Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-06 / 4. szám
1966. január 6. csütörtök 5. oldal Knnbaracsi képek Százhúsz gyerek tanul a központi iskolában. A belterületen 450-en laknak, 950-en tanyákon. Három tanyai iskola van még a csaknem tízezer holdas határban: Csaradán, Rakáson és Daruháton. A központi iskola a legzsúfoltabb. Ennek megvan az oka. A külterületi iskolákban nem tanítanak orosz nyelvet. Ezért ha a tanyai gyerek tovább akar tanulni, a nyolc általános után gimnáziumba menvén, híjával van az orosznak és évekbe telik, amíg úgy-ahogy pótolja a hiányt. Hónai Tibor, a kunbaracsi iskolaigazgató oroszszakos tanár. Módszere igen jó, szívesén tanulnak nála a gyerekek. Még azok is, akik 3—4 kilométerre laknak a községtől. Ide iratkoztak be inkább, mint a hozzájuk közelebb eső tanyai iskolába. A bejárás tanyáról nem köny- nyű. Kerékpáron, tejgyűjtő kocsin, esetleg önként vállalkozó szülő hozza be őket télen. Fáradságos, de megéri. A nyolcadik osztály végén megvan a bizonyítvány oroszból. Ott épül jövőre a futbaílpá- lya! — mutatja Szentkút! Sándor vb-titkár. Nemsokára diplomája lesz. — Elmegy akkor innen? — Még nem tudom. Én pesti vagyok, de szívesebben dolgozom vidéken. Jó ez. Ebben a faluban jó dolgozni. Megértők és lelkesek az emberek. Örömmel beszél arról, hogy bővül a falu. A Helvéciái Állami Gazdaság kerekegyházi üzemegységéből húzódnak az emberek befelé. Jelenleg 90, egyenkint 4C0 négyszögöles telek vár eladásra. Kezdetben döcögött a telekvásárlás. Drágál- lották. De amióta az OTP 6—10 forintért részletre árusítja a telket, megnőtt a betelepülési kedv. Zsugorodik össze a tanyavilág. Vannak itt, különösen a csa- radai részen olyan emberek, akiknek a sorsán segíteni kell. Ezek naponta bej árnak a fővárosba dolgozni. Hajnali négykor jön értük a vállalati autóbusz és este hozza vissza őket. Mikor pihennek? — Az állami gazdaság nagyarányú szőlőtelepítést végez. Ha ezek termőre fordulnak, akkor itthon maradhatnak. — mondja a vb-titkár. — De az erdőgazdaságban is egyre több munka akad. cm A kimbaracsi művelődési otthont 195 2-ben építették. Korszerűtlen, céljának egyáltalán nem megfelelő épület. De mivel van a községben művelődési otthon, másiknak az építéséről nem lehet szó. Nem esnek kétségbe a kun- baracsiak. Itt nem vonakodnak az emberek, ha arról van szó, hogy egy-két napot valamilyen közcélra rádolgozzanak. így VQlt ez nemrégiben is az útjavításoknál, amikor a téli lucsokban tönkrement utakat kellett megjavítani. Nekiálltak kézi és gépi erővel — erőgépeket az Új Tavasz Tszcs adott kölcsön — és 8—10 kilométer út rendbehozását határozták el. Javában dolgoznak rajta most is. munkában. Építő mesterek is akadnak. Feljegyeztünk néhány nevet, azokét, akik elsők a társadalmi munkában. íme: Jurászik László, Kaldenecker György, Jurászik Károly, Kaldenecker László, Vincze Károly, Jóka István és Jurászik Ferenc. De vannak még sokan. Csaknem az egész kis falu. 3. A vb-titkár, Szentkúti Sándor ötödéves levelező joghallgató. Épül a törpe vízmű, a hidrofor-ház már kész, szivattyúgép még nincsen. Egyelőre a tanácsháza, az iskola és a művelődési ház kap vezetékes vizet. Aztán a házak is. Jövőre pedig ötvenezer forintos költséggel — benne ismét jelentős társadalmi munkával — megépítik a futballpályát. Pár1 évtizeddel ezelőtt még erdők és dombok, valaha pusztaság, föhercegi birtok. Most pedig a szemünk láttára nő,' erősödik a falu. Balogh József Tárlatcsere Szolnokkal Nos. a kutúrotthonnal Is így lesz. A nagyteremben amelyet fűteni nem lehet, van a televízió. Elhatározták, hogy egy klubszobát és egy könyvtárhelyiséget építenek hozzá. A nagytermet pedig kipadlózzák. Faanyag jut az erdőből. A vályogot kiverik társadalmi Szolnokon nagy érdeklődés kíséri a megye képzőművészeinek hagyományos képzőművészeti tárlatát. Erre való tekintettel meghosszabbították a kiállítás nyitvatartását. Januárban Kecskemétre „vándorol” a kiállítás gazdag anyaga. Kecskemétről viszont Szolnokra „utaznak” a Bács-Kiskun megyei képzőművészek alkotásai. Mindkét megye művészetkedvelői megismerkedhetnek az Alföld különböző tájain élő képzőművészek — festők, szobrászok — alkotásaival. ni, akkor miért ne sikerülne nekem? Egy esztendőt kibírok, aztán már úgy se kell annyira hajtani. Fel kell építeni a házat, igaza van Bözsinek. Unalmasak a téli délutánok. Túlórázni nem lehet, nem hajtják a tnunkát. maszekmunka sem akadt, csak kétszer egy- egy estére. A szálláson mindig van valami programm. valami előadás vagy tánc olykor, de engem nem érdekel, nem igen megyek le a kultúrterembe. A könyvtárban is csak egyszer voltam, mert a kultúros nem hagyott békén, hogy miért nem iratkozom be. Hoztam két könyvet. belelapoztam, de letettem, két hét múlva meg Vas Gyurival visszaküldtem. Az újságot néha kezembe veszem, elolvasom a vastagbetűs címeket és kész. Vas Gyuri a könyvei mellett üldögél vagy előadásra szalad. nem igen lehet vele beszélni. ’Bodnár Pistával is baj van mostanában. Ha bemegyünk a szállásra, ágyára heveredlk és órák hosszat bámul a levegőbe szótlanul. — Gyere be a városba —> mondom neki. mert nincs kedvem egyedül menni. — Minek? *— kérdezi. Szeme se rebben, egy pontra mereszti tekintetét; mint búbájolók kis- böjt szerdáján. — Körülnézni. — Nem vagyok én kíváncsi semmire. Vállat vontam, felöltöztem és elmentem. Hideg volt. a szél fújt arcomba csapta a havat. Kiértem a Váci útra. Arra gondoltam, hogy felülök egy villamosra és bemegyek a Nyugatiig. Topogtam egy ideig a megállónál. aztán, hogy nem jött a villamos, lementem a közeli talponállóba. Fülledt meleg csapott az arcomba, amikor beléptem. A zaj. a lárma egetverő volt. A füst sűrűn kavargott, alig lehetett átlátni. — Hagyja nyitva az ajtót, meg lehet itt fulladni — kiáltott egy nő felém. Nyitva hagytam, süvített be a hideg levegő. — Hé. ajtót — kiabálták jobbról is. balról is. Visszaléptem, hogy. bezárjam. — Öt percig kibírják — mondta megint a nő. — Ne zárja be. Friss levegő is kell. A füstöt már vágni lehet. Odamentem a kasszához. A pénztárosnő felpillantott, arca sárgás-fehér volt. a ráncokat vastag festékréteggel tömte be, de szeme körül a szarkalábak meztelenül árulkodtak az átvirrasztott éjszakákról. — Fél barackot — nyújtottam egy tízest. Mire megkaptam a blokkot, és a visszajáró pénzt, már bezárták az ajtót. A levegő kellemesebb lett. — Ugye. hogy nem fagytak meg — perelt a pult mögött álló asszony. — Ügy félnek a friss levegőtől, mint az ördög a szentelt víztől. A blokkot kérem. Felkaptam a fejemet. — Tessék. Fél barack — mondtam. Az asszony elvette, kiöntötte a barackot és elém tolta. Megittam a felét és rágyújtottam. Három szenes arcú férfi állott mellettem. Hangosan, hadonászXVIII. Ha ők ezt meg tudják tenNagyobb gondot a mezőgazdasági szakmunkásképzésre Három, község — három tapasztalai Az utóbbi hetekben a megye minden részén tanulmányozták a mezőgazdasági szakember- és szakmunkásképzés helyzetét. Ez most egyre fontosabbá válik, hiszen a mezőgazdasági üzemek előrelépésének, fejlődésének, gazdálkodási színvonala emelésének nélkülözhetetlen feltétele a szaktudás'állandó növelése. Kézhez kapu tűk a kalocsai j járás három községéből a hely- j színi tapasztalatok alapján ké-j szült feljegyzéseket. Rendkívül j figyelemre méltó megjegyzéseket találtunk, amit érdemes a közvélemény elé tárni a tanulságok levonása végett. Ilomokmégyen egy központi és két külterületi iskola van. ahol évente 40—50 nyolcadik osztályos diák végez. A tanulók között végzett közvéleménykutatás alapján a követ- j kező érdekes statisztika alakult ki: gimnáziumba az összlétszám 20 százaléka, mezőgazdasági technikumba 30 százaléka, ipa- ritanuló-képző iskolába 40 százaléka jelentkezett. Nyolc szá- j zalék a termelőszövetkezetben vállal munkát és 2 százalék marad otthon. Figyelembe vell venni, hogy a nyolcadik osztályosok nagyobb része lány. Az a tapasztalat, hogy a szülők sok esetben, mivel nem ismerik a termelőszövetkezetek távlati fejlesztésének terveit, j nemegyszer lebeszélik gyermekeiket a mezőgazdasági pályáról. Az is igaz, hogy a termelőszövetkezetek sem gazdálkodnak olyan példamutatóan, hogy vonzzák a fiatalokat. A termelőszövetkezetekben elsősorban az állattenyésztésnél vannak gondok. Egyrészt az állatgondozók képzetlensége akadályozza a ’ tenyésztés fejlesztését. másrészt a bérezés sem megfelelő. A Béke Termelőszövetkezetnél jobb valamivel a helyzet, mivel itt a fiatalok rendszeresen, havonként pénzbeli előleget kapnak. Ugyanebből a szövetkezetből jelenleg is többen tanulnak a mezőgazdasági technikumban. Húsz szövetkezeti gazda pedig a félva beszélgettek. A telepvezetőt szidták, aki a környékről is elzavarta őket. Az ajtó mellett egy toprongyos alak. Mellén összefogta a rongyos nagykabátot, keze kék volt, arca borostás, szeme nyugtalanul pislogott ide-oda, mintha keresne valakit, mintha félne valakitől. Bolond, gondoltam. A pénztárosnő unottan bámult az álldogálókra. A csapos asz- szony a poharakat mosta. Egyenes tartású, telt arcú, gömbo!y-t ded asszonyka. Bözsi jutott’ eszembe. * Múlt a tél. és közeledett a tavasz. Mindenkinek megvolt a maga gondja-baja, nem igen volt ideje a másikéval foglalkozni. Otthon Bözsi újságolta, hogy ha eladjuk a hízókat, akkor beszélhetünk az építésszel és elkezdhetik a munkát. Mondtam Bözsinek, hogy várjunk még egy hónapot, hogy még több pénzt tudjunk összeszedni. Bözsi türelmetlen volt, de ezt azért ő is belátta. nőtt szakmunkásképző tanfolyamon gyarapítja tudását. A községben 12 mezőgazdasági tanuló dolgozik. A legjobban a Béke Termelőszövetkezetben foglalkoznak velük. Sajnos, a többi közös , gazdaságban panaszkodnak a fiatalok. Szakmaron nincs összehangolt munka a pályaválasztási tanácsadásban. Ez kiderült az ezzel kapcsolatos tanácskozáson. Itt a fiatalok valamennyien a zöldségtermesztésben kívántak elhelyezkedni. Ugyanakkor a helyi termelőszövetkezetek nem akarnak zöldségtermesztéssel foglalkozni, to hát nem is kívánnak tanulókat szerződtetni erre a célra. Azt is elmondták a fiatalok, hogy ők eredetileg ipari pályát választottak, de rábeszélték őket a zöldségtermesztésre az iskolában. Ebből kitűnik tehát, hogy az iskola pedagógusai nem tájékozódtak arról, hogy mi a helyzet a termelőszövétkezetek terveit illetően, ugyanakkor a közös gazdaságok vezetői sem tájékoztatták a pedagógusokat, hogy milyen szakmunkásokat tudnának foglalkoztatni. A vizsgálat alkalmával a község vezetői, valamint a termelő- szövetkezetek elnökei, a társadalmi és tömegszer vezetek irányítói elismerték, hogy bizony teljesen tájékozatlanok a szakember-utánpótlás és a szakmunkásképzés tekintetében, és a jövőben sürgősen változtatnak ezen a helyzeten. Jellemző, hogy a községben az előző években egyáltalán nem volt sem ifjúsági, sem felnőtt fokú szakmunkásképzés és évek óta egveüen- egy ösztöndíjszerződést, sem kötöttek. Duiiaszentbenedeken megállapította a brigádvizsgálat, hogy az előző években végzett 5 öntözési, két zöldtégter- mesztési és egv sertéstenyésztő szakmunkás közül egyik sem dolgozik a munkaterületén. Ennek előzménye az, hogy a szakmunkások bérét a közgyűlés jóváhagyta. A határozat szerint az átlagos béren felül 10 százalékot kaptak még. Néhány hónap múlva a szakmunkások azzal a kéréssel álltak elő, hogy még a felemelt bér esetében sem érik el azt a jövedelmet, amit mások más munkaterületen. Az is igaz, hogy ezek a szakmunkások jelenlegi beosztásukban többet keresnek, mint előzőleg. Ebből az a tanulság, hogy azokban a munkakörökben, ahol előzőleg ezek a szakmunkások dolgoztak, növelni kell az anyagi érdekeltséget. A község termelőszövetkezeteiben szakmunkáshiány van, tehát sürgősen segíteni kell a helyzeten. Egyrészt a meglevő szakmunkások munkakörükbe történő elhelyezésével, másrészt felnőtt szakmunkásképzés indításával. Helyes kezdeményezés, hogy már megindult az a 250 órás előkészítő tanfolyam, melynek elvégzése után a termelő- szövetkezet több brigád-, munkacsapatvezetője. valamint állattenyésztésben dolgozó gazdája kapcsolódik be a szakmunkásképző tanfolyamba. Március közepén Vas Gyuri szólt, hogy találkozott Kormos úrral, a takarékpénztár igazgatójával, házat épít Budán, és ha kedvünk van, mehetünk dolgozni. Szombaton meg vasárnap. Nem sokat gondolkoztam, mentem. Bodnár Pista nem jött. A brigádvizsgálat tapasztalatai önmagukért beszélnek. Az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a mezőgazdasági szakember- és szakmunkás- képzésre az említett községekben és másutt is. (Folytatása következik.) j —ö —r
