Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-27 / 22. szám

Z, oldal 1966. január M. csütörtök Reformokat követel as Olasz kommunista Párt kongresszusa Francia minisztertanács a Ben Barka-ügyről ROMA. (MTI) Az Oilasz Kommunista Párt kongresszusának szerdai, máso­dik napján megkezdődött a vi­ta Longo főtitkári beszámolója felett. tyV délelőtti ülésen szólalt fel Giorgio Amendola, a titkárság tagja, ö is megállapította, hogy a jelenlegi kormányválság a középbal koalíció teljes tehetet­lenségét bizonyítja az ország súlyos gazdasági és szociális problémáinak megoldását ille­tően. Részletesen foglalkozott a munkanélküliség kérdésével, rá­mutatott a belső és külső emig­ráció drámai jelentőségére, amely az elmúlt évtizedben 15 millió olaszt kényszerített arra, hogy elhagyja szülőföldjét, hogy egzisztenciát változtasson. Amendola követelte, hogy a Moro a bukott kabinet rosszabb változatát készíti elő Moro kijelölt olasz miniszter- ' elnök folytatja kormányalaki- j tási tárgyalásait. Kedden este a bukott középbal-koalíció szocia­lista, szociáldemokrata és köz- társasági tagjainak vezetőivel, szerdán pedig saját pártjának, a kereszténydemokrata prfttnak h GSTtanácskozás Prágában Prágában megnyílt a KGST gépipari állandó bizottságának rendes ülésszaka. Az ülésszakon a KGST összes tagállamainak küldöttségei vesznek részt. Kép­viselteti magát Jugoszlávia is. Ez alkalommal megvizsgálják a tagállamok gépipari fejleszté­si tervei egybehangolásával és a műszaki fejlesztéssel kapcsola­tos kérdéseket. (TASZSZ) a vezetőivel tanácskozott a kor-1 mányalakí fásról. A szerdai megbeszélések ege- , szén a délutáni órákig elhúzód- iák és csütörtökön folytatód- nak.' Hírügynökségi jelentések szerint Moro tudatta pártjának j vezetőivel, hogy a régi koalicót I akarja ismét összeállítani. Nincs : szándékában a koalíció kiszé- iesítése. Kifejtette még, hogy I megalakítandó kormányának I politikája „a nyugati szolida- 1 rltás, az európai integráció és j az Egyesült Álamokkal való szí- ! vélyes baráti viszony” tekinte­tében változatlan marad. A szerdai Unitá rámutat, hogy az alakulóban levő új kor­mány a múlt év végén megbu­kott kabinet rosszabb változa­tának ígérkezik. Az új kormány konzervatív programja — mint ezt Moro kifejtette — éles el­lentétben van azzal, amire Olaszországnak szüksége lenne, szembeáll a széles tömegek, ér­dekeivel — írja az Unitá. megalakítandó kormány tű • végre napirendre a mind e, ideig elodázott reformokat; a földreformot, a monopóliumok megrendszabályozását. s a be­ruházások ellenőrzését az álla­mi szektor javára. Végül kije­lentette: minél előbb szükség van a baloldali erők egységes platformjának kidolgozására, amely elősegítheti az olasz mun­kásosztály egységes pártjának megalakítását A szerdai ülésen olvasták fel Saragat köztársasági elnök üze­netét. Saragat megköszönve az OKP kongresszusának hozzá in­tézett üdvözletét, kiemelte a ná­ciellenes szabadságharcban részt vett kommunisták fontos szerepét, akik hozzájárullak a mai olasz demokratikus köztár­saság kialakításához. Az Ely sée-palota ban szerdán nnisztertanácsi ülés volt de rralié elnökilésével. Couve de Murville külügyminiszter be­számolt a nemzetközi helyzet­ről, töleg a Ben Barka-ügy ha­tásáról Franciaország és Ma­rokkó viszonyára. í A külügyminiszter, mint azt Bourges államtitkár, a kormány szóvivője az ülés után közölte újságírókkal. kiemelte, hogy Franciaország rabati nagyköve­tének visszahívására csak akkor került sor, amikor a francia kormány egyéb diplomáciai lé­pései nem jártak eredmény­nyel. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a kormány a bűnös felkutatá­sát és megbüntetését az igaz­ságügyi szervek feladatának te­kinti és nem kíván beavatkoz­ni a nyomozásba. E. D, Astier. a Hí lóéra ti on volt igazgatója, a francia béke­tanács elnökségi tagja, aki te­vékenyen részt vett az elnök- választási kampányban, a fran­cia tv-ben kifejtette vélemé­nyét a Ben Banka-ügyről. Hangsúlyozta, II. Hasszán királynak túdnia kellett a Ben Barka ellen ; készülő merénylet­ről és sok jiel arra enged kö­vetkeztetni. hogy Ufkir bel­ügyminiszter nemcsak részt vett a bűncselekményben, ha­nem meg is ' ölte politikai ellen­felét. D. Astier felvetette a francia szervek felelősségét Ben Barka eltűnésében és kijelen­tette, Frey belügyminiszter he­lyében azonnal jelentkezett volna a vizsgálóbírónál. Kétség­be vonta Eigon „halálát” is. „Nem ez lenne az első eset — mondotta —-, hogy egy helyi­ségbe hét rendőr lép be és utá­na nyolcán távoznak.” Johnson vietnami értekezlete Alku Washingtonbau Az „erdöváros élete át Haiphongi riport AZ AMERIKAI elnök felkérte a kedd esti ta­nácskozáson megjelente­ket, hogy ne hozzák nyilvánosságra azok részleteit. Moyers, a Fehér Ház sajtótitkára sem volt hajlandó a tanácsko­zás után nyilatkozni az USA terveiről, de nem utasította el azt a feltételezést, hogy a vietna­mi bombázásokkal kapcsolatos kérdésekről volt szó. A meghívó egyébként a „nemzetbiztonsági kérdések” megvitatására szólt. Tudósítói jelen­tések a megjelentek névsorából arra következ­tetnek, hogy igen fontos döntésekről lehetett szó, feltételezik, hogy a résztvevőket tájékoztat­ták a vietnami helyzetről, és talán Johnsonnak az észak-vietnami bombatámadásokkal kapcso­latos szándékairól. Ami a bomba támadások újbóli megindítását illeti, erről Moyers úgy nyilatko­zott, hogy Johnson még nem döntött ez ügyben. Mindazonáltal washingtoni megfigyelők úgy lát­ják, az elnök hamarosan utasítást ad a VDK elleni bombatámadások felújítására. Jól tájé­kozott- körök szerint az amerikai külképvisele­tek bizalmas utasítást kaptak, hogy a boJnbatá- madások újrakezdésekor milyen indoklást adja­nak az USA azon szövetségeseinek, akik a bom­bázási szünet feltétel nélküli meghosszabbítását javasolták Washingtonnak. Némi támpontot nyújt, hogy a keddi tanácskozáson a koingresz- szusi vezetőkkel együtt Fulbright szenátor is részt vett, aki a vietnami politika ismert ellen­zője, s a nagyfokú nyomás ellenére sem helyes­li a háború kiterjesztésére vonatkozó terveket, s Robert Kennedy szenátor például indokolat­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN lannaik nevezte az újabb terveket. ____________ _ EBBEN a helyzetben ér kezett Washingtonba az angol kormány két képviselője, Michael Stewart külügyminiszter és Heáley hadügymi­niszter, hogy tárgyalásokat folytassanak ameri­kai partnereikkel, Rusk külügyminiszterrel és McNamara hadügyminiszterrel az angol—ame­rikai katonai erőfeszítések szorosabb egyezteté­séről és esetleges „integrálásáról” a Szueztől keletre eső térségben. A tárgyalásokat ma kez­dik meg. „Elvi alapját” a tavaly decemberi Johnson—Wilson találkozón fektették je. Hiva­talos angol forrásokból kiszivárogtatott értesü­lések szerint Wilson javasolta, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Ausztrália és Űj-Zé- land közös katonai tervezéssel, esetleg közös parancsnokság alatt hangolja össze ázsiai .rend­őri tevékenységét”. Ezt a koncepciót támasztja 3^’, .hogy Healey Washingtonból af&gtfáliai és új-zélandi fővárosba utazik. Az angöí ■•■■(sajtó ugyanakkor napok!-ótír"hivatalosan sűg&IfífHzoti értesülésekben arra figyelmezteti Washingtont, hogy Nagy-Britannia csak «akkor tudja fenntar­tani az Adentől Singaporeig terjedő támaszpont­hálózatát és ott állomásozó „rendőri erőit” ren­delkezésre bocsátani „Kína feltartóztatásához”, ha az USA átvállalja a költségek finanszírozá­sának oroszlánrészét. Lorfclon tehát lényegében fizetést követel a Közép-Keiken, az Indiai-óce­án térségében és DélMílefeÁzsiában „segédrendőrí” szolgálataiért. ellátandó Adebo a nigériai lázadásról Uj nyitány Géniben Ma, Genfben újra meg­kezdi munkáját a 18 ha­talmi leszerelési bizottság. Az Egyesült Államok és a • Szovjetunió, mint a genfi értekezlet társelnö­kei, múlt év decemberé­ben állapodtak meg eb­ben az időpontban. Meg­állapodásuk egy korábbi, november derekán hozott ENSZ-feiszólítás alapján született: a közgyűlés fel­szólította a bizottságot, bogy „lásson ismét mun­kához az atomfegyverek elterjedésének megakadá­lyozását célzó egyezmény mielőbbi megkötése vé­gett’. .Az ENSZ felszólí­tása egyben meg is hatá­rozza a leszerelési bizott­ság mostani ülés szakának legdöntőbb napirendi pontját. .Amennyiben az ülésszak közelebb hozna a megegyezést az atom­fegyverek továbbterjedé­sének megakadályozása ügyében, ez lépést jelen­tene azon az úton, ame­lyen annak idején a moszkvai atomcsendegyez- méjiy indította el a vi­lágot. Ennek megfelelően _ akárcsak a moszkvai me gállapodás — egy újabb atomegyezmény enyhít­hetné a nemzetközi lég­kört é-s növelné a helyi háborús és feszültséggó­cok ,, robbanáisanentesí lésé­nek” lehetőségeit. A genfi leszerelési ta­nácskozások újrakezdésé­nek küszöbén á kézle­gyintés és az illúziók ker- getése egyaránt időszerűt­len. Az atomfegyverek to­vábbterjedését megakadá­lyozó egyezmény ugyanis, valamennyi atomhatalom számára tartogat kedvező politikai lehetőségeket. — Még akkor is, ha az egyes atomhatalmak társadalmi rendszerüknek és politi­kai magatartásuknak meg­felelően gyökeresen más oldalról közelítik meg a kérdést. Ellenben az ed­digi viták világossá tet­ték, hogy nem lehet gyors eredményt várni: a né- zetkülöaílwiégeik ugyan­olyan, kemény, de türel­mes küzdelmet igénylő kiegyenlítésére van szük­ség, mint a moszkvai egyezmény esetében. Je­lenleg az Egyesült Aba- mok politikájának két élésen negatív vonása akadályozza a megegye­zést. Az első Nyugat-Né- metországgal, a másik a népi Kínával kapcsolatos. A 18 hatalmi értekezlet legutóbbi ülésszakán, 1965 őszén azért nem lehetett előrehaladást elérni, mert az Egyesült Államok ős Bosm atomakció-egysége ezt lehetetlenné tette. A genfi megbeszélések ku­darca után az ENSZ po­litikai bizottságában Fe­dorenko szovjet küldött kijelentette: a Szovjetunió azonnal kész egy megál­lapodás aláírására, ha az a következő két feltétel­nek megfelel: L. Kötele­zi a nukleáris hatalma­kat, hogy sem közvetle­nül, sem közvetve(í) nem tesznek hozzáférhetővé nukleáris fegyvereket más országok számára. 2. A nukleáris fegyverrel nem rendelkező hatalmakat kötelezi, hogy »ein köz­vetlenül, söin közvetve nem szereznek be ilyen fegyvereket. Nyilvánvaló: az említett, kettős, de összefüggő feltétel telje­sítése nélkül az egyez­mény értéktelen lenne, s nem tölthetné be felada­tát. Jelenleg azonban az amerikai politika még mindig nem adta fel azt a célját, hogy legalább közvetve valamilyen „in­tegrált” atlanti formában kielégítse atomfegyverre áhítozó nyugatnémet szö­vetségesét. A csütörtökön Genfben kezdődő megbe­széléseken így minden eddiginél élesebben vető­dik fel majd a kérdés Was-hington számára: képes-e választani az egyezmény és a nyugat­német atomX elíegy verz és között. nak az országban legutóbb le­zajlott eseményekkel kapcsola­tos nyilatkozatát, amely elisme­ri, hogy a katonatisztek láza­dása kezdetben az egész ország­ra kiterjedt. E lázadás során vesztette életét Balfewa minisz­terelnök. Később azonban a ni­gériai hadseregnek a szövetségi kormányhoz hű maradt nagyob­bik része Ironsi tábornok veze­tésével lépéseket tett, hogy a helyzet felett úrrá legyen. Az új katonai kormányzat kedden a keleti tartományban tisztogatást kezdett a közigaz­gatási apparátusban. A katonai parancsnok elrendelte többek között, hogy a tartomány ko­rábbi miniszterelnökének és mi­nisztereinek ‘ fényképei helyébe a közhivatalokban Ironsi tábor­nok képmását kell elhelyezni. Dél-Vietnam: Támadások a íron^zak^sz különböző nontja n SAIGON. (MTI) Saigontól északra és észak­keletre az amerikai csapatok folytatták kátonai műveleteiket anélkül, hogy a gerillákkal érintkezésbe kerültek volna — írja az AFPj majd hozzáteszi, hogy szerdára virradó éjjel a szabadságharcosok csak néhány kisebb támadást intéztek a frontszakasz különböző pontja­in, nevezeteden a Mekong del­tájában Chujong Thien tarto­mányi székhely ellen. Ez utóbbi támadás — nyugati jelentések szerint az ellenfélnek kisebb veszteségeket és anyagi káro­kat okozott. Vessenek véget a kommunista-üldözésnek BERLIN (MTI) A Neues Deutschland szerdai száma közli a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának „Vessenek véget a kom­munisták legyllkolásának Indo­néziában” című nyilatkozatát. „A Német Szocialista Egység­párt felháborodással értesült arról, hogy a legutóbbi három hónap folyamán Indonéziában több mint százezer kommunis­tát és más haladó meggyőződé­sű embert gyilkoltak le. A párt a legélesebben tiltakozik ez ellen és követeli a vérontás és a kom­munistaellenes boszorkányüldö­zés haladéktalan megszünteté­sét" — hangoztatja a nyilatko­zat. ! A ..-haipbongj , , mechanikai j üzemben tett látogatására emlé- j kezve a cikkíró így: folytatja: — A harci felkészültség elvá- i iasithatatlanul összefügg a i munkások tevékenységével es mindennapi életével. A gepek ; mellett ott állnak a fegyverek, j Az üzemegységekben önténtes j honvédelmi alakulatokat szer- í veztek. Sok férfi bevonult a hadseregbe. Az üzemekben ezek helyét asszonyok, fiúk, lányok foglalták el. — Az amerikai gyaramatosí- tók térdre akarják kényszeríte­ni népünket — mondotta a Pravda tudósítójának a gyár j egyik munkása, — Ez azonban j soha nem fog megtörténni, t Megvédjük szabadságunkat A Pravda szerdai számában liaiphongi tudósítójának, a ri­portját közli a város minden­napi létéről és az amerikai as- resszorok elleni harcban betöl­tött jelentőségéről. — Haiphong — írja a tudósí­tó — vietnami nyelven tengeri erődöt jelent. Ez a nagy kikötő­város ma valóban erődre emlé­keztet. Erre mutatnak az ipari vállalatok és lakóházak tetején elhelyezett légelhárítóütegek, a bombázások elleni óvóhelyek. Erre mutat az is, hogy gyereke­ket nem látni az utcán: majd­nem minden gyermekét és a felnőtt lakosság egy részét is el­költöztették. Lépten-nyomon érezhető a város életének har­cos, feszült ritmusa. NEW YORK (MTI) Adebo, Nigéria állandó ENSZ- képviselője kedden sajtóérte­kezleten ismertette kormányá­Egy másik tényező: a Kínai Népköztársaság, — mint atomhatalora szere­pe- Magától értetődik, hogy az atomfegyverek továbbterjedését célzó egyezmény csak akkor lehet igazán hatásos, ha azt a Kínai Népköztársa­ság is elfogadja. Éppen ilyen világos, hogy ehhez szükséges Kína bevonása a tárgyalásokba. Miután azonban, az Egyesült Ál­lamok a nemzetközi va­lóság figyelmen kívül ha­gyásával esztendőik óta szabotálja Kína ENSZ- felvételét — a Kínai Nép- köztársaság nem hajlan­dó részt venni olyan le­szerelési megbeszéléseken, amelyek szervezetileg az ENSZ-hez kapcsolódnak. Ez az amerikai agresszív politika merevségében gyökerező probléma — je­lentősen bonyolítja a genfi tanácskozás mun­káját. Hiszen, ha Genf- i ben előrehaladást érnének j is el — még meg kell ta­lálni a fontát arra, hogy a Kínai Népköztársaságot bevonják egy atomegyez­mény végleges kidolgozá­sának munkájába. A vég­következtetés Önmagától adódik: ahhoz, hogy a leszerelés hallatlanul bo­nyolult ügyében akár csak részleges előrehala­dás is történjék — ki kell űzni a bojkott és a sza­botázs levegőjét a wa- j ttliingtom kancelláriákból. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom