Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

Z. oldal 19Ö6. jantutr 30, vasárnap Újabb harcok az amerikaiak es a szabadságharcosok között „Nyílt lázadó»** a szenátusban Saigontól mintegy 450 kilo­méterrel északkeletre, a tenger­parton újabb harcokra került sor pénteken az amerikaiak és a szabadságharcosok között. Szombatra virradó éjjel a par­tizánok Saigon délnyugati pere­mén támadást intéztek a kor­mánycsapatok egyik megerősí­tett állása ellen. A fővárostól nyolc kilométerrel délnyugatra, a szabadságharcosok megtá­madták Tan Luc és Tan Kim helységeket. Az ütközet szinte nappali fényben folyt, mert a Saigont kormány repülőgépei ej­tőernyőkön világít óbort) bá ka t dobtak le a csatatér fölé. A reggeli órákban a harcok elcsendesedtek. Saigontól 75 kilométerrel nyugatra a sza­badságharcosok támadást intéz- te]< a Kien Tuong tartomány fővárosától nyolc kilométerre fekvő Thanh Tri helység ellen is. Szombaton a reggeli órákban Bong Son közelében a szabad­ságharcosok bekerítették a légi- úton szállított amerikai gyalog­ság egyik kétszáz főnyi egysé­gét. Moyers, a Fehér Ház sajtótit­kára pénteken közölte, hogy Johnson elnök még mindig nem döntött a VDK elleni bombatá­madások kérdésében. Ezt meg­előzően Johnson fő külpolitikai Politikai harcok nélkül Nigéria úi vezetőjének nyilatkozata LAGOS. (MTI) Ironsi tábornok, a ni^criai katonai kormány vezetője pén­teken rádióbeszédben közölte, hogy kormánya a túlzott költ­ségek csökkentése érdekében számos minisztériumot meg­szüntet. A kormány folytatja a hatéves fejlesztési program megvalósítását, elsősorban a ko­hászat kiépítésére koncentrál­ja erőfeszítéseit. Ironsi vezérőr­nagy végül bejelentette, hogy a jövőben megtiltja a pártok jel­vényeinek viseletét és jelszavai­nak használatát, mert „az or­szág ne/i engedheti meg ma­gának a politikai harcokat és a kölcsönös vádaskodásokat”. Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője egy washingto­ni jelentés szerint pénteken kö­zölte, hogy kormánya továbbra is fenntartja a diplomáciai kap­csolatokat Nigériával, és kije­lentette, hogy a Nigériának já­ró amerikai segélyek folyósítá­sát nem szakították meg Zita a francia Javaslatról LUXEMBOURG. (MTI) Az új francia javaslat körül folyik a vita Luxembourgban, a Közös Piac minisztereinek--------------­- r.Á Hasukon i Szeptember 30-a mozgalomról Az AP jelentése szerint a djakartai rádióban szombaton nyilatkozott Nasution indonéz hadügyminiszter és kijelentette, hogy a Szeptember 30-a moz­galmat az Indonéz Kommunis­ta Párt „tervezte, hangolta ösz- sze és indította el”. Nasution azt állította, hogy ezt a vádat igazolják a Szep­tember 30-a mozgalmat meg­hirdető Untung alezredesnek, valamint az indonéz általános szakszervezeti szövetség volt vezetőjének, Njononak vallo­másai. pénteken megnyílt újabb ülé­sért. A javaslat lényege: ha va­lamelyik közös piaci tagállam úgy érzi, hogy nemzeti érdeke­it egy előterjesztett javaslat ve­szélyezteti, Franciaország nem hajlandó részt venni a szava­zásban, vagy elismerni a szava­zás eredményét, ha arra távol- létében mégis sor kerül. Párizs abban bízik, hogy ha ezt az álláspontját világosan leszögezi, ilyen helyzet nem fog előállni, és ily módon mindig lehet majd kompromisszumot találni. Franciaország arra törekszik, hogy új javaslatát a hat tagál­lam közös nyilatkozata szente­sítse. Pénteken este oJyan hí­rek terjedtek el, hogy a több­ségi szavazásról szóló nyilatko­zat esetleg két részből állna: az elsőt mind a hat állam alá­írná, a másik pedig egyoldalú francia nyilatkozat lenne a ki­sebbségbe kerülő tagállam jo­gairól. Tüntetés, amerikaeílenes jelszavakkal QUITO. (MTI) Az ecuadori fővárosban és Guayaquilban feszült helyzet alakult ki. Szombatra virradó éjszaka Quitoban rendőrök és tüntetők között heves összecsa­pások voltak. A felvonuló diá­kok és munkások az alkotmá­nyosság helyreállítását követel­ték. Tömegek vonultak végig a város főútvonalain. A tüntetők behatoltak az amerikai kulturá­lis intézet helyiségébe is és amerikaeílenes jelszavakat kiál­toztak. A tömegmozgalom látszólag az 1942-es perui—ecuadori ha­táregyezmény ellen tiltakozik, amely Ecuador számára sérel­mes volt. A katonai .kormányzat szék­helyét, az elnöki palotát szom­baton hajnalban már megkettő­zött őrség vette körül. Wilson dilemmája ani vagy nem válasz­tani” — ez a dilemma foglal­koztatja Wilson miniszterelnö­köt a hull! pótválasztáson ki­vívott váratlanul nagyarányú munkáspárti győzelem után.' A hulii eredménuekben megmu­tatkozó irányzat országos meg­ismétlődése esetén Wilson 150— 160 mandátumos elsöprő erejű parlamenti többségre tehetne szert. A csábítás csaknem el­lenállhatatlannak látszik. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ez csupán taktikai, vagy komoly elhatározás-e. Wilson február 5-ére összehívta vidéki rezidenciájára minisztereit és a párt végrehajtó bizottságát. Ha Wilson március mellett dönt, ezt legkésőbb február 25-én be kell jelentenie, közvetlenül moszkvai látogatásáról való visszatérése után. : és katonai szakértőivel tanács- j kozott. Az AFP washingtoni tudó­sításában megállapítja, hogy teljes hevességgel dűl a harc az amerikai kongresszusnak a VDK elleni bombatámadások újrafel- vételét ellenző csoportja és a Fehér Ház között. A kormány elleni „nyílt lázadás” a szená­tus külügyi bizottságának pén­teki ülésén robbant ki, ahol Ru9k külügyminiszter újabb 415 millió dollár megszavazását kérte, elsősorban a vietnami háború céljaira. A rendkívül feszült légkörben lefolyt vita során számos szenátor támadta a Johnson-kormányzat politiká­ját, Többen kétségbevonták azt, hogy Dél-Vietnam csakugyan életbe vágó fontosságú az Egye­sült Államok védelme szem­pontjából, amint azt Rusk ál­lít ja. 99 Kötélre Ufkirral!” Bumedien algériai elnök szombaton fogadta Butaleb ma­rokkói igazságügyminisztert, aid azért érkezett Algériába, hogy II. Hasszán marokkói király megbízásából kifejtse kormá­nyának álláspontját a Ben Bar­ka-ügyről. A 15 perces megbe­szélésen jelen volt Buteflika al­gériai külügyminiszter is. Ugyancsak. Algírból származó jelentés szerint a kora délutáni órákban nagyszabású tüntetés kezdődött Algéria fővárosában Ufkir tábornok marokkói bel­ügyminiszter ellen. Több mint négyezer diák vonult fel „Kö­télre Ufkirral!” kiáltásokkal Al­gír főútvonalain. A rendőrség kísérletet tett a tömeg feloszla­tására. A marokkói kormány — je­lenti a Reuter — pénteken el­küldte megbízottait több kül­földi fővárosba, hogy előadják a marokkói álláspontot a gén Barka-ügyben —, vagyis azt, hogy Marokkónak semmi köze sincs Ben Barka elrablásához. A Ben Barka-ügyben a nyo­mozás pénteken semmilyen lé­nyeges új elemet nem napvilágra. Az államügyész hi­vatalos közleményt adott ki, amely ismét leszögezi, hogy Fi- gon koronatanú halálát közvet­len közelről, egy centiméternél kisebb távolságról leadott lövés okozta. Spanyol határozat a bomba-ügyben MADRID (MTI) A spanyol tájékoztatásgyi miniszter a kormány péntek e3ti ülése után bejelentette, hogy a jövőben atombombákat szállító amerikai stratégiai bom­bázók nem repülhetnek el Spa­nyolország felett. A miniszter szerint a kérdés­ben megállapodás jött létre a madridi és a washingtoni kor­mány között. A spanyol kormány döntésé­re azután került sor, hogy ja­nuár 17-én egy nukleáris fegy­verekkel felszerelt B—52-es amerikai bombázó Dél-Spanyol- ország fölött lezuhant, miután összeütközött egy másik ameri­kai repülőgéppel. A lezuhant bombázón négy atombomba — egyes jelentések szerint hidro­génbomba — volt. s azok kö­zül egyet a leggondosabb kuta­tások ellenére sem sikerült mos­tanáig megtalálni. Elkallódott atomszerkezet A véletlen különös játéka folytán az amérikai hadseregben rövid né­hány nap alatt három nagyobb ka­tonai szerencsétlenség történt a vi­lág három különböző pontján. A Spanyolországban lezuhant B—52-es bombázógép atomfegyvert szállított, s négy atombombája közül az egyik nyomtalanul eltűnt. Az Atlanti- óceán túlsó partján történt a má­sik baljóslatú eset. A floridai May- port haditengerészeti támaszponton szállítás közben egy nukleáris szer­kezet a rakétákkal felszerelt Luce romboló fedélzetére esett. Az ille­tékes katonai szervek mindkét al­kalommal sietve közölték, hogy nem történt nukleáris szennyező­dés, s hogy a szerencsétlenség kö­vetkeztében nincs veszély. Nincs veszély? De hát akkor, miért telepítették ki annak a spa­nyol falunak a lakosságát, amely­nek határában lezuhant az atom- bomb ás repülőgép? Nincs veszély? Ezt ugyan liiába mondanák azon thaiföldi falu lakóinak, amelyre rázuhant az F—105-ös amerikai va­dászgép 6» pillanatok alatt égő fák­lyává változtatta házaikat. Kétségtelen, ezúttal valóban nem robbantak fel az amerikai rakéták, s az atombombák .. . De az utóbbi években kissé gyakran érkeznek hasonló híreik — a világ különbö­ző tájairól, mert hiszen az ameri­kaiak mindenfelé ,,otthon varmak’% ha sok erőfeszítésükbe kerül is. Végtére, nehéz lenne eldönteni, hogy mi a nagyobb veszély: a le­zuhant gép elveszett atombombája,* vagy azok a bombák, amelyek fel- h asznál hatóan maradtak — a be­vetésre kész gépeken? Az éjfél utáni támadások Magnóbotrányok Békétlen béketerv... ENNEK a most befe­jeződött hétnek, már az első perce is mozgalmas volt. Vasárnap, a sai- goni órák alig ütötték el az éjfélt, amikor Dél- Vietnam partmenti támaszpontjairól és a Ton- kini-öbölben állomásozó repülőgép-anyahajókról magasba emelkedtek a bombázógépek. Véget ért a „tét”, a buddhista holdújév alkalmából létre­jött tűzszünet, kiújultak a harcok. A tizenkét óra után egy perccel újrakezdett támadások szinte jelképnek is beillőnek: az Egyesült Álla­mok folytatni és fokozni igyekszik vietnami, há­borús kalandját. Még szét sem'oszlott az éjszakai és hajnali bombák füstje, amikor — ugyancsak a hét nyitányán — közzétették az új amerikai költségvetés adatait. Minden dollárból 48 centet a közvetlen katonai kiadásokra, 9 centet a viet­nami beavatkozásra költenek. A Dél-Vietnamban, s a környező vizeken tartózkodó amerikai kato­nák száma közben elérte a 270 ezret, tehát meg- tizenkétszereződött az eltelj év során. Vajon ezeknek a legújabb tényeknek fényében, hogyan értékeljük az Egyesült Államok békéről szóló kijelentéseit? Lehet-e komolyan venni Washing­ton tizennégy pontos béke javaslatát (az úgyne­vezett békeoffenzíva ennyi pontot sorakoztatott fel), amikor közben az agresszió nem csökken, sőt terebélyesedik? Mostanában a nyugati sajtó gyakran tesz olyan kijelentéseket, hogy Hanoi­ból, a VDK részéről, nem érkezett „biztatás” az amerikai próbálkozásokra. De hát nem termé­szetes-e. hogy a vietnamiak teljes joggal bizal­matlanok az amerikai taktikázással szemben. Hiszen az Egyesült Államok szegte meg a genfi egyezményt: rúgta fel a Laosz semlegesítésére vonatkozó szerződést; intézett és intéz támadá­sokat. Vietnam mindkét része ellen. PÁRIZSBAN új játék folyik — „Ki mit tu­dott?”. mármint az év bűnügyi regényeket is megszégyenítő ügyéről, a Ban Barka-gyilkosság­ról. Azok egyikét, aki a legtöbbet tudott. Figon gengsztert azonban holtan találták. S jóllehet a hivatalos közlemény öngyilkosságról szól, a közvélemény nagyobb valószínűséget tulajdonít a gyilkosság lehetőségének. Az így vagy úgy láb alól eltett koronatanú vallomását azonban — jelentették a tudósítók — megőrizte a magnó­szalag. De amint a csak csekély büntetés elé néző koronatanú megmagyarázhatatlan öngyilkossága okozott váratlan fordulatot, éppígv kiderült — még furcsább módon —. hogv a perdöntő magnó­szalagról épp a vallomás hiányzik. Ha csupán EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Barka-ügybe, aligha fogadhatjuk kétkedés nél­kül az üres szalag hírét. Formailag minden­esetre, a francia kormány kínos helyzetbe került a marokkói belügyminiszter ellen emelt vád­jával. A másik híressé vált magnptekercs lényegében az olasz kormányválság elindítója volt. Egy jobboldali botránylap munkatársnője rögzítette rajta a Pirának, Fanfani barátjának, a külügymi­niszter nézetét tükröző néhány őszinte kit'aka- dását. S jóllehet az olasz kormányt formálisan az ovódák ügyében szavazták le. kudarcának. igazi oka a külpolitikai iskolában kapott rossz jegy volt. A középbal koalíció pártjai mindin­kább Krilov állatmeséjének főszereplőihez ha­sonlítanak: együtt akarják húzni a szekeret, de a róka előre, a rák hátra, a holló felfelé, a csuka le, a víz alá... A krízis ezért hosszúnak ígér­kezik. Moro, a bukott és újra megbízott minisz­terelnök ugyan ügyes taktikus, s tárcát akar adni Fanfanitól Scelbáig, mindenkinek, aki kü­lönböző oldalakról bírálta őt a kereszténydemok­rata pártban. De megalakul-e és főleg tattós lehet-e, a megfelelő elvi egyetértés híján, ilyen módszerekkel összehozott kabinet? LONDONBAN egyelőre nem szerepel magnó­szalag a politikai viharok krónikájában, de még szerepelhet. Elegendő lenne ugyanis elővenni a rhodesiai telepes függetlenség másnapján el­hangzott Wilson beszédeket, s összevetni a leg­újabb megnyilatkozásokkal. Az akkori harcias határozottságot felemás intézkedések, huzavona követte, mígnem a hangnem is megenyhült. A héten közzétették a brit miniszterelnök ötpontos rhodesiai béketervét, ami csak fokozhatja a bé­kétlenséget, hiszen az afrikai többség elfogadha­tatlannak tartja. Lényegében az 1961-es alkot­mányhoz térne vissza, ami kedvező a fajgyűlölők és kedvezőtlen a bennszülöttek számára. A „bé­ketervet” Wilson taktikázásához sorolják, abban ugyanis szinte szó szerint lemásolta a korábbi konzervatív ajánlatokat, s ezzel eleve letompí- totta a tory ellenzék bírálatát. Ez a sakkhúzás hozhat némi helyzeti előnytj a brit parlamenti vitákban. Csupán a rbodesiaij válságot nem fogja nyugvópontra juttatni. A középafrikai országban ugyanis határozottan több néger munkás és földműves van. mint egy tory képviselő. arra gondolnak, hogy a francia igazságszolgál­tatás szervei jócskán be­lekeveredtek a Ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom