Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-07 / 5. szám

Közgyűlések a félegyházi járásban A járás legjoáb sportköre: Szánk A félegyházi járásban legel­sők között tartotta meg a sport­köri vezetőségválaszó és beszá­moló közgyűlését a szanki sport­kör. A közgyűlésen részt vett Borszéki Lajos, a megyei TS elnöke is. Udvardi Illésnek, a községi tanács vb-titkárának megnyitó szavai után az elnök­ség nevében Csepregi Imre tit­kár mondott beszámolót. Olyan eredményeket értek el ennek a kis községnek sportolói, hogy megérdemlik, részletesen is fog­lalkozzunk velük. Elsők lettek a járási spartakiád versenye­ken. A járási sakkversenyek ső­rém a férfi csapatuk első, a női csapat második lett. Egyéniben szanki női sakkozó végzett el­ső helyen, a férfiaknál pedig második helyet szerezlek. Ha­sonló sikerrel végződtek a teke­versenyek. Itt mindkét csapat első lett és mind a férfi, mind a női osztályban a szanki ver­senyzőké lett az 1—2. egyéni helyezés is. Első lett a férfi csapat kerékpárban. Egyéniben mindkét nemben a szanki ver­senyzők kerékpárja futott át elsőnek a célon. Atlétikában 4 első, 4 második és 6 harmadik helyet szereztek. Végül kézilab­dában egy első és egy harma­dik, röplabdában két második hely fémjelezte a szanki sike- I reket. Fábián József lajosmizsei ol­vasónktól kaptuk az alábbi levelet: — A Petőfi Népe sportrova­tában „Gondolatok a sportszel- lemről” cím alatt igen komoly, valóban elgondolkoztató cikk jelent meg. Igazat kell adnunk a cikk írójának a sportpályákon uralkodó hibák felsorolásánál, külsősen a megyei szövetsége­ket bíráló részben. Van azonban a cikknek egy része, mellyel úgy gondolom, a lap olvasótábora nem ért egyet. Arról van szó, hogy egy kézilabdaóvás ügyében az óvó fél állandóan az országos szövetséggel tartott kapcsolatot, bár a szervezési szabály értel­mében ennek semmi köze sem volt hozzá. Abban a bizonyos óvási ügy­ben az egyik döntőbíró éppen az ellenfél egyik vezetőségi tag­ja volt, akinek fia az érdekelt csapat játékosa. A döntés tehát feltétlenül „tárgyilagos” lehe­tett. Ha a cikkíró félreértette volna a klubsovinizmust és a megyei kézilabda-szövetség nem erőszakolná már második éve, hogy kecskeméti csapat legyen a bajnok, akkor most talán NB II-s csapata volna megyénknek. Véleményem szerint kár volt a megyei kézilabda-berkekben amúgyis elmérgesedett légkört hasonló kitételekkel tovább rontani. Azzal pedig, hogy a cikk írója a teljes neve helyett csak az A. F. jelzést használta, s ezzel olyan látszatot igyeke­zett kelteni, mintha a lap bel­ső munkatársa lenne, a lap tár­gyilagosságának hitelét rontja. Olvasónk bírálatának nagyon örülünk és levelét azért is kö­zöljük. hogy a nyilvánosság előtt tisztázzunk néhány fel­vetett problémát. A cikk íróját, Adarrűk Feren­cet, aki a Dózsa női kosárlabda­csapatának főfoglalkozású ed­zője, nehéz lenne „klubsoviniz- mussal” vádolni az említett megállapításokért, pusztán azért, mert véletlenül ő is kecskeméti lakos. A kézilabdasporthoz any- nyi köze van, hogy mint vizsgá­zott játékvezető, néhány alka­lommal — közmegelégedésre és dicséretes tárgyilagossággal — mérkőzést vezetett. A levél ol­vasásakor szembetűnő viszont annak alapgondolata.- melyet talán így fogalmazhatnánk meg helyesen: ..Mindazt., amit cikk­író bírálatában másokról mond. az igaz, amit rólunk — az klub- sovinizmus.’^ Maradjunk a kézilabdánál. Amit a tárgybanforgó cikk, va­lamint a levél írója a megyei kézilabda-szövetségről felsorol­tak. sajnos, igaz. Az év folya­mán mi is többször elmondtuk erről véleményünket a sportro­vat hasábjain. De az is igaz, hogy a kézilabda-szakosztályok és a szövetségen kívülálló szak­emberek vajmi keveset tettek azért, hogy segítsék a szövetség munkáját. Inkább arra töre­kedtek, hogy kihasználják gyen­geségét. Ez alól nem voltak kivételek a kecskemétiek, kis­kunhalasiak, de a lajosmizseiek sem. Ezt őszintén meg kell mon­dani. És azt is, hogv vélemé­nyünk szerint azzal semmit sem segítünk, ha a bajokat elhall­gatjuk, pusztán csak azért, hogy a légikört ne „mérgesítsük”. (A kézilabda-szövetség rosszul dol­gozott. Ez tény. Sőt. a mi vé­leményünk. hogy a jelenlegi ösz- szetételében ennél jobbra nem is képes. A megye kézilabda- szakembereinek itt egy feladata van. Felhagyni az ellenséges hangulattal és közös erővel lét­rehozni egy olyan megyei szö­vetséget, amely mindannyiuk érdekében a kézilabdasport fel­virágoztatásáért munkálkodik. Szükségesnek tartjuk azért is, hogy levélírónkat néhány ki­sebb tárgyi tévedéséről felvi­lágosítsuk. így például, hogy a lajosmizsei óvásügyben született döntésnél a kifogásolt személy. Madár Imre testnevelő tanár — nem működött közre semmi­lyen szinten. Bár tagja a fegyel­mi bizottságnak, az ügyben való részvételről a saját kérésére fel­mentették. Egyrészt a fia csa­patának szereplése miatt, más­részt pedig mint volt lajosmi­zsei pedagógus sem kívánt a döntésből részt venni. Azt is meg kell mondanunk, hogy az óvásügyben a szövetség és végső fokon a megyei TS el­nökségének döntését mi sem he­lyeseltük. Függetlenül attól, hogy a lajosmizsei sportkör sportszerűtlen eljárása miatt' maradt el a mérkőzés — azt le kellett volna játszani. A bajnok­ság kimenetelén azonban sem­mit sem változtatott volna, ha ezen történetesen a lajosmizsei! csapat győz. tehát nem helyes I a megállapítása, hogy másik | csapat juthatott volna az NB | II-be. Végül le kívánjuk szö­gezni, hogy mi eddig sem rej-j tettük véka alá a véleményűn-! két, akár a kézilabda-szövetség.! akár a sportkörök hibájáról volt I szó. és ezt tesszük a jövőben is. j Ugyanakkor olvasóink vélemé-1 nyét sem hallgathatjuk el, mert! ez semmi körülmények között sem árthat sportrovatunk hite­lének. Az említett cikkben fog­laltakkal pedig az itt közölt ki­egészítéssel egyetértettünk, ezért is került a spórt rovat hasáb­jaira. Utoljára pedig be kell vallanunk, hogy a cikk írója a megállapításban nem is a lajos­mizseiek óvására célzott, hanem a halasiak ügyére. Hogy a la­josmizseiek is találva érezték magukat? Ezek szerint véletlen volt, és erről nem a cikk írója tehet. Szabó Zoltán Nem csekély dolog, hogy a megyei döntőkre a járás válo­gatottjába 34 szanki sportoló jutott be és onnan 8 arany, 7 ezüst és 2 bronz éremmel tér­tek haza. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a labdarúgó csapat meg­nyerte a járási bajnokságot, akkor valóban elmondhatjuk, hogy jó kezekben van a sport­kör irányítása. A valóban szép eredmények­ről szóló beszámoló után egy­mást követték a felszólalások. Csábrádi János, a Hazafias Nép­front elnöke üdvözölte a spor­tolókat. Id. Szigeti Papp Béla tszcs-elnök a nevelési eredmé­nyekről számolt be. Varga László honvéd sporttiszt, a Fél­egyházi Honvéd részéről ígért beható támogatást Gál György KlSZ-titkár, a KISZ és a sport­kör közös feladatairól beszélt az ifjúság nevelésében. Borszéki Lajos megyei TS elnöke a sportkör kiváló eredményeit méltatta. Főleg a tömegesítés terén kitűzött célokat helyesel­te. Végül Kovács Rudolf JTS elnöke nyújtotta át a járás leg­jobb sportkörének járó serleget, valamint a díszoklevelet a sport­kör elnökségének. Hasonlóan jól sikerült köz­gyűlést tartottak Pálmonostorán is. Itt a JTS nevében Hegedűs Flórián nyújott át díszoklevelet az elnökségnek. A fentieken kívül még Kömpöcön, Alpáron, és a Félegyházi Gépjavító sport­körnél tartották meg a vezető­ségválasztó közgyűlést. Fél egyházán készül a Dózsa női kosárlabdacsapaia Már csak rövid két hét vá­lasztja el NB I-es kosárlabda­csapatainkat a bajnokság rajt­jától. A Kecskeméti Dózsa női csapata nehéz körülmények kö­zött készült fel a bajnokságra. Az ismeretes kecskeméti terem­hiány miatt a Dózsa Kiskun­félegyházán a József A. Általá­nos Iskola tornacsarnokában játssza le az első négy hazai bajnoki mérkőzését. A csapat jelenleg Kiskunfélegyházán ed­zőtáborban. napi két edzéssel készül a rajtra, amely igen ne­héznek ígérkezik, hiszen ja­nuár 23-án a múlt évi bajnok­ság második helyezettjét — a legjobb vidéki csapatot — a Székesfehérvári VT Vasas csa­patát fogadják. Az edzőtábor­ból csak négyen hiányoznak. Túri Éva a válogatottal van edzőtáborban. Koroknál és Fe­kete szintén az ifjúsági váloga­tottal edzőtáborba, illetőleg Lengyelországba utazott, Szabó- né pedig betegsége miatt nem vehet részt a közös felkészü­lésben. Reméljük, ha a rajt ne­héz is lesz, a későbbiek során sikerül kiharcolniok a bentma- radáshoz szükséges pontokat. Asztalitenisz NB II. végeredménye NŐI SCHMIEDL-CSOPORT 1. OSC 20 16 — 4 234 :14*6 32 2. BEAC 20 13 1 6 228:172 27 3. Szegedi Sp. 2-0 12 2 6 288:182 26 4. BRESC* 20 13 — 7 228:170 26 5. Debreceni MTE 20 12 — 8 231:169 24 6. Dunakeszi 20 9 2 9 225:175 20 7. Kecskeméti VM 2-0 9 2 9 199 20 8. Bp. MEDOSZ* 20 8 3 9 199:109 19 9. Szolnoki MA V 29 7 — 13 157:243 14 10. Miskolci AKÖV 20 6 — 14 170:230 12 ; n.. Bp. Építők 20-------20 60:331 — ! 12. Könnyűip. Min. visszalépett I *A BRESC—MEDOSZ mérkőzésen j mindkét csapat csak 3—3 játékost sae repítetett. Ebben az érben berezeiik a mezőgazdasági épületek intézményes technológiai minősítését Ez évtől kezdődően bevezetik a mezőgazdasági épületeknél az intézményes technológiai minő­sítést. A szervezeti keretek ki­alakítása és a minősítési me­todika teljes kidolgozása úttörő feladat, mivel hasonló intéz­mény még egyetlen külföldi országban sem működik. A mezőgazdaság, ezen belül főleg az állattenyésztés, köztUr domásúan igen sok, teljesen azonos rendeltetésű és méretű épületet használ. Eddig, a fiatal nagyüzemek legsürgősebb igé­nyeinek kielégítésére, az új ajánlott tervek alapján készül­tek el az épületek, s azután az üzemelés közben szerzett ta­pasztalatok birtokában javítot­ták, tökéletesítették a terveket és magukat az épületeket is. Most ezt a meglehetősen drága szükségmegoldást váltják fel az új minősítési rendszerrel. Ezen­túl az építészetileg már be­vált típuselemekből egy vagy legfeljebb riéhány kísérleti épü­letet hoznak létre, állami gaz­daságban, esetleg termelőszövet­kezetben. Ezután a szakemberek egy évig figyelik ezeknek az épületeknek az üzemeltetését. Tömeges kivitelezésre alkalmas típusterv c$ak akkor lesz a kí­sérleti tervből, ha a gyakorlati vizsgálatok alapján erre meg­felelőnek minősítik. Tavaszi vetélkedő Ki miben tudós? A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség és a Magyar Te­levízió ez év tavaszán ismét megrendezi a „Ki miben tu­dós?” televíziós vetélkedőt bio­lógiában. kémiában, matemati­kában, fizikában. A vetélkedő nyilvános adásaiban részt vevő versenyzőket a KISZ KB és a Magyar Televízió eredményeik alapján külföldi társasutazással jutalmazza. A vetélkedő 1. és 2. helyezettjei — a művelődés- ügyi miniszter rendelete értel­mében — a megfelelő szakokra egyetemi felvételt nyernek, s ha külföldi ösztöndíjra pályáz­nák. mentesülnek az előzetes szakvizsga alól. A versenybe be­nevezhet minden fiatal, aki 1965. december 31-ig nem töl­tötte be 20. életévét és egyete­mi. főiskolai, vagy felsőfokú technikumi tanulmányokba még nem kezdett. A nem középiskolás fiatalok az alapszervezeti KlSZ-vezető- ségnél, a szakmunkástanulók pedig tanintézetükben jelent­kezhetnek részvételre. 1966. ja­nuár 25-ig. Feladatok a ruházati iparban Csütörtökön tartotta ez évi első ülését a Ruházatipari Dol­gozók Szakszervezetének köz­ponti vezetősége. Az 1966-os terv elsősorban azt a követelményt támasztja a gyárak vezetői és műszaki dol­gozói elé, hogy egyenletesebbé, szervezetebbé tegyék a munkát. A szakszervezet és a Könnyű­ipari Minisztérium versenyfel­hívással fordult a gyárak dol­gozóihoz. Többek között azt ké­rik. hogy a szocialista • munka- verseny továbbfejlődése érdeké­ben hárítsák el azokat az akadá­lyokat — mint például az ütein- telen munkjaadagolás. a rosszul meghatározott norma követelmé­nyek a keresetingadozás és az aránytalanság —, amelyek ed­dig s*k hejlyen hátráltatták a termelékenység fokozását. (MTI) Építészeti múzeum tervei A Magyar Építőművészek j Szövetsége a hazai építészét tör­ténetének írásos, rajzos és egyéb j dokumentumainak megmenté­sére, összegyűjtésére és bemu­tatására építészeti múzeum fel­állítását tervezi. Az előkészíté sí és szervezési munka elvég­zésére építészeti múzeumbizott­ságot alakított, amely megkezd­te az anyagok felkutatását. A bizottság kéri mindazokat, akik a magyar építészet történetét és jelenlegi bemutatni kívánó múzeum céljára megfe­lelő építészeti tervekkel, kézi­rajzokkal, ! dokumentációs ira­tokkal, makettekkel, pályázati kiírásokkal! zsűri döntésekkel és fényképekkel stb. rendelkez­nek — jeléntsék be írásban, a tárgy pontos megjelölésével a Magyar Építőművészek Szövet­ségének. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom