Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

1985. derem Der 3. péntek

S. oldal

í Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara Kecskemétem

KÉT KITŰNŐ fiatal művész lépett hétfőn este Kecskemét hangversenylátogató közönsége elé: „régi” ismerősünk, a 17 éves Perényí Miklós, aki szinte a szemünk előtt nőtt fel sokat- igérő csodagyerekből élvonalbeli és — ma már túlzás nélkül mondhatjuk — nemzetközileg elismert, külföldön is nagy sikerrel szereplő csellistává. Oberfrank Gézát, az Operaház karnagyát pedig már eddigi pályafutása során is számos nagysikerű operaelőadás és hangverseny dirigenseként ismerte meg a magyar zenei közvélemény.

Űk ketten mindent el is követtek, hogy a koncert felejthetetlen élményt jelentsen a hallgatóságnak. Nem ők tehettek róla, hogy zavaró momentumok, a várt élményt némileg csökkentették. Pedig azt is megállapítottuk. hogy az adott körülményekhez képest a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara is helytállt.

SZÓLJUNK azonban éppen ezekről a „körülményekről”, melyeket a közönség nem ismerhetett, miközben az előadást hallgatta. A koncert műsora szép volt és rendkívül igényes: Schumann Genovéva című operanyitánya a mesternek kevésbé jelentős, bár sok szépséget rejtő alkotása, Mihály András gordonkaversenye — ha az általa képviselt irányzatot bemutatása óta a magyar zeneművészet jelentősen túl is haladta — tizenkét év távlatából hallgatva ic friss, gazdag invenciójú és plasztikus formálásé kompozíció, mely mind a szólistát, mind a zenekart és dirigensét igen komoly feladat elé állítja; Végül Csajkovszkij VI. szimfóniája.

Nos e három, egyenként is nagy igényű mű közül kettő ez alkalommal szerepelt első ízben a viszonylag fiatal zenekar műsorán. s ehhez és a feladat nagyságához képest — mint megtudtuk — igen kevés próba állt az előadók rendelkezésére. Természetesen ez a tény a karmestert is deprimálta, ebből eredt a hangversenynek különösen az első felében tapasztalt nyugtalan feszültség, a zenében való feloldódás bizonyos hiánya. Erről szerencsére a Mihály- koncert interpretálása közben

figyelmünket szinte teljesen elterelte Perényi Miklós nagyszerű játéka, aki ebben a műben művészi pályájának újabb jelentős állomásához érkezett. Nemcsak fölényesen uralta a mű technikai nehézségeit. de előadásában színek és ötletek, a kifejezésnek olyan széles skálája sorakozott fel. melyből egy érett művészi koncepció teljessége vált mindenki számára érzékelhetővé.

A ZENEKAR pontatlanságai, technikai és ritmikai hibái a Csajkovszkij-szimfónia előadásában voltak a legfeltűnőbbek (nem csoda, hisz ez a mű volt a koncert legismertebb száma). Viszont — paradox módon — itt a hibák eleinte igen bántó blokádját olyan erővel törte át a muzsika elsodró áradata, hogy a koncert végén mégiscsak zenével telítetten távozhattunk a színház nézőteréről. S ez legfőképpen a vezénylő Oberfrank Géza érdeme, akinek dirigálása a tudatos értelmezés, s a spontán belülről fakadó muzikalitás szintézise alapján bontakoztatta ki — minden egyéniesikedés mellőzésével — a tragikus hangvételű mű teljes emocionális tartalmát.

ÉPPEN Ö megérdemelte volna tehát, hogy művészi mondanivalójának maradéktalan kifejtése érdekében megteremtsék neki ennek külső feltételét, egy technikailag is kidolgozottabb előadás lehetőségét.

Körber Tivadar

Könyvtáros továbbképző

Közös továbbképzési tervet készített a Kecskeméti Katona József Köhyvtár és az SZMT könyvtára. Célja az üzemi és a tanácsi könyvtárosok olvasószolgálati munkája színvonalának emelése. Az előadásokat a magyar könyvtárügy legkiválóbb szakemberei tartják; többek között Sallai István, Czine Mihály, Boday Pál, Dobos Piroska. Kör- tés Júlia.

A témák kiválasztásánál figyelembe vették a modem könyvtári munka gyakorlati követelményeit.

Az első előadást 1965. december 7-én tartják.

A kommunista sajtó megyei hagyományai

A félegyházi járás és a proletárdiktatúra

lESlii' PilÍEÍi

: * TISsZÁNTl U fM*OUTABOK LWj

Z *t******f : .*

; fBjtfto* «***»<>}«■ ■* »*-.-y.<.<**»rr»**

\ Munkások! Elvtarsak?

I % > ♦>.*;%" '

| f:\ ' :<x* x : •< -tz. *•' >••*<«• >•••• t- <• •> *

I SvtAfM* tó « marii f

í ÜMMCy tüntető felvonulás^

A járási direktórium jelentést kért a községi pártszervezetektől arra vonatkozólag, hogy a községekben milyen a pártélet. A jelentések most érkeznek be és ezekből megállapítható, hogy a községekben a pártszervezés a lehető legjobb eredményekkel járt. Így például január 17-én alakult meg a kiskunmajsai pártszervezet és taglétszáma meghaladja a négyezret. Ókécskén 952, Jászszent- lászlón 780, Pálmonostorán 815, Alpáron 677 tagja van a párt- szervezetnek és a többi községekben is a proletárság legnagyobb része tömörült a szocialista pártba.

A pártélet az egyes községekben meglehetősen élénk, a legtöbb községben rendszeresítettek felolvasásokat és számos oktató előadást, valamint népgyűlést tartottak. A szakszervezetek közül a földmunkások és kisgazdák szakszervezeteinek vannak a járás községeiben helyi csoportjai és ezek is kielégítően működnek. Hogy azonban a járás pártéletét még intenzívebbé tegyék, a járási tanács intéző bizottsága szerdán délelőtt tartott ülésében a politikai és pártügyek intézésével Molnár István elvtársat, a félegyházi szocialista párt alelnökét bízta meg, aki gondoskodni fog róla, hogy ott, ahol szüksége fennforog, a községi pártszervezetek vezetőségei átszervéztessenek és mindazokat az intézkedéseket meg fogja tenni, amelyek szükségesek arra, hogy a földmunkásokat és kisgazdákat a szocializmus tanainak megértéséhez közelebb hozzák.

*

A félegyházi járás lakossága egyébként a legnagyobb szeretettel és lelkesedéssel teljesíti ama kötelességeit, amelyeket a proletárdiktatúra és a tanács- köztársaság a falusi néptől megkívánnak. így Budapest prole- táriátusának élelmiszerrel való ellátásához már eddig is igen nagy mértékben járult hozzá,

díszletet tervezte:

Borcsa István

Milyen sok szavunk van, ha a rendező, a színészek teljesítményét akarjuk elemezni. És egyetlen mondattal lendítjük magasba, vagy állítjuk sarokba a díszlettervezőt: a díszlet jól. vagy rosszul alkalmazkodott »az író. illetve a rendező elképzeléseihez. A jó díszlet persze, sohasem tolakodó. Mentőövet dob a képzeletnek és a néző elfelejti: köröskörül kulisszák I vannak csak. szuffiták és hát- ! terek. Mi teszi élővé, észrevét- ! lenségében is fontossá a díszletet?

mert felismerte, hogy a budapesti munkásság kitartása biztosítja elsősorban a magyar tanácsköztársaság létét. Hogy azonban a Budapestre való élelmiszerszállítást az eddiginél is eredményesebbé tegye, a járási tanács intéző bizottsága kimondotta, hogy mindenki tartozik egy havi fejadagját, továbbá minden hold föld után 4 kg élelmiszert a Budapestre való szállítás céljára átadni és csak~ is az kap ipari és háztartási cikkeket, aki ennek a kötelezettségnek eleget tesz.

*

A járási direktórium hivatalainak ügymenete a legutóbb megtörtént új ügybeosztás óta egyszerűbb és gyorsabb lett és Musulin Leó járásvezető szakavatott irányítása mellett az egyes ügyosztályvezetők és hivatali tisztviselő munkások lelkiismeretesen ügyelnek arra, hogy a forradalmi • kormányzó- tanács és a népbiztosságok rendeletéi azok szellemében pontosan végrehajtassanak. Ugyanilyen irányban végzik feladataikat a községek direktóriumai és a falusi tanácsok is.

*

A járási tanács művelődési osztályának megalakulásával most már megindul az a nagyszabású kultúrmunka is, amely ebben a művelődés szempontjából ugyancsak elhanyagolt járásban sürgős és elmaradhatatlan szükség. Az erre vonatkozó tervezetet Nemény Vilmos jáA Kényszerleszállás c. Gyárfás Miklós bohózat színpadképének tervrajza.

tökéletes, amikor a tervező társalkotója a rendezőnek , egy produkció létrehozásában,-1

Díszlet! Egy szoba, egy kert. Hányán sejtik, hogy ezt tervezni kellett, stílusra, mozgásra ügyelve, beleszámítani a szín- és fényhatásokat. Egy-egy darab — gondolom — tartogat meglepetéseket, nehéz helyzetek elé állítva a tervezőt?

— Nehéz helyzetek nincsenek, csak izgalmas feladatok. Ilyen izgalmas szcenikai feladatot jelentett az idei évadnyitó előadás. A hős falu. Kilenc képváltozást kellett egy alaptér- konstrukción megoldani. Nagyon szép feladat volt számomra. Gyárfás; Kényszerleszállás című

vígjátéka is. A cselekmény egy erdészház előtt játszódik, de a darab szellemének megfelelően a környezet nem lehet naturális. Nagyszerű munka: visszaadni az erdő hangulatát, fák nélkül, a színpad eszközeivel, fényekkel. vetített foltokkal, hajnaltól az éjszakáig. A fénynek rendkívül fontos szerepe van a modern színpadképben. ISzjnte külön tervezői feladat a fények megkomponálása. Meg. lepő hatásokat érhetünk el. természetesen szorosan együttműködve a szakképzett, jó színpadérzékkel rendelkező világosítóval. Izgalmasak még a szcenikai feladatok, a színpadi gépezetek megkonstruálása.

(a díszlet a valóság és az illúzió keveréke. Látunk egy kertet a színpadon és elhisszük, hogy az kert, virágokkal, padokkal. a délután puha csendjével. Beleesünk a „csapdába”. A színház ...

rási ügyosztályvezető elvtárs most dolgozza ki. A tervezet magában foglalja a tanügyre, a kulturális szükségletek kielégítésére és a gyermekvédelemre vonatkozó összes intézkedéseket és annak végrehajtásáról a járási művelődési osztály a legközelebbi ülésén fog határozni.

•

A toborozás a kiskun Vörös- Ezredbe Szirmák Imre direktóriumi tag elvtárs vezetése mellett a járásban kielégítő eredménnyel folyik.

*

A terméskilátások biztatóak. A járási direktórium ... gondoskodott róla, hogy a járás területén a legkisebb földdarab is be legyen vetve. A gazdálkodásban eddig bizonyos nehézségeket okozott az, hogy a Vörös Hadsereg lószükségletét a járás községeinek, amelyek egy- része hadszíntérré változott, igen nagy mértékben kellett ellátniok és sok helyen az állatállományban felelőtlen egyének részéről indokolatlan pusztítás is ment végbe ... Intézkedés történt, hogy a mezőgazda- sági munkák elvégzéséhez szükséges igavonó állatok megkí- méltessenek és a járás területéről el ne vitessenek. (Félegyházi Proletár, 1919. június 25.)

A FÉLEGYHAZI PROLETÁR — a Félegyházi Munkás-, Katona- és Földművestanács hivatalos lapja. A 18. számtól a következő alcímei is vannak: Tiszántúli Proletárok Lapja, Szentesi Népakarat, Hódmezővásárhelyi Vörös Újság, Orosházi Nép erő.

— ... illúzió. És nem múzeum. Ezért van jövője a jelző színpadnak. Nem ma találták ki, hogy a jó díszlet nem a valóságot ábrázolja megtévesztően, csak jelzi a könyezetet. A tervező nem élhet más eszközökkel, mint a színpad, ezek pedig ellentmondásban vannak az ábrázoló díszlettel. Kivétel a zenés műfajok világa. Ott a látványosság fontos. A közönség igényli ebben a műfajban a látványos. ábrázoló díszletet.

I Kilenc éve szerepel neve a kecskémét! színházi plakátokon: Borcsa István, díszlettervező. Tulajdonképpen itt kezdte meg pályáját, mint fiatal, frissen végzett főiskolás. Változatos feladatokat kapott, hol ig zi erőpróbát jelentő nagyot, hol kisebbet. Valamennyit igyekezett a legtökéletesebben megoldani. Évente kilenc darab dísz- letét^ tervezi nagy színpadi biztonsággal és atmoszférateremtő művészettel. Az „És a holtak újra énekelnek” drámai egyszerűségű színpadképei, a Cornt- villei harangok rakoncátlan bá, jú, stilizált mesevilága, a Koldusopera vibráló, merész modernsége — mind egy-egy tervezői telitalálat. Stílusában, technikai megoldásában, színeiben, kompozíciójában. A díszlettervezés. sok egyéb között kicsit festészet is.

— Ezt úgy módosítanám- festeni is kell. De a tervező nem festményeket: díszleteket készít. Tervei csak tájékoztató vázlatok. melyeket a színpad követelményeinek megfelelően hoz létre.

A színház, a színpad sugárkörében él. Szabad idejében szívesen rajzol. Figyelemmel kíséri a színházművészet legújabb eredményeit, elve: „Benne kell élni a nemzetközi színházi vérkeringésben, mert különben egy helyben állunk csak. provincializmusba süllyedünk.” Kilenc év munkája, számos forró sikerű kecskeméti előadás — amely a tehetséges együttes. így a tervező érdeme is — bizonyítja: ettől nem kell félnie.

Vadas Zsuzsa

A hős falu színpadképe.

— A színpadi játék és a játszók. vagyis a színészek — válaszol a Kecskeméti Katona József Színház díszlettervezője, Borcsa István. — A díszlet csak akkor kezd élni. ha abban cselekmény bonyolódik. Azzal együtt éJ. nélküle halott.

Hogyan születik meg?

— A születés, ez a legizgalmasabb. Kezdetben van a szövegkönyv. Ezt addig tanulmányozza rendező, színész és díszlettervező, amíg a darab világába bele nem kerül. Érdekes dolog. Mert ebből már egy kicsit színpadi világot próbái alakítani, olyat, amiben a darab lejátszódhat. IA színpadképnek alkalmazkodnia" kell a darab eszmei mondanivalójához, de ha ezenfelül még esztétikai élményt is nyújt a nézőnek, az a tervező érdeme. | Pontosabban fogalmazva: az összhatás akkor