Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-20 / 16. szám

Falazás malter nélkül Halomban állnak J a kész géprészek. Vagyis, amikor fokozottabb mértékben kezdődött meg az erdészetek gépesítése. A műhely — amely azóta javítdállomássá fejlődött — traktorok, fűrészgé­pek, s más erdészeti munkaesz­közök karbantartására hivatott. Munkájukat jól jellemzi, hogy tavaly 12 millió forintos javí­ffl világ népessége számokban Két amerikai kutatóintézet olyan új falazási eljárást dol­gozott ki, amely olcsóbb mint a hagyományos, malterral törté­nő falazás és sokkal gyorsabb is. A falazáshoz szükséges mun­kaidő mindössze 12,5 százaléka a szokványosnak és az így ké­szült fal erősebb, szilárdabb mint a régi módszerrel felra­kott. Az új eljárás lényege, hogy a tökéletesen száraz építőanyag­ból — közönséges tégla, üreges tégla, öntött tégla — kialakít­ják a falat oly módon, hogy az egyes elemek közé nem tesz­nek maltert (ez jelenti egyéb­ként a nagy időmegtakarítást). A falrészen az egyes elemek ta­lálkozását megfelelő ecset se­gítségével vékonyan bekenik olvadt kénből, üvegrostból és egy különleges anyagból készült keverékkel. Az olvadt keverék perceken belül megszilárdul és a vékony réteg biztosan tartja a falat. A kezdeti kísérletek során ak­kora falrészt építettek, hogy egy normális ablak kereteit beil­leszthették. Amint a fal elké­szült, — vagyis az olvadt keve­rék megszilárdult —, a falat az ablak felső keretlécénél fogva daruval felemelték. Az alig né­hány perces fial nem repedezett meg, mint ahpgy ez a legtöké­letesebben malterozott fallal történt volna. Sőt. amikor egye­netlen talajra lehelyeztók a fa­lat, akkor se; a fugák mentéin repedezett mejg. hanem az egyes építőelemek, a téglák törtek eb A később készített épületek fala két év nfiúltán is tökélete­sen tartott és szigetelt. Radioaktív anyagok a szennyvízben Az angliai Suffolkban a szennyvíz radioaktivitása okoz gondot. A hatóságok véleménye szerint, a njagy magasságban közlekedő repülőgépek repülőté­ri karbantartó közegeinek; ruhá­zatát kimossák, s a mosdóvízzel együtt radioaktiv szennyeződés kerül a vízbe, A radioaktív szennyeződés, s ezzel kapcsolatban a sugárzások jelentőségét közegészségügyi szempontból még nem ismerik eléggé. Éppen ezért igyekeznek védeni tőle a lakosságot. A szennyvíz és szemét kezelésével elhelyezésével. köztisztasággal foglalkozó szakembereknek im­már ezzel is számot kell vet- niök. Technikumi laboratórium — termelőszövetkezetek megsegítésére Zala, Baranya és Tolna megye termelőszövetkezeteinek ad szak­tanácsokat. A laboratórium munkatársai tudományos kuta- i tó munkát is folytatnak. Kere­Janka Gyula, a Budapesti Egyetemi Nyomda igazgatója, régi j nyomdászszakember, a miniatűr könyvek rajongója. Háromszáz- i hatvannyolc kötetet számláló gyűjteményének első darabját tíz j éve szerezte. Azóta számos külföldi szakgyűjtővel tartja a kap­csolatot. Egy nagyobb cigarettás dobozban elférne az értékes, kis : könyvtár, amelynek parányi könyvremekei 16 ország legjobb ; nyomdászainak, könyvkötőinek szaktudását dicsérik. Képünkön: Mikroszkopikus könyvek a szemüveg mögött* I PETŐFI nEpe a Magyar Szocialista Munkáspárt Sacs-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. ?öszerkesztO: dr. Weltüer Dániel 'Kiadja i Sács megyei Lapkiadó Vállalat, aieiós kiadó: Mezei István igazgat! SzerkesztösCg: Kecskemét, varost Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 26-16. Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tér 1 tt. Telefon: i7-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dlt i nőnapra u cortnt Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. öacs-Ktskun megy« Nyomda V Kecskemét — Telefoni tl-SS. Index; « 069. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének adatai szerint a világ népiessége 1965-ben újabb 65 millióval növekedett. Az adatok szerint a világ mai 3,3 milliár­dos népessége 1980-ra majd 4,3 milliárdra nő. A 10 legnagyobb népiességű ország jelenleg (a számok milliókat jelentenek): Kínai Népköztársaság 690, India 470, Szovjetunió 229, Egyesült Államok 192. Indonézia 102, Pa­kisztán 101, Japián 98, Brazília 80, Német Szövetségi Köztár­saság 76, Nagy-Britannia 54. Becslések szerint 1980-ra a sor­rend így alakul: Kínai Népköz- társaság 840. India 660, Szov­jetunió 278, Egyesült Államok 240, Pakisztán 154. Indonézia 153, Brazília 123. Japián 111, Nigéria 91, Mexikó 70. Szentkúti János és Molnár János összeszerelik a csemeteültetőt. tából, az ország erdészeteinek gépesítése szempontjából már­is jelentős szerepiet tölt be. zó nyolc alföldi erdőgazdaság vásárolja meg a* gépeket, da­rabját kilencezer forintért. Az ötletes konstrukció a korábbi próbálkozásoknál sokkalta ered- l ' "1 "i ményesebb, kiváló munka vé- 0&rl6w91 /íJSOSSCJŰ gezhető vele. Működéséhez két ember szükséges, akik a kétso­ros géppel naponta négy hek­tár új erdőt létesítenek. Húsz­szor annyit mintha kézi erővel dolgoznának. Üjszerű mozzanat a kiterme­lésben a szálfaként való szállí­tás — a feldarabolást csak az, uszály —, illetve vasúti rako­dón végzik el. Ily módon, csu­pán egyszer kell megfogni a rönköket, illetve egyéb darabo­A sörléből piezsgöhöz hasonló ital készíthető úgy, hogy 5 na­pon át különleges élesztő törzs- zsei erjesztik. Ekkor nagyobb alkoholtartalom és boraroma alakul ki benne, valamint emel­kedik az oldott széndioxidtar­talom. Hullodékok égésterméke, mint algatáplálék Könyvtár egy cigarettás dobozban A világ fehérjeellátásának ja­vítása szempontjából döntő fon­tosságú fehérjeforrást jelentenek az algák. A nagybani algate­nyésztést elősegítheti a hulladé­kok elégetésével kapott gázok és hamu felhasználása. Az algák az égéstermékekben — a nitro­gén kivételével — az összes szükséges tápanyagot megkap­ják. tudmwy TECHNIKA Magyar kísérletek a színes televízióval Erdészeti gépek „szülőotthona" Három évvel ezelőtt jött lét­re Kecskeméten a Kiskunsági Állami Gazdaság gépműhelye. tási tervük volt. Ezen felüli te­vékenységük legalább ilyen fon­tos: az erdészeti újítások kivi­telezése és elterjesztése. A csemeteültető gépből ta­valy előtt ősszel készítették el az első tíz példányt. Nyomban ki is próbálták — sikerrel. A gépből — amely Szecska De­zsőnek, az Erdészeti Tudomá­nyos Kutatóintézet főmérnöké­nek az újítása — 1965-ben öt- venet készítettek. Méghozzá egy- és kétsoros változatban. Az előbbi!könnyű traktorral is vontatható. Dudás László műhelyvezető és Molnár János kovács elmond­ják, hogy nem könnyű a gyár­táshoz szükséges anyag beszer­zése. A nagyobb mennyiségben felhasználandó csőszerkezete­kért szinte az egész országot bejárják. Az erdőtelepítést vég­kat; a szállítás olcsóbb és gyor­sabb. Az ehhez szükséges speciá­lis szállítószerkezetet és árbóc- darut — szovjet minta alapján — ugyancsak itt konstruálták meg. A már elkészült példányt nem régiben próbálták ki, és­pedig sikerrel. A hidraulikával működő tus­kóhasító gép Palócz József, az FM Erdészeti Főigazgatósága osztályvezetőjének újítása. Jól bevált a 20—25 centi átmérőjű tuskó felaprításánál, most azon ban olyat készítenek, amely pillanatok alatt széthasogatja a méteres átmérőjű tüsköt is. Említhetnénk még a suháng- kiemelő gépiét is, amelyből már szintén elkészült egy példánya Debreceni Erdőgazdaság részére. A javítóállomás lelkes vezető és szakmunkásgárdája jóvol­A Budapesti Műszaki Egye­tem Vezetéknélküli Híradástech­nikai Tanszékének speciális ku­tatócsoportja négy évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a színes te­levízióval. A kísérletek célja, hogy megfelelő szakembergárdát képezzenek a jövendő magyar színes televízió közvetítéséhez, kidolgozzák a színes vevőkészü­lékek gyártásához szükséges speciális mérőműszereket. A négyévi kísérletsorozat egyik eredménye, hogy elkészült az el­ső magyar építésű színes, — vételre alkalmas készülék. A magyar szakemberek francia és szovjet tapasztalatokat felhasz­nálva, a Secam rendszerű kép- átvitel-technikjával kísérletez­nek. Hamarosan elkészül egy újabb fajta, a korábbiaknál lé­nyegesen nagyobb teljesítmé­nyű magyar gyártmányú vevő­készülék is. sik például a kukorica szaskzepű tárolásának módjait, valamint azt is, hogyan lehet a magvák tápanyagveszteségét kémiai Kaposvárott, a felsőfokú me­zőgazdasági technikumban- meg­kezdte működését az a labora­tórium, amely majd Somogy, módszerekkel megakadályozni. Többféle silózási kísérletet is végeztek már. Ilyen például a karbamidos si kikészítés, amelyet Tolna megye termelőszövetke­zeteiben ki is próbáltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom