Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
Világ preüetóriai, egyesüljetek! ii merit ?á*T9iS0tr*A6*t*»Jft xxi. Evr, is. sz. Ara SO fillér t**. JAN. IS, VASÁRNAP M Önvizsgálat Nincs olyan új esztendő — sem üzemben, sem pártalap- szerveaetben, sem iskolában — amelyet ne így' kezdenénk. — Eivtársak, munkatársak, barátaink! Ha visszatekintünk az elmúlt évre... De nemcsak a társadalom, a közösségek, csoportok kezdenek így valami újat, hanem az egyes ember, az egyén is. A teltaláló, aki egészen ismeretlent. meglepő újdonságot tesz elénk az asztalra, szintén, úgy indult ennek a különlegesnek a létrehozására: „Lássuk csak, hogyan is oldottuk meg eddig a világítást.... aiz írott szöveg sokszoros ítását. ...” És az addig elért eredmények, az ember által addig megteremtett adottságok (elhasználásával,--'módosításával, tökéletesítésével — valami újat, jobbat alkotott. A társadalom is önmagunk szüntelen korrekciójával halad előre. Ez jellemző általában az emberre, De gyönyörűen szólt erről a tudatosságról Marx ...........A méh viaszsejt jelne k telepítésével nem egy emberi építőmestert megszégyenít. De a legrosszabb építőmestert mar eleve a legjobb méh fölé helyezi az, hogy a sejtet a felében mér felépítette, mielőtt v iaszból megépítené..Miért vált tudatos, tervező lénnyé az ember? Mert minden új feladat előtt átgondolja addigi gyakorlatát, tapasztalatait. Azokra épft tovább, azok alapja» fejleszti önmagát. Népünk is új évet, új tervet kezd. A nép viszont mi vagyunk, az egyes emberek: a lakatos, a növénytermelő, a tanár, a tanácstag, a funkcionárius. az igazgató, a diák. Megtanultuk, éppen a társadalmi igazságtalanságokat megszüntető munkásosztály forradalmi ideológiájából, hogy mindaddig gyenge az ember, máról-holnapra él. amíg csak a fantázia játékaiba feledkezik, s álmodozik arról, hogy vágyai egyenlő erejűek a valósággal, és minden kívánságai szerint történik majd. Eryöl az „ösztönös” életstílusról szoktatott le bennünket a Terv. T udjuk, elképzeléseink annál ösztönzőbbek, minél inkább a realitásokra alapozódnak. Minél őszintébb, mélyebb az az önkorrekció, amit új esztendő kezdetén ki-ki magában végez: „Ezt szeretném 1966-ban! De hogy sikerüljön, nézzük csak, hogyan csináltam tavaly?” A lakatos: Elég igényes voltam magammal szemben? A nö- i vénytermelő: „Együttműköd- i tem-e” az időjárással? A ta- j nár: Módszereim nevelnék-e j önálló gondolkodásra? A tar- | nácstag; Elégedettek-e velem a i választóim? A funkcionárius: 1 Ismerenve eléggé az emberek i véleményét? Az igazgató: Nem i feledkeztem-e meg időnként l áriról, hogy a szép tényszámok mögött jobban megismerjem j az egyes embereket? 1966 úgy lesz újabb sikerek ! éve. ha termékenyebb lesz a türelmetlenség — önmagunk- kvd szemben is. S&M* fcWMBP Tavasz a télben A múlt év decemberében, alighogy betakarították az őszi primőrök termését a kecskeméti Béke Tsz hajtatóházának üveghajóiból, máris megkezdték a paprika- és a salátamag vetését. Azóta kikeltek, s a 25 fok körüli melegben szépen erősödnek az aptó palánták. Már megkezditek a tűzdelést is. Felvételünkön: a táphengerbe tűzdelt „Hatvani"-paprika palántáit öntözik a kertészet dolgozód, Kovács Jolán és Czirkos Jánosné. A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója a bér-, nyugdíj- és családi pótlék emelésekről, a progresszív nyugdíj járulék mértékéről A Minisztertanács legutóbbi illésén meghallgatta a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatását a február- 1-én életbe lépő bér-, nyugdíj-, családi pótlék emeléseknek, valamint a progresszív nyugdíjjáSzélnek eresztik őket? rulek bevezetésének előkészítéséről. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette és határozatot hozott a vonatkozó jogszabályok módosítására. A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium az intézkedésekről az alábbi tájékoztatást adta. A bér- és nyugdíj jelegű intézkedések több mint 1 millió dolgozóra, illetve nyugdíjasra | terjednék ki. Az intézkedések [ pénzügyi kihatása évi mintegy ! 2 milliárd forint. Ezenfelül a családi pótlékok emelésére évi 850 millió forintot fordítunk. A megfelelő előkészítés lehetővé teszi, hogy az intézkedések minden területen a kormány által előzetesen meghatározott időpontig megvalósításra kerüljenek. (4. oldal) Bérügyi intézkedések Vasárnapi riport <3. oldal) Nehéz atyának lenni «. oldal) /></(/ iijamjatú naplójából (7. oldal) 0 tiszta szobában («. oldal) Kaszákkal a jégen #• 4d& A pedagógusok bérrendezése valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézménynél mintegy 100 ezer nevelőt érint. Kiterjed az óvónőkre és az egyes minisztériumok felügyelete alá tartozó intézmények (például középfokú technikumok, iparitanulóiskolák) pedagógusaira is. A kereset emelkedésének mértéke átlagban 15—16 százalék, havi átlagban mintegy 280—300 forint. Az e célra biztosított évi 350 millió forintos keretből az alapbéreket átlag 13—14 százalékkal, az állományba tartozók óradíját 30—50 százalékkal emelik, egyes pótlékok mintegy 15—20 százalékkal lesznek magasabbak. A bérrendezéssel egyidejűleg csökkentik a korcsoportok számát és az eddigi státusgazdálkodás helyett a bérintézkedésben érintett oktatási intézményeknél és munkaköröknél ösz- szevomt bérkeret-gazdálkodást vezetnek be. A jelenlegi bérrendszer „végzettségi elve” fő vonatkozásaiban továbbra is fennmarad. Az egészségügyi dolgozók bérrendezése mintegy 50 000 szakképzett egészségügyi dolgozót és az egészségügyi intézmények több mint 6000 szakmunkását érinti. A rendelkezésre bocsátott 150 milliós keret háromnegyed részét az alapbérek, egynegyed részét pedig az ügyeleti díjak emelésére fordítják. Az egy dolgozóra jutó havi átlagos alapbéremelés az érintet,! munkakörökben mintegy 110—180 , forint. Ennek felhasználása dif- i ferenciáltan történik, például a • tárházak, a kltókúk szakkép^ zefct ápolónői, szülésznői és csecsemőgondozónőd kb. 250 forintos, a szociális otthonok ápolónői mintegy 200 forintos, a közvetlen betegápolással nem foglalkozó szakképzett egészség- ügyi középkáderek kb. 130 forintos átlagos béiemelésben részesülnek. Ezeken a kategóriákon belül is tovább differenciálnak a dolgozók szorgalmától, rátermettségétől, lelkiismeretességétől függően. A gyógyszertáraikban dolgozó szakképzett egészségügyi középkáderek fizetéséit is emelik. Az ügyeleti díjak felemelése orvosokat, egyes középkádereket és gyógyszerészeket érint. A szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosok ügyeleti díját 100 —130 forint között, a szakképesítéssel nem rendelkező orvosokét 80—100 forint között keli megállapítani. Az ügyeleti díj meghatározásánál figyelembe kell venni az orvosoknak az ügyelet időtartama alatt végzendő munkáját, így például az említett határok között magasabb díjban kell részesíteni azt az orvost, aki az intézet valamelyik felvételre kijelölt osztályán teljesít ügyeleti szolgálatot. A műtős asszisztensek ügyeleti dija 60 forint, egyéb középfokú képesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozóiké 50 forint lesz. Ugyancsak 50 forint a műszaki szakképesítéssel rendelkező dolgozók (például főgépészek) esetenkénti ügyeleti díja. A nem szakképzett dolgozók ügyeleti díja valamennyi egészségügyi és szociális intézményben esetenkint 40 forint lesz. A betóvétéstaedefeni dolgoaók! nái a béi-emelés kiterjed a Bei- j kereskedelmi Minisztérium, a ISZÖVOSZ, valamint az olyan szervek felügyelete . alá tartozó kis- és nagykereskedelmi, továbbá vendéglátóipari vállalatokra, ahol a kereskedelmi dolgozók száma jelentős (például a KPM felügyelete alá tartozó utasellátó vállalatra, a SZOT- üdülők konyhai dolgozóira). A 300 millió forintos keret fel- használásával a béremelés a hálózatban foglalkoztatott dolgozóknak mintegy kétharmadát érinti. Körülbelül 140 ezer dolgozónak a bére átlagosan mintegy 8—9 százalékkal lesz magasabb. Ezt az átlagos béremelést differenciálják. Egy-egy dolgozó béremelése általában havi 100 forint, vagy ennél több. Az átlagosnál nagyobb béremelést irányoztak elő az élelmiszer-, vas-, és háztartási boltok szakképzett vezetői és eladói, továbbá a vendéglátói par konyháin dolgozó szakképzett szakácsok, cukrászok, konyhamészárosok, kézilányok, mosogatók és segédmunkások, valamint a nagykereskedelem szakképzett áruátvevői, áruösszeállítói, és belső árumozgató segédmunkásai számára. Az- átlagosnál kisebb mértékű béremelést kapnak a ldskéreskedelemben a viszonylag kedvezőbb munkakö- j rülmények között és kisebb I fizikai erőkifejtést^ igénylő mun- I kakörökben dolgozók. Az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nehézipari Minisztérium hányásra ti ágazata építőipari vállalatainál, valamint az Építésügyi Minisztérium, illetve a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szakfelügyelete alá tartozó tanácsi j építőiparban, tehát az állami építőipar jelentős területein felemelésre kerül a különélési pótlék, ez körülbelül 100 ezer dolgozót érint. Ugyanezeknél a vállalatoknál a munkahelyi pótlék bevezetése mintegy 10 ezer, építkezéseken dolgozó műszakiak keresetét emeli. (■Folytatás « S, Maim.)
