy az erdő- gazdaság milyen segítséget ad szakmai tekintetben és mennyire gépesítették a faültetést. Kate István, a Béke Termelőszövetkezet elnöke hangoztatta, hogy csak ezek ismeretében lehet előre kalkulálni, számítgat- ni. A kettős hasznosítás lehetősége mindenképpen gazdaságossá teszi az erdősítést, de a telepítés finanszírozását a termelő- szövetkezetek állami hitel nélkül nem tudják megoldani. Dr. Tóth Károly az ankét vitáját összefoglalva megelégedettségét fejezte ki, mert a felszólalásokból látszott, hogy nagy lehetőséget látnak az erdősítés említett módszerének megvalósításában a termelőszövetkezetek. A telepítésben egyébként az erdőgazdaság segítségükre- lesz. Szakemberek irányítják majd az erdőülteíést, a munkaerőt á termelőszövetkezet is adhat, ami meggyorsítaná az . ültetést. Az ültetőgéptóről szintén az erdőgazdasági gondoskodik. Minél előbb A telepítés pénzügyi lebonyolításával kapcsolatban nem tudott nyilatkozni. Erről, valamint a szaporítóanyag-ellátással kapcsolatban szerkesztőségünk érdeklődött az illetékeseknél. Az egész nyárt'aprogram lebonyolításának részletes terve most készül. A rendelettervezet már kész, de 18 főhatóság összhangjával, elképzeléseik közös nevezőre hozásával lehet csak véglegesíteni. Reméljük, hogy az illetékesek gondoskodnak arról, hogy minél- előbb napvilágot lásson az ezzel kapcsolatos rendelkezés. Időben fel kell készülni e nagyarányú program megvalósítására, hiszen a megyei elképzelések szerint is sok ezer holdon akarunk rövid időn belül új nyárfaerdőket létesíteni. K, S. Tél a parkban (Tóth Sándor felvétele.) Akik már „kirepültek“ Kicsit körüljártuk a kunba- racsi tanácsháza portáját. Elnéztük a dérszínű határt, próbálgattuk, mennyire locsog lábunk alatt a talaj. — Mikor a csatorna nem bírja már tartani, bizony elönti ezt a lapost a víz — mutatott körbe idős Tuska Isván hivatal- segéd. Valóban, hajításnyira az iskolától, tanácsházától már víz volt a papírvékony jég alatt. Aztán bekukkantottunk a kul- túrházba, melynek nagy termét éppen padlózták. Ezalatt jött ki a szóból, hogy már tizenhatodik esztendeje szolgálja a községet Tuska István, Firtatgat- tam, milyen emlékek rögződtek meg benne legélesebben ebből a hosszú időből? De csak egy- egy szót szentelt az elmúlt évekre: begyűjtési rendszer — tsz-szervezés — ötvenhat — s alig várta, hogy egész fellelkesülve rátérhessen. — Meg tűzoltóparancsnok is vagyok 1950 óta... Az idén első lett férfi csapatunk a járási versenyben. Az úttörők meg másodikak. — Űttörőtűzoltók is vannak? — Már 1952 óta;»» 1953-ban meg messze környéken felfigyeltek, mikor a női csapatot megalakítottuk. Nagy szó, szenzáció volt: tűzoltónőik — falun. Minderről már a pénzügyi csoport irodájában társalogtunk. Egy ügyfél látogatása szakította félbe a baracsi tűzoltóság ismertetését. — Azt akarod tudni, Palikám, mennyivel tartozol? — vett elő mindjárt egy adókönyvet a hivatalsegéd. Nagy buzgalommal hajtogatta a lapokat. — Szatmári... Szegedi... Itt van: Szegfű. Itt nincs kimutatva semmi... Várjál csak. Aszon- gya, hogy: tavalyról* 17 forint túlfizetés. — Meg a földmegváltásról is érdeklődnék... Majd visszajövök később... Mi, csak nem értünk úgy hozzá — távozik tapintatosan a vendég. — Hát persze. Az tudja, aki csinálja —* csukja be a lajstromot a barátságos hivatalsegéd. Gyorsan vissza is kanyarodunk eredeti témánkhoz. — Volt-e sok tűzeset fennállásuk óta? — Az idén egy, 500 forint érték gyulladt meg. Játszott a gyerek. Még az ötvenes években volt egy nagyobb tűz, a Hordós-féle pajta, istálló, dohány égett el, 12 ezer forint kár. — Sokat gyakorlatoznak? — Havonta egyszer van továbbképzés. Nyáron egy-két óra gyakorlat Tavasztól kezdve — feltételezett tűznél — hol száraz, hol vizes tömlőkkel. Ez egyben a motorfecskendő állapotának ellenőrzésével is jár. Télen háromórás benti foglalkozás jelenti a továbbképzést. Hallottam már, mikor mondták a munkatársak: „Pista bácsi szigorú”, de akkor mindnyájan örülünk, mikor a versenyeken látjuk ennek eredményét is. Harmadik helynél alább nem adtuk még. Tizennyolc községből mintegy hetven csapat indul, úgyhogy fel kell kötni... A lányokkal már kétszer vettünk részt — Csongrádban, Tolnában — országrészi versenyen. Legutóbb két-három másodpercen múlott, hogy nem jutottunk tovább az országosra. Hibálamul végeztünk mindent, de a többiek gyorsabban futottak. Ezzel nyertek. — Emlékszik-e még az első női csapatra? Biztosan találkoznak nap mint nap a faluban. Azóta asszonyok, édesanyák- ,4 Közérdekű bejelentések A LEGKÜLÖNBÖZŐBB munkaterületekről az elmúlt esztendőben több mint háromszáz közérdekű bejelentés érkezett a megye népi .ellenőrzési bizottságaihoz. S 'csupán a megyei NJEB-hez befutott ilyen jelzések száma meghaladta a százhúszat. Jelentős adat ez, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a magánjellegű panaszok jóval alatta maradnak ennek. Magyarázata szinte kézenfekvő. A hibák, Visszásságok, a lazaság, hanyagság vagy éppen a bűnös mulasztás, mélységesen sérti a közösség érdekeit szem előtt tartó, tisztelő, becsületes emberek igazságérzetét. Ezért teszik szóvá, jelzik a káros jelenségeket. Főképp, ha azok helyi orvoslására nem látnak elegendő biztosítékot. Az igazán segíteni akarás adja a bejelentők kezébe a tollat. Még akkor is, ha a népi ellenőrzés vizsgálata, az összefüggőbb szemlélődés olykor nem is találja minden vonatkozásában helytállónak a bejelentés tartalmát. A végeredmény rendszerint mégis megnyugtató a bejelentő számára és feltétlenül hasznos az érintettre, vagy érintettekre nézve is. VALLJON ERRŐL a mepmi NBB-hez érkezett bejelentések sorsának néhány adata. A ktsz- ekben a társadalmi tulajdon elleni lopoások, hanyag anyagkezelés, a bizonylati fegyelem lazasága, a mezőgazdasági szövetkezetek elleni vétségek, pazarló, szakszerűtlen gazdálkodás, bizonylati fegyelem megsértése, háztáji föld jogtalan kiadása, földjáradók ki nem fizetése, tsz-dempkrácia megsértése, az építőipari ktsz-eknéL vállalatoknál az építési anyag eltulajdonítása stb. ellen tett közérdekű bejelentések közül (a felsorolt visszásságok voltak a leggyakoribbak) a NEB. vizsgálatai 38 esetben végződtek fegyelmi eljárással, 30 alkalommal kártérítésre kötelezték a vétkeseket, 9 ügy jutott el az ügyészséghez vádemelési javaslattal, s csak elenyészően kevés volt az olyan jelzés, amelynek megalapozottságát nem tudta bizonyítani a vizsgálat. De az észrevételező jó szándékúságá- hoz egyetlen esetben sem fért kétség. AKADT azonban a bejelentéseknek. illetve az ezeket követő vizsgálatoknak néhány tanulságos tapasztalata is, amelyekről ugyancsak hasznos szólni. Az egyik — más tapasztala— Egy sincs itthon közülük. Lássuk csak: Putzer Anna Kecskeméten lakik, két családja van — ha jól tudom, földnyilvántartó; Bogár Ilona Budapesten KÖZÉRT-pénztáros; Deli Mária szintén Pesten, villamoskalauz; Tóth Ilona Kecskeméten a kórházban dolgozik, ő volt a lelke a csapatnak. Ha egy verseny előtt azt mondtuk, Ica, ezt meg kell nyerni! — mérget vehettünk rá, hogy úgy lett. Oláh Gizella fnost érettségizik, Pesten dolgozik, a férje postás. Kaldenecker Juliánná kerekegyházi lett, 2 családja van. Kiss Piroska pedig Simó elvtársnak, a kiskőrösi járási titkárnak a felesége. ■— És a mostaniak? — Ök is lelkesek. Lénárt Margitka, Újvári Erzsébet, Jurászik Gizella, S. Juhász Margit, Sík Juliánná, Tolnai Katalin és Hegedűs Jánosné — a maiak. Hegedülné egyedül asszony, neki azonban a férje is tűzoltó. Idős Tuska István tizenhatodik esztendejét tölti hivatalában. „Neveltjei” — a tűzoltólányok egy kis önkéntes csapatban váltak ügyesebbekké, merészebbekké, mint falun azelőtt megszokott volt. ök már kirepültek, Tóth István tokkal egybevetve — arról tanúskodik, hogy a fonákságok, lazaságok, kisebb-nagyobb visz- szaélések sokkalta több dolgozó embert sértenek, mint ameny- nyien szót emelnek ellenük. Pontosabban: mint amennyjen bejelentéssel is élnek az illetékes szervnél. Mert ugyan ki ne hallott volna még ismerősei, barátai körében, vagy éppen vonaton utaztában elkeseredett hangú, panaszos kitörést, hogy nálunk a vállalatnál, vagy a tsz-ben így és így, rosszul, igazságtalanul mennek a dolgok, ilyen és ilyen visszaélések tapasztalhatók ...? Ám, mi haszna az ilyen sopánkodásnak, ha nem ott mondják el, ahol segíteni hivatottak? Akár p munkahelyen, vagy ha az nem kecsegtet megoldással, más illetékes szervnél. SZOROSAN idekapcsolódik a másik tapasztalat is. Bár a segítőszándók értékéből mit sem von Le, mégis elgondolkoztató, hogy tavaly a NEB-hez érkezett bejelentések eléggé tekintélyes részét akkor tették meg, amikor a bejelentőt már személyes érdekeltsége, sérelme i# erre késztette. Holott a jelzett hibák, bajok olykor már egykét évvel korábban is fennálltak. Pedig ha előbb érkezik a jelzés, a nyomában felszámolt hibák eredményeként — jóllehet — már nem is került volna sor a bejelentő személyes sérelmére. S SZÜLJÜNK végezetül röviden a közösség érdekében tett névtelen bejelentésekről. Ezek száma az előző évihez képest csökkenést mutatott tavaly. A hibák, visszaélések észrevételezése miatt egyre kevesebben tartanak az esetleges „visszaütéstől”, retorziótól, mert az érintettek mindinkább elsősorban a segítőszándékot látják a fogyatékosságok feltárásában, a NEB vizsgálataiban. A teljes igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a bátor, nyílt kiállás, a névtelen bejelentések végleges száműzése érdekében jócskán akad még tennivalónk. Legalábbis erre figyelmeztet az a tény, hogy a névtelenül beküldött jelzések túlnyomó többségükben igaznak bizonyultak és segítséget jelentettek avisz- szásságok leleplezésében, száműzésében. 1,7 millió Ionná műtrágya Öt év alatt ötszörösére emelkedett a gyomirtó vegyszerek forgalma A második ötéves terv időszakában nagy arányokban növekedett a mezőgazdaság ipari-,, közüttük kémiai-anyagfelhasználása, s az e téren elért fejlődés jól mérhető hozamnövekedésekben realizálódott a népgazdaság számára. A műtrágya- forgalom megkétszereződése — 1960. évi 810 000 tonna helyett 1965-ben már csaknem 1.7 tonna került forgalomba és felhasználásra — közvetlen összefüggésben van azzal, hogy mezőgazdaságunk az utóbbi években a felszabadulás előttinél lényegesen kisebb területről is biztosította az ország kenyérgabona szükségletét. Különösen nagy mértékben növekedett a nagy termőképességű, intenzív búzafajták által fokozottan igényelt nitrogénműtrágya forgalma. Ebből — az Agrotröszt statisztikája szerint — az 1960. évi 362 000 tonna helyett 1965-ben már csaknem 880 000 tonnát vásároltak és használtak fel az üzemek. Kisebb mértékben ugyan, de növekedett a foszforműtrágya felhasználása is Ebből az 1960. évi 381 000 tonna helyett 1965-ben 660 000 tonnát frag# * ímtd
