Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-20 / 16. szám
t 1969. Január 99. csütörtök Aminek a közös látja kárát i Szűnjön meg a viszály a vezetők között a búcsúi Petőfi Termelőszövetkezetben ; gyűlések megtartásáról, — Ké rém. én a kiadásokról legtöbb szőr csak akkor értesülök, ami kor a bank már küldi az inkasszót — vallja a főkönyvelő egyúttal a tsz párttitkára. Sípos Lajos. • Egymás ellen Ilyen, s más hasonló okol miatt szinte a robbanásig feszültek az ellentétek az elnöl és a főkönyvelő. másrészt < fiatal főagronómus. Korond: László között. A viszálykodásl eléggé felszínre hozzák aí egyenkénti beszélgetések. — Egy éve vagyok itt. azóta hogy elvégeztem az egyetemei — mondja a főagi*onómus. — Igazán nem arra számítottam, hogy az elnök lépten-nyomon intrikál ellenem a járásnál. — Hogyan legyen tekintélye a mezőgazdásznak és a főkönyvelőnek, ha bratyizna.k a tagokkal? — kérdi az elnök, olyan hangsúllyal, mintha valami főbenjáró bűnt ostorozna. — Ha nem barátkozunk a tagokkal, hogvaii szervezzük a közös munkát? — kérdi vissza a főkönyvelő. — Emberi dolog ez... És elvégre én vagyok a párttitkár is. Az elnök arról is beszél, hogy gyakori a közös tulajdon megkárosítása. Emiatt nem mellőzhetik a fegyelmit, sőt a rendőri feljelentést. Rendjén van, de akármilyen súlyos is a tanyavilág, a cselédsors öröksége, a tagság nagyobb hányadát becsületes emberek alkotják. Velük kellene szót érteni az elnöknek is. Igaza van Bilekov Lászlónak, aki csoportvezető a kiskörös} járási tanács vb mezőgazdasági osztályán. Jól ismeri az itteni gondokat, hogy a Petőfi Tsz vezetőinek idejét és energiáját inkább a viszálykodás őröli fel. semmint a közössel való törődés. s ennek a gazdálkodás látja kárát. • Egy úr ínm múlott Az épületek rendbehozása mellett Gál Sándor kezdeményezte a majdnem száz holdas szőlőtelepítést is. A terület egy- részén most is víz áll, de már a nyáron is külső munkaerő segítségével kellett kibontani a senyvedő vesszőket a félméteres gazból. Ez persze a tsz-gaz- dákon múlott, mivel a korábbi megállapodásnak nem tettek eleget Inkább napszámot vállaltak a bócsai tszcs-kben és a soltvadkerti szakszövetkezetekben. A nyáron több mint 50 holdon előkészítették a talajt '<■ körtetelepítés alá — mielőtt méf az OMMI véleménye megérkezett volna. A szakvélemény az, tán 14 holdra nem javasolta £ telepítést. Tavaly a juhtenyésztés kivételével az összes üzemág ráfizetéses volt. A kukoricából valc reszelés lebonyolítása nem voll megszervezve. A sertések hasig vízben álltak, noha csak öl méter hosszú árkot kellett volna kiásni. S a vezetőség, valamint a gazdák teljes nemtörődömségének még több más megnyilvánulása is volt. Miből osztanak a zárszámadáskor? • A maguk erejéből Az új ültetvények telepítési hiteléből és a napokban kiutalt 270 ezer forint vissza nem térítendő állami dotációból. Ám ezekre nem lehet gazdálkodást alapozni. Érzi ezt a vezetés is, s ezért úgy döntött, hogy megszünteti a szarvasmarha- és a sertéstenyésztést. A gazdaság a férőhelyeket baromfitenyésztés céljára alakítja át — s az erre kapott üzemviteli hitel lehetőséget nyújt a készpénzfizetés bevezetésére. / És hogy Gál Sándor, á nyugdíjkorhatárhoz közelálló szőlész szakember változtat-e magatartásán? A járás tájékoztatása szerint a zárszámadás megtörténtekor búcsút mond az elnöki tisztségnek. Készülőiéiben van a főmezőgazdász is. Ez az ő dolguk ... De az elemi gondok felszámolása, a vezetés és a munka- szervezés megjavítása — ez már a gazdák jobbik részére vár. Annál is inkább, mert nem várhatják el minden évben, hogy államunk a Petőfi Tsz gazdálkodását máshonnan elvont százezer forintokkal injekciózza. Hatvani Dániel Emelkedett a tv-előfizetftk száma A posta mo6t készülő forgalmi statisztikája szerint a múlt évben 156 506 új televíziókészüléket jelentettek be, s ezzel együtt hazánkban több mint 800 000 — a január 1-i állapotnak megfelelően pontosan 831 132 — televízió előfizetője van A január 1-i adatok szerint — a 163 447 vezetékes rádió tulajdonosa nélkül — 2 320 801 rádióelőfizetőt tart nyilván a posta. ház alatt húzódó pincét alaki- pad kialakítása, a közös szin- tották át erre a célr-* - játszás és a tánctanfolyamok Az impozáns, kellemes, kor- megszervezése. Mód nyílik a szerű berendezés minden bi- közeli Negyvenszálláson lakó zonnyal vonzó lesz majd a tsz- fiatalok eredményesebb bevo- gazdák számára. Könyvtárat nására is a művelődési mozga- rendeznek be. lehetőség lesz lomba. filmvetítésre, televíziónézésre — Felvételünk néhány nappal egyszóval az idősebbek és a ezelőtt készült: a tsz-építőbrigád fiatalok részére is alkalmas mű- . , _ , . , , ve lődési központot alakítanak a szó szoros ertelmeitt ki. Az ifjúsági kulturális 32 utolsó simításokat vé- program változatosabbá tételé- gezték a berendezésen. ellenforradalmárok ellen. Amikor egész Szibéria a szovjeteké lett, János megint az asztalos- és az ácsszerszámok után nézett. Itt maradt, családot alapított. A múlt évben a Magyar Népköztársaság pánt- és kormányküldöttségének irkutszki látogatása alkalmából Nakovic János találkozott Kádár Jánossal. aki meghívta őt Magyarországra. Nakovic Magyarországon felkereste szülei sírját és saját szemeivel győződhetett meg a szocialista életforma gyümölcseiről, amelyért annak idején Szibéria sztyeppéin harcolt. De ex nem az egyetlen példája a szovjet és a magyar nép vérségi rokonságának. Népeink gazdag, majdnem félévszázados hagyományaival rendelkező, barátságát nevelik ma a fiatal szibériaiakba, akik iskoláik tantermeit annak a több ezer kilóméterre fekvő országnak az életét ábrázoló fényképekkel díszítik, amelyet még sohasem láttak, de ismerik és szeretik. Sfe.il r # zükben szabadították fel a szovjet földet az ellenforradalmár söpredék megszállása alól. A példáért nem is kell messzire menni. Este egy barátságos kis lakásban jártunk. A házigazda, magas, teljesen ősz, kissé fáradt hangú, idős férfi, enyhén ide- genes akcentussal elmesélte, hogy fél évszázaddal ezelőtt őt, Nakovic Jánost hogyan hívták be az osztrák—magyar hadseregbe, és hogyan dobták ki az első világháború lövészárkaiba. — Megparancsolták, hogy lőjek az orosz katonára — mondja Nakovic János. — Én, pedig azt gondoltam: már miért kell nekem rálőni? Mi rosszat tett nekem? Talán ő vette el apám földjét? Ö szakított el engem családomtól? Ö ütötte ki kezemből az ácsszekercét és adott helyébe puskát? Én a fegyvert eldobtam és átmentem a frontvonalon. Nakovic Jánosnak jóra fordult az élete. Az irkutszki nemzetközi ezred harcosa lett, majd a csekisták osztagaiban a szibériai erdőkben harcolt az Irkutszkb'an nem kell különösebben agitálni senkit sem, hogy részt vegyen a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tagozatának munkájában. Mi, ugyanis régen ismerjük és szeretjük a magyarokat. Már a szovjet hatalom hajnalán, a polgárháború éveiben, amikor Irkutszkban kegyetlen harcok folytak az ellen- forradalmárokkal. a város utcáin és környékén ott küzdöttek a fiatal szovjet köztársaságért az orosz forradalom által kiszabadított magyar hadifoglyok. A szomszédos Csitai területen, a Tungír folyón van egy gázló, amely minden Szibériád térképein „Magyarok gázlójáéként van feltüntetve. Itt, ennek a gázlónak a térségében, 45 évvel ezelőtt hősiesen harcolt és az utolsó töltényig kitartott az ellenségtől körülvett magyar internacionalisták csoportja. Ezen a helyen két évvel ezelőtt' emlékművet állítottak az akkori hősöknek. Irkutsxkban ma is élnek magyarok — a polgárháború résztvevői, akik fegyverrel kegyakran teljesít magyarországi megrendeléseket, vagy a városi lakásépítő vállalatot. Tevékenyen ’kiveszi részét a munkából a városi értelmiség is. Borisz Zonov földrajztudós, az irkutszki egyetem professzora, például a múlt évben Antal Zoltán magyar tudóst látta vendégül. Arkagyij Vicsugzsanyin irkutszki festőművész féléves tanulmányúton volt Magyarországon. A neves festőművészt megválasztották a Szovjet—Magyar Baráti Társaság városi tagozata vezetőségének tagjává. A művész gyakran beszél a szibériaiaknak arról, hogy mit látott és tapasztalt magyarországi útja során, népszerűsíti a magyar művészetet és beszél „magyarországi” munkáiról. A Népgazdasági Főiskola szintén a társaság kollektiv tagja, — mondotta Dolzsnyih profesz- szor. Számos főiskolai hallgató levelez magyar diákokkal. A magyar ünnepek vagy nevezetes évfordulók alkalmából a különböző fakultásokon baráti esteket rendezünk, Ma este avatják... ben a fiatalodénak az I. István Király Gimnázium KlSZ-szer- vezete nyújt segítséget. Tervükben szerepel az irodalmi szinMa este avatják Kalocsán az íszkra Termelőszövetkezet új klubját A létesítményre 300 ezer forintot költöttek, s aszék—• Kérem, ami itt megy. azt egy gazdag tsz sem engedhetni meg magának. Több köteg drót sodrony, fürdőkád, egy halom használhatatlan PVC-cső hánykolódik a központban. Nem is szólva a vályogvető gépről, amely 17 ezer forintba került s ugyanakkor hasznavehetetlen. Gál Sándor, a tsz elnöke jobban megbecsülhetné a gazdaság kevéske forintját. A bócsai Petőfi Tsz több gazdája panaszkodik így. Látszatra teljesen igazuk van. Elvégre is — mit keresnek az említett tárgyak egy termelőszövetkezet kiadási rovatában? A kérdés korántsem ilyen egyszerű. Pár évvel ezelőtt szinte az összedőlés fenyegette a gazdaság központját. Pedig már akkor is csaknem másfél évtizedes múltra tekintett vissza a szövetkezet. Ez a múlt persze súlyos gondoktól volt terhes, a vezetők évenként váltogatták egymást, a gazdák munkakedve a nullára csökkent, senki nem törődött a közössel. És a tsz 29 tanyájával sem törődtek a lakók. Még akkór sem. amikor valósággal lakhatatlanná váltak. Ft.számolni a tanyavilág legégetőbb gondjait, hogy ez is a gazdálkodás hasznára váljon, volt a két évvel ezelőtt a fővá- ror >1 idekerült új elnök első gondolata. Annál is inkább, mert 21 tanya azonnal javításra szorult. • Első személyben A felújítás persze nem kevés pénzbe került. Rendbe hozták a gazdasági épületeket, meg az ívelt tornácú székházat is. Gál Sándor további nagyszabású terveket dolgozott ki a tanyán lakók fokozatos beköltöz- letésére — új házsor kialakítását vette tervbe a tanácsházához vezető bekötőül mentép. — Ezért vásároltam meg a vályogvető gépet is — mondja, és az ablaktól húsz méternyire fekvő masinára mutat. — Kéz alól... Kellene még hozzá egy szállítószalag, mert anélkül nem sokat ér. Később ezt mondja: — Ügy gondoltam, ezzel, mármint az új lakások biztosításával, felfrissítem az elöregedő, tagságot. „Vásároltam, felfrissítem” — tsz-elnök szájából kissé furcsán hangzik a közös nevében tett egyes szám első személyes kijelentés. És ez jellemző az elnök egész itteni magatartására. Senkivel semmit nem beszél meg. — Az embert kéne látni mindegyik tsz-tagban — így Gál Jenő. a községi párttilkár. P. Szabó Ferenc darálós hozzáteszi: — Nem ártana, ha néha beszélgetne az egyszerűbb tagokkal is. Nem is szólva a közHatszázhúszezer forint nyereség 45 000 pecsenyecsirkéf értékest tetteik. A tojástermelést a jo gondozás eredményeként tojónként 15 darabbal túlteljesítették. Míg 1964-ben a törzsállományhoz viszonyítva az átlagos tojástermelő? naponta 55 százalék volt, addig 1965-ben 62,4 százalék, vagyis 10 ezer tojótyúktól naponta 6240 tojást nyertek. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az úgynevezett Síhaver törzsük van. Ez a Kanadából származó fajta kis testsúlyú, másfél kilogrammos, vagyis jóval könnyebb a nálunk tenyésztett hagyományos fajtáiknál, a tojása 60 grammos, vagyis az eddig ismert fajták tojásainál 10 grammal nehezebb. A terv szerint az idén felépítik: a 15 ezer férőhelyes előne- ’ velőt. Ha ez megvalósul, rátérnek a bábolnai húshibrid csirke tenyésztésére, ami azt jelentené, hogy egy kilogramm növekedéshez egy kilogrammal kevesebb abraktakarmány kellene. Ez nemcsak takarmánymeg- takarítással jár majd. hanem évente mintegy két vagon hússal többet tudnának előállítani. Az elmúlt évben vásároltak 160 etetővályút, 100 öni tatót. Meg kell azonban mondani őszintén, hogy az itatásos rendszer nem kielégítő, rossz a konstrukciója, ezen tehát javítani kell. A zár- számadási közgyűlésen szó volt arról, hogy ezen is segítenek. Nincs megoldva a megfelelő levegőcsere sem az ólakban. Magas a páratartalom, ami egészségtelen. Ezt is rendbe hozzák az idén. Az 1966. évi tervek teljesítésére jól felkészültek. Máris van 12 ezer darab egyhetes magyar húshibrid naposcsibéjük. Azonkívül, hogy jelentős beruházásokat valósítottak meg, a társ- szövetkezetek között 620 ezer forint tiszta nyereséget osztanak ki, S. S. A napokban adtunk hírt arról. hogy a Kecskeméti Termelőszövetkezetek Baromfinevelő önálló Közös Vállalkozása megtartotta zárszámadó közgyűlését. A rövid tudósítás csak néhány számot említett meg. a terjedelem nem engedte meg az eredményék részletesebb ismertetését. Ez a társulás évről évre jelentősen fejlődik, ezért érdemes a már említett rövid információn túl kissé közelebbről foglalkozni tevékenységével. Pontosan három évvel ezélőtt 1963. január elején alakult nyolc termelőszövetkezet összefogásával. Paksi József igazgató a zár- számadási közgyűlésen jelentős fejlődésről adott számot. Tavaly a tervezett 33 ezer helyett
