Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
Z. oldal 19Ö6. jantutr 30, vasárnap Újabb harcok az amerikaiak es a szabadságharcosok között „Nyílt lázadó»** a szenátusban Saigontól mintegy 450 kilométerrel északkeletre, a tengerparton újabb harcokra került sor pénteken az amerikaiak és a szabadságharcosok között. Szombatra virradó éjjel a partizánok Saigon délnyugati peremén támadást intéztek a kormánycsapatok egyik megerősített állása ellen. A fővárostól nyolc kilométerrel délnyugatra, a szabadságharcosok megtámadták Tan Luc és Tan Kim helységeket. Az ütközet szinte nappali fényben folyt, mert a Saigont kormány repülőgépei ejtőernyőkön világít óbort) bá ka t dobtak le a csatatér fölé. A reggeli órákban a harcok elcsendesedtek. Saigontól 75 kilométerrel nyugatra a szabadságharcosok támadást intéz- te]< a Kien Tuong tartomány fővárosától nyolc kilométerre fekvő Thanh Tri helység ellen is. Szombaton a reggeli órákban Bong Son közelében a szabadságharcosok bekerítették a légi- úton szállított amerikai gyalogság egyik kétszáz főnyi egységét. Moyers, a Fehér Ház sajtótitkára pénteken közölte, hogy Johnson elnök még mindig nem döntött a VDK elleni bombatámadások kérdésében. Ezt megelőzően Johnson fő külpolitikai Politikai harcok nélkül Nigéria úi vezetőjének nyilatkozata LAGOS. (MTI) Ironsi tábornok, a ni^criai katonai kormány vezetője pénteken rádióbeszédben közölte, hogy kormánya a túlzott költségek csökkentése érdekében számos minisztériumot megszüntet. A kormány folytatja a hatéves fejlesztési program megvalósítását, elsősorban a kohászat kiépítésére koncentrálja erőfeszítéseit. Ironsi vezérőrnagy végül bejelentette, hogy a jövőben megtiltja a pártok jelvényeinek viseletét és jelszavainak használatát, mert „az ország ne/i engedheti meg magának a politikai harcokat és a kölcsönös vádaskodásokat”. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy washingtoni jelentés szerint pénteken közölte, hogy kormánya továbbra is fenntartja a diplomáciai kapcsolatokat Nigériával, és kijelentette, hogy a Nigériának járó amerikai segélyek folyósítását nem szakították meg Zita a francia Javaslatról LUXEMBOURG. (MTI) Az új francia javaslat körül folyik a vita Luxembourgban, a Közös Piac minisztereinek--------------- r.Á Hasukon i Szeptember 30-a mozgalomról Az AP jelentése szerint a djakartai rádióban szombaton nyilatkozott Nasution indonéz hadügyminiszter és kijelentette, hogy a Szeptember 30-a mozgalmat az Indonéz Kommunista Párt „tervezte, hangolta ösz- sze és indította el”. Nasution azt állította, hogy ezt a vádat igazolják a Szeptember 30-a mozgalmat meghirdető Untung alezredesnek, valamint az indonéz általános szakszervezeti szövetség volt vezetőjének, Njononak vallomásai. pénteken megnyílt újabb ülésért. A javaslat lényege: ha valamelyik közös piaci tagállam úgy érzi, hogy nemzeti érdekeit egy előterjesztett javaslat veszélyezteti, Franciaország nem hajlandó részt venni a szavazásban, vagy elismerni a szavazás eredményét, ha arra távol- létében mégis sor kerül. Párizs abban bízik, hogy ha ezt az álláspontját világosan leszögezi, ilyen helyzet nem fog előállni, és ily módon mindig lehet majd kompromisszumot találni. Franciaország arra törekszik, hogy új javaslatát a hat tagállam közös nyilatkozata szentesítse. Pénteken este oJyan hírek terjedtek el, hogy a többségi szavazásról szóló nyilatkozat esetleg két részből állna: az elsőt mind a hat állam aláírná, a másik pedig egyoldalú francia nyilatkozat lenne a kisebbségbe kerülő tagállam jogairól. Tüntetés, amerikaeílenes jelszavakkal QUITO. (MTI) Az ecuadori fővárosban és Guayaquilban feszült helyzet alakult ki. Szombatra virradó éjszaka Quitoban rendőrök és tüntetők között heves összecsapások voltak. A felvonuló diákok és munkások az alkotmányosság helyreállítását követelték. Tömegek vonultak végig a város főútvonalain. A tüntetők behatoltak az amerikai kulturális intézet helyiségébe is és amerikaeílenes jelszavakat kiáltoztak. A tömegmozgalom látszólag az 1942-es perui—ecuadori határegyezmény ellen tiltakozik, amely Ecuador számára sérelmes volt. A katonai .kormányzat székhelyét, az elnöki palotát szombaton hajnalban már megkettőzött őrség vette körül. Wilson dilemmája ani vagy nem választani” — ez a dilemma foglalkoztatja Wilson miniszterelnököt a hull! pótválasztáson kivívott váratlanul nagyarányú munkáspárti győzelem után.' A hulii eredménuekben megmutatkozó irányzat országos megismétlődése esetén Wilson 150— 160 mandátumos elsöprő erejű parlamenti többségre tehetne szert. A csábítás csaknem ellenállhatatlannak látszik. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ez csupán taktikai, vagy komoly elhatározás-e. Wilson február 5-ére összehívta vidéki rezidenciájára minisztereit és a párt végrehajtó bizottságát. Ha Wilson március mellett dönt, ezt legkésőbb február 25-én be kell jelentenie, közvetlenül moszkvai látogatásáról való visszatérése után. : és katonai szakértőivel tanács- j kozott. Az AFP washingtoni tudósításában megállapítja, hogy teljes hevességgel dűl a harc az amerikai kongresszusnak a VDK elleni bombatámadások újrafel- vételét ellenző csoportja és a Fehér Ház között. A kormány elleni „nyílt lázadás” a szenátus külügyi bizottságának pénteki ülésén robbant ki, ahol Ru9k külügyminiszter újabb 415 millió dollár megszavazását kérte, elsősorban a vietnami háború céljaira. A rendkívül feszült légkörben lefolyt vita során számos szenátor támadta a Johnson-kormányzat politikáját, Többen kétségbevonták azt, hogy Dél-Vietnam csakugyan életbe vágó fontosságú az Egyesült Államok védelme szempontjából, amint azt Rusk állít ja. 99 Kötélre Ufkirral!” Bumedien algériai elnök szombaton fogadta Butaleb marokkói igazságügyminisztert, aid azért érkezett Algériába, hogy II. Hasszán marokkói király megbízásából kifejtse kormányának álláspontját a Ben Barka-ügyről. A 15 perces megbeszélésen jelen volt Buteflika algériai külügyminiszter is. Ugyancsak. Algírból származó jelentés szerint a kora délutáni órákban nagyszabású tüntetés kezdődött Algéria fővárosában Ufkir tábornok marokkói belügyminiszter ellen. Több mint négyezer diák vonult fel „Kötélre Ufkirral!” kiáltásokkal Algír főútvonalain. A rendőrség kísérletet tett a tömeg feloszlatására. A marokkói kormány — jelenti a Reuter — pénteken elküldte megbízottait több külföldi fővárosba, hogy előadják a marokkói álláspontot a gén Barka-ügyben —, vagyis azt, hogy Marokkónak semmi köze sincs Ben Barka elrablásához. A Ben Barka-ügyben a nyomozás pénteken semmilyen lényeges új elemet nem napvilágra. Az államügyész hivatalos közleményt adott ki, amely ismét leszögezi, hogy Fi- gon koronatanú halálát közvetlen közelről, egy centiméternél kisebb távolságról leadott lövés okozta. Spanyol határozat a bomba-ügyben MADRID (MTI) A spanyol tájékoztatásgyi miniszter a kormány péntek e3ti ülése után bejelentette, hogy a jövőben atombombákat szállító amerikai stratégiai bombázók nem repülhetnek el Spanyolország felett. A miniszter szerint a kérdésben megállapodás jött létre a madridi és a washingtoni kormány között. A spanyol kormány döntésére azután került sor, hogy január 17-én egy nukleáris fegyverekkel felszerelt B—52-es amerikai bombázó Dél-Spanyol- ország fölött lezuhant, miután összeütközött egy másik amerikai repülőgéppel. A lezuhant bombázón négy atombomba — egyes jelentések szerint hidrogénbomba — volt. s azok közül egyet a leggondosabb kutatások ellenére sem sikerült mostanáig megtalálni. Elkallódott atomszerkezet A véletlen különös játéka folytán az amérikai hadseregben rövid néhány nap alatt három nagyobb katonai szerencsétlenség történt a világ három különböző pontján. A Spanyolországban lezuhant B—52-es bombázógép atomfegyvert szállított, s négy atombombája közül az egyik nyomtalanul eltűnt. Az Atlanti- óceán túlsó partján történt a másik baljóslatú eset. A floridai May- port haditengerészeti támaszponton szállítás közben egy nukleáris szerkezet a rakétákkal felszerelt Luce romboló fedélzetére esett. Az illetékes katonai szervek mindkét alkalommal sietve közölték, hogy nem történt nukleáris szennyeződés, s hogy a szerencsétlenség következtében nincs veszély. Nincs veszély? De hát akkor, miért telepítették ki annak a spanyol falunak a lakosságát, amelynek határában lezuhant az atom- bomb ás repülőgép? Nincs veszély? Ezt ugyan liiába mondanák azon thaiföldi falu lakóinak, amelyre rázuhant az F—105-ös amerikai vadászgép 6» pillanatok alatt égő fáklyává változtatta házaikat. Kétségtelen, ezúttal valóban nem robbantak fel az amerikai rakéták, s az atombombák .. . De az utóbbi években kissé gyakran érkeznek hasonló híreik — a világ különböző tájairól, mert hiszen az amerikaiak mindenfelé ,,otthon varmak’% ha sok erőfeszítésükbe kerül is. Végtére, nehéz lenne eldönteni, hogy mi a nagyobb veszély: a lezuhant gép elveszett atombombája,* vagy azok a bombák, amelyek fel- h asznál hatóan maradtak — a bevetésre kész gépeken? Az éjfél utáni támadások Magnóbotrányok Békétlen béketerv... ENNEK a most befejeződött hétnek, már az első perce is mozgalmas volt. Vasárnap, a sai- goni órák alig ütötték el az éjfélt, amikor Dél- Vietnam partmenti támaszpontjairól és a Ton- kini-öbölben állomásozó repülőgép-anyahajókról magasba emelkedtek a bombázógépek. Véget ért a „tét”, a buddhista holdújév alkalmából létrejött tűzszünet, kiújultak a harcok. A tizenkét óra után egy perccel újrakezdett támadások szinte jelképnek is beillőnek: az Egyesült Államok folytatni és fokozni igyekszik vietnami, háborús kalandját. Még szét sem'oszlott az éjszakai és hajnali bombák füstje, amikor — ugyancsak a hét nyitányán — közzétették az új amerikai költségvetés adatait. Minden dollárból 48 centet a közvetlen katonai kiadásokra, 9 centet a vietnami beavatkozásra költenek. A Dél-Vietnamban, s a környező vizeken tartózkodó amerikai katonák száma közben elérte a 270 ezret, tehát meg- tizenkétszereződött az eltelj év során. Vajon ezeknek a legújabb tényeknek fényében, hogyan értékeljük az Egyesült Államok békéről szóló kijelentéseit? Lehet-e komolyan venni Washington tizennégy pontos béke javaslatát (az úgynevezett békeoffenzíva ennyi pontot sorakoztatott fel), amikor közben az agresszió nem csökken, sőt terebélyesedik? Mostanában a nyugati sajtó gyakran tesz olyan kijelentéseket, hogy Hanoiból, a VDK részéről, nem érkezett „biztatás” az amerikai próbálkozásokra. De hát nem természetes-e. hogy a vietnamiak teljes joggal bizalmatlanok az amerikai taktikázással szemben. Hiszen az Egyesült Államok szegte meg a genfi egyezményt: rúgta fel a Laosz semlegesítésére vonatkozó szerződést; intézett és intéz támadásokat. Vietnam mindkét része ellen. PÁRIZSBAN új játék folyik — „Ki mit tudott?”. mármint az év bűnügyi regényeket is megszégyenítő ügyéről, a Ban Barka-gyilkosságról. Azok egyikét, aki a legtöbbet tudott. Figon gengsztert azonban holtan találták. S jóllehet a hivatalos közlemény öngyilkosságról szól, a közvélemény nagyobb valószínűséget tulajdonít a gyilkosság lehetőségének. Az így vagy úgy láb alól eltett koronatanú vallomását azonban — jelentették a tudósítók — megőrizte a magnószalag. De amint a csak csekély büntetés elé néző koronatanú megmagyarázhatatlan öngyilkossága okozott váratlan fordulatot, éppígv kiderült — még furcsább módon —. hogv a perdöntő magnószalagról épp a vallomás hiányzik. Ha csupán EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Barka-ügybe, aligha fogadhatjuk kétkedés nélkül az üres szalag hírét. Formailag mindenesetre, a francia kormány kínos helyzetbe került a marokkói belügyminiszter ellen emelt vádjával. A másik híressé vált magnptekercs lényegében az olasz kormányválság elindítója volt. Egy jobboldali botránylap munkatársnője rögzítette rajta a Pirának, Fanfani barátjának, a külügyminiszter nézetét tükröző néhány őszinte kit'aka- dását. S jóllehet az olasz kormányt formálisan az ovódák ügyében szavazták le. kudarcának. igazi oka a külpolitikai iskolában kapott rossz jegy volt. A középbal koalíció pártjai mindinkább Krilov állatmeséjének főszereplőihez hasonlítanak: együtt akarják húzni a szekeret, de a róka előre, a rák hátra, a holló felfelé, a csuka le, a víz alá... A krízis ezért hosszúnak ígérkezik. Moro, a bukott és újra megbízott miniszterelnök ugyan ügyes taktikus, s tárcát akar adni Fanfanitól Scelbáig, mindenkinek, aki különböző oldalakról bírálta őt a kereszténydemokrata pártban. De megalakul-e és főleg tattós lehet-e, a megfelelő elvi egyetértés híján, ilyen módszerekkel összehozott kabinet? LONDONBAN egyelőre nem szerepel magnószalag a politikai viharok krónikájában, de még szerepelhet. Elegendő lenne ugyanis elővenni a rhodesiai telepes függetlenség másnapján elhangzott Wilson beszédeket, s összevetni a legújabb megnyilatkozásokkal. Az akkori harcias határozottságot felemás intézkedések, huzavona követte, mígnem a hangnem is megenyhült. A héten közzétették a brit miniszterelnök ötpontos rhodesiai béketervét, ami csak fokozhatja a békétlenséget, hiszen az afrikai többség elfogadhatatlannak tartja. Lényegében az 1961-es alkotmányhoz térne vissza, ami kedvező a fajgyűlölők és kedvezőtlen a bennszülöttek számára. A „béketervet” Wilson taktikázásához sorolják, abban ugyanis szinte szó szerint lemásolta a korábbi konzervatív ajánlatokat, s ezzel eleve letompí- totta a tory ellenzék bírálatát. Ez a sakkhúzás hozhat némi helyzeti előnytj a brit parlamenti vitákban. Csupán a rbodesiaij válságot nem fogja nyugvópontra juttatni. A középafrikai országban ugyanis határozottan több néger munkás és földműves van. mint egy tory képviselő. arra gondolnak, hogy a francia igazságszolgáltatás szervei jócskán belekeveredtek a Ben