Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-26 / 21. szám
1966. Január 26, szerda S. oldal Lakitelek: Kihasználatlan lehetőségeink február 5. A MEZŐGAZDASÁGI szak- irodalom terjesztésének évente visszatérő különleges időszaka a februári mezőgazdasági könyvhónap. A mezőgazdasági technika korunkban tapasztalható nagymérvű fejlődésének elengedhetetlen követelménye, hogy az egyre tökéletesedő mezőgazdasági szakágazatok gyakorlati és tudományos kérdéseit fokozottabb mértékben ismertessék meg a dolgozókkal. Az idén is megrendezésre kerül a mezőgazdasági könyvhónap, melyről szombaton délelőtt tárgyalt a megyei könyvbarát | bizottság'. A párt-, állami és tömegszervezetek képviselőinek részvételével megtartott tanácskozáson megállapodott a bizottság abban, hogy a mezőgazda- sági könyvhónap ünnepélyes megyei megnyitóját február 5-én. szombaton délután fél 5 órakor tartják Laki teleken, a községi művelődési otthonban. A megnyitó beszéd megtartására dr. Glied Károlyt, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkárát kérték fel. A MEGNYITÓVAL egy időben a megyei könyvtár mező- gazdasági szakkönyvkiállítást rendez, a MÉSZÖV pedig nagyarányú szakkönyvvásáron nyújt alkalmat szaktudásuk emeléséhez a község lakóinak. Február folyamán az egész megyében számos rendezvényre kerül sor: író—olvasó találkozókon neves agrárszakemberek tartanak előadást a táj jellegének megfelelő mezőgazdasági kérdésekről. Szakkönyvvásárokat rendeznek, a legtöbb községben házról házra árusítással terjesztik a legújabb mező- gazdasági irodalmat. A mezőgazdasági könyvhónap rendezvényeit, felhasználják az idén arra is, hogy a nemrégiben megalakult Mezőgazdasági Könyvbarátok Körének tagságát szaporítsák. AKI TAGKÉNT belép a baráti körbe, számos kedvezményhez jut a szakkönyvek vásárlásakor, amellett állandóan értesül a szakirodalom révén a mezőgazdasági tudományos élet minden jelentős eseményéről. Iskola a képernyőn Bátrán mondhatjuk, hogy az iskolatelevízió nálunk gyerekcipőben jár, mégis: kezdenek már mutatkozni azok a rendkívül széles lehetőségek, amelyekkel idővel élni fog ez a modem, minden vonatkozásában korszerű oktatási forma. Már most is felmérhető az a nagy segítség, amit pedagógusok és tanulók együttvéve kapnak a televíziótól. Az iskolatelevízáónak megyénk iskoláira gyakorolt hatásáról csak megközelítő tapasztalataink lehetnek, hiszen annak bevezetése egy-egy iskola tanmenetébe csak ajánlott, de nem kötelező a felső tanügyi hatóságok részéről. Az iskolatelevízió a jelenlegi kísérletezési korszakban — egyelőre — a következő tantárgyakat oktatja rendszeresen: orosz és angol nyelv, környezetismeret, számtan, fizika, kémia, történelem, földrajz, élővilág, magyar nyelv és irodalom és számos esetben tanulmányi kirándulást rendez hallgatói részére, vágy üzemlátogatást. Csalt most kezdik érezni pedagógusok és diákok egyaránt, hogy a televízió által nyújtott vizuális tanításnak milyen kitapintható eredményei vannak. Azokban az iskolákban, ahol egy-egy osztály rendszeresen vesz részt az iskolatelevízió adásain és az adások anyagát utólag megbeszélik, — ilyen a Kiskőrösi Petőfi Gimnázium például — az osztály tanulmányi eredménye felette áll a nem televíziós osztályokénak. Mert — sajnos —, iskoláink jelenlegi felszereltsége mellett még nem tartunk ott, hogy a televíziókészülékkel rendelkező iskolák minden osztálya részt vehessen az adásokon. A rendelkezésre álló készülékek száma, az igénybevehető terem befogadó képessége erősen korlátozza a nézők számát. Ezen — némi szervezési ügyeskedéssel — lehet ugyan segíteni, de ez az ügyeskedés | sem oldhatja meg teljes sikerrel a kérdést. Példamutató az ! előbb említett kiskőrösi gimná- i zium, ahol a fizikai előadótermet rendezték be televíziós teremnek. Legfeljebb két osztály nézheti meg az adást ebben a teremben: egyik délelőtt, a másik délután — az ismétlést. Ha például már C-osz- tály is van, az nem részesedhet az iskolai televízióban. Esetleg odahaza, délután. Erre is van példa. A Kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskolában osztályvándoroltatás- sal oldják meg a rendszerees iskolai tv-nézést — a kijelölt csoport számára. De mi lesz a többivel? A napközisek délután az ismétlést nézik meg, a többi pedig — odahaza, vagy egymás lakásán. A csoportok erre már kialakultak és az eredmények — másnapi rendszeres beszámolók alapján — biztatók. Másik példa: a kiskunmajsai általános iskola. Itt az iskola televíziókészülékét a napközi ebédlőjében helyezték el, egyik osztály ide megy tv-órára, a másik pedig a művelődési ház klubszobájában nézi meg az iskolatelevízió adását. Ismételjük: némi ügyeskedéssel és áldozatvállalással másutt is meg lehetne ezt csinálni. Igen.: áldozatvállalás. A pedagógusok számára feltétlenül | megterhelést jelent a tv-órára ! való felkészülés, bár ezt a tele- i vízió a külön tantárgy-füzetek kiadásával az utóbbi félévben jelentősen megkönnyítette. A pedagógus — fáradozásai ellenértékeképpen — cserébe lényeges osztályátlag-emelkedést kap, ami az ő munkájának mintegy szellemi és erkölcsi jutalma. Az iskolatelevízió — mint mondottuk — még csak kísérleti jellegű. Éppen ezért hirdette meg a Magyar Televízió az iskolai adások tökéletesítésére vonatkozó pályázatát. A pedagógusok jól teszik, ha eddigi tapasztalataikat pályázat formájában megírják a televíziónak abból a célból, hogy a minőség és a módszer még jobb legyen. Mert ex a cél: jobbá, eredményesebbé tenni az iskolai oktatásnak ezt a nagy jövő előtt álló formáját. B. J. Szakkörök az általános iskolákban Az úttörőcsapatok és az általános iskolák vezetősége a tanulók szakirányú érdeklődésének kielégítésére különféle szakköröket hoz létre. Kecskeméten 50 ilyen szakkör működik. A programokat a szakkör tagjaival közösen állítják össze, ebben is megnyilvánul a szakkörök mozgalmi jellege. A tanév végén a szakkör anyagából próbát tesznek a tagok. így illesztik bele a szakköri munkáit az úttörőcsapat munkájába. Kiemelkedő szakköri eredményeket értek el a Béke téri, a Jókai utcai! az Ének-Zenei és a Méheslaposi Általános Iskolában. Rendszeresen megtartják a foglalkozásokat, s azokon a gyerekek szívesen vesznek részt. Az eddigi évektől eltérően az I idén — valamennyi általános iskolában — sokkal szervezettebbek a szakkörök. Az eredményes szakköri munkáról év végén megyed kiállításon adnak számot az iskolások. mhialy 8»WtUUt!lW’ tíMgWWWBIB XXXV, — Bocsánat — mondtam és felálltam. Kimentem a folyosóra, rágyújtottam, bámultam ki az éjszakába. A fák, mint fekete árnyékok suhantak el mellettünk, messze a sötétségben halvány fények derengtek: tanyák vagy tsz-majorok — gondoltam. Aztán feltűnt egy távolabbi falu, néha egy város ezernyi fénye. Eldobtam a cigarettát, visszamentem, leültem, becsuktam ismét a szemem, de elaludni nem tudtam. Fáradtan, álmosan értem Pestre. Egész nap álmos voltam. A darun nem erőltettem meg magamat, nem szakadtam Írele a munkába, de küzdenem kellett az álmosság ellen. Amikor végeztem. nem mentem haza átöltözni, mint szoktam, hanem egyenesen Klárihoz siettem. Tudtam, hogy otthon kell lennie, mert jól ismertem már a beosztását. Amikor meglátott az ajtóban, nevetve felkiáltott: — Gyere, te murcos mackó! Kézen fogott s bevitt a konyhába, mert éppen főzött, vacsorával akart várni. — Tedd oda le a táskádat, és vetkőzz le, meleg van itt... Nem akarsz addig megfürödni, amíg elkészítem a vacsorát? — Fürödni? — Miért bámulsz úgy? Igen, fürödni — kissebbre vette a gázlángot. — Na, gyere. Bevitt a fürdőszobába, meg- gyújtotta a gázboylert és megcsavarta a csapot. A víz nagy sugárban zúdult a kádba. A gőzpára szállt fel a magasba. — Ha elég a víz, zárd el a csapot. Hozok pizsamát. A férjemnek van még itt vagy három pizsamája, meg egy köpenye. Rögtön behozom, te csak menj be a kádba. Gyorsan ... — csapott hátba. Levetkőztem és beléptem a kádba. Aztán, amikor már tele volt, elzártam a csapot. Jókedvűen lubickoltam a meleg vízben. Ez igen, ez kellene nekem mindennap. Este, hogy lemossam magamról a fáradtságot. Észre sem vettem, hogy kinyílt az ajtó. — Kifelé — nevetett Klári. Leráztam magamról a vizet, kiléptem a kádból. Klári egy bolyhos fürdőlepedőt akasztott le a fogasról és rámborította. — Dörzsöld le magad. Közben megterítette az asztalt. Tálalt. — Na, egyél, mert hideg lesz. A paprikáscsirke nagyon finom volt. Nem hagytunk egy falatot sem. Klárinak még volt egy üveg bora. felbontotta.- Tudod, hogy nálam mi újság? — Nos? — fordultam felé kíváncsian. — Elsejére felmondtam. Megkapom a tejesboltot. — Milyen telesboltot? — bámultam bambán. — Hát amiről beszéltem már neked. Itt van a közelben. — Jó lesz ez neked? — Hát persze, de mit szólsz hozzá? — kérdezte még egyszer. Szomorkás fény villant meg a szemében. Már láttam, hogy nem ezt várta tőlem. Felálltam, megcsókoltam. — Nagyszerű, nagyon örülök. Legalább megszabadulsz a részeg alakoktól... — Szóval neked is tetszik, hogy eljövök? — pillantott rám kérdőn. — Nagyon — nem tudtam mást mondani. Feszengtem a köpenyben. Istenem, ha most Bözsi látna, nem hinné el, hogy én vagyok, akárhogy magyaráznám... • Reggel behívtak az irodára. — Csongár elvtárs. Vas elv- társ más beosztásba került, szeretnénk, ha ideiglenesein maga venné át helyette a munkát. — Milyen munkát? — A szakszervezetben, bizalmi lenne. Vas elvtárs majd elmondja, hogy mit kell tennie. Vas elvtárs javasolta magát. Vállalja a választásig? — Vállalom — mondtam határozottam Büszkén léptem ki a kis fabódéból. Körülpillantottam. A gép állt, várt rám. hogy megindítsam, az emberek köröttem hozzám tartoznak, én vagyok a bizalmijuk. Ha bajotok van, csak gyertek hozzám — szerettem volna kiáltani —, én vagyok a bizalmitok. Értitek? Senki sem figyelt rám. senki sem törődött az én örömömmel. Közömbösen lestek arcomba, vagy elmentek mellettem, anélkül, hogy rám néztek volna. A második blökik negyedik emeletéről lekiáltott a munkavezető. — Darut. Gyerünk, pajtikám! — integetett felém. Lassan lépked tem. Egy esztendeje sincs még, amikor ide jöttem, mint segédmunkás, most meg már gépkezelő vagyok és bizalmi. Csak este tudtam meg, hogy Vas Gyuri meg csoportvezető lett a kőműveseknél. — Nemsokára elköltözöm — mosolygott Vas Gyuri. — Hová? Ne beszélj már zöldségeket — mondtam, mert megijedtem, hogyha Bodnár Pista után ő is elmegy, akkor teljesen egyedül maradok a munkás- szállóban. hiszen rajtuk kívül nem igen barátkoztam én senkivel. — A saját házamba — bólintott. Szeme csillogott a boldogságtól. Arca kisimult, mintha megfiatalodott volna. — Ne bolondozz. — Így van. Budán vettem egy telket, amin egy kis házikó is van. Fel akarom hozni a gyerekeket. — Az asszony? — Nem az én gondom. — Otthagyott? — Már régen elhagyott, de még azt hiszi a szerencsétlen, hogy én ezt nem tudom... Majd megérti, de emiatt fájjon az ő feje... (Folytatása következik.) A könyvbizományos K öztudomású, hogy Magyar- országon viszonylag olcsó a könyv. Szinte naponta jelennek meg az érdekesnél érdekesebb kiadványok. Az olvasni szerető ember éppen ezért általában komoly összeget áldoz a könyvvásárlásra. Nagy könnyítés a rendszeres könyvvásárlók számára az üzemi, vagy hivatali' könyvbizományos, aki kiviszi az üzletből a kívánt könyveket és a vásárló részletre fizetheti az árát. Kecskeméten az Arany János utcai könyvesbolt látja el a bizományosokat könyvvel. Múlt évi forgalmuk meghaladta a kétmillió forintot. Ebből másfél milliót a könyvbizományosok forgalma tett ki. A város egyik legjobb könyvbizományosa Szőcs Rudolf, a Katona József Gimnázium igazgatóhelyettese. A negyedik negyedévben 12 ezer forintos forgalma volt. — Nekem viszonylag könnyű a dolgom, mert a pedadgógusok szeretnek olvasni. Sokat vásárolnak. Náluk talán a pénz előteremtése a nehéz. A részletfizetés azonban nagyon megköny- nyíti a helyzetüket — kezdte a beszélgetést Szőcs Rudolf. — Hogy érte el. hogy olyan sok könyvet vásárolnak „ügyfelei’' ? — Sokat segít a rádió reggeli könyvismertetése, amelyet szinte mindenki hallgat, miközben a munkahelyére készül. Utána bejönnek hozzám, és mondják,(hogy hallottak a rádióban egy jó könyvről, meg tudnám-e szerezni. Hasznos a havonta megjelenő könyvismertetés is. amit mindig kirakok a tanári szobában az asztalra. A kollégák megnézik és ha valami érdekeset találnak benn, szólnak. M ilyen könyvek iránt a legnagyobb az érdeklődés? — Túlsúlyban természetesen a szakmai könyvek vannak nálunk, de az irodalomtanárok ',jóvoltából” a szépirodalom is nagy számban fogy. Sokan vásárolják az Irodalmi Lexikont a Természettudom,ányi Lexikont és a Világtörténetet is. — De ezek csak a pozitívumok. Van egy-két dolog, amin jó lenne változtatni. Például a könyvelosztáson. Számos olyan könyv van, amelyet szívesen megvásárolnának nálam, de a bizományos könyvesboltban nem jutok hozzá. Ugyanakkor a Szabadság téri üzletben ott látható a. könyv a kirakatban. Ha az Állami Könyvterjesztő gondolna arra is, hogy sok olyan könyv van, amely egyszeri megvételre drága, de részletfizetésre többen vásárolnák — és ezért felemelné a könyvbizományosoknak juttatható példányszámot • —, sokkal jobban járna. Meg aztán körültekintőbben kellene' meghatározni a példányszámot. A kelendő könyvekből kevés van, azokból pedig, amelyek előbb- uióbb úgy is a zúzdába jutnak, többet nyomnak a kelleténél. Tjárom éve vagyok könyv- * * bizományos. Eddig egy motoros kihordó szállította ki a könyveket a gimnáziumba. Most, nem tudni miért — talán takarékosságból — ezt megszüntették. Megmondom őszintén, ezentúl jobban megválogatom, milyen könyveket hozok ki. Mondhatnám úgy is: „csak a biztosra megyek". Ennyi figyelmesség — legalább a nagy forgalmat lebonyolító könyvbizományosok részére — szükséges lenne. Bizonyára megtérülne az Állami> Könyvterjesztő Vállalatnak. K. Zs.
